Milyen a lábtípusod?

Vannak-e különböző lábtípusok?

A napi mozgásaink során a lábunk folyamatosan szupináció és pronáció között mozog. Amikor pedig nem mozgunk, a lábunk optimális pozíciója a neutrális, azaz a középhelyzet. Ebből a helyzetből tud hatékonyan elindulni a láb mozgása mind a két irányba. A lábnál ez a helyzet az, amit más ízületekben ízületi centralizációnak nevezünk.

A pronáló vagy szupináló láb, azt jelenti, hogy relaxált állapotban milyen irányban tér el a láb helyzete a neutrálistól. Tulajdonképpen ezek a jelzők egy-egy eltérést és nem igazán lábtípusokat jelölnek.

Azért lényeges a szupináló és pronáló lábtartásra eltérésként tekinteni, mert ezzel tudatosítjuk, hogy ha nem neutrális, akkor érdemes foglalkozni vele. Ugyanis egy szupinált helyzetből pronációt létrehozni sokkal több időt és energiát igényel, mint az ízületi középhelyzetből. Márpedig ennek a folyamat a másodperc töredéke alatt be kellene következnie. Így a láb rendkívül hatékony adaptációs és energiaátalakító funkciója aligha tud megvalósulni, ez pedig a környező ízületekben (elsősorban térdben és csípőben) kompenzációs mechanizmust generál.

Hogyan tudjuk megállapítani, milyen a lábtípusunk?

Álló helyzetben az alsó végtagokat és a lábfejeket is párhuzamosan állítsuk be. A lábtípust alaphelyzetben a lábat hátulról megfigyelve állapíthatjuk meg. Ehhez kérj segítséget vagy használd a telefonodat.

A lábat hátulról, az Achilles ín és a sarokcsont találkozásával szemmagasságban helyezkedve fényképezzük le. Majd virtuálisan vagy valóságosan rajzoljuk be az Achilles ín vonalát és a sarokcsont vonalát. Ha ez a két vonal egy egyenest alkot, akkor neutrális helyzetben van a lábunk. Amikor az Achilles ínhoz képest a sarokcsont vonala kifelé nyitott szöget alkot, akkor pronáló a lábunk. Ekkor a belső hosszanti boltozat laposabb vagy teljesen lapos, a lábfej bedől. Az ellenkező esetben, azaz az előző vonalak befelé nyitott szöget zárnak be, a lábunk szupináló, a belső hosszanti boltozat magasabb.

 

Mit tehetünk, ha lábunk nem neutrális álló helyzetben?

A láb állásának (“típusának”) megállapítása mégis hasznos, hisz tudni fogjuk, min kell dolgoznunk. A láb helyzetének helyreállításban az aktív munkát, tornát, edzést részesítsük előnyben, a különböző talpbetétek önmagukban nem jelentenek megoldást, azonban átmenetileg szükség lehet rájuk. A lábunk egy aktív szerkezet, melynek boltozatait elsősorban a kötőszövetek és az izmok tartják fenn. Passzív alátámasztással semmikép nem lehet helyrehozni egy instabil rendszert, de olykor van létjogosultsága az aktív tréning mellett, ennek megállapításában segít egy kompetens terapeuta.

Testünkben minden mindennel összefügg. Ezért a mozgásterápia nem csak lábgyakorlatokból áll, dolgozunk az egész alsó végtagon (különösen fókuszálva a csípőízületre), és a törzsstabilitáson is. A végtagok mobilitása nem létezik központi (core) stabilitás nélkül.

 

 

A lábproblémák okai: a flexor hallucis longus izom.

A lábproblémák okai igen szerteágazóak lehetnek. A szervezetünk működése csodálatos, ugyanakkor rejtelmes. Nagyon sok mindent ismerünk a működésével kapcsolatban, de (azt gondolom) még mindig több, az, amit nem ismerünk. Az a terapeuta, aki fejleszti önmagát, több és több tudásra tesz szert, alázatosabbá és óvatosabbá válik, hisz tudja minden tette az egész emberi lényre kihat, nem csak pl. egy adott izomra. Ezért (is) van értelme a folyamatos önfejlesztésnek és nem csak szakmai szempontból, hanem az életünk minden területén.

Az emberi szervezet, létezés oly komplex, hogy egy-egy kutatás során aligha lehet minden aspektusát megvizsgálni. Ennek ellenére nagy lelkesedéssel olvasok tanulmányokat és szakmai anyagokat. Régieket és újakat egyaránt. Érdekes látni, hogy van olyan kutatási eredmény, amit több tíz évvel ezelőtt bizonyítottak, ma is megállja a helyét, mégsem ismert a legtöbb ember számára. Miért? Gyakran tudatlanságról vagy marketingfogásról van szó (ellenkező érdekek). Ezért érdemes mindent megkérdőjelezni, több forrásból informálódni, és azt elfogadni, amely hozzánk a legközelebb áll. Hallgassunk önmagunkra, hiszen az egészségünk a saját felelősségünk.

Mi köze ennek a felvezetőnek a címhez?

Elindítok egy sorozatot itt a blogon, amelyben érdekes és a laikusok számára is hasznos kutatási eredményeket osztok meg röviden és egyszerűen tolmácsolva. Célom az, hogy egy nagyobb képet láttassak, és biztatlak, hogy az írásaimmal kapcsolatban is légy kritikus.


Az első téma természetesen a lábhoz kapcsolódik, lévén jelenleg a kedvenc kutatási területem. Méghozzá egyetlen izom szerepéről lesz szó, ez az izom pedig a m. flexor hallucis longus (FHL), azaz a hosszú nagylábujj hajlító izom.

Hogyan működik a flexor hallucis longus izom?

Jelen tudás szerint az izom működése igen sokoldalú, hajlítja a nagylábujjat, lefeszíti vagy talp felé hajlítja (plantarflexió) a bokát és a belső hosszanti boltozat fenntartásában is szerepet játszik. Lényeges szerepe van az erő továbbításának a járás elrugaszkodási fázisában. Tehát az erősebb FHL izom effektívebb energia átadásra képes, így hozzájárul a teljesítmény növekedéshez.

A flexor hallucis longus izom szerepe a teljesítmény fokozásában

A lábujjhajlító izmok közül ennek az izomnak a legnagyobb a keresztmetszeti területe, ami szintén arra utal, hogy jelentős szerepe van a teljesítmény fokozásában az atlétáknál.

Egy másik kutatás eredménye szerint az izom ereje és a keresztmetszeti képe is növekedett 5 hónapos minimalista (más néven mezítlábas) cipők hordása után. Ez a természetes biológiai válasza a szervezetnek a megnövekedett mechanikai terhelésre és a fokozott ingerekre.

A flexor hallucis longus szerepe az egyensúlyozásban

Egy lábon álláskor azt találták, hogy a nagylábujj nyomása jelentősen nagyobb, mint az összes többi lábujjé. Ez arra utal, hogy a nagylábujj izmok ereje és a láb illetve a boka szomato-szenzoros információi lényegesek álló helyzetben az egyensúly megtartásához.

A lábproblémák okai

A talpi izmok atrófiája (izmok sorvadása, visszafejlődése) és az ezzel összefüggő izomegyensúly megbomlása az elsődleges oka a láb deformitásainak. Azt találták, hogy idősebb embereknél a lábujj deformitások megduplázzák(!) az elesés kockázatát.

Hogyan előzzük meg a lábproblémákat? Eredmények.

A kutatások eredményei szerint igen jelentős a lábproblémák (lábujjdeformitások) megelőzése szempontjából a lábizmok megfelelő ereje. Ez pedig nem csupán esztétikai szempontból fontos, hanem az esés és a lábsérülések megelőzése szempontjából is.

Plusz egy érdekesség a flexor hallucis longus izommal kapcsolatban

Ebben a kutatásban izom együttműködéseket vizsgáltak, mégpedig a flexor hallucis longus és a medencefenék izomzata közötti összefüggést. Azt találták, hogy a flexor hallucis longus izom aktivitásakor a végbélzáró izom is aktívvá válik, viszont ez az együttműködés fordított esetben nem jön létre.


Felhasznált irodalom:

  1. Péter A, Hegyi A, Tihanyi J, Cronin NJ. 2016. Function of the flexor hallucis longus muscle – what do we know? Hungarian Review of Sport Science. 17 (65): 46-50.
  2. Manku Rana, Moheb S. Yani, Skulpan Asavasopon, Beth E. Fisher, and Jason J. Kutch. Brain Connectivity Associated with Muscle Synergies in Humans. 10.1523/JNEUROSCI.1971-15.2015

 

 

 

Miért jó a természetes talajon járás?

Évezredeken át nem volt kérdés, hogy jó-e az embernek a természetes talajon járás. Egyes népeknél napjainkban sem az. És vannak kultúrák, amelyekben tudományosan bizonyítani kell, hogy ami egykor természetes volt, az még mindig jó nekünk, embereknek. Ugyanis mai testünk még nem adaptálódott a mai modern életmódhoz. Testünk felépítése és működése még mindig nagyban hasonlít azon emberekéhez, akik idejük nagy részét a természetben mozgással töltötték. Teljesen más mozgással, mint amit napjainkban mi csinálunk. Talán ezért is van oly sok mozgásszervi panaszunk?

Egyre több helyen olvasom, hogy milyen jó a természetes talajon járás, sétáljon mindenki természetes talajon. Ezzel teljesen egyetértek, hisz én magam is ezt publikálom, tanítom, javaslom és csinálom nap mint nap. Azonban egyáltalán nem mindegy, hogyan végezzük ezt, és jó, ha tudjuk, illetve megértjük, miért előnyös ez számunkra. Talán így gyakrabban rávesszük magunkat.

Hiszem, hogy ha az ember megismeri testének a felépítését és működését, és megérti azt, hogy mi hogyan hat rá, hajlandóbb lesz tenni érte.

Miért is jó nekünk, ha természetes talajon gyalogolunk?

A legegyszerűbb ok, ahogy már szóba került, hogy ez a természetes, szervezetük ehhez adaptálódott. Ugyan az emberi szervezet alkalmazkodási képessége csodálatos, hisz az aszfaltozott felületeken is megélünk és magassarkú cipőben is sokunk képes járni azonnali negatív hatás nélkül. A kulcsszó itt az azonnali. A kisebb problémák, elváltozások nem tűnnek nagy dolognak, így nem is foglalkozunk velük, ám hosszútávon a sok apró kompenzáció komoly hatással lehet a mozgásrendszerre. Gondolnunk kell az életmódunk és a szokásaink rövid és hosszútávú hatására is.

A természetes talaj általában valamennyire egyenetlen, rugalmasabb, mint a mű felületek, és gyakran változik. Ilyen például a mező, az erdő talaja, a kavicsos, sziklás vagy homokos utak, tengerpart és sok más eredetileg természetben megtalálható felület.

A természetes felület egyenetlensége folyamatos adaptációt kíván testünk sok ízületében, ezáltal aktiválja a stabilizáló izmokat az ízületek körül. Ez a mély stabilizáció igen fontos a szervezetünk megfelelő működéséhez, például a hatékony mozgáshoz, a jó testtartáshoz és az ízületek egészségéhez.

Az egyenetlen felület nem csak a stabilizáló mechanizmusunkat fejleszti, de mobilizál is, például a lábunkat és a bokánkat. Ezen kívül stimulálja az idegrendszerünket.

Mit tegyünk, hogy a természetes talaj előnyeit igazán ki tudjuk használni?

A kérdés talán irrelevánsnak tűnik, gondolhatnánk, hogy elég, ha egyszerűen elindulunk az erdőbe vagy a közeli parkba sétálni. Tulajdonképpen így is van, de ha a legtöbbet szeretnénk kihozni belőle, vizsgáljunk meg néhány dolgot előtte.

A talaj a talpunkkal kerül először kapcsolatba, majd a láb és a boka ízületein keresztül hat a testünkre. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen állapotban van a lábunk és a bokánk, és hogy milyen cipőben gyalogolunk. Ha globálisan tekintünk a testünkre, lényeges még a testtartásunk.

Meg kell teremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy a természetes felület pozitívan hasson a testünkre.

A legjobb, ha rugalmas és teljesen lapos talpú, széles orrú cipőt választunk, amit jól rögzítünk a lábunkon. Egy ilyen lábbeli engedi mozogni a lábujjakat, a lábat és a bokát, a talpon keresztül pedig érzékelhetjük a talaj egyenetlenségeit.

