Mozgás 60 év felett. Miért fontos idősebb korban is a mozgás?
A nehezedő mozgás, a gyengeség, az ízületi fájdalmak, a görbe hát mind a korral jár? Hogy van az, hogy néhányan idős korban is sokkal több mindenre képesek, mint mások fiatal korban? Erre mondjuk, hogy genetika?
Miért megy nehezebben a mozgás 60 év felett?
A genetika nem egy véglegesen determinált állapot vagy adottság. Igen, van egy alkati adottságunk. Ennek ellenére sokan megtapasztaltuk már, hogy ami fiatalkorban természetes volt, az később már nem olyan könnyen megy. Nahát, pedig genetikailag megvolt az adottságunk rá. Ma már a genetikára inkább úgy tekintünk, mint tanult mintára, melyet környezetünktől lesünk el. Ily módon alakul ki a járásstílusunk, de sok mozdulatunkban is felfedezhetjük szüleink mintáit, ilyen például a testtartásunk is. (Tipp: érdemes néhány régi fotót átnézni ilyen szemmel, érdekes hasonlóságokat fedezhetünk fel.)
A gyermekekre jellemző, hogy folyton mozognak, vagy legalábbis sokkal többet mocorognak, mint a szüleik. Ezt a mozgásigényt nemcsak az iskola, de az a szülő is kiöli a gyermekből, aki nem képes tartani a tempót, ezért inkább korlátozza a gyermekét. Ahogy haladunk a korral, vagyis öregszünk, egyre kevesebbett mozgunk. A megfelelő minőségű és mennyiségű mozgás hiányának azonban következménye van.
Mindemellett azon is érdemes elgondolkodnunk, hogy milyen egyéb módon korlátozzuk magunkat a mozgásban. Csak néhány példa: kemény talpú, szoros orrú, sarokkal rendelkező cipők, szoros ruházat, automatizált, kényelmes környezet és életmód.
Most már látod, hogy én miért nem hiszek a genetikában, hanem abban hiszek, hogy bármikor lehetünk energikusak, életteliek, szaladhatunk, ugrálhatunk, bármit csinálhatunk, és hogy mindez elsősorban rajtunk múlik.
Milyen élettani változásokkal jár az öregedés?
Ahhoz sem fér kétség, hogy az emberi szervezet idővel változik. Természetes módon lassulnak az anyagcsere folyamatok, rugalmatlanabbá válnak a kötőszövetek, ezáltal a vér- és nyirokkeringés is lomhábbá válik. Romlik a koordináció és az egyensúlyérzék is valamennyire. Bizonyos mértékig el kell fogadnunk az öregedéssel járó természetes folyamatokat. Abba viszont nem kell belenyugodnunk, hogy mindenünk fáj, és egyre nehezebben mozgunk. Ez nem az korosodás természetes velejárója.
Igen kedvező irányba befolyásolhatjuk ezt a folyamatot a megfelelően felépített és adagolt mindennapi (!) változatos mozgással. Ez nem azt jelenti, hogy visszanyerjük 20-as éveink rugalmasságát és robbanékonyságát, de nagyobb eséllyel megőrizhetünk egy jó kondíciót, mely az életminőségünket felbecsülhetetlen mértékben javítja. A mozgást bármely korban elkezdhetjük, ám a kitartás és a rendszeresség kulcsfontosságú.
Az egészség
A mozgás mellett lényeges a változatos és kevés feldolgozáson átesett ételek, illetve az elegendő és minőségi folyadék fogyasztása (gyógyteák, gyümölcs-, zöldséglevek, víz). Természetesen egészségi állapotunkat nem szemlélhetjük csupán fizikai szinten. Az érzelmeink és mentális egészségünk is jelentősen hatnak a szervezetünkre.
Milyen jótékony hatásai vannak a mozgásnak?
Számtalan ilyen van, ha nem is mindet, de néhány, a témába vágó, előnyét mindenképpen szeretném kiemelni.
A mozgás jótékony hatásai:
- javul a vér- és nyirokkeringés,
- gyorsulnak az anyagcsere folyamatok,
- javul a tüdőkapacitás,
- javult a testtartás,
- átmozgatja az ízületeket, általában véve mozgékonyabbá tesz,
- erősíti és rugalmasabbá teszi az izomzatot,
- fejlődik a testtudat, az egyensúlyérzék és a koordináció,
- segít a csontritkulás és a sérülések megelőzésében.
Mi a javasolt mozgás 60 év felett?
Tulajdonképpen bármilyen mozgást végezhetsz, de ha most kezdenéd el a mozgást, és esetleg fájdalmad vagy valamilyen problémád van, javaslom, hogy kérd gyógytornász segítségét. A szakember a testtartás, a mozgás és tesztek alapján látja, hogy hol van szükség a mobilitás és/vagy a stabilitás fejlesztésén. Milyen gyakorlatokat kellene végezned ahhoz, hogy ezeket biztonságosan, kíméletesen, ugyanakkor hatékonyan fejleszd. Segít az apró életmódbeli változtatások bevezetésében.
Lényeges, hogy önmagában a heti néhány alkalom torna nem elegendő. A szervezet minen egyes nap igényli a mozgást és bizonyos terhelést. A legjobb, ha mindennap sétálsz 4-8 kilométert, akár több részletben, és több kisebb mozgást viszel a napjaidba. Ilyen apróbb mozgás lehet egy-egy nyújtás, guggolás, kargyakorlat, lépcsőzés, de akár a házimunka is, ha tudatosan és jó mozgással végezzük. Nagyon hasznos mozgások (ha úgy tetszik: sportok) idősebb korban is a kirándulás, gyaloglás, az úszás, a jóga.
Bármit is csinálunk, sose felejtsük el örömünket lelni abban, amit csinálunk. Legyen kitartásunk, mert a kor előrehaladtával a változás még lassabban mutatkozik meg.