A trapéz izom (csuklyás izom) feszülésének oldása

Azt hiszem, nagyon kevesen vannak azok, akik ne tapasztalták volna meg a a trapéz izom felső részének, azaz a csuklyás izomnak a feszülését, fájdalmát.

Az emberek nagy része többet tevékenykedik test előtt a karjaival, mint fej fölött. Ez és még sok más tényező, például a stressz is hozzájárulhat a csuklyás izom rövidüléséhez.

Milyen panaszt okozhat a csuklyás izom rövidülése, feszessége?

A panaszok széles skáláját okozhatja a trapéz izom rövidülése, az itt elhelyezkedő kötőszövet feszülése, adhéziói. Fájdalom, diszkomfort érzet jelenhet meg az izom területén, a nyakban, a váll körül, a lapockák területén és akár fejfájást is előfordulhat.

Többször írtam már erről a problémáról, ezért most nem is részletezném az izom működését. Ha erre kíváncsi vagy, az alábbi két bejegyzésben találsz bővebb ismereteket:

Csuklyás izom fájdalom kezelése, önkezelési technikák

A trapéz izom nyújtása és a váll mobilizálása

Hogyan oldjuk a csuklyás izom (trapéz izom felső részének) feszülését?

A videóban 3 gyakorlatot mutatok, melyek mobilizálják és egyben aktivizálják a trapéz izom felső részét. Ezáltal oldódik a kellemetlen, fájdalmas feszülés érzet és rugalmasabbá válik az izom. A bemutatott mozgások a nyak és a vállöv legtöbb izomcsoportjára jó hatással van.

Jó gyakorlást!

 

 

Az elülső combizom aktív és passzív nyújtása

Nagyon kedvelem és eredményesebbnek tartom sérülésmegelőzés, hatékonyság és teljesítmény növelés szempontjából is az aktív és passzív nyújtások kombinálását.

Mi a célunk  az elülső combizom aktív és passzív nyújtásával?

Célunk a passzív és aktív mozgástartomány közelítése. Minél nagyobb az aktív (izomerővel) elért mozgástartományunk és az adott véghelyzetben az izomerőnk, annál hatékonyabban tudjuk kihasználni az ízületi mozgástartományt, annál tartósabb lesz a nyújtásunk eredménye, és annál kisebb lesz a sérülés esélye.

Ezt a technikát használjuk ebben a gyakorlatban, azaz az elülső combizom (m. quadriceps femoris) nyújtásakor, amit természetesen bármely más gyakorlatba is átültethetsz.

Mire figyelj a combizom aktív és passzív nyújtása során?
  • a testtartásodra : medencéd maradjon neutrális helyzetben, a törzsed pedig tartsd stabilan (ne homoríts)
  • a lassú, kontrollált legyen a mozgásod

Ha a térdedben fájdalom jelenik meg (a talaj általi nyomáson  kívül), ne erőltesd a mozgást.

 

A psoas izom lazítása

Előző bejegyzésben a psoas izom anatómiájáról és működéséről volt szó. Illetve bemutattam a legismertebb nyújtási technikáját, és megnéztük, milyen apró részletekre érdemes figyelni a gyakorlat végzése közben, ha valóban a psoas-t szeretnénk nyújtani. Az előző bejegyzést ide kattintva éred el.

Ebben a bejegyzésben az izom lazításának lehetőségeit vesszük sorra.

Mi a különbség a nyújtás és a lazítás között?

Röviden összefoglalva annyi a differencia, hogy a nyújtás során az izom végpontjait távolítjuk egymástól, ezáltal megnyúlik az izom. Különböző nyújtási technikák állnak rendelkezésre, például aktív és passzív nyújtások, ezekről bővebben például itt olvashatsz. A nyújtás során általában nyújtás érzet keletkezik, mely különböző intenzitású lehet.

A lazítás során az adott izmot (jelenleg a psoas izmot) olyan helyzetbe hozzuk a testrészeink pozicionálásával, hogy az a létrehozott testhelyzet és a gravitációs erő segítségével el tudjon lazulni. Ehhez idő kell, a lazulás általában nem következik be azonnal, van, hogy 5-10 perc alatt már érezhető az eredmény, de az is előfordul, hogy hónapokig kell dolgozni rajta (akár különböző módszerekkel). Az izomlazítás esetében általában nincs különösebb érzet az izomban, de gyakran tapasztalható egy kiengedés, lazulás.

Miért jó az izomlazítás?

Vannak nehezen elérhető, mélyen fekvő izmaink, és vannak olyanok is, amelyek még a feszültséget is begyűjtik. Amikor stresszesek vagyunk még a testtartásunk is megváltozik, megfeszülnek bizonyos izmaink. A psoas izom is egy ilyen mély izom, mely a testtartásunkban szerepet játszik, és a testtartásunk hatással van az izom állapotára. Az izom nyújtása is eredményes lehet, de véleményem szerint érdemes a lazítására is időt szánni.

A psoas izom lazítása

Bizonyos állapotok, betegségek esetén (például gerincproblémáknál) ezek a lazító technikák fájdalmat okozhatnak, ezért, ha az alábbi testhelyzetekben fájdalom vagy a panaszod fokozódása jelentkezik, ne végezd. A lazító technikák során fájdalomérzet nem jelentkezhet.

1. A medence megemelése

A gyakorlathoz szükséged lesz egy jógatéglára vagy egy-két párnára, de használhatsz összehajtogatott plédet, törölközőt is. Feküdj a hátadra és húzd talpra a lábad úgy, hogy a lábszárad függőleges legyen. Majd emeld meg a medencédet és tedd be alá a jógatéglát (vagy a saját eszközödet). Figyelj arra, hogy a medencéd megőrizze vízszintes vagy enyhén hátrabillent helyzetét (lásd a képen), ebben segít, ha a lábszárad függőleges helyzetben marad. Maradj ebben a helyzetben 5-10 percig, és közben törekedj a derekad és a medencéd körüli izmok tudatos lazítására. Amíg e helyzetben pihensz, lélegezz mélyebbeket.

Javaslom, hogy minimum 5 percig maradj a helyzetben, mert legalább ennyi idő szükséges az izom ellazulásához.

2. A mellkas megemelése

Ehhez a verzióhoz néhány nagyobb párnára, esetleg jógatéglára lesz szükséged vagy bevethetsz összehajtogatott plédeket , törölközőket is. A legideálisabbak ha tömörebb az alátámasztásod, ezért jó például a több, nagyobb törölköző. Az eszközeidet helyezd egymásra és tegyél rá még egy kisebbet (vagy egy összetekert törülközőt), amely a fejed alátámasztására fog szolgálni. Erre a célra én a jógatéglát szoktam használni.

Ülj le háttal az eszközök elé kb. 40-50 cm távolságra nyújtott ülésben. Nyújtózz kissé előre a lábujjaid felé, majd támaszkodj le a csípőd mellett a tenyereddel és lassan engedd rá magad a párnákra. Ez nem egy hasizom gyakorlat, nyugodtan használd a kezed a támaszkodáshoz.

Lényeges, hogy az alátámasztás kb. a lapockák aljáig dúcolja alá a hátad, lejjebb már ne. Így a mellkasod alsó része (alsó bordák) és a derekad is a levegőben “lóg”. Figyeld meg, hogy ebben a helyzetben a combod leér-e a talajra vagy elemelkedik onnan. Karjaid kicsit távolabb a törzsedtől helyezd el, tenyered nézzen a plafon felé. Lazítsd el az izmaidat, pihenj ebben a helyzetben 5-10 percig vagy akár még tovább. Lélegezz mélyebben, hosszabban.

Jó visszajelzést kaphatsz a lazulásról, ha az elhelyezkedés után végigtapintod a gerinced vonalát, majd a relaxálás végén megismétled. Tapasztalhatsz asszimmetriát is a tested két oldala között. Minél távolabb van ebben a helyzetben a mellkasod és a combod a talajtól, annál nagyobb szükséged van a psoas izom lazítására. Általában a szabadon elhelyezkedő gerincszakasz idővel érezhetően és láthatóan közelebb kerül a talajhoz, lesüllyed.

A kétféle lazítás hasonló, de mégsem ugyanaz, ezért javaslom, próbáld ki mindkettőt, és alkalmazd azt, amelyik számodra jobban bevált. Az én kedvencem a 2. verzió, kényelmes, pihentető és még a mellkast is nyitja. Az időt telefonon szoktam mérni, beállítok 10 percet, így nem kell erre figyelnem, nyugodtan relaxálhatok vagy aludhatok is egy kicsit.

Mit tehetünk még a psoas izom optimális állapotáért?

Sok mindent, de legyen itt most két hasznos tipp, melyet nap mint nap tudsz alkalmazni. Ezek segítenek megfelelően “használni” ezt az izmot és persze sok más izomra is hatással lesz ez a pár apró változtatás. Szeretném azért itt is hangsúlyozni, hogy nem lehet egy-egy izmot kiragadni a testünkből és csak azzal foglalkozni. Egy komplex rendszer a szervezetünk, melyben minden mindennel összefügg.

A testtartás

Az egyik tipp a testtartás javítása. Amint azt az előző írásomban is említettem a testtartásunk hat a psoas izomra és ez fordítva is igaz, az izom állapota hat a testtartásunkra. Tehát, ha a testtartásunk nem megfelelő, ezzel az izommal is problémák lesznek.  Nézzünk meg pár dolgot, amire érdemes figyelni ha ülünk, állunk, tevékenykedünk vagy akár edzünk.

Testtartás szempontok álló helyzetben:

  • párhuzamos lábfejek,
  • súlypont a sarok fölött vagy kicsivel előtte,
  • ellazított elülső combizom (m. quadriceps femoris),
  • mellkas a medence fölött, az alsó bordákat leengedjük,
  • laza vállak,
  • fej a mellkas fölött.

A nem statikus helyzetekben, mint pl. egy guggolás, vagy emelés leginkább arra figyelj, hogy a mellkasod ne told előre a medencéhez képest. A testtartásról egy részletesebb olvasmányt itt találsz.

A járás

A másik tipp a járás optimalizálása. A járással kapcsolatban most csak a psoas izomra vonatkozó fázissal foglalkozunk. Amikor az egyik láb felett előrehalad a törzsünk, ugyanaz a láb a törzs mögé kerül. Ekkor a csípőben egy feszítés (extenzió) jön létre. Majd ezzel a lábbal szinte eltoljuk magunkat a talajtól. Tehát létrejön egy kitámasztás és egy elrugaszkodás. Ha ez a csípő hátrafeszítés nem valósul meg kellőképpen, a psoas izom nem nyúlik meg a járásnak ezen fázisában.

Ma ez egy gyakran látható jelenség. Rövidebbek a lépések, kevésbé van meg az elrugaszkodás. Ennek több oka van/lehet, amit most nem részleteznék. Inkább beszéljünk arról, hogyan lehet fejleszteni a járásstílusunkat.

Gondolj arra, mikor dombon felfelé gyalogolsz. Ekkor szinte automatikusan tolod magad felfelé, azaz előre az éppen hátul lévő lábbal (és érezhetően aktívabbá is válik a farizom). Ezt a technikát kezd el alkalmazni sima felszínen járáskor is. Ezáltal jobban igénybe veszed a farizmot, így a psoas izom meg tud nyúlni.

Még egy apró megjegyzés: ha teheted, ne használj futópadot gyalogláshoz és futáshoz, ugyanis itt a szalag mozgása arra kényszerít, hogy az előrehaladásra koncentrálj. Ezáltal a csípő elülső részén lévő izmok, a csípőhajlító izmok aktívabbak lesznek, mivel a csípőfeszítésre nem igazán  jut idő.

 

 

A psoas izom. Mi a szerepe? Hogyan nyújtsuk?

A psoas izom egy igen összetett funkciót ellátó izom, mely komplexitás az anatómiai elhelyezkedéséből adódik. Összeköti a törzset az alsó végtaggal. Éppen ezért, ha valami gond van vele, sokféle problémát tud okozni testszerte. Leggyakoribb panasz, amiben a psoas izom szerepet játszik a derékfájás, de gyakran csípő- és térdfájdalmak hátterében is ezen izom diszfunkciója áll.

Fontos megjegyezni, hogy a psoas izom állapotára igencsak hat a testtartásunk (statikus és dinamikus is) és az, hogyan használjuk a testünket hétköznapi mozgásaink során, például az is, hogyan járunk.

Hol helyezkedik el a psoas izom?

A psoas izom latin neve musculus psoas major. Gyakran együtt emlegetik a m. iliacussal, ami egy jóval rövidebb izom és a csípőhajlításban van szerepe. Együtt iliopsoas-nak nevezik, és gyakran, tévesen a psoas major-t is a csípőhajlítók közé sorolják. Van még egy hasonló nevű rövidebb izom, ez a m. psoas minor.

Jelen bejegyzésben azért választom külön az m. iliacus-t és a m. psoas major-t, mert működésük nagyban különbözik egymástól, így nem célszerű egy kalap alá venni a kettőt.

A psoas major az utolsó hátcsigolya (T 12-es) és a lumbális (ágyéki) csigolyák (L 1-5) csigolyatestéről és porckorongjáról ered, majd lefelé fut, és a csípőízület előtt elhaladva a combcsonton tapad. Az izom rostjai között több ideg fut és körülötte is rengeteg fontos ideg, vér- és nyirokér található, illetve előtte a hasüregben helyezkedik el  sok belső szervünk.

A psoas major működése

Működése, ahogy már említettem igen sokrétű. Elhelyezkedéséből adódóan rengeteg ízületre hatással van. Ezért az, hogy az egyik ízületben milyen funkciót lát el, függ a többi ízület helyzetétől. Tehát az aktuális testhelyzet és a testrészek egymáshoz viszonyított helyzete befolyásolja azt, hogy melyik ízületben milyen mozgást generál.

Nézzünk meg néhány jellemző mozgást, illetve problémát is, amit okozhat.

Főbb mozgások és funkciók:

  • részt vesz a törzset előre hajlításában,
  • az ülésből felállásban,
  • de képes az alsó háti szakaszt hátrahajlítani (feszíteni) miközben az alsó lumbális gerincszakaszt előre hajlítja,
  • stabilizálja a lumbális gerincet,
  • a csípőízületi hajlításban is közreműködik.

Néhány diszfunkció:

  • az egyik leggyakoribb testtartás hiba: a mellkas előre tolódik a medencéhez képest, ezáltal az alsó háti szakaszon egy feszülés (hátrahajlás) jön létre,
  • felegyenesedett helyzetben a medencét hátrabillenti (megjegyzés: olykor ezt nevezik előrebillent medencének, de ez csak viszonyítás kérdése, én a medence törzshöz közelebb eső pontjának a helyzete szerint szoktam meghatározni), ez a behúzott (magunk alá billentett), lapos fenék (ebben a helyzetben a farizom nem is tudja ellátni a feladatát),
  • járáskor nincs meg a hátul kitámasztási, elrugaszkodási fázis,
  • ülésből felálláskor nehéz kiegyenesedni és fájdalom jelentkezik a derékban,
  • fasciálisan kapcsolódik a rekeszizomhoz, így állapota hatással van a légzésmechanizmusra is.
Mit tehetünk az izommal, ha gond van vele?

A psoas izom nyújtásának fontosságáról gyakran lehet hallani, és szakemberek is rendszerint javasolják a nyújtását csípő és derékpanaszok esetén, illetve főként az ülő életmódot folytató embereknek. De előfordul, hogy nem a nyújtással érünk el jó eredményt, sőt van, hogy még több problémát okozunk vele. A lefutása alapján látjuk, hogy egy hosszú, sok ízületet áthidaló izomról van szó, ezért előfordul az is, hogy az egyik része rövidült, a másik pedig túlnyúlt. Egy rövidült vagy túlnyújt izom gyenge is, tehát célszerű többféleképpen foglalkoznunk vele és nem kizárólag a nyújtásra helyezni a hangsúlyt.

A nyújtáson kívül ajánlott lazítani és erősíteni, illetve hétköznapi mozgásaink során figyelni és korrigálni a testtartásunkat. A lazítás azt jelenti, hogy olyan passzív helyzetbe hozzuk az izmot (például megtámasztva a testrészeinket és kihasználva a gravitációt), amelyben el tud lazulni.

Vannak terapeuta által végzett manuális psoas nyújtó-lazító technikák is, ekkor belenyúl a terapeuta az izomba és nyomás alkalmazása által igyekszik lazulást kiváltani az izomban. Ez, amint látjuk az anatómiai ismereteink alapján, nem egy veszélytelen technika, ugyanis meglehetősen sok képlet található a psoas major környezetében. Ezért ha ilyen “beavatkozásra” vágyunk, egy megfelelő képzettséggel rendelkező terapeutát keressünk fel. Önmagunk kislabdával történő psoas izom lazítására azonban senkit sem biztatnék. Fókuszáljunk inkább a helyes nyújtásra. Önmagában egy manuális psoas nyújtás nem fog eredményre vezetni, ha nem változtatunk az előidéző tényezőkön. Viszont a rendszeres aktív munkával passzív technikák nélkül is el lehet érni jelentős változást. Félreértés ne essék, nem bírálom a manuális technikákat, hisz én is használom a manuálterápia eszköztárát, csak óvatosságra intek.

Még egy gondolat a psoas izom problémáival kapcsolatban: érdemes mindig átfogóan gondolkozni, és az egész testre kiterjedő mozgásprogramot kialakítani.

Azzal egyetértek, hogy ülőközpontú világunkban érdemes ezt az izmot (is) rendszeresen nyújtani. Nézzük meg hogyan.

A psoas izom nyújtása

A klasszikus poas nyújtást fogom bemutatni, de mindenképp olvasd végig és figyeld meg az apró részleteket, mert ebben van a nyújtás lényege (általános érvényű igazság). Sokan nem megfelelően végzik ezt a nyújtás, ezáltal még nagyobb kompressziót helyezve a lumbális gerincre. Egy nem megfelelően végzett nyújtással sok kárt okozhatunk magunknak. Tájékozódjunk több forrásból, mielőtt nekilátunk, és ami a legfontosabb, igyekezzünk pontosan végrehajtani a gyakorlatot. A lényeg mindig abban rejlik, hogy a testrészeid hogyan helyezkednek el a térben és egymáshoz képest, törekedj ennek a megérzésére.

Helyezkedj el féltérdelő helyzetbe úgy, hogy a hátul lévő combod függőleges, azaz a törzsed vonalában legyen (ne hátrébb!), az elől lévő térded pedig minimum 100 fokban legyen behajlítva.

Törzsed legyen egyenes, azaz a csípőd legyen a térded fölött, a mellkasod pedig a medencéd fölött. A bordáid engedd le.

Tedd a kezed a csípőlapátodra, hogy érzékeld, hol helyezkedik el a térben. Képzeld el, hogy a medencéd egy edény amely, ha elbillen, annak tartalma kiömlik. A nyújtás során a célunk, hogy a medence neutrális helyzetben maradjon, azaz a tartalmát ne öntsük a földre.

Majd lassan told előre a medencéd (csak előre, ne a talaj felé) úgy, hogy a mellkasod a medencéd fölött maradjon. Tehát ne íveljen hátra a gerinced, hanem őrizd meg a gerinced neutrális helyzetét mindvégig. Az elől lévő lábszárad maradjon függőleges (ha kell lépegess előrébb). Addig menj előre a medencéddel, amíg az nem billen el (emlékezz az edényre). Tartsd meg a helyzetet 30-60 másodpercig. A medence helyzetének megtartásában segít az, ha megfeszíted a farizmod (a farizom stabilizálja a medencét), és így tolod előre. Figyelem, ha jól csinálod, nem jön létre hatalmas mozgás.

Ugyanezt videón is megnézheted:

A tipikus hibák a psoas nyújtásakor:
  • a medence előre billen,
  • az elől lévő térd kisebb szöget zár be, mint 90 fok (ez hozzásegít a medencebillenéshez),
  • a derék hátra ível, tehát létrejött egy hátrahajlás a gerincben, ami nem célunk,
  • a mellkas előre tolódik, szintén feszítés jön létre a gerincben.

Hamarosan további bejegyzésben fogunk még foglalkozni a psoas izommal.

 

 

A feszes izom nyújtása. Nyújtsuk, ne nyújtsuk?

A feszes izom és a nyújtás

A feszes izom nem csak feszes és/vagy rövidült, hanem gyenge is. Egy feszes izom nem képes megfelelően megnyúlni és összehúzódni. Nem tudja funkcióját kellőképpen ellátni. Hogy mitől válik feszessé egy izom, arról már korábban írtam, itt olvashatod el.

Mit csináljunk egy feszes izommal?

Használjuk funkcionálisan. Tréningeljük az összes lehetséges izomműködésben (koncentrikus, excentrikus, izometriás), fejlesszük a propriocepciót és meg is nyújthatjuk passzívan. Azonban ez utóbbihoz fontos hozzátenni, hogy a passzív nyújtási mozgástartományunk és az aktív között ne legyen lényeges különbség.

Nézzük, mit is jelent mindez a gyakorlatban.

A koncentrikus izomműködés egyszerűen annyi, hogy az aktív izom megrövidül. Az excentrikus, amikor az izom egyszerre meghosszabbodik és aktívvá válik. Az izometriás aktivitás, amikor az izom hossza nem változik, de az izom aktívvá válik.

A propriocepció a testrészeink testünkhöz viszonyított térben való elhelyezkedésének az érzékelése.

A nyújtás pedig (azt hiszem, erről mindenkinek van némi fogalma), amikor meghosszabbítunk egy izmot. Ezt létrehozhatjuk aktívan (saját erővel), passzívan (külső erőt alkalmazva) és elérhetjük mobilizációval (ismételt mozgásokkal).

A gyakorlatban a farizom lesz a példa izom.

A farizom erősítése

Helyezkedj el hason fekve és tegyél egy nagyobb, ne túl lapos párnát a hasad alsó része és a medencéd felső része alá. Feszítsd meg a farizmod (nem kell túl erősen, csak legyen aktív), ezáltal lepréseled a medencéd a párnára, így kissé megnyúlik a derekad. Tartsd meg ezt az aktivitást miközben nyugodtan lélegzel. Emeld el a térded a talajról, de a lábfejed még tartsd lent lazán. Majd emeld fel az egész alsó végtagot a talajról, de nagyon ügyelj arra, hogy a medencéd ne mozduljon el. A következő körben a láb megemelése után hajlítsd a térded, amennyire csak tudod.

Amire figyelj:

  • medence és derék stabil, a mozgás csípőízületben jön létre.
  • nem baj, ha nem emeled magasra a lábad. Fókuszálj a medencéd stabilitására!
  • végezd lassan, kontrolláltan.

A farizom nyújtása

A klasszikus farizom nyújtást mutatom be a következő videóban. A videó első felében a hagyományos passzív kivitelezést láthatod, azonban a lényeg a második részben van: ugyanennek a nyújtásnak az aktív kivitelezése.

Amire figyelj (főként az aktív verziónál):

  • a medence stabil, ne engedd elbillenni.
  • a mozgást itt is a csípőízületben hozzuk létre, hisz a farizmot szeretnénk nyújtani-dolgoztatni, nem a derekat.
  • legyél lassú, koncentrált. Fókuszálj a csípőízületi kifelé forgatásra és a csípőhajlításra.

Egyensúly gyakorlat, a propriocepció fejlesztése

Az első gyakorlat során egy lábon állunk, figyelünk a normál testtartásra. Majd a másik lábbal távolra “nyúlva” érintjük a talajt magunk körül. Az érintgetések között mindig térjünk vissza a kiinduló helyzetbe.

A második gyakorlatnál szintén egy lábon egyensúlyozva egy jógatéglát helyezünk el a talajon az egyik kezünkkel, majd a másik kézzel vesszük fel onnan. Minden mozdulat után térjünk vissza a kiinduló helyzetbe.

 

Egy-egy izom fejlesztését érdemes mindig több oldalról megközelíteni és változatos mozgásokkal, terhelésekkel fejleszteni. Ez itt néhány példa volt erre, jelen esetben a farizomra fókuszáltunk, de ezt a szisztémát alkalmazhatjuk bármely izomnál, izomcsoportnál.

A nyújtással sincs semmi baj, de gondoljunk arra, hogy ha egészséges és jól működő izmot szeretnénk, akkor azt a nyújtási mozgástartományt érdemes aktívan, a nyújtott izom saját erejével is elérnünk.

 

Mitől feszes az izom? Mikor és hogyan nyújtsunk egy feszes izmot?

Mindenkinek ismerős az az érzés, amikor egy izom feszes, és úgy érezzük, ha megnyújtjuk jobb lesz. Jobb is lesz, átmenetileg.

Mitől feszes az izom?

Amikor egy izmot (és vele együtt a fasciát, ideget stb.) megnyújtunk, azaz távolítjuk a csatlakozási pontjait, az adott testszövetek adott megnyúlási képességének határán feszülés érzés jelentkezik. Ez a feszülés jelzi, hogy a megszokott, biztonságos mozgástartományon kívül kerültünk.

Az izomfeszülés tehát egy érzet, amelyet az idegrendszer kreál a sérülésmegelőzés érdekében. Számunkra ez az érzet azt üzeni (tévesen!), hogy meg kell nyújtani az adott izmot. Olyan érzést kelt bennünk, hogy rövidült az izom, és ha megnyújtom máris jobb lesz. De ez csak időlegesen szünteti meg a feszülés érzést, mert a védekező mechanizmus valódi oka máshol keresendő.

A krónikusan vagy rendszeresen visszatérő izomfeszülést, fájdalmat a szervezet okkal hozza létre. Szinte mindig valamilyen mozgásbeli diszfunkció (gyakran instabilitás) van a háttérben.

Hogyan nyújtsunk, illetve kezeljünk egy feszes izmot?

Először meg kell keresnünk, hogy mit kompenzálnak, és a diszfunkció helyén vissza kell állítanunk a stabilitást, a megfelelő izomfunkciót. Ezt a kutatómunkát jobb szakemberre bízni, hacsak nem ismerjük már nagyon nagyon jól a testünk gyenge pontjait, visszatérő problémáink okait. Megjegyzem, visszatérő problémánál sem mindig ugyanaz a képlet. A testünkben szinte bármely izom képes kompenzálni bármely izmot.

A stabilitás helyreállítására és a feszes izom oldására többféle módszer áll rendelkezésünkre. Azt fogom most röviden bemutatni, amit én alkalmazok, és tanítok a hozzám fordulóknak.

A folyamat lépései:
  1. A diszfunkció felkutatása: izomtesztekkel megkeresem a nem megfelelően működő izmot/izmokat.
  2. Az izomfeszülés oldása: ezt lehet manuálisan (belenyúlok az izomba és lazítom, a rendelőben ezt alkalmazom), és/vagy használhatunk smr eszközöket (henger, labda – én a RAD termékeit javaslom) erre a célra. 30-60 mp-ig végezzük az oldást.
  3. A diszfunkciós terület működésének helyreállítása: az izom lazítása után azonnal egyszerű gyakorlatokat végeztetek és tanítok meg az adott izom (vagy izmok) aktiválására, a stabilitás helyreállítására.
  4. Gyakorlás: az elsajátított technikákat rendszeres gyakorlására van szükség, hogy a régi mozgás szokásainkat átírjuk.
  5. Funkcionális mozgásokba integrálás: amikor az egyszerűbb gyakorlatok már gond nélkül mennek, rátérünk a komplexebb mozgásokra. Nagy hangsúlyt fektetek a helyes testtartás megéreztetésére, megtanítására nem csak álló helyzetben, hanem különböző testhelyzetekben, mozgások közben is. Ha a testtartás megfelelő, akkor az izom megfelelő időben és módon be tud kapcsolódni a mozgásba.
Mikor nyújthatjuk a feszes izmot, és hogyan?

Visszatérve az eredeti kérdésre, a feszes izmot lehet nyújtani, de csak akkor érdemes, ha a mozgástartomány valóban korlátozott, és az életmódunkhoz, sporthoz stb. tényleg szükségünk van a nagyobb hajlékonyságra. Önmagában, erő nélkül a hajlékonyság nem előny. Én is tanítok nyújtást a hozzám fordulóknak, de csak az aktiválás után, miután megszűnik az idegrendszer védekező reakciója, és csak olyan mértékben, ami szükséges a rendszer optimális működéséhez.

A fent vázolt sémát alkalmazva az izomfeszülés érzet csökken, sokszor teljesen megszűnik (ezzel a nyújtás-kényszer is), és tapintásra ‘puhább’ lesz a terület.

Ha nem feszes az izom, akkor nyújthatom bátran?

Az előzőekben arról beszéltem, hogy ha feszes az izom hogyan nyújtsuk. De ugye van az az eset, amikor az izom nem feszes, de szeretnénk a hajlékonyságunkat fejleszteni nyújtással.

A hajlékonyság önmagában nem sokat ér, fontos, hogy az erőt is fejlesszük. Az az igazán hasznos hajlékonyság, amikor az adott helyzetben van izomkontroll, képesek vagyunk fékezni a mozgást (nyújtást), és aktívan, izomerővel visszajönni a nyújtásból. Ne menjünk passzívan és lendületből bele egy nyújtásba, és ne is jöjjünk így ki belőle.

Mielőtt belefognánk a nyújtásba, gondoljuk át (vagy kérjük szakember segítségét), hogy valóban szükséges-e nekünk az extra hajlékonyság a napi aktivitásunkhoz, életmódunkhoz. Ha pedig elkezdünk nyújtani, szánjunk időt és energiát a nyújtás precíz végrehajtásának elsajátítására, ezzel elkerülhetjük a túlnyújtást, az ízületi hipermobilitást és csökkenthetjük a sérülések esélyét.

Arról, hogy mi történik nyújtás közben itt olvashatsz.

 

 

Mi a nyújtás? Hogyan nyújtsunk? Mi történik nyújtás közben?

Mindannyiunknak van némi fogalma a nyújtásról, ha máshonnan nem is, az iskolás évekből. Például amikor nagy terpeszülésben előrehajolgatva próbáltuk növelni a hosszú combközelítő izmok rugalmasságát.

Mi a nyújtás?

Azt gondoljuk (gondoltuk), hogy amikor nyújtunk, az izom hosszabbá válik, és nő az ízületi mozgástartomány. Ez így igaz. A kérdés inkább az, hogy minek a hatására lesz hosszabb az izom. Azért, mert távolítjuk a végpontjait az adott testhelyzetben? Vagy attól, hogy a mozgással stimuláljuk az idegrendszert, amely engedi a megnyúlást?

A régi elmélet szerint a nyújtás (angolul: stretching) során egy adott izom két csatlakozási pontját távolítjuk egymástól, és ezáltal meghosszabbítjuk fizikálisan az izmot. A mozgáspálya végén húzódást vagy feszülést érzünk az izomban. A feszülés határát elegendő nyútással ki tudjuk tolni, így egyre hajlékonyabbá válunk.

De valóban attól lettünk flexibilisebbek, hogy meghosszabbítottuk az adott izmot? Vagy azért mert elég gyakran ismételtük az adott mozgást, és ezáltal kitoltuk az idegrendszerünk nyújtás tolerancia határát?

Korábban “divatos” volt a ballisztikus (rugózó) és a statikus nyújtás, később a dinamikus nyújtást tartották jobbnak. A nyújtás tudománya sokat fejlődött az elmúlt évek során, és ez leginkább a fascia mélyrehatóbb tanulmányozásának köszönhető. A fascia fogalma régóta ismert a szakirodalomban, azonban ezzel a csodálatos kötőszövettel kapcsolatos mélyreható kutatások viszonylag frissek. Ennek köszönhetően az a hit is megdőlt, hogy a nyújtás során csupán az izomra hatunk.

Mi az a fascia?

A fascia erős hártyaszerű kötőszövet, mely beburkolja az izmokat, és bizonyos rendszer szerint láncba fonja azokat. Körbeveszi a belső szerveinket is, és rengeteg idegvégződést tartalmaz. A fascia tulajdonképpen elválaszthatatlan az izomtól, és mindenhol megtalálható a testünkben, magába foglalja a szalagokat és az inakat is. Magyarul izompólyának hívjuk, ami nem egészen helyes, hisz az izomtól függetlenül is előfordul testünkben.

A nyújtás során hatunk az izomra és a fasciára is, mely két különböző szövet.

A nyújtás új elmélete

Az izmokat az idegrendszer irányítja (ezt természetesen már rég tudjuk), az idegrendszerünk pedig biztonságra törekszik. Ha a megszokott mozgásainkat meghaladjuk, kilépünk a komfortzónából, az idegrendszer védekezésbe fog, megfeszíti az adott izmot. Például, ha napi 8 órát ülőhelyzetben tölt az ember, az lesz az idegrendszer számára a megszokott, biztonságos mozgástartomány. Ehhez képest például egy hátrahajlás szokatlan és ritka mozdulat az agy számára, ezért bekapcsolja a védekező izomfeszülést. Azonban, ha többször ismételjük, hozzászoktatjuk a szervezetünket az adott mozgáshoz, így már ez is komfortos lesz a számára, és nem fog tiltakozni ellene a rendszer.

Tehát az új elmélet szerint (leegyszerűsítve) a nyújtás során azért nő a mozgástartomány (például tudunk egyre mélyebbre hajolni), mert elégszer ismételtük az adott mozgást. Kitoljuk az idegrendszerünk stretch-tolerancia határát. Így jobban megértjük azt, hogy testünk ahhoz adaptálódik, formálódik, amit leggyakrabban csinálunk. Ezért ha rugalmasabbak szeretnénk lenni, az rendszeres gyakorlást igényel. Ezt a módszert alkalmazva nagyobb biztonsággal, és tartósabban tudjuk “nyújtani” az izmot és a fasciát.

A kutatások nem állnak meg, és mint látjuk, olykor teljesen ellentétes eredmények látnak napvilágot. Ezért én mindig azt hangsúlyozom, hogy próbálj ki több módszert, és közben figyeld tested reakcióit. Minden vélemény ellenére leginkább magadra hallgass, mert csak te érzed azt, hogy mi az, ami igazán jó neked.

 

 

Farizom gyakorlat. Hogyan hozzuk működésbe a farizmot?

A farizom testünk legnagyobb izma, ami utal funkciójának jelentőségére. Modern életmódunk azonban mentesít minket a farizom használat alól. Az ülőmunka, pontosabban a sok széken ülés a farizmot tartós szabadságra küldi. Így a szervezetünk kénytelen más izmokat használni a farizom feladatainak elvégzéséhez.

Mi a farizom funkciója?

A farizom csoporthoz három izom tartozik. A nagy farizomra (gluteus maximus) gondolunk, amikor általánosságban beszélünk a farizomról. De valójában van egy középső (gluteus medius) és egy kis farizom (gluteus minimus) is. Ezek közül a nagy farizom (gluteus maximus) a legfelszínesebb és a legnagyobb, ez adja a fenék formáját. Mindegyik más-más mozgást hoz létre. Ugyan teljesen nem lehet szelektíven szemlélni a különböző izmok működését, azért most mégis kiragadjuk a nagy farizmot, és ennek az izomnak a szerepét nézzük át. De tartsd észben, hogy a testünk kerek egész, egyetlen izmot sem lehet a többi kizárásával vizsgálni, kezelni.

Nagyon leegyszerűsítve a farizom a csípőízület feszítését végzi, ekkor a combcsont a medencéhez képest hátrafelé mozdul el. Ez létrejöhet fordítva is, például székről felálláskor, a medence előre mozdul a combcsonthoz képest. Fő működése a járás, a medence és keresztcsont stabilizálása, álló helyzetben a törzs megtartása, guggolásból felállás. Ezen és egyéb működések közben természetesen más izmokkal kooperál.

Miért lényeges a (jól) működő farizom?

Egyrészt az aktív farizom épp eléggé feszes, kerek, ami midenkinek az álma. De ami ennél is fontosabb, hogy sok problémától megóv.

  • csípőkopás, csípőízületi panaszok
  • medencefenék diszfunkció
  • derékfájás (lumbágó, isiász, porckorongsérv stb.)
  • alsó végtagi panaszok (térd-, boka fájdalom stb.)

Tehát ha ezek közül bármelyik érint téged, figyelmet kell fordítanod a farizomra.

Hogyan állítsuk helyre a farizom működését?

Egy izom akkor tud jól működni, ha a csatlakozási pontjai megfelelő helyzetben vannak egymáshoz képest. Ebből következik, hogy a jó testtartás kulcsfontosságú a jó izomfunkcióhoz. Alapvető testtartás szempontok álló helyzetben: lábfejek előre néznek, csípőízület a sarok fölött, a medence neutrális helyzetben (elől kitapintható csontok és a szeméremcsont függőlegesen helyezkednek el), alsó bordák leengedve (nem toljuk ki a mellkast). Így a medence és a mellkas egymás fölött van, súlypontunk pedig a sarok fölött.

Az izom munkáját nagy mértékben támogatjuk, ha az ellentétes működésű és a szinergista izmokkal is foglalkozunk, és nem csak a célzott erősítésre koncentrálunk. Ezáltal a testtartásunkat és a mozgásunkat is fejlesztjük.

Amit nyújtani szükséges:

Az erősítés : farizom gyakorlatok

A gyakorlatok pontos kivitelezésére törekedj, anélkül nem a kívánt eredményt fogod elérni, és csalódott leszel. Kihívást jelenthet a gyakorlás során a testrészek helyzetének beállítása, és a különböző testrészek egymástól független mozgatása. Ehhez idő kell és rendszeres foglalkozás. De ez az alapja a silány mozgásminták fejlesztésének, amely hosszútávon felbecsülhetetlenül hasznos az egészség megőrzésben. Nevezthetjük ezt akár tudatos mozgásnak vagy testtudatnak is.

1. Székről felállás-leülés

Az egyik legkézenfekvőbb gyakorlat, ha már úgyis sok időt töltünk széken. Ülj a szék elejére, lábaidat csípőben és térdben 90º-ban hajlítva legyenek. Lassan izomerőből emelkedj fel a székről, támaszkodás, lendület nélkül. Ugyanígy ereszkedj vissza. Mindenképp ügyelj arra is, hogy a sarkad ne húzd közelebb a székhez, és a mozgás közben a térdeid a boka fölött maradjon. A törzs előre döntésével és a karral előre nyújtózva segíthetsz magadon a felállás és leülés során. Szuper gyakorlat és annyi lehetőséged van rá napközben.

2. Lábemelés és hátsó combizom nyújtás

Ezt sokféleképpen el lehet végezni. Az egyik kedvencem a hátsó combizom és vádli nyújtással egybekötött farizom erősítés. A látszólag egyszerű gyakorlatnak sok precizitást igénylő eleme van.

Szükség van egy összetekert jógamatracra (vagy jógatégla, összetekert törölközőre- de ezek nélkül is lehet csinálni!), és egy székre, esetleg néhány párnára. A szék elé letett eszközünkre ráállunk mindkét lábbal, letámaszkodunk a székre. Ekkor beállítjuk a medencét: a csípőlapát (elől tapintható csontos részek) a talaj felé fordul kissé, az alsó derékszakaszon ezáltal létrejön egy mérsékelt ív. Ellenőrizzük le a mellkasunk helyzetét is: az alsó bordák ne lóganak lefelé, húzzuk vissza, simuljanak rá a hasfalra. Így neutrális helyzetbe került a gerinc. Ha ezt a helyzetet nehezünkre esik létrehozni, helyezzünk 1-2 párnát a székre, és támaszkodjunk magasabbra. A pontos testhelyzet alap egy gyakorlatnál ahhoz, hogy a nyújtás a megfelelő helyen hasson, és ahhoz is, hogy ne a derekat komprimáljuk.

Ha az alaphelyzet megvan, megemeljük az egyik lábat nyújtva. A mozgás csak a csípőben jöhet létre, a medence, derék nem mozdul el. Gyakori hiba, hogy az emelés során kifordul a medence, ez azt jelenti, hogy nem tartottuk meg stabilan a törzset (gerincet), vagy a lábat túl magasra emeltük a testszöveteink megnyúlási kapacitásához képest. Kezdjük kisebb emelésekkel. Lábujjak, térd és az elől tapintható csontok a medencénken a talaj felé néznek végig a mozdulat során.

Kiinduló helyzet

3. Lábemelés négykézláb helyzetben

Könnyebben kivitelezhető gyakorlat, azoknak ajánlom, akiknek az előzőekkel meggyűlt a bajuk. Hozzáteszem az előzőek hatékonyabbak is, nem véletlenül kerültek első helyre.

Elhelyezkedünk négykézláb helyzetben, tenyeker pontosan váll alatt, térdek pontosan csípő alatt. A gerincünk neutrális helyzetét beállítjuk, hacsak nem alapból abban van. Medence enyhén előre billen, az elől tapintható csontok a talaj felé közelednek, létrejön egy enyhe ív a derék alsó részsén. A mellkast viszont nem adjuk át a gravitációnak, visszahúzzuk, így az alsó bordák rásimulnak a hasfalra. Arcunk lefelé nézzen, nyakat nem feszítünk hátra.

Ebből a helyzetből az egyik lábat a törzs vonalába hátra nyújtjuk. A medence és a törzs mozdulatlan, nem fordul, nem csavarodik, nem süllyed, nem emelkedik. Kombinálhatjuk ellentétes vagy akár azonos oldali karemeléssel is. A törzs stabilitása és a gerinc neutrális helyzetének megőrzése lényeges. Ellenőrizd minden egyes mozdulatnál.

4. Mérlegállás 

Ez már haladó gyakorlat. Nagyszerű mozdulat, egyesíti a hátsó combizom nyújtást a csípő oldalsó izmainnak, a farizomnak, a hátizmoknak aktiválásával, és egyensúlyozással. Erre a feladatra akkor térjünk rá, amikor a hátsó combizom már elég rugalmas, a 2.-es gyakorlatot során már vízszintesig tudjuk emelni a lábat gond nélkül.

Könnyített verziónál használhatunk egy széket, aminek a támlájában megkapaszkodunk. Párhuzamos lábfejekkel állunk, csípőszélességben. Lassan emeljük fel az egyik lábat, miközben figyelmünket a medencénk ill. az egész törzyünk stabilizálásán tartjuk. A gerinc neutrális helyzete jelen esetben is lényeges, itt főként a kar előre emelése során ügyeljünk a mellkasra: az alsó bordák rásimulnak a mellkasra. Ehhez szükséges a szabad mozgású vállízület.

5. Guggolás

A guggolás esszenciális a medencefenék egészségének szempontjából. Mindenkit biztatok rá. Arról, hogyan guggoljunk, ítam korábban, itt találod: Guggolás helyesen.

6. Gyaloglás

A végére hagytam, de a legfontosabb és legkézenfekvőbb mozgás a gyaloglás. Napi 5-15 kilométer távolságok megtételére lenne szükségünk. Ezt több rövidebb távra is feloszthatjuk. A legjobb, ha egyenetlen talajt is be tudunk iktatni, és ha mindezt olyan cipőben csináljuk, ami nem változtatja meg az ízületeink helyzetét. Ezeket mezítlábas vagy minimál cipőknek nevezik.

 

 

Csuklyás izom fájdalom kezelése, önkezelési technikák

A csuklyás izom fájdalom elég gyakori panasz. Előfordul, hogy olyan mértékben befeszül, rövidül és csomós lesz, hogy a nyaki mozgásokat is korlátozza. Általában nem önmagában, hanem bizonyos izmok feszülésével és gyengülésével jár együtt.  Nyaki panaszt, váll fájdalmat és akár fejfájást is okozhat.

Egy kis anatómia

Az izom neve tulajdonképpen trapéz izom (musculus trapezius), a csuklyás izom elnevezést hétköznapi szóhasználatban használjuk, és az izom felső részét illetjük vele, mely hasonlóan egy csuklyához, körülveszi a vállövet.

A trapéz izom nevét az alakjáról kapta. Három része van, melyek különböző rostból állnak, és különböző funkciót látnak el:

  1. leszálló rostok: ezen rostok a tarkótól a lapockához és a kulcscsonthoz húzódnak, rövidülésre hajlamosak. Ezt a részt szoktuk csuklyás izomnak nevezni.
  2. haránt rostok: a lapocka nyúlványáról ered és húzódik a csigolyák tövisnyúlványához, gyengülésre hajlamosak.
  3. felszálló rostok: lentről a csigolyák felől indulva éri el a lapocka nyúlványát, az izom ezen része szintén gyengülésre hajlamos.csuklyás izom, trapezius

Stabilizáló és mozgató feladata is van az izomnak. Amikor stabilizál, akkor főként a lapockát tartja egy adott pozícióban, miközben a felső végtag vagy esetleg a nyak mozdul el hozzá képest. Mozgatáskor a lapockát mozdítja el, a felső része az izomnak megemeli a lapockát, a középső része közelíti a gerinchez, az alsó része pedig kissé lefelé és a gerinc irányába húzza azt. A valóságban az izomműködés mindig árnyaltabb, hiszen az izmok rostjai a legtöbb esetben több dimenzióban helyezkednek el, tehát többsíkú mozgások jönnek itt létre.

Mitől válik fájdalmassá?

Több oka is lehet a fájdalom kialakulásának:

  • az egyoldalú és ismétlődő mozdulatok, testtartások.
  • a stressz és megoldatlan lelki problémák.
  • helytelen mozgásminta.
  • sérülés, vagy más izom problémájának a kompenzálása.
Hogyan kezelhető?

A kezelés első lépése a tünetek, azaz a fájdalom csökkentése. Ehhez különféle izomtechnikákat, lágyrész manuálterápiát és Trigger pont kezelést használunk. A kinesio tape is segítség lehet az izomfájdalom csökkentésében. Minden esetben megtanítok a vendégeimnek munkahelyen és otthon is alkalmazható mobilizációkat, nyújtásokat is. Ez azért is tartom lényegesnek, mert ezekkel a módszerekkel ha később újra előjön a panasz, tud segíteni önmagán. Ha csak passzív technikákat alkalmazok, kénytelen lesz minden alkalommal szakemberhez fordulni.

a csuklyás izom kezelése

A következő lépése a terápiának a kiváltó okok felkutatása, és lehetőség szerinti megváltoztatása. Ez nem minden esetben egyszerű feladat, mert a munkahelyi pozíció és a stressz, a nem túl jó mozgásminták megváltoztatása hosszabb tanulási folyamat, azonban a tartós eredmény záloga is.

Mutatok néhány olyan technikát, amit már most kipróbálhatsz. De kérlek, végezd óvatosan és közben figyelj a kialakuló érzésekre, a testrészeid helyzetére.

A csuklyás izom nyújtása:

Végezheted ülve vagy háton fekve is. Az ülő változatát mutatjuk most be, de a lényeg a háton fekvő verziónál is ugyanaz.

Helyezkedj el kényelmes és helyes ülőhelyzetben (egy kis segítséget ITT találsz ehhez). Ülhetsz széken, törökülésben vagy akár sarokülésben is. Lazítsd el a mellkasod úgy, hogy kissé lefelé engeded az alsó bordáidat (tehát ne emelkedjenek előre), miközben a derekad alsó része enyhén homorú marad. Engedd lazára a vállaidat, kissé ejtsd le az állad úgy, hogy az arcod továbbra is előre néz, a tarkód ellazul.

Hajtsd oldalra a fejed (közelítsd például a jobb füled a jobb válladhoz) miközben megtartod a törzs és az arc síkját. Tehát a fejed csak oldalra mozduljon el. Majd nyúlj át az azonos oldali kezeddel, és fogd meg a fejedet (ha jobbra hajtod a fejed, jobb kézzel fogd meg). Told lefelé a másik vállad (a példa szerint a bal vállad). Ezután többféle módon is nyújtsd meg az alábbiak szerint.

  1. Statikus nyújtás: amikor érzed a húzódást, tartsd ki 20-30 mp-ig. Közben lélegezz.
  2. Ellenállásos nyújtás: belégzésre picit feszítsd bele a tenyeredbe a fejedet (tehát balra tolod a fejed, de a jobb kezed ellenáll a mozgásnak), majd kilégzéssel lazíts, és kezeddel óvatosan húzd tovább a fejedet jobbra. Ismétled 3-5-ször. De ne erőltesd.
  3. Mobilizáció: kilégzésre kezed segítségével húzd el a fejed a vállad irányába (példánk szerint jobb váll), tartsd meg egy pillanatra, majd középhelyzetig térj vissza belégzéssel. Ismételd 10-szer lassan.

csuklyás izom nyújtása

Változat:

Végezheted úgy is a gyakorlatot, hogy nem csak elhajtod oldalra a fejed, hanem el is fordítod (a példa szerint: jobbra elhajtod, majd jobbra fordítod; tulajdonképpen jobbra lefelé nézel).

Fontos:

  • ne erőltesd a nyújtást, húzódást érezz, ne fájdalmat,
  • ne rángasd a fejed,
  • és figyelj mindig az érzéseidre!

A figyelemmel kísért és rendszeres gyakorlás meghozza eredményét.

Mozgásminta gyakorlat

Segítség lehet még a csuklyás izom panasza esetében, ha kissé változtatsz a megszokott mozgásaidon. Előfordul, hogy bizonyos mozgásainkat mindig ugyanúgy végezzük, és észrevétlenül túlterhelünk ezáltal izmokat, ízületeket.

Végezz el egy egyszerű tesztet: emeld meg az egyik karod a magasba. Majd figyeld meg, hogy a vállöved, a karod a mellkasod milyen helyzetbe került a kar megemelésekor.

Több minden történhet: úgy emeled a karod, hogy felemelkedik az egész vállöv, megemelkedik és előre tolódik a mellkas, előre helyeződik a súlypontod (a medencéd előretolódik). Lehet, hogy ezek közül mind bekövetkezett, lehet, hogy csak az egyik vagy éppen egyik sem. Szeretném hangsúlyozni, hogy mindegyik változat rendben van, hacsak nem minden egyes karemelésnél ugyanígy csinálod.

Egy egyszerű gyakorlattal javíthatsz a mozgásmintádon, amit aztán tudatosan vezess be a hétköznapi mozgásaidba is.

Állj egy fal elé úgy, hogy a sarkad nem, de a feneked és a hátad közepe (nőknél a melltartóvonal) hozzáér a falhoz. Az alsó bordáidat engedd le, szinte rásimulnak a hasadra. Az állad biccentsd le, a fejedet pedig azért ne érintsd a falhoz, mert ha feszes a nyakad (és ha fáj a csuklyás izom, nagy az esély rá), akkor szintén előre fognak emelkedni a bordáid. Ha ez megvan, emeld meg a karod vagy karjaid a magasba úgy, hogy a vállöv lent maradjon (lásd a képet).

Gyakorlatok az íróasztalnál

A videón látható gyakorlatokat lassan végezd, ha fájdalmat, zsibbadást vagy kellemetlen kattogást vált ki valamelyik gyakorlat, ne erőltesd.

  1. Húzd fel a vállaidat a füled irányába, amennyire tudod, illetve amennyire jól esik, majd lassan engedd vissza. Ismételd néhányszor. Ennél a gyakorlatnál a trapéz izom felső részét aktiváljuk, megrövidítjük, majd a lassú leengedéssel fékező (excentrikus) működésre késztetjük, mely segít ellazulni a feszes izmot. Gyakran ez az egyszerű mozdulat többet ér mint a nyújtás. Alkalmazd azt, amelyik neked a legjobb.
  2. Hajtsd el a fejed jobbra, a bal karodat pedig emeld oldalra kissé vállmagasság alá, enyhén behajlított könyökkel. Ha jól esik, mozgasd lassan előre-hátra a karod néhányszor, és/vagy forgasd lassan az arcod lefelé-felfelé. Itt a nyak oldalsó részét mobilizáljuk. Végezhetjük statikusan nyújtásként, és mozgással kombinálva dinamikus nyújtásként (ezt nevezem mobilizációnak).
  3. Hajtsd le a fejed, majd az álladat lent tartva emeld vissza. Ha az állad nem engeded előre, hanem a tarkódat tolod hátra, a mozgás a háti gerincszakasz felső részén fog létrejönni. Ez a mozgás igen hasznos monitor előtt ülőknek, amikor a fej hajlamos előre tolódni.

A gyakorlatok közben figyelj a légzésedre, lélegezz mélyebben, kösd össze a ki-belégzést a mozgással.

 

 

 

Mi a különbség a lágyrész mobilizáció és a masszázs között?

A lágyrész mobilizáció vagy manuálterápia (angolul: myofascialis release) a manuális terápiák közé tartozik. A páciensek gyakran összetévesztik a masszázzsal. Jogosan, hiszen  hétköznapi használatban minden olyan eljárást, ami az izmok és kötőszövetek dörzsölésével, eltolásával és gyúrásával jár masszázsként tartunk számon.

Mi a különbség a lágyrész mobilizáció és a masszázs között?

A kezelés célja, technikája és a kezelt szövetek is különbözők. A lágyrész mobilizáció célja, a fascia és az izom (myofascia) le- vagy összetapadásainak, zsugorodásának, vagy épp megnyúlásának a helyreállítása. Mindehhez különböző technikák állnak rendelkezésünkre, ide tartozik a fellelt Trigger pontok oldása is.

Nem egész testet vagy testájat kezelünk, hanem azt a területet, ahol az szükséges. Ez pedig a fájdalmas testrésztől távolabb is elhelyezkedhet.

Mi az a fascia?

Nos, nem szeretem ismételni magam, ezért itt elolvashatod: Mi az a Trigger pont? Mindenesetre egy vázlatos képet rajzoltam neked a myofasciális egységről, hogy jobban el tudd képzelni.

izom-es-fascia-myofascialis-egyseg

Miből áll a lágyrész kezelés?

Minden esetben a szokásos kikérdezéssel kezdünk, amelyet a fizikális vizsgálat követ (mozgások, izmok és a fascia tesztelése, vizsgálata). A vizsgálati eredmények alapján kezdődik a terápia, amelyet a legtöbb esetben kombinálva alkalmazunk. Például: manuálterápia, lágyrész manuálterápia, trigger pont terápia és helyreállító gyakorlatok, esetleg kinesio tape alkalmazása.

A terápia során minimális mennyiségű krémet használunk azért, hogy ne nyúzzuk le a bőröd, és el tudjunk jutni a mélyebb szöveti rétegekbe.

Fájdalmas-e a kezelés?

Igen. A fasciában nagyon sok ideg található, ezért ennek a kezelése fájdalmas. Ez alapján talán jobban belátható, hogy egy sérülés, panasz esetén a fájdalmak a kötőszövetből (is) eredhetnek, így az utóbbi években kiemelt figyelmet kapott a lágyrész mobilizáció.

 

 

Mi az a trigger pont?

A trigger pont pontosabb elnevezése a myofascialis trigger pont, mely létrejöhet bármely izomban és/vagy a fasciában is. Ez a kis csomócska sok fájdalom forrása lehet.

Egy kis fogalom magyarázat:

A fascia: egy hálószerű kötőszövet, mely különböző testszöveteket, struktúrákat kapcsol össze a szervezetben, behálózva azt.

A myofascia: az izom (myo-) és az őt körülvevő kötőszövet, azaz fascia együttese.

Amikor a trigger pont kialakul és aktívvá válik, elindít egy folyamatot a mozgatórendszerben, melynek eredményeképpen megjelenik a mozgásszervi fájdalom. Sokféleképpen és sok helyen megjelenhet a panasz, és akár addig fajulhat a tünetlánc, hogy a mozgásunkat korlátozza (az ízületi mozgáspálya beszűkülhet). A tünetek gyakran komolyabb betegségre, diszfunkciókra engednek következtetni, mint például a porckorongsérv.

Mitől alakul ki?

Kialakulásuknak természetesen mindig nyomós oka van. Elég sok minden előidézheti, például stressz, erőfeszítés, baleset, nagyobb igénybevétel, mozgáshiány vagy ezek kombinációja. A trigger pont mindaddig fennmarad, esetleg újra és újra visszatér – a myofasciális terápia ellenére is – amíg a kiváltó okot nem szüntetjük meg.

futó, trigger pont, túledzés

Kezelése nem egyszerű feladat, mivel a cél nem egyszerűen a fájdalom és feszülés oldása, hanem a fájdalomkör megszakítása. A Trigger pont masszázs önmagában jó az akut fájdalom mérséklésére. Azonban a probléma forrását kell felkutatnunk ahhoz, hogy ne térjen vissza ugyanaz a panasz.

Fontos tudni, hogy a myofascialis rendszerben bekövetkező változásokat nem kizárólag a mozgás vagy a nem mozgás generálja, sok más tényező is hat rá.

A trigger