A láb és a boka állapota

A hatékony járáshoz a láb és a boka megfelelő mozgékonysága, ereje és stabilitása elengedhetetlen. A legtöbb hagyományos cipőben ez korlátozottan vagy egyáltalán nem jöhet létre. Ezért ha jobb láb- és bokafunkciót szeretnénk, jól fontoljuk meg, milyen cipőt választunk. Emellett pedig tegyünk azért, hogy visszanyerjük az elvesztett mozgásainkat azért, hogy a lehető legjobb alapot teremtsük meg a járáshoz.

A cipőválasztásban segítséget nyújt az ezzel kapcsolatos ismeretanyagunk, amely néhány gyakorlatot is tartalmaz.

A testtartás

A stabilizációs izmok akkor tudnak igazán stabilizálni, ha a testrészeink egymáshoz képest megfelelő helyzetben vannak. Ha szegényes a testtartásunk, a nagyobb, felszínesebben elhelyezkedő izmok lépnek be és kompenzálják a mélyebb stabilizátorokat. Tehát ha profitálni akarunk a természetes talajon járásból, dolgozzunk egy kicsit ezeken a területeken is. Ez igen komplex feladat, amit az is nehezít, hogy sok tévhit él az emberekben az optimális testtartással kapcsolatban. Ezért érdemes felkeresni egy a témában számunkra hiteles szakembert, aki segít ebben.  Ha az alapokat elsajátítjuk és megértjük, a továbbiakban sokat tehetünk önmagunkért.

Itt és itt olvashatsz bővebben a helyes testtartásról.

Konklúzió

A természetes talajon járás a legjobb, amit tehetsz magadért nap mint nap, de fontold meg hogyan csinálod. Ehhez nem szükséges feltétlenül erdő vagy park (persze az a legjobb), térj le az útról, ahol csak tudsz, menj a kavicson, a macskakövön, a homokon, a füves zónán a járda mellett. Ha ilyen lehetőséged sincs, készíts magadnak otthon talajtextúrát például kavicsokkal vagy kavicsszőnyeggel. Minél többet gyalogolsz egyenetlen felületen, annál jobb. Kezdj kevéssel, hagyj időt a testednek, az idegrendszerednek az adaptációra, majd fokozatosan építsd fel az “edzésed”.

 

 

Miért jó a lábtréning? Hogyan válassz a tréningek közül?

Örömmel tölt el, hogy egyre többen ismerik fel a láb mozgásrendszerünkben betöltött szerepét és kezdenek el érdeklődni a különböző lábtréningek, lábtornák iránt.

Az a kellemetlen lábfájdalom

A lábproblémák igen gyakoriak ma férfiak és nők körében egyaránt. Ezen testtájunk tehermentesítése szinte lehetetlen, ezért panasz esetén, jelentősen meg tudja keseríteni a hétköznapokat. A (szó szerint) ránehezedő terhelés miatt a tünetek a kezelések ellenére is lassan alakulnak. Ráadásul a terápia sok esetben csak a tünetekre orientálódik (fájdalom- és gyulladáscsökkentés), nem pedig a tünetek kialakulását előidéző valós okokra. A tüneti terápia is hoz általában enyhülést, de előfordul, hogy eredménytelen vagy a panasz idővel visszatér.

A láb a testünk része

A testünk egyetlen összefüggő rendszert alkot, melyben minden összekapcsolódik és hat egymásra. Ha az egyik ponton sérül, az más zónákra is kihat. A láb sérülése vagy panasza miatt a végtagot nem tudjuk gondtalanul, funkciójának megfelelően használni, ezért valamennyire megváltozik a mozgásunk. Értelemszerűen ez egy másfajta terheléshez vezet, testünk távolabbi részein is, nem csak a probléma helyén. Tehát a láb kezelésnél is elvárás, hogy holisztikus (mindenre kiterjedő) legyen, azaz egy egységként tekintsen a testre. A maga teljességében és összefüggéseit figyelembe véve kezelje az adott testrész panaszait.

Ez konkrétabban azt jelenti, hogy egy lábprobléma esetén megvizsgáljuk a lábat, majd az egész alsó végtagot és így haladunk tovább a mozgásrendszeren annak érdekében, hogy felfedjük az esetleges távolabbi kompenzációkat. Ennek a hozzáállásnak az előnye, hogy így könnyebben megelőzhetőek vagy időben kezelhetőek a lábfájdalom esetleges következményei, illetve a már kialakult kompenzációk időben nyakon csíphetők.

A teljes körű felmérés segít eldönteni nem csak azt, hogy milyen terápiára van szükség, hanem azt is, hogy miért alakulhatott ki az adott panasz. Például egy talpi bőnye gyulladásnak több kiváltó oka is lehet, csak hogy néhány példát említsek: rossz lábbeli, csökkent stabilitás a végtagon, rugalmatlan láb, túlzott izomfeszülés a végtag izmaiban, egy másik testtáj sérülése, panasza stb..

Érdemes megvárni míg komolyabb lábprobléma lesz belőle?

A kialakult panasz kezelése mindig több időt, energiát és türelmet igényel a pácienstől. Ezért szoktam mindig hangsúlyozni, hogy ha visszatérő panaszunk van, ne legyintsünk rá. Minél tovább halogatjuk a megoldást, annál nehezebb lesz a dolgunk, és annál több kellemetlenséget okoz a probléma. Sehogy se éri meg, mégis sokan elhanyagolják az egészségüket.

Egy probléma megelőzéséről akkor beszélünk, ha még nem alakult ki, de mi a tudatosan kialakított életmódunkkal dolgozunk azon, hogy a lehetőségekhez képest megőrizzük a legjobb formánkat. Ez persze nem jelenti azt, hogy ha minden megteszünk, nem is lesz semmilyen problémánk. Mindannyian éljük az életünket, mely különböző kihívásokkal, megoldandó feladatokkal kényeztet minket. Valószínűleg ekkor is érnek majd kellemetlenségek bennünket, és ez tulajdonképpen teljesen normális.

Tehát lehet és érdemes is törekedni az egészségmegőrzésre, de mindentől nem védhetjük meg magunkat, és ezért nem is érdemes senkit okolni. A klasszikus értelemben vett egészségmegőrzés ritkább (de egyre többször találkozom vele), gyakoribb az ún. másodlagos prevenció (megelőzés). Ekkor a már kialakult panasz további rosszabbodását vagy kiújulását szeretnénk megakadályozni.

A lábtréningek célja a panaszok kialakulásának megelőzése vagy a már kialakult, de még kezdeti stádiumban lévő problémák csökkentése, esetleg visszafordítása. Természetesen már komolyabb panaszok esetén is ki lehet próbálni a csoportos foglalkozásokat, mert ha nem is mindent, de néhány gyakorlatot, ismeretet biztosan a hasznunkra tudunk fordítani.

Ha bizonytalanok vagyunk, hogy a mi problémánknak hasznos lehet-e az adott torna, az oktatótól kérhetünk ezzel kapcsolatban információt jelentkezés előtt.

A jó lábtréning nem csak a lábat kezeli

A jó lábtréning átfogó, megmutatja a legközvetlenebb összefüggéseket a láb és a többi testrész között, majd gyakorlatokkal, módszerekkel elősegíti azok fejlődését is. Hisz oda-vissza hatnak egymásra. Nem utolsó sorban kiterjed az életmódbeli tanácsadásra is, mely a leggyakoribb lábat sanyargató hétköznapi szokásainkat és eszközeinket részletezi.

Minden lábtréning, lábtorna ugyanarról szól?

Nos, ezt az tudja eldönteni, aki az összes lábtréninget kipróbálta. Mindenképp érdemes alaposan utánajárni, mit kapunk az adott foglalkozáson, az megfelel-e a szemléletünknek, elvárásainknak. Nyilván vannak különbségek és hasonlóságok is mind felépítésben, gyakorlatanyagban, eszközhasználatban, és a trénerek meggyőződésében is, meg persze árban is. Nekünk kell mérlegelnünk és eldöntenünk, hogy mit szeretnénk kapni, mit várunk el egy ilyen foglalkozástól, mennyi befektetést ér meg az egészségünk és melyik szemlélet áll hozzánk a legközelebb.

Milyen lábtréningek érhetőek el jelenleg?

Az alábbiakban egy teljesen pártatlan felsorolást találsz az általam ismert csoportos alkalomszerűen megrendezett, felnőtteknek szóló lábtréningekről, lábtornákról. Jelenleg csak Budapesten fedeztem fel ilyeneket, de ha tudomásod van hasonló tréningekről vidéken, és megírod nekem, szívesen kiegészítem  vele a listát. A tréningek nevére kattintva további információkat olvashatsz, a lista végén a saját workshopom is megtalálod.

CANTIENICA® Lábtréning, az oktató Nesztler Judit. Helyszíne: Budapest, a 6. kerület. Időtartama: 4 órás hétvégi foglalkozás.

Lábfejtorna Kurzus, az oktató Kovács Kriszta. Helyszíne: Budapest 17. kerület. Időtartama: 1,5 óra, hétköznapokon, többször is ismételhető. Online verzió is elérhető.

Fejleszd a lábad workshop, az oktató Kelemen Vanda. Helyszíne: Budapest 2. kerület. Időtartama: 5 óra, hétvégi foglalkozás. Online verzió is elérhető.


Köszönjük, ha kitöltöd a lábproblémákkal kapcsolatos 1 perces kérdőívünket, mellyel hozzájárulsz, hogy még hasznosabb ismereteket tegyünk közzé a honlapon.

 

​Foglalkozz a lábaddal télen is

Hidegebb időben hajlamosak vagyunk kevesebbet foglalkozni a lábunkkal. Szinte mindig cipőben vagy zokniban van, alig látjuk. A téli cipőink ráadásul zártabbak, merevebbek azért, hogy védjék a lábunkat a hidegtől. Ilyenkor a lábunk is érezhetően veszít mobilitásából még akkor is, ha minimalista lábbelit hordunk.

Azonban ekkor sem érdemes elhanyagolni ezt a testtájat, pláne ha már foglalkoztál a lábad fejlesztésével korábban, és tavasszal nem szeretnél mindent elölről kezdeni. Most ehhez adok néhány ötletet.

1. A láb ápolása

A folyton becsomagolt láb kevésbé szellőzik és  kevesebbet mozog, emiatt a keringése is lassul, és hajlamosabbá válik a fertőzésekre (például: bőr és körömgomba). A száraz bőr is hajlamosabb a kirepedésre, ahol könnyebben megtapadnak a gombák és egyéb kórokozók. A láb ápolása minden évszakban fontos, természetesen nyáron is, de akkor kicsit másképp.

Télen a láb ápolására nagyon jók a természetes olajok, zsírok (mandulaolaj, kókuszzsír, shea vaj), ezek kíváló bőrápoló anyagokat tartalmaznak, melyek puhítják és táplálják a bőrt. Az olajhoz pár csepp teafa vagy levendula illóolajat, esetleg neem olajat cseppentve a fertőzéseket is megelőzheted vagy a már kialakultakat kezelheted. De használhatsz testápolót vagy kifejezetten a láb ápolására kifejlesztett krémet is. Miután jól belemasszíroztad az olajat a lábadba (lábujjak közé is), húzz rá egy puha zoknit. Így nem olajozol össze semmi, és nem is csúszol el.

2. Lábmasszázs

A láb masszírozására sokféle lehetőségünk van: csinálhatjuk magunk, használhatunk masszázslabdát vagy elmehetünk masszőrhöz. A masszázs bármelyik verziója javítja a keringést a szövetekben, mobilizálja a láb apró ízületeit, és stimulálja az idegvégződéseket. Ha saját magunk masszírozzuk a lábunkat, kössük össze az előző kenegetős procedúrával. A masszázs során érintsük lábunk minden pontját: lábujjak, bokák, talp, sarok, láb háti része. Olyan erőt használjunk, ami jól esik.

A lábmasszázshoz nem kell szakértőnek lennünk, próbáljuk ki, és érezni fogjuk a pozitív hatását. A legjobb, ha a lábtorna után masszírozzuk át.

A labdás masszírozást az egyéb masszázsoktól függetlenül is érdemes elvégezni, ugyanis ez a legegyszerűbb módszer, tényleg bármikor beiktathatod, kb. 3-4 percet vesz igénybe. Én például kávéfőzés vagy mosogatás közben szoktam görgetni a labdát, sőt ekkor szoktam a vádlimat is megnyújtani. Semelyikünknek nincs külön erre 30-40 perce nap min nap, de így nagyon jól beilleszthető a tevékenységek közé. Épp emiatt ezeket az eszközöket érdemes szem előtt tartani, például egy esztétikus kosárban a lakás dísze is lehet.

A labdás masszírozáshoz egy kisebb méretű (maximum teniszlabda méretű) kemény labdára lesz szükséged. Lehet ez tüskés labda is. A legjobb, ha mezítláb végzed, de ha nagyon fázós a lábad, zokniban is lehet. Tedd a labdát a talpad valamely része alá, és finom vagy erőteljes nyomás mellett (ez tőled függ) lassan görgesd a talpad alatt előre-hátra. Görgesd át teljes talpszélességben a lábad, a sarkad is. A haránt boltozat alatt oldalirányba is görgetheted. Célszerű állva végezni a labdás talpmasszázst, ülve akkor javaslom, ha nagyon rossz az egyensúlyérzéked vagy különösen érzékeny a talpad.

A RAD labdákat használom erre a célra

3. A lábujjak távolítása

A zárt, merevebb talpú, esetleg szűkebb orrú cipőben a lábujjaink mozgása korlátozott. Ekkor a lábujjakat távolító izmok és a lábközépcsontok között lévő szövetek rugalmassága csökken. Kisebb lesz a tér az ereknek, idegeknek. A lábujjelválasztó rendszeres használata segít a lábujjak tengelyeinek korrekciójában és az egész lábfej mobilitásának növelésében.

A lábujjak passzív távolításakor nem csak a lábujjak, hanem a lábközép csontok is távolodnak, így a köztük elhelyezkedő izmok és a kötőszövet is kissé megnyúlik, ezáltal rugalmasabbá válik. Ez az egész láb szerkezetére (beleértve a láb boltozatokat is) jó hatással van. Javul a szöveti keringés is. Ha csak egy lábujjat (rendszerint a nagylábujjat) távolítjuk, azzal csak a láb egy apró elemére hatunk, márpedig, például a bütyök (is), egy összetettebb probléma. Tapasztalat szerint az izolált nagylábujj korrekció nem igazán hatásos.

Mit használj lábujjelválasztóként? Ebben a bejegyzésben van néhány tipp ezzel kapcsolatban.

Ezeken kívül használhatod a kézujjaidat: összekulcsolod a kezed a lábaddal. De egy egyszerű zokni is alkalmas a célra (lásd a képen), illetve aktívan (izmaid használatával) is nyithatod a lábujjakat.

4. Nyújtsd meg a lábad izmait, mobilizáld a bokád

A magasabb szárú lábbelikben a boka mozgása korlátozottabb, ezáltal az azt mozgató izmok nyújthatósága csökken, azaz megrövidülnek az izmok. Az izom nyújtásával egyben a bokaízületet is mobilizáljuk.

A vádli nyújtása

Ezt a nyújtást már egy korábbi bejegyzésben bemutattam, itt találod. A nyújtás szintén megtalálható az ingyenesen letölthető gyakorlatanyagunkban, melyet ide kattintva érhetsz el.

A boka elülső részének nyújtása

A boka és a lábfej elülső részének a nyújtása szintén benne van ez előbb említett letölthető összeállításban, de ezt itt is  bemutatom.

Az egyik lábat magunk mögé visszük, és letámasztjuk a talajra lefeszített lábfejjel. Ezután finoman toljuk a talaj felé. Ügyeljünk arra, hogy a boka középhelyzetben maradjon, vagyis ne engedjük kifelé fordulni. Tartsuk ki a nyújtást kb. 30-60 másodpercig (kép a következő oldalon). Ha érzékeny a lábfejed és lábujj deformitásod van, végezd ezt a gyakorlatot szőnyegen vagy egy pléden nagyon óvatosan.

Ha télen csak ennyit foglalkozol a lábaddal heti 3-4szer már sokat tettél magadért. Ha pedig még többre vágysz, töltsd le a már említett gyakorlatanyagunkat vagy vegyél részt valamelyik képzésünkön, ahol rengeteget tanulhatsz a lábadról.


Köszönjük, ha kitöltöd a lábproblémákkal kapcsolatos 1 perces kérdőívünket, mellyel hozzájárulsz, hogy még hasznosabb ismereteket tegyünk közzé a honlapon.

 

 

A psoas izom lazítása

Előző bejegyzésben a psoas izom anatómiájáról és működéséről volt szó. Illetve bemutattam a legismertebb nyújtási technikáját, és megnéztük, milyen apró részletekre érdemes figyelni a gyakorlat végzése közben, ha valóban a psoas-t szeretnénk nyújtani. Az előző bejegyzést ide kattintva éred el.

Ebben a bejegyzésben az izom lazításának lehetőségeit vesszük sorra.

Mi a különbség a nyújtás és a lazítás között?

Röviden összefoglalva annyi a differencia, hogy a nyújtás során az izom végpontjait távolítjuk egymástól, ezáltal megnyúlik az izom. Különböző nyújtási technikák állnak rendelkezésre, például aktív és passzív nyújtások, ezekről bővebben például itt olvashatsz. A nyújtás során általában nyújtás érzet keletkezik, mely különböző intenzitású lehet.

A lazítás során az adott izmot (jelenleg a psoas izmot) olyan helyzetbe hozzuk a testrészeink pozicionálásával, hogy az a létrehozott testhelyzet és a gravitációs erő segítségével el tudjon lazulni. Ehhez idő kell, a lazulás általában nem következik be azonnal, van, hogy 5-10 perc alatt már érezhető az eredmény, de az is előfordul, hogy hónapokig kell dolgozni rajta (akár különböző módszerekkel). Az izomlazítás esetében általában nincs különösebb érzet az izomban, de gyakran tapasztalható egy kiengedés, lazulás.

Miért jó az izomlazítás?

Vannak nehezen elérhető, mélyen fekvő izmaink, és vannak olyanok is, amelyek még a feszültséget is begyűjtik. Amikor stresszesek vagyunk még a testtartásunk is megváltozik, megfeszülnek bizonyos izmaink. A psoas izom is egy ilyen mély izom, mely a testtartásunkban szerepet játszik, és a testtartásunk hatással van az izom állapotára. Az izom nyújtása is eredményes lehet, de véleményem szerint érdemes a lazítására is időt szánni.

A psoas izom lazítása

Bizonyos állapotok, betegségek esetén (például gerincproblémáknál) ezek a lazító technikák fájdalmat okozhatnak, ezért, ha az alábbi testhelyzetekben fájdalom vagy a panaszod fokozódása jelentkezik, ne végezd. A lazító technikák során fájdalomérzet nem jelentkezhet.

1. A medence megemelése

A gyakorlathoz szükséged lesz egy jógatéglára vagy egy-két párnára, de használhatsz összehajtogatott plédet, törölközőt is. Feküdj a hátadra és húzd talpra a lábad úgy, hogy a lábszárad függőleges legyen. Majd emeld meg a medencédet és tedd be alá a jógatéglát (vagy a saját eszközödet). Figyelj arra, hogy a medencéd megőrizze vízszintes vagy enyhén hátrabillent helyzetét (lásd a képen), ebben segít, ha a lábszárad függőleges helyzetben marad. Maradj ebben a helyzetben 5-10 percig, és közben törekedj a derekad és a medencéd körüli izmok tudatos lazítására. Amíg e helyzetben pihensz, lélegezz mélyebbeket.

Javaslom, hogy minimum 5 percig maradj a helyzetben, mert legalább ennyi idő szükséges az izom ellazulásához.

2. A mellkas megemelése

Ehhez a verzióhoz néhány nagyobb párnára, esetleg jógatéglára lesz szükséged vagy bevethetsz összehajtogatott plédeket , törölközőket is. A legideálisabbak ha tömörebb az alátámasztásod, ezért jó például a több, nagyobb törölköző. Az eszközeidet helyezd egymásra és tegyél rá még egy kisebbet (vagy egy összetekert törülközőt), amely a fejed alátámasztására fog szolgálni. Erre a célra én a jógatéglát szoktam használni.

Ülj le háttal az eszközök elé kb. 40-50 cm távolságra nyújtott ülésben. Nyújtózz kissé előre a lábujjaid felé, majd támaszkodj le a csípőd mellett a tenyereddel és lassan engedd rá magad a párnákra. Ez nem egy hasizom gyakorlat, nyugodtan használd a kezed a támaszkodáshoz.

Lényeges, hogy az alátámasztás kb. a lapockák aljáig dúcolja alá a hátad, lejjebb már ne. Így a mellkasod alsó része (alsó bordák) és a derekad is a levegőben “lóg”. Figyeld meg, hogy ebben a helyzetben a combod leér-e a talajra vagy elemelkedik onnan. Karjaid kicsit távolabb a törzsedtől helyezd el, tenyered nézzen a plafon felé. Lazítsd el az izmaidat, pihenj ebben a helyzetben 5-10 percig vagy akár még tovább. Lélegezz mélyebben, hosszabban.

Jó visszajelzést kaphatsz a lazulásról, ha az elhelyezkedés után végigtapintod a gerinced vonalát, majd a relaxálás végén megismétled. Tapasztalhatsz asszimmetriát is a tested két oldala között. Minél távolabb van ebben a helyzetben a mellkasod és a combod a talajtól, annál nagyobb szükséged van a psoas izom lazítására. Általában a szabadon elhelyezkedő gerincszakasz idővel érezhetően és láthatóan közelebb kerül a talajhoz, lesüllyed.

A kétféle lazítás hasonló, de mégsem ugyanaz, ezért javaslom, próbáld ki mindkettőt, és alkalmazd azt, amelyik számodra jobban bevált. Az én kedvencem a 2. verzió, kényelmes, pihentető és még a mellkast is nyitja. Az időt telefonon szoktam mérni, beállítok 10 percet, így nem kell erre figyelnem, nyugodtan relaxálhatok vagy aludhatok is egy kicsit.

Mit tehetünk még a psoas izom optimális állapotáért?

Sok mindent, de legyen itt most két hasznos tipp, melyet nap mint nap tudsz alkalmazni. Ezek segítenek megfelelően “használni” ezt az izmot és persze sok más izomra is hatással lesz ez a pár apró változtatás. Szeretném azért itt is hangsúlyozni, hogy nem lehet egy-egy izmot kiragadni a testünkből és csak azzal foglalkozni. Egy komplex rendszer a szervezetünk, melyben minden mindennel összefügg.

A testtartás

Az egyik tipp a testtartás javítása. Amint azt az előző írásomban is említettem a testtartásunk hat a psoas izomra és ez fordítva is igaz, az izom állapota hat a testtartásunkra. Tehát, ha a testtartásunk nem megfelelő, ezzel az izommal is problémák lesznek.  Nézzünk meg pár dolgot, amire érdemes figyelni ha ülünk, állunk, tevékenykedünk vagy akár edzünk.

Testtartás szempontok álló helyzetben:

  • párhuzamos lábfejek,
  • súlypont a sarok fölött vagy kicsivel előtte,
  • ellazított elülső combizom (m. quadriceps femoris),
  • mellkas a medence fölött, az alsó bordákat leengedjük,
  • laza vállak,
  • fej a mellkas fölött.

A nem statikus helyzetekben, mint pl. egy guggolás, vagy emelés leginkább arra figyelj, hogy a mellkasod ne told előre a medencéhez képest. A testtartásról egy részletesebb olvasmányt itt találsz.

A járás

A másik tipp a járás optimalizálása. A járással kapcsolatban most csak a psoas izomra vonatkozó fázissal foglalkozunk. Amikor az egyik láb felett előrehalad a törzsünk, ugyanaz a láb a törzs mögé kerül. Ekkor a csípőben egy feszítés (extenzió) jön létre. Majd ezzel a lábbal szinte eltoljuk magunkat a talajtól. Tehát létrejön egy kitámasztás és egy elrugaszkodás. Ha ez a csípő hátrafeszítés nem valósul meg kellőképpen, a psoas izom nem nyúlik meg a járásnak ezen fázisában.

Ma ez egy gyakran látható jelenség. Rövidebbek a lépések, kevésbé van meg az elrugaszkodás. Ennek több oka van/lehet, amit most nem részleteznék. Inkább beszéljünk arról, hogyan lehet fejleszteni a járásstílusunkat.

Gondolj arra, mikor dombon felfelé gyalogolsz. Ekkor szinte automatikusan tolod magad felfelé, azaz előre az éppen hátul lévő lábbal (és érezhetően aktívabbá is válik a farizom). Ezt a technikát kezd el alkalmazni sima felszínen járáskor is. Ezáltal jobban igénybe veszed a farizmot, így a psoas izom meg tud nyúlni.

Még egy apró megjegyzés: ha teheted, ne használj futópadot gyalogláshoz és futáshoz, ugyanis itt a szalag mozgása arra kényszerít, hogy az előrehaladásra koncentrálj. Ezáltal a csípő elülső részén lévő izmok, a csípőhajlító izmok aktívabbak lesznek, mivel a csípőfeszítésre nem igazán  jut idő.

 

 

A psoas izom. Mi a szerepe? Hogyan nyújtsuk?

A psoas izom egy igen összetett funkciót ellátó izom, mely komplexitás az anatómiai elhelyezkedéséből adódik. Összeköti a törzset az alsó végtaggal. Éppen ezért, ha valami gond van vele, sokféle problémát tud okozni testszerte. Leggyakoribb panasz, amiben a psoas izom szerepet játszik a derékfájás, de gyakran csípő- és térdfájdalmak hátterében is ezen izom diszfunkciója áll.

Fontos megjegyezni, hogy a psoas izom állapotára igencsak hat a testtartásunk (statikus és dinamikus is) és az, hogyan használjuk a testünket hétköznapi mozgásaink során, például az is, hogyan járunk.

Hol helyezkedik el a psoas izom?

A psoas izom latin neve musculus psoas major. Gyakran együtt emlegetik a m. iliacussal, ami egy jóval rövidebb izom és a csípőhajlításban van szerepe. Együtt iliopsoas-nak nevezik, és gyakran, tévesen a psoas major-t is a csípőhajlítók közé sorolják. Van még egy hasonló nevű rövidebb izom, ez a m. psoas minor.

Jelen bejegyzésben azért választom külön az m. iliacus-t és a m. psoas major-t, mert működésük nagyban különbözik egymástól, így nem célszerű egy kalap alá venni a kettőt.

A psoas major az utolsó hátcsigolya (T 12-es) és a lumbális (ágyéki) csigolyák (L 1-5) csigolyatestéről és porckorongjáról ered, majd lefelé fut, és a csípőízület előtt elhaladva a combcsonton tapad. Az izom rostjai között több ideg fut és körülötte is rengeteg fontos ideg, vér- és nyirokér található, illetve előtte a hasüregben helyezkedik el  sok belső szervünk.

A psoas major működése

Működése, ahogy már említettem igen sokrétű. Elhelyezkedéséből adódóan rengeteg ízületre hatással van. Ezért az, hogy az egyik ízületben milyen funkciót lát el, függ a többi ízület helyzetétől. Tehát az aktuális testhelyzet és a testrészek egymáshoz viszonyított helyzete befolyásolja azt, hogy melyik ízületben milyen mozgást generál.

Nézzünk meg néhány jellemző mozgást, illetve problémát is, amit okozhat.

Főbb mozgások és funkciók:

  • részt vesz a törzset előre hajlításában,
  • az ülésből felállásban,
  • de képes az alsó háti szakaszt hátrahajlítani (feszíteni) miközben az alsó lumbális gerincszakaszt előre hajlítja,
  • stabilizálja a lumbális gerincet,
  • a csípőízületi hajlításban is közreműködik.

Néhány diszfunkció:

  • az egyik leggyakoribb testtartás hiba: a mellkas előre tolódik a medencéhez képest, ezáltal az alsó háti szakaszon egy feszülés (hátrahajlás) jön létre,
  • felegyenesedett helyzetben a medencét hátrabillenti (megjegyzés: olykor ezt nevezik előrebillent medencének, de ez csak viszonyítás kérdése, én a medence törzshöz közelebb eső pontjának a helyzete szerint szoktam meghatározni), ez a behúzott (magunk alá billentett), lapos fenék (ebben a helyzetben a farizom nem is tudja ellátni a feladatát),
  • járáskor nincs meg a hátul kitámasztási, elrugaszkodási fázis,
  • ülésből felálláskor nehéz kiegyenesedni és fájdalom jelentkezik a derékban,
  • fasciálisan kapcsolódik a rekeszizomhoz, így állapota hatással van a légzésmechanizmusra is.
Mit tehetünk az izommal, ha gond van vele?

A psoas izom nyújtásának fontosságáról gyakran lehet hallani, és szakemberek is rendszerint javasolják a nyújtását csípő és derékpanaszok esetén, illetve főként az ülő életmódot folytató embereknek. De előfordul, hogy nem a nyújtással érünk el jó eredményt, sőt van, hogy még több problémát okozunk vele. A lefutása alapján látjuk, hogy egy hosszú, sok ízületet áthidaló izomról van szó, ezért előfordul az is, hogy az egyik része rövidült, a másik pedig túlnyúlt. Egy rövidült vagy túlnyújt izom gyenge is, tehát célszerű többféleképpen foglalkoznunk vele és nem kizárólag a nyújtásra helyezni a hangsúlyt.

A nyújtáson kívül ajánlott lazítani és erősíteni, illetve hétköznapi mozgásaink során figyelni és korrigálni a testtartásunkat. A lazítás azt jelenti, hogy olyan passzív helyzetbe hozzuk az izmot (például megtámasztva a testrészeinket és kihasználva a gravitációt), amelyben el tud lazulni.

Vannak terapeuta által végzett manuális psoas nyújtó-lazító technikák is, ekkor belenyúl a terapeuta az izomba és nyomás alkalmazása által igyekszik lazulást kiváltani az izomban. Ez, amint látjuk az anatómiai ismereteink alapján, nem egy veszélytelen technika, ugyanis meglehetősen sok képlet található a psoas major környezetében. Ezért ha ilyen “beavatkozásra” vágyunk, egy megfelelő képzettséggel rendelkező terapeutát keressünk fel. Önmagunk kislabdával történő psoas izom lazítására azonban senkit sem biztatnék. Fókuszáljunk inkább a helyes nyújtásra. Önmagában egy manuális psoas nyújtás nem fog eredményre vezetni, ha nem változtatunk az előidéző tényezőkön. Viszont a rendszeres aktív munkával passzív technikák nélkül is el lehet érni jelentős változást. Félreértés ne essék, nem bírálom a manuális technikákat, hisz én is használom a manuálterápia eszköztárát, csak óvatosságra intek.

Még egy gondolat a psoas izom problémáival kapcsolatban: érdemes mindig átfogóan gondolkozni, és az egész testre kiterjedő mozgásprogramot kialakítani.

Azzal egyetértek, hogy ülőközpontú világunkban érdemes ezt az izmot (is) rendszeresen nyújtani. Nézzük meg hogyan.

A psoas izom nyújtása

A klasszikus poas nyújtást fogom bemutatni, de mindenképp olvasd végig és figyeld meg az apró részleteket, mert ebben van a nyújtás lényege (általános érvényű igazság). Sokan nem megfelelően végzik ezt a nyújtás, ezáltal még nagyobb kompressziót helyezve a lumbális gerincre. Egy nem megfelelően végzett nyújtással sok kárt okozhatunk magunknak. Tájékozódjunk több forrásból, mielőtt nekilátunk, és ami a legfontosabb, igyekezzünk pontosan végrehajtani a gyakorlatot. A lényeg mindig abban rejlik, hogy a testrészeid hogyan helyezkednek el a térben és egymáshoz képest, törekedj ennek a megérzésére.

Helyezkedj el féltérdelő helyzetbe úgy, hogy a hátul lévő combod függőleges, azaz a törzsed vonalában legyen (ne hátrébb!), az elől lévő térded pedig minimum 100 fokban legyen behajlítva.

Törzsed legyen egyenes, azaz a csípőd legyen a térded fölött, a mellkasod pedig a medencéd fölött. A bordáid engedd le.

Tedd a kezed a csípőlapátodra, hogy érzékeld, hol helyezkedik el a térben. Képzeld el, hogy a medencéd egy edény amely, ha elbillen, annak tartalma kiömlik. A nyújtás során a célunk, hogy a medence neutrális helyzetben maradjon, azaz a tartalmát ne öntsük a földre.

Majd lassan told előre a medencéd (csak előre, ne a talaj felé) úgy, hogy a mellkasod a medencéd fölött maradjon. Tehát ne íveljen hátra a gerinced, hanem őrizd meg a gerinced neutrális helyzetét mindvégig. Az elől lévő lábszárad maradjon függőleges (ha kell lépegess előrébb). Addig menj előre a medencéddel, amíg az nem billen el (emlékezz az edényre). Tartsd meg a helyzetet 30-60 másodpercig. A medence helyzetének megtartásában segít az, ha megfeszíted a farizmod (a farizom stabilizálja a medencét), és így tolod előre. Figyelem, ha jól csinálod, nem jön létre hatalmas mozgás.

Ugyanezt videón is megnézheted:

A tipikus hibák a psoas nyújtásakor:
  • a medence előre billen,
  • az elől lévő térd kisebb szöget zár be, mint 90 fok (ez hozzásegít a medencebillenéshez),
  • a derék hátra ível, tehát létrejött egy hátrahajlás a gerincben, ami nem célunk,
  • a mellkas előre tolódik, szintén feszítés jön létre a gerincben.

Hamarosan további bejegyzésben fogunk még foglalkozni a psoas izommal.

 

 

A boka és a láb anatómiája | Közérthető anatómia sorozat

Miről szól a közérthető anatómia sorozat?

A közérthető anatómia sorozatban minden alkalommal egy ízület vagy izom (leggyakrabban ezek párban) áll majd a fókuszban. Ezen képletek anatómiai bemutatása során arra törekszem, hogy a laikus ember számára hasznos és alapvető információkat osszam meg. Lesz egy elméleti rész, amit követ egy gyakorlatiasabb bejegyzés. Célom, hogy jobban megismerjük mozgásszervrendszerünket és annak működését. 

Az írások során a hasznos, gyakorlatias ismeretek átadására törekszem, azaz nem precíz és mindenre kiterjedő leírásokat találsz itt. Ne tekints rá úgy, mintha egy átfogó szakmai cikket vagy könyvet olvasnál.


A láb és a boka anatómiája

A láb és a boka összetett egységet alkot, és így együtt nagyon lényeges szerepük van abban, hogy eljussunk, ahová csak szeretnénk. Az út során a gondtalan előrehaladás érdekében szükséges a láb és a boka talajhoz való sokirányú alkalmazkodásának képessége. Ennek az adaptációnak a talajfogáskor azonnal meg kell történnie ahhoz, hogy a járás/futás gördülékeny legyen. A láb rendkívül komplex felépítése optimális esetben mindezt könnyedén megteszi.

A láb 26 csontból, 33 ízületből, több, mint 40 izomból és nagyon sok szalagból áll. Egy igen komplex szerkezet ez. Egy negyede az összes csontunknak a lábunkban van!

A lábban lévő csontokat három csoportba soroljuk az elhelyezkedésük alapján: lábtőcsontok (7 db), lábközépscsontok (5db), lábujjcsontok (14 db). 

A boka ízületei és mozgásai

Hét darab lábtőcsontunk (tarsus) van. A felső ugróízület (boka ízület) alkotásában a talus (ugrócsont) és a lábszárcsontok (síp és szárkapocscsont) végei által alkotott bokavilla vesz részt. Ebben az ízületben jön létre a láb hajlító-feszítő mozgása (latinul: plantarflexio-dorsalflexio, hétköznapi használatban spicc-pipa). Ez a mozgás elengedhetetlen a járáshoz és a futáshoz.

 

Az ugrócsont (talus) alatt van a sarokcsont (calcaneus), ezek együtt alkotják az alsó ugróízületet. Itt jön létre az a komplex mozgás, amit leginkább kifelé-befelé forgatásként írunk le hétköznapi szóhasználatban (latinul: everzió-inverzió, angolul pedig pronáció-szupináció).

Ezen csontok előtt öt további lábtőcsont található (os naviculare, os cuboideum, és 3 os cuneiforme), melyek egy egységet alkotnak. Szerepük a láb forgó mozgásakor van: befelé forgáskor a láb boltozatot lezárják, megmerevítik, kifelé forgatáskor pedig meglazítják ez a zárat, a láb boltozat ekkor képes ellapulni.

A lábközépcsontok

A lábközépcsontok (metatarsus), hosszú vékony csontok, melyek alkotják a láb középső részét. A csontok fejecsei gömbízület-szerű ízületben kapcsolódnak a lábujjak bázisaival (azaz a lábujjcsontok első sorával, latinul: MTP – metatarsophalangeális ízületek) és formálják a láb haránt irányú boltozatát. Ebben az ízületben jön létre a lábujjak távolítása-közelítése (nyitás-zárás) és az alapízületek hajlítása-feszítése.  Ez az ízületsor alkotja a lábujjpárnákat. Mozgékonysága pedig elengedhetetlen a megfelelő járáshoz. Az 1-es lábujj (nagylábujj) alapízületének problémája igen gyakori (például bütyök).

Lábujjcsontok

A lábujjakat számokkal jelöljük, a nagylábujjtól indul a számolás, tehát a nagylábujj az 1-es. Tizennégy darab lábujjcsontunk (phalanx) van. A 2-5-ös lábujjak három lábujjperccsontból, az 1-es lábujj pedig csak két lábujjperccsontból áll. Az 1-es (nagylábujj) alatt két apró csontocska is található, ezek a szezám csontok, melyek a lábujjhajlító izom inához kapcsolódnak.

Szalagok, fascia, idegek

A lábban rengeteg szalag található. A lábszárcsontokat és a lábtőcsontokat (a boka ízületeit) összekötő szalagok a boka külső  (külboka) és belső (belboka) oldalán helyezkednek el. A külső oldalon lévő szalag gyakran sérül például félrelépéskor, amikor kimegy a boka (boka rándulás, ficam).

A láb talpi részén található a talpi fascia (más néven: bőnye, izompólya, plantaris fascia), mely veszítve a rugalmasságából begyulladhat, fájdalmassá válhat.

A lábat ellátó idegek (és az erek is) a láb kötőszövetei és izmai közötti alagutakban futnak. Amikor a talp képletei (izmok, fascia) túl feszessé válik, az itt található képletek kevésbé tudnak szabadon mozogni a szövetek között, így elnyomódhatnak, a súrlódástól irritálódhatnak, ezáltal fájdalmat vagy akár zsibbadást is kiváltva. A keringés és a beidegzés csökkenésével nagymértékben romlik a láb érzékelő funkciója.

Érdekességek a bokával és a lábbal kapcsolatban:

 

  • A boka ízület (felső ugróízület) feszített helyzetben (sarokálláskor) zárt helyzetbe kerül, ekkor a boka oldalirányban stabil. Ezzel ellentétben, amikor hajlított helyzetben van a boka (lefeszített lábfej, spicc), például lábujjhegyen álláskor és olyan cipőben, aminek sarka van, a boka oldalirányban instabillá válik.
  • A boka rándulás (ficam, szalagsérülés) az egyik leggyakoribb sérülés. Sajnos, túl gyakran hanyagoljuk el a rándulást, nem foglalkozunk vele, véletlen balesetnek tekintjük. Fontos, hogy egy ártatlannak vélt boka húzódást is kezeljünk, mert később beláthatatlan következményei lehetnek a megváltozott terhelésnek, instabilitásnak. Az anamnézisekben nagyon gyakran szerepel kezeletlen bokasérülés, foglalkozzunk vele.
  • A talpunk arányaiban több verejtékmirigyet és idegvégződést tartalmaz, mint bármely más testrészünk. Ez a tény is mutatja, milyen lényeges a lábunk érzékelő funkciója.
  • Egy 6 centiméteres cipősarok 75%-kal megnöveli az előlábra jutó terhelést. Mezítláb, helyes testtartással a terhelés eloszlása a lábon: sarok 50-60%, előláb 40-50%.

 

Ha a lábat valamilyen apró sérülés éri, az nem csak a láb, hanem az egész test egyensúlyára hatással lesz. Az, hogy milyen állapotban van a lábunk, függ az aktivitási szintünktől, napi tevékenységeinktől, foglalkozásunktól, egészségi állapotunktól, de leginkább a cipőinktől. Fontoljuk meg nagyon, hogy milyen cipőt választunk és foglalkozzunk  a lábunkkal és a bokánkkal, hogy még sokáig fájdalommentesen és könnyedén mozoghassunk.

Hamarosan folytatjuk a bokát mozgató izmokkal, és néhány gyakorlattal.

 

 

A nyújtások helyes kivitelezése. A négyfejű combizom nyújtása.

Sokat beszéltünk arról, hogy mi történik a nyújtás közben, és arról is, mitől lehet feszes egy izom. Ezt a témát sokáig tudnám még fejtegetni, de ennek a blognak más a célja, inkább hétköznapi embereknek szól, és nem kíván túlságosan szakmai lenni. Ezért most rátérünk a gyakorlatra.

Mire figyeljünk a nyújtás során?
  • A megfelelő testtartásra: egy izom célzott nyújtásához először be kell állítanunk a megfelelő testhelyzetet, azaz a testrészeinket egymáshoz képest. Ha ezt nem tesszük meg, vagy nem vagyunk képesek pontosan beállítani (mert mondjuk fogalmunk sincs, hogyan tudjuk mozgatni egyes testtájainkat külön-külön), akkor a nyújtóerő teljesen máshová fog hatni.
  • A megfelelő terhelésre: az izom inát megfelelően kell terhelni ahhoz, hogy a kívánt új adaptációt érjük el. Lényeges a nyújtási erő mértéke és a frekvenciája (azaz az ismétlés gyakorisága). Én azt szoktam javasolni, hogy akkora erőt alkalmazzunk, ahol jóleső húzódást érzünk, de semmiképpen sem fájdalmat, és ahonnan aktív izomerővel vissza tudunk térni a kiinduló helyzetbe. Tehát nem passzívan kell összeszednünk a végtagjainkat. Érdemes többször ismételnünk a nyújtást vagy nyújtás közben  egy ellenfeszítést, amivel az idegrendszert stimuláljuk (hogy ez miért jó, olvasd el itt.)
A nyújtások helyes kivitelezésének bemutatása az elülső combizom nyújtásán keresztül

A négyfejű combizom (m. quadriceps femoris) a comb elülső felszínén található, nevéből is látszik, hogy 4 izomfeje van (lásd a képen). Mindegyik izomfej több irányban hoz létre mozgást, de most leegyszerűsítve csak a fő funkciót nevezem meg. Van egy hosszú feje, ez a rectus femoris (a képen kék színű), mely nem csak a térdízületet, de a csípőízületet is áthidalja, így mindkét ízületre hatással van. A hosszú izomfej a csípőt hajlítja, a térdet feszíti. A többi három fej a combcsonton ered és együtt tapadnak a hosszú fejjel a sípcsont (tibia) felső-elülső részén. A rövidebb 3 izomfej főként a térd feszítését végzi, de a rotációs (forgató) mozgásokban is szerepük van.
Quadriceps 3D

A nyújtás állva vagy hason fekve is végezhető. Én jobban szeretem hason fekve végeztetni, mert kevesebb a hibalehetőség, de sok esetben állva gyorsabban kivitelezhető (pl. futás után), ezért mindkét verziót bemutatom.

Mire figyelj a combizom nyújtása közben?

  • A csípő feszítésére azért, hogy a hosszú fej is megnyúljon.
  • A gerinc neutrális helyzetére. A szelektív nyújtások során sosem szeretnénk növelni a kompressziót a csigolyákon, ezért a többi testrészt neutrális helyzetben tartjuk.
  • a két combcsont egymás mellett párhuzamosan helyezkedjen el.
  • a mozgás során kialakuló érzetekre.
1. A m. quadriceps nyújtása hason

Hason fekvő helyzetben lassan behajlítva az egyik térdet, megfogjuk a bokát, és addig húzzuk a fenekünk felé, amíg finom húzódást nem érzünk elől a combizomban. Ne erőltessük, ne húzzuk erővel a sarkunkat a fenekünkhöz, engedjük, hogy a szövetek engedjenek.

Ezután több nyújtási módszert választhatunk:

  1. megtartjuk a helyzetet 30-60 mp-ig,
  2. ismételjük a mozgást (visszaengedjük, újra felhúzzuk a sarkat),
  3. néhány ellenfeszítést végzünk: a tenyerünkbe feszítjük a lábat, mintha nyújtani akarnánk azt, majd ismét ellazítjuk és finoman közelebb húzzuk a sarkat a fenékhez.

A m. quadriceps nyújtása helyesen

Leggyakoribb hibák ennél a nyújtásnál:

  • a medence megemelkedik, ezáltal az ágyéki gerinc hátrahajlik (lordózis fokozódik),
  • a lábfej fogásával a boka elülső inaira, szalagjaira is nyújtási erőt adunk,
  • a térd felemelkedik.

A m. quadriceps nyújtása hibásan

Változat a csípőhajlítók rövidülése esetén

Ha a medence megemelkedése nem vagy csak nagyon nehezen korrigálható, akkor ezt a verziót javaslom helyette. Itt egy kis megtámasztással érjük el a csípő nyújtott helyzetét, így a gerincet sem feszegetjük, mégis eljutunk a négyfejű combizomhoz. Egy hengerpárnát (összetekert plédet, akármit) teszünk a medence-alhas alá, alkartámaszban vagyunk, és innen indítjuk a nyújtást.

Csípőhajlító és a m. quadriceps nyújtása

Ha nehezen érjük el a bokát, inkább használjunk egy hevedert a karunk meghosszabítására, ahelyett, hogy a bokánkat feszegetnénk.

Labdás combizom mobilizálás

Ha egyik verziót sem tudjuk megcsinálni valamilyen oknál fogva (pl. fájdalom a térdben, erősen korlátozott csípőmozgás stb.), akkor a labdás lazítást javaslom. A comizom alá helyezzük a labdákat (én ezt használom: RAD roller), és hajlítjuk-nyújtjuk a térdet 5-10-szer. A combizom területén több magasságban is megismételhetjük ezt a fajta izom-mobilizációt. Egyébként nem csak akkor hatékony, ha a többi nyújtás nem megy, hanem mindig. Én rendszeresen csinálom, jól át lehet dolgozni így a combizom mélyebb rétegeit is.

2. A m. quadriceps nyújtása állva

Tulajdonképpen ugyanaz, mint az előző gyakorlatnál: állva lassan behajlítjuk a térdet, és megfogjuk a bokát. Ha nem érjük el könnyedén a bokánkat, jobb, ha a fellendítés helyett előrehúzzuk a térdet, és oldalról fogjuk meg a bokát. Majd innen húzzuk hátra a kezünkkel.

Figyeljünk arra, hogy a két comb egymás mellett legyen párhuzamosan, legyen aktív a farizom, hogy a csípőfeszítést ne veszítsük el. Nem a sarok minél közelebb húzása a cél, hanem a négyfejű combizom mobilizálása, ezért a pontos testhelyzet a legfontosabb.

Ezután több nyújtási módszert választhatunk:

  1. megtartjuk a helyzetet 30-60 mp-ig,
  2. ismételjük a mozgást (visszaengedjük, újra felhúzzuk a sarkat),
  3. néhány ellenfeszítést végzünk: a tenyerünkbe feszítjük a lábat, mintha nyújtani akarnánk azt, majd ismét ellazítjuk és finoman közelebb húzzuk a sarkat a fenékhez.

A m. quadriceps nyújtása állva, helyesen

Leggyakoribb hibák ennél a nyújtásnál:

  • a medence előrebillen (csípőhajlítás), ezáltal az ágyéki gerinc hátrafeszül (lordózis fokozódik),
  • a térd a másik térd elé kerül (csípőhajlítás),
  • a lábfej megfogásával a húzóerő a boka elülső inaira, szalagjaira is hat,
  • a térd oldalra távolodik a másik térdtől.

A m. quadriceps nyújtása állva, hibásan

Amint látod, ezzel a módszerrel én is sokkal közelebb tudom húzni a sarkam a fenekemhez, de ekkor már aligha nyúlik az elülső combizmom.

Összefoglalás

A nyújtásoknál a leglényegesebb a pontos testtartás (a testrészeink helyzete egymáshoz képest). Többféle módszerrel nyújthatunk. Én leginkább az ismételt mozgásokat (gyakran hívom ezt mobilizációnak nyújtás helyett), és az ellenállásos nyújtást (amikor ellenirányban létrehozok egy izomfeszítést) kedvelem, mert kíméletesek és hatékonyak. Bizonyos izomcsoportoknál az óvatos statikus nyújtást is végeztetem, azonban csak korrekt testhelyzet mellett. Amikor testtartás kompenzációt észlelünk (pl. derék homorítás), érdemes néhány megtámasztást (párnát stb.) használni a jó testtartás eléréséhez. Legyünk mindig kíméletesek magunkhoz, és inkább alkalmazzuk gyakrabban a különböző nyújtó technikákat, ne csak sport után, hanem a mindennapokban is.

 

 

A bütyök kezelése műtét nélkül

Eredményes lehet-e a bütyök kezelése konzervatív terápiával vagy kizárólag a műtét hozhat végleges megoldást?

Ez a téma közel áll hozzám, mert én magam is érintett vagyok. Mindkét lábamon bütyök alakult ki 20 éves korom körül. Ezért hát elkezdetem foglalkozni a témával, és természetesen a lábammal. Az alkalmazott tréningnek és életmódbeli változtatásoknak köszönhetően jelentősen javult a lábam állapota.

A genetika

Mindannyian mások vagyunk, de a szervezetünk ugyanolyan alapelvek szerint működik. Különféle alkati adottságokkal rendelkezünk. Különbözhet kis mértékben a kötőszövetünk rugalmassága, a csontozatunk, és még sok más. Ezek azonban nem csak genetikailag meghatározottak, hanem a minket ért rendszeres terhelésnek megfelelően változnak. Szervezetünk hosszútávon ahhoz adaptálódik, amit rendszeresen csinálunk, az ismétlődő testhelyzetekhez, mozgásokhoz stb. Például, ha a napom abból áll, hogy ülök az autóban, a munkahelyen, a kávézóban, majd otthon a kanapén, akkor ehhez a terheléshez fog alkalmazkodni.  Genetika ide vagy oda, a lábad jelenlegi állapota leginkább azt tükrözi, hogyan használtad, hogyan bántál vele, mibe bújtattad az elmúlt éveid során.

Hogyan alakulhat ki a bütyök?

A bütyök, latin nevén: hallux valgus, a nagylábujj komplex elváltozása, melynek kialakulását több tényező is elősegítheti.

  • Testtartásbeli változások

Testünk súlyvonala (nehézségi erőnk hatásvonala) normális esetben a sarokcsonton át érkezik a talajra. Ez manapság a legtöbb embernél megváltozott, előre helyeződött a lábujjak felé. Ez egy megnövekedett terhelést jelent a lábujj kis ízületeire, izmaira. A testünk tömegközéppontjának helyét már egy 1 centiméter magas cipősarok is megváltoztatja. Mezítláb teremtődtünk, így születünk, sarok nélkül, rendkívül rugalmas, mozgékony és érző lábakkal. Ehhez alakult ki a testtartásunk is.

Próbáld ki, hogy a könyvespolcod alá beteszel egy 1 centiméteres éket, valószínűleg el fog dőlni a szekrény. Így hat a testünkre a sarok. De mivel nem egy merev darabból áll a testünk, sok ízületünk és izmaink apró kis kompenzációi megvédenek minket az orra eséstől. Ezek a megváltozott terhelési viszonyok az ízületekben és az izmokban is degenerációs folyamatokat indítanak el.

A láb elülső részének túlterhelése az ízfelszín deformációjával, gyulladásával és fájdalmával jár. Az ízület megduzzad, vörös és fájdalmas lesz. A folyamatot tovább fokozza a cipő nyomása is. Kialakulhat csontkinövés (exostosis), a lábujj tengelye megváltozik, így az inak húzási iránya is megváltozik, mely ezentúl a deformáció irányába hat.

bütyök kezelése gyógytornával

  • Szűk és sarokkal rendelkező cipők

A szűk orrú cipőkben a lábujjak egymás felé tolódnak, ezáltal a lábujjcsontok között lévő kicsi izmok rövidülnek. Ezáltal tartósan (tehát nem csak a cipőviselés idejére) megváltozik a lábujjak tengelye. A sarok ahogy azt az előző fejezetben említettem a testtartás megváltoztatásával okoz lassan, de biztosan károkat.

  • Instabilitás a test másik részén

A testünk egy rendszer, egyik ízület, izom sem működik függetlenül a többitől. Ha a rendszer egyensúlya megbomlik valahol, az hatni fog a többire is valamennyire. A lábunkra főként az alsóvégtag többi ízületeinél kialakult probléma (instabilitás, sérülés stb.) hat. Ha egy ponton megbomlik a stabilitás, a szervezet kompenzál, máshol túlaktivizál bizonyos izmokat. Gyakori például a lábujjak kapaszkodása például guggoláskor, egy lábon álláskor stb.

Előidéző tényező lehet tehát:
  • a mozgásszegény életmód,
  • a szoros, sarokkal rendelkező, merev talpú lábbeli,
  • a testtartás szokásaink (például kifelé forgatott lábfej, rossz testtartás),
  • a természetes mozgások elvesztése által testünk statikájának és izomegyensúlyának megváltozása,
  • és végül mindezek által létrejött kompenzációs mechanizmusok.
A műtét

A műtét a kialakult problémát kezeli, és nem az egész mozgásszervrendszert. Tehát az okot nem szünteti meg, ezért igen sok esetben visszatér valamilyen formában az elváltozás, hisz a fokozott terhelés megmarad. Többféle műtéti eljárás létezik, melyet elsősorban az elváltozások foka és milyensége határoz meg. A rehabilitáció is a deformáció fokától függ, gyakran hosszadalmas és fájdalmas.

Azonban előrehaladott állapotban és fájdalommal járó bütyök esetében megfontolandó. A megfelelő utókezeléssel együtt nagy mértékben javítja az életminőséget. A műtét után is szükség van az izomegyensúly és a testtartás korrigálásra, hogy az újbóli kialakulást megelőzzük.

A bütyök kezelése műtét nélkül, lépések

1. Cipőviselési szokások megváltoztatása

A bütyök kezelése elsősorban az előidéző tényezők kiiktatásával kezdődik, tehát életmódváltoztatással. Kezdjük azzal, hogy otthon mezítlábra váltunk, lehetünk zokniban is, az is rendben van. Cipővásárlásnál vegyük figyelembe ezeket a szempontokat: teljesen lapos és rugalmas talp, széles fej (a lábujjak kényelmesen elférnek). Ha nem is találsz minden szempontnak megfelelő cipőt, legalább egynek feleljen meg. Kihívás ilyen cipőt fellelni itthon, de van itt pár beszerzési hely tipp: Termékek bütyök megelőzéséhez és kezeléséhez. Ez persze nem azt jelenti, hogy teljesen le kell mondanod a csinosabb cipőkről, egy-egy alkalomra nyugodtan vedd fel, de ha változást szeretnél, ne hord őket rendszeresen.

2. A láb kis izmainak erősítése

Az ízületeink stabilitása és mobilitása egyaránt fontos. A fő ízület stabilizátor az izom, és ez igaz a láb apró ízületeinél is. A lábunkban található kis izmoknak (lásd a képen) fontos feladatuk van/lenne, hasonlóan a kézhez. Azonban a lábunkat nem sok mindenre használjuk, így ezek az izom zsugorodnak, gyengülnek, elsorvadnak. Az ízületi szalagokon, tokon kívül nem marad más, ami a helyén tartaná a csontokat. A szalagot erősíteni nem tudjuk, azonban az izmot igen.

A láb kis izmai (intrinsic muscles)

A láb mobilitását és stabilitását fejleszteni lehet. Ebben a cikkben több erre irányuló gyakorlatot találsz, melyet heti többször végezz el.

3. A testtartás korrekciója

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a testtartás nem csak esztétikai probléma. A testtartásod meghatározza, hogyan terheled az ízületeidet. Ha a súlypontod (ami a medencédben van) túlságosan előre helyezett, tehát a csípőd nem a sarokcsontod fölött van, akkor nagyobb terhelés jut a láb elülső részére (a lábujjakra). Normális esetben a sarokcsonton van a fő terhelés. Ez a nagy robosztus csont alkalmas a testsúlyunk megtartására, a lábujjak kis ízületei nem igazán. Olvasd el az optimális testtartás szempontjait itt.

4. A mozgások optimalizálása

A bütyök kezelésénél (vagy más lábproblémák esetén) sem elég csak a lábra fókuszálnunk. Teljes egészként kell szemlélnünk a láb tulajdonosát. A hétköznapi mozgás-szokásainkkal gyakran túlterheljük bizonyos testszöveteinket, míg másokat nem használunk, ez pedig az ízület helyzetére is kihat. A helyes mozgásminták eléréséhez korrekciós gyakorlatokra van szükség, melyeket aztán integrálunk a hétköznapi mozgásainkba. Az, hogy kinek milyen gyakorlat szükséges, egyénileg változó, ezért erre példákkal nem tudok szolgálni.

5. Mozogj terepen

Napi szinten több mozgás beiktatása, a tanult mozgásminták integrálásával, a testünk összes izmára és ízületére pozitív hatással van. Például óránként pár perc séta, munka után hosszabb séta, több guggolás, például földre leülés-felállás, törökülés stb. Körülbelül naponta 5-15 kilométer távolság gyaloglásra lenne szüksége a szervezetünknek az optimális működéshez.

6. Eszközök a célod eléréséhez

Az aktív munka a leghatásosabb, azonban a passzív időszakot (például alvással, munkával töltött időt) is a javadra fordíthatod. Ehhez szolgál segítségül néhány eszköz, például egy lábujjszétválasztó, egy masszázslabda, melyekről itt olvashatsz bővebben.

 

Farizom gyakorlat. Hogyan hozzuk működésbe a farizmot?

A farizom testünk legnagyobb izma, ami utal funkciójának jelentőségére. Modern életmódunk azonban mentesít minket a farizom használat alól. Az ülőmunka, pontosabban a sok széken ülés a farizmot tartós szabadságra küldi. Így a szervezetünk kénytelen más izmokat használni a farizom feladatainak elvégzéséhez.

Mi a farizom funkciója?

A farizom csoporthoz három izom tartozik. A nagy farizomra (gluteus maximus) gondolunk, amikor általánosságban beszélünk a farizomról. De valójában van egy középső (gluteus medius) és egy kis farizom (gluteus minimus) is. Ezek közül a nagy farizom (gluteus maximus) a legfelszínesebb és a legnagyobb, ez adja a fenék formáját. Mindegyik más-más mozgást hoz létre. Ugyan teljesen nem lehet szelektíven szemlélni a különböző izmok működését, azért most mégis kiragadjuk a nagy farizmot, és ennek az izomnak a szerepét nézzük át. De tartsd észben, hogy a testünk kerek egész, egyetlen izmot sem lehet a többi kizárásával vizsgálni, kezelni.

Nagyon leegyszerűsítve a farizom a csípőízület feszítését végzi, ekkor a combcsont a medencéhez képest hátrafelé mozdul el. Ez létrejöhet fordítva is, például székről felálláskor, a medence előre mozdul a combcsonthoz képest. Fő működése a járás, a medence és keresztcsont stabilizálása, álló helyzetben a törzs megtartása, guggolásból felállás. Ezen és egyéb működések közben természetesen más izmokkal kooperál.

Miért lényeges a (jól) működő farizom?

Egyrészt az aktív farizom épp eléggé feszes, kerek, ami midenkinek az álma. De ami ennél is fontosabb, hogy sok problémától megóv.

  • csípőkopás, csípőízületi panaszok
  • medencefenék diszfunkció
  • derékfájás (lumbágó, isiász, porckorongsérv stb.)
  • alsó végtagi panaszok (térd-, boka fájdalom stb.)

Tehát ha ezek közül bármelyik érint téged, figyelmet kell fordítanod a farizomra.

Hogyan állítsuk helyre a farizom működését?

Egy izom akkor tud jól működni, ha a csatlakozási pontjai megfelelő helyzetben vannak egymáshoz képest. Ebből következik, hogy a jó testtartás kulcsfontosságú a jó izomfunkcióhoz. Alapvető testtartás szempontok álló helyzetben: lábfejek előre néznek, csípőízület a sarok fölött, a medence neutrális helyzetben (elől kitapintható csontok és a szeméremcsont függőlegesen helyezkednek el), alsó bordák leengedve (nem toljuk ki a mellkast). Így a medence és a mellkas egymás fölött van, súlypontunk pedig a sarok fölött.

Az izom munkáját nagy mértékben támogatjuk, ha az ellentétes működésű és a szinergista izmokkal is foglalkozunk, és nem csak a célzott erősítésre koncentrálunk. Ezáltal a testtartásunkat és a mozgásunkat is fejlesztjük.

Amit nyújtani szükséges:

Az erősítés : farizom gyakorlatok

A gyakorlatok pontos kivitelezésére törekedj, anélkül nem a kívánt eredményt fogod elérni, és csalódott leszel. Kihívást jelenthet a gyakorlás során a testrészek helyzetének beállítása, és a különböző testrészek egymástól független mozgatása. Ehhez idő kell és rendszeres foglalkozás. De ez az alapja a silány mozgásminták fejlesztésének, amely hosszútávon felbecsülhetetlenül hasznos az egészség megőrzésben. Nevezthetjük ezt akár tudatos mozgásnak vagy testtudatnak is.

1. Székről felállás-leülés

Az egyik legkézenfekvőbb gyakorlat, ha már úgyis sok időt töltünk széken. Ülj a szék elejére, lábaidat csípőben és térdben 90º-ban hajlítva legyenek. Lassan izomerőből emelkedj fel a székről, támaszkodás, lendület nélkül. Ugyanígy ereszkedj vissza. Mindenképp ügyelj arra is, hogy a sarkad ne húzd közelebb a székhez, és a mozgás közben a térdeid a boka fölött maradjon. A törzs előre döntésével és a karral előre nyújtózva segíthetsz magadon a felállás és leülés során. Szuper gyakorlat és annyi lehetőséged van rá napközben.

2. Lábemelés és hátsó combizom nyújtás

Ezt sokféleképpen el lehet végezni. Az egyik kedvencem a hátsó combizom és vádli nyújtással egybekötött farizom erősítés. A látszólag egyszerű gyakorlatnak sok precizitást igénylő eleme van.

Szükség van egy összetekert jógamatracra (vagy jógatégla, összetekert törölközőre- de ezek nélkül is lehet csinálni!), és egy székre, esetleg néhány párnára. A szék elé letett eszközünkre ráállunk mindkét lábbal, letámaszkodunk a székre. Ekkor beállítjuk a medencét: a csípőlapát (elől tapintható csontos részek) a talaj felé fordul kissé, az alsó derékszakaszon ezáltal létrejön egy mérsékelt ív. Ellenőrizzük le a mellkasunk helyzetét is: az alsó bordák ne lóganak lefelé, húzzuk vissza, simuljanak rá a hasfalra. Így neutrális helyzetbe került a gerinc. Ha ezt a helyzetet nehezünkre esik létrehozni, helyezzünk 1-2 párnát a székre, és támaszkodjunk magasabbra. A pontos testhelyzet alap egy gyakorlatnál ahhoz, hogy a nyújtás a megfelelő helyen hasson, és ahhoz is, hogy ne a derekat komprimáljuk.

Ha az alaphelyzet megvan, megemeljük az egyik lábat nyújtva. A mozgás csak a csípőben jöhet létre, a medence, derék nem mozdul el. Gyakori hiba, hogy az emelés során kifordul a medence, ez azt jelenti, hogy nem tartottuk meg stabilan a törzset (gerincet), vagy a lábat túl magasra emeltük a testszöveteink megnyúlási kapacitásához képest. Kezdjük kisebb emelésekkel. Lábujjak, térd és az elől tapintható csontok a medencénken a talaj felé néznek végig a mozdulat során.

Kiinduló helyzet

3. Lábemelés négykézláb helyzetben

Könnyebben kivitelezhető gyakorlat, azoknak ajánlom, akiknek az előzőekkel meggyűlt a bajuk. Hozzáteszem az előzőek hatékonyabbak is, nem véletlenül kerültek első helyre.

Elhelyezkedünk négykézláb helyzetben, tenyeker pontosan váll alatt, térdek pontosan csípő alatt. A gerincünk neutrális helyzetét beállítjuk, hacsak nem alapból abban van. Medence enyhén előre billen, az elől tapintható csontok a talaj felé közelednek, létrejön egy enyhe ív a derék alsó részsén. A mellkast viszont nem adjuk át a gravitációnak, visszahúzzuk, így az alsó bordák rásimulnak a hasfalra. Arcunk lefelé nézzen, nyakat nem feszítünk hátra.

Ebből a helyzetből az egyik lábat a törzs vonalába hátra nyújtjuk. A medence és a törzs mozdulatlan, nem fordul, nem csavarodik, nem süllyed, nem emelkedik. Kombinálhatjuk ellentétes vagy akár azonos oldali karemeléssel is. A törzs stabilitása és a gerinc neutrális helyzetének megőrzése lényeges. Ellenőrizd minden egyes mozdulatnál.

4. Mérlegállás 

Ez már haladó gyakorlat. Nagyszerű mozdulat, egyesíti a hátsó combizom nyújtást a csípő oldalsó izmainnak, a farizomnak, a hátizmoknak aktiválásával, és egyensúlyozással. Erre a feladatra akkor térjünk rá, amikor a hátsó combizom már elég rugalmas, a 2.-es gyakorlatot során már vízszintesig tudjuk emelni a lábat gond nélkül.

Könnyített verziónál használhatunk egy széket, aminek a támlájában megkapaszkodunk. Párhuzamos lábfejekkel állunk, csípőszélességben. Lassan emeljük fel az egyik lábat, miközben figyelmünket a medencénk ill. az egész törzyünk stabilizálásán tartjuk. A gerinc neutrális helyzete jelen esetben is lényeges, itt főként a kar előre emelése során ügyeljünk a mellkasra: az alsó bordák rásimulnak a mellkasra. Ehhez szükséges a szabad mozgású vállízület.

5. Guggolás

A guggolás esszenciális a medencefenék egészségének szempontjából. Mindenkit biztatok rá. Arról, hogyan guggoljunk, ítam korábban, itt találod: Guggolás helyesen.

6. Gyaloglás

A végére hagytam, de a legfontosabb és legkézenfekvőbb mozgás a gyaloglás. Napi 5-15 kilométer távolságok megtételére lenne szükségünk. Ezt több rövidebb távra is feloszthatjuk. A legjobb, ha egyenetlen talajt is be tudunk iktatni, és ha mindezt olyan cipőben csináljuk, ami nem változtatja meg az ízületeink helyzetét. Ezeket mezítlábas vagy minimál cipőknek nevezik.

 

 

Termékek bütyök megelőzéséhez és kezeléséhez

A lábproblémák (például bütyök, kalapácsujj) megoldását ígérő eszközök széles skálája érhető el a piacon. Sokan fordulnak hozzám azzal a kérdéssel, mit tehetnek a lábproblémájuk javítása érdekében. Ezek az eszközök önmagukban is segítenek, de tudnod kell, hogy a láb állapotát több tényező befolyásolja, néhány példa: a testtartás, a testünk többi ízületeinek stabilitása-mobilitása. Így hát teljes egészében kell vizsgálni és kezelni a testet bármilyen lábproblémáról van szó. (Itt olvashatsz erről részletesebben: Bütyök kezelése műtét nélkül.)

Ez a cikk most csak a külső, lábon alkalmazott eszközökről és lábbelikről szól. A mozgásos részről nem. Azonban a legfontosabb része a terápiának a megfelelő mozgások bevezetése, és rendszeres végzése. Az alábbiakban azokról a termékekről olvashatsz, amiket én jónak tartok a szakmai ismereteim és személyes tapasztalataim alapján. Minden terméket kipróbáltam, ezért jó szívvel ajánlom. Nem minden termék érhető el itthon, de a linkeken (képek) keresztül eljutsz a termék webáruházába. (A linkekre való kattintásból semmilyen hasznom nem származik, kivéve a RAD termékeket – de arról ott tájékoztatlak.) Szeretném hangsúlyozni, hogy a termékeket nálam NEM lehet megvásárolni.

1. Lábujj terpesztő vagy szétválasztó (YOGABODY Naturals Toe Spreaders and Separators)

Ennek a szilikon eszköznek a célja, hogy a lábujjakat passzívan egymástól távol tartsa, terpessze.

Miért jó ez?

A szűk orrú lábbelik összenyomják a lábfejet, a lábujjak közelebb kerülnek egymáshoz,  a tengelyük megváltozik. A szétválasztó segítségével ez ellen dolgozunk, azaz a normális állapot elérését támogatjuk.

Hogyan használjam?

Ajánlott otthon viselni mezítláb, akár éjszaka is. Nagyon kényelmes viselet, lehet benne járkálni is. Tornázni kissé nehéz, mert megakadhat, letapadhat a szőnyegben. A csomag 2 párt tartalmaz, két méretben. Nekem 38-as keskeny lábam van, a kisebb méret tökéletes számomra, de a nagyobb is jól használható. A felvétele nagyon könnyű, hisz rugalmas, puha anyagról van szó.


2. Ötlábujjas cipő (Vibram FiveFingers)

Vékony és teljesen lapos talpú cípők, ahol minden lábujjnak külön rekesze van.

Miért jó ez?

A legközelebb áll a mezítlábhoz, szabadon engedi mozogni a láb összes ízületét, beleértve a lábujjakat és a vékony talp megfelelő érzékelést enged a talp számos receptorának. Az biztos, hogy ebben gyalogolva az agyunknak is több dolga lesz: állandó figyelemmel követjük a lábunk előtti terepet.

Természetesen a legjobb, ha mezítláb jársz, azonban vannak helyzetek, terepek, ahová nem megyünk mezítláb, például az utcára, az erdőbe stb. A tartós és rugalmas gumitalp némi védelmet nyújt a lábnak a mechanikai és hőhatások ellen. Ezekkel a cipőkkel a feltűnés garantált!

Hogyan használjam?

Mindenképpen lassan fokozatosan kezd el viselni, először otthon. Majd rövid sétákra vedd fel. Mellette javasolt különdöbző gyakorlatokkal mozgékonyabbá és erősebbé tenni a talpat, bokát, az egész lábat. Ehhez segítségként egy könyvet ajánlok, lásd alább. Utcai és sportcipőket is találsz náluk. Ilyet láthattok pinkben rajtam is a rendelőben.

3. Vivobarefoot mezítlábas cipők

Ezek a lábbelik kevesebb csodálkozást és mosolyt csalnak a mellettünk elsétálók arcára, ugyanis olyanok, mint a hétköznapi cipők. Látszatra. A valóságban vékony és teljesen lapos talppal rendelkeznek. A lábujjaknak kényelmes helyük van, tudnak mozogni és érzékelni.

Miért jó ez?

A rugalmas és vékony talp lehetővé teszi a láb csontjainak (28 darab!!) mozgását és a lehető legteljesebb érzékelést. Ugyanakkor védelmet is ad a lábnak. A környezettudatos cég sportolához és hétköznapi viseletre is készít cipőket, szandálokat.

4. Masszázslabdák (RAD rounds vagy roller)

A kifejezetten izomlazítás céljára kifejlesztett labdákat a test bármely izomcsoportján lehet használni. De visszatérve a témánkhoz, a láb esetében nagyon hasznos a talp izmainak lazításában, a kis lábcsontok mobilizálásában. Használhatod például plantaris fascitis kezelésére is.

Hogyan használjam?

Tedd a lábujjpárnák alá, a sarkad engedd a talajra. Enyhén vagy erőteljesebben (rajtad áll, mit bírsz) nyomd bele a talpad a labdába. Majd lassan görgesd a sarkad irányába a talpad közepén, majd dolgozz a talp szélein is, közben a sarkad végig tarts a talajon. Állj meg egy-egy feszesebb terület alatt. Tölts el ezzel 0,5-2 percet minden nap, attól függően, mennyire érzékeny a talpad. Tartsd fejben, nem az a jó, ha jobban fáj.

Kattints a képre, ha érdekelnek a RAD masszázslabdák (kedvezmény kupon is vár rád):

5. Lábujj elválasztó zokni

Szerintem nagyszerű találmány, télen is tökéletes, mert nem fázik benne a lábad. Otthon pihenés közben fejti ki hatását. A lábujjak távolítását végző kis izmokat nyújtja passzív terpesztéssel. Ugyanúgy működik, mint a szilikon verzió (az 1.-es termék), de ez itthon is kapható. A képre kattintva eljutsz a webáruházig.

Ez a lista nem azt jelenti, hogy csak ezek a termékek jók. Javaslom, hogy tájékozódj, tesztelj és figyeld, mi a legjobb neked. Időnként nézz vissza, ha érdekelnek az újdonságok, vagy iratkozz fel a hírlevélre, így értesülsz az újdonságokról.

 

 

Végtagzsibbadás, azaz a perifériás neuropátia

Szinte mindannyiunk megtapasztalta már, milyen érzés, ha elzsibbad valamelyik végtagunk. Ezek a hétköznapi, ártatlan zsibbadások átmenetiek és az ideg elnyomódása által jönnek létre. Talán a leggyakrabban előforduló példa amikor alvás közben elnyomjuk a karban futó idegeket.

Mi a zsibbadás?

A végtagzsibbadás, orvosi nevén perifériás neuropátia, az adott területet ellátó ideg (vagy idegek) átmeneti vagy tartós károsodása okozza. Általában bizsergő, sok apró tűszúrásszerű, égő, olykor fájdalmas érzésként írják le az érintettek.

A perifériás azt jelenti, hogy nem a központi idegrendszerből (agy és gerincvelő) eredő, hanem a már gerincvelőből kilépő környéki ideg az érintett. Ezek az idegek a központi idegrendszer felől szállítják az információt a test távolabbi részeibe, idegzik be a bőrt, az izmokat, az ereket és a belső szerveket is, és ezen területek felől viszik az információt a központi idegrendszerbe.

Többféle idegrostból állnak: érző, mozgató és vegetatív idegekből.

kéz zsibbadás, bizsergés

Mik a tünetek?

Zsibbadhat néhány kézujj, az egész kéz vagy akár az egész kar is, de olyan is van, hogy csak egy pl. tenyérnyi terület lesz érzékeny a felkaron. Társulhat égő érzéssel, fájdalommal, bőrtünetekkel, tapintásra érzékenységgel, izomgyengeséggel, bénulással, hőérzékelés zavarával és akár belső szervi problémákkal. A tünetek változatosak lehetnek, megjelenésük az érintett idegrosttól függ.

Mik a végtagzsibbadás okai?

Sok betegség és állapot állhat a háttérben, de néha egészen banális okai vannak.

Betegségek, aminek következménye lehet a perifériás zsibbadás:

  • baleset,
  • tartós nyomás hatására: alagút szindróma, porckorongsérv, daganatok,
  • vitaminhiány, hiányos táplálkozás,
  • anyagcserebetegségek,
  • diabetes,
  • alkoholizmus,
  • fertőzések.

A szűnni nem akaró vagy gyakran visszatérő zsibbadás hátterét érdemes időben kivizsgáltatni, ugyanis az ideg regenerációja lassú folyamat. Minél hosszabb ideig van nyomás alatt egy ideg, annál hosszabb idő lesz a helyreállás, és annál bizonytalanabb a 100%-os regeneráció.

Kezelési lehetőségek

A terápia két szálon fut párhuzamosan, egyik a háttérben meghúzódó ok kezelése, a másik pedig a neuropátiás tünetek kezelése. Az okok kezelése orvosi feladat és az alapbetegségtől függ. A neuropátiás tünetek kezelése részben szintén az orvos feladata. Ez elsősorban a gyógyszeres terápiát foglalja magában.

A gyógyszereken kívül a végtagok zsibbadásos tüneteit a fizioterápia különböző módszereivel is hatékonyan tudjuk kezelni.

carpal tunnel szindróma kinesio tape, tapaszolás, zsibbadás

A végtagzsibbadás kezelése gyógytorna módszerekkel

A terápia célja:

  • a fájdalom csökkentése: TENS kezeléssel,
  • az izomgyengeség, bénulás helyreállítása: izomstimulációval (szelektív ingeráram), gyógytornával, kinesio tape-pel,
  • az ideg nyomás alóli felszabadítása (alagút szindróma, porckorongsérv esetén): manuális lágyrészmobilizációval, fascia technikával,
  • a károsodott ideg regenerációjának elősegítése: izom felőli idegstimulációval (szelektív ingeráram),
  • a végtagfunkció lehetőség szerinti helyreállításával.perifériás neuropátia kezelése, végtagzsibbadás, izomerősítés

A gyógytorna kezelés megkezdése előtt minden esetben javasolt a panaszok eredetének kivizsgálása.

 

 

Piriformis szindróma kezelése gyógytornával

A panaszok rendszerint a fartájékon jelentkeznek, de akár a comb hátsó részébe is lesugározhatnak. Kellemetlen nyomó fájdalomként érezzük, és jellemzője, hogy huzamosabb ideig ülve erősödik, vagy épp akkor jelentkezik. Például egy hosszabb autóút után.

A tünetek hasonlóak a gerincből eredő és a kilépő ideggyök nyomását okozó kórképekhez, például az isiászhoz. Nevezik még ülőideg fájdalomnak is.

Mi az a Piriformis szindróma?

A piriformis szó a körteképű izom latin neve, melyet a formájáról kapott. Az alsó végtagok mozgató izmaink egyike, mely a gluteális régióban, azaz a farizmok alatt található (lásd a képen). Működése szerint a kirotációban vesz részt, azaz kifelé forgatja a combcsontot a feszített csípőízületi helyzetben, hajlított helyzetben pedig kissé távolítja azt. Nem ez az egyetlen kifelé forgató kisizom ebben a régióban, ám a leggyakrabban panaszt okozó.

piriformis szindróma, körteképű izom k

Anatómia: a piriformis izom a keresztcsontról ered és a combcsonton tapad, és a medencefenék izmaiba beolvad. (Csak megjegyzem, hogy ha a piriformis feszes, az hatással lesz a medencefenék funkciójára is.) Az ülőideg (n. ischiadicus) pedig leggyakrabban a piriformis izom alatt lép ki az alsó végtagra. Lehetnek anatómiai eltérések, de mindenképpen a piriformis izom alatt, közte vagy fölötte lép ki, esetleg is-is.

Anatómiai adottságaiból adódóan, ha az izom túl feszes lesz, megnyomja az alatta futó ülőideget. Az ideg nyomása által okozott tünetek igen kellemetlen fájdalommal járnak, amely csak a nyomás csökkenésekor enyhül. Ezért van az, hogy a tartós ülőhelyzet csak fokozza a panaszt.

A piriformis szindróma kialakulásának okai
  • rossz testtartás, sok ülés (autóvezetés, biciklizés, ülőmunka)
  • egyoldalú mozgás, ill. mozgáshiány
  • sérülés, baleset
  • kismedencei elváltozások
  • más mozgásszervi probléma

Az izom akkor feszül meg, ha megrövidül, tehát az eredés és a tapadás közeledik egymáshoz. Ez elég sokféle tevékenység közben bekövetkezhet. Például (talán a leggyakoribb példa ez): a görbe háttal ülés, a medence billen, a keresztcsont közeledik a combcsonthoz, az izom rövidül. Tehát a medence helyes beállításával némileg csökkenthetjük a túlfeszülés esélyét.

A piriformis szindróma kezelése gyógytornával

Az izomproblémákat mindig egy kicsit távolabbról érdemes szemlélni, nem elég csak az adott izmot kezelni.

1. Nyújtás: ülve vagy fekve is nyújthatjuk. Én javaslom az ülő helyzetben történő nyújtást, így jobban kontrollálható a medence helyzete.

Az itt ismertetett nyújtáson kívül sok más lehetőség is van az izom nyújtására, ez csak egy példa, és önmagában általában ez sem oldja meg a panaszokat. Lényeges, hogy mindig a nagyobb képet nézzük és dolgozzunk az egész mozgásszerv rendszeren.

A nyújtás lépései:

  • ülj egy szék szélére, tedd keresztbe az egyik lábad a másikon úgy, hogy a külső boka a térdeden legyen,
  • majd billentsd kissé előre a medencéd, a derekad ne legyen gömbölyű, hanem egyenes vagy enyhén homorú,
  • és csak ezután told finoman, lassan lefelé a térded, ha nem érzel még elég húzódást. De közben tartsd meg a derekad egyenesen, ez nagyon fontos.

piriformis szindróma, piriformis nyújtás kisk

Ezt a gyakorlatot (nyújtást) panasz nélkül is rendszeresen megcsinálhatod amolyan megelőzés céllal. Végezd el mindkét lábbal.

2. Izomegyensúly helyreállítás: változatos funkcionális gyakorlatokkal.

3. Izom és izompólya nyújtó, lazító technikákkal az izomfeszülés oldása. (A rányomás jó hatású lehet, ám bánjunk vele óvatosan, hisz idegek és erek futnak azon a tájon. A kitartott rányomással az idegeket, ereket is károsíthatjuk. A hasonló technikákat inkább bízzuk szakemberre.)

4. Ízületi mozgástartomány helyreállítása: gyakorlatokkal, manuális technikákkal.

5. Testtartás korrekció.

Legyünk óvatosak, kíméletesek magunkhoz. A legtöbb esetben a lágy technikák a hatékonyabbak és eredményesek hosszútávon.

 

 

Csípőkopás kezelése gyógytornával

Időnként fáj a csípőm, lehet, hogy csípőkopásom van?

Figyelmeztető jelek, ha hosszabb ülés után nehéz a felállás, esetleg fájdalom is jelentkezik a csípődben. Ha már felálltál, nehezek a kezdeti lépések, lehet, hogy kissé sántikáló, bicegő a járásod. Érdemes komolyan venni ezeket a kezdeti tüneteket és még időben elkezdeni foglalkozni a problémával. Ebben a fázisban még akarattal és rendszeresen végzett gyógytornával, sok és változatos mozgással kitűnően karbantartható vagy kezelhető a csípőízületi panasz.

A csípőkopás (coxarthrosis) okai

A coxarthrosis kialakulásának okait két csoportba soroljuk aszerint, hogy volt-e korábbi csípőprobléma vagy sem.

  • Elsődlegesnek nevezzük azt a csípőkopást, amely az ízületi porc elhasználódása és anyagcserezavar miatt alakul ki, és általában 50 éves kor felett kezdődik. Hajlamosító tényező a nem megfelelő terhelés, például a testet rossz statikai helyzetben ért ismétlődő behatás. Megjegyzem, önmagában a kor előrehaladása nem vezet csípőkopáshoz.
  • Másodlagos kategóriába pedig a már korábbi csípő probléma talaján kialakuló ízületi degenerációt soroljuk. Például baleset, veleszületett csípőficam, gyermekkori csípőbetegség.

csípő fájdalom, coxarthrosis, gyógytorna

Mi a csípőkopás tünete?

Kezdetben az ún. indítási fájdalom észlelhető főleg a lágyékhajlatban, amely elinduláskor, felálláskor, a mozgás kezdetekor jelentkezik, majd szépen bejáródik az ízület. Idővel a fájdalom egyre gyakoribbá válik, akár állandósulhat, megjelenhet a combban, a térdben, és sántítás kíséri.

A sántítás a csípőkörüli izmok következményes gyengülése miatt jelentkezik. A fájdalom miatt a terhelés a másik végtagra helyeződik át, így az izomzat a csökkent igénybevételre izomgyengüléssel, sorvadással reagál, az egyensúly felborul, és sétáláskor bicegésben nyilvánul meg.

Beszűkül a csípőízületi mozgásterjedelem, elsősorban hajlítás (hashoz húzás), távolítás és kifelé forgatás irányában.

Diagnosztizálása orvosi feladat, az anamnézis és RTG felvétel általában elegendő hozzá.

Csípőízületi RTG

Csípőízületi RTG

A csípőkopás gyógytorna kezelése

Minél előbb elkezdődik a gyógytorna kezelés, annál jobb eredményt tudunk elérni. Az előreheladott állapotú csípőkopás esetén a mozgásterápia célja gyakran a műtéti időpont elodázása. De valljuk be, ha pár évet nyerünk a gyógytornával, az is szép teljesítmény.

csípő gyógytorna, csípőízületi kopás

A gyógytorna céljai

Fájdalomcsökkentés: ezt elérhetjük a gyógyszeres csillapítás mellett a csípőízület körüli lágyrészek manuálterápiájával, Trigger pontok kezlésével, kineziológiai tapasszal, esetleg TENS kezeléssel (vagy más elektroterpápiával).

Ízületi mozgékonyság javítása: elsősorban gyógytorna gyakorlatokat alkalmazunk erre a célra, amelyet kiegészítünk manuálterápiával és a lágyrészek kezelésével.

Izomerősítés: gyógytorna gyakorlatokkal szelektíven növeljük az izmok erejét.

A funkció javítása: funkcionális gyakorlatokkal pedig a hétköznapi mozgásokat fejlesztjük, ezáltal az izomzatot az élethelyzetekben betöltött szerepükben fejlesztjük, felkészítjük a különböző behatásokra, mozgásokra. Például járás gyakorlatok, lépcsőzés, egyensúlyi helyzetek, emelés stb.

Testtudatnevelés: a szomatikus gyakorlatok célja az érző-mozgató rendszer fejlesztése, hogy ezáltal az izomrendszerünket újra tudatos irányítás alá vonhassuk. Gyakran ez a legnagyobb kihívás a páciensek számára, hisz nem szoktunk hozzá, hogy érzékeljük a testünket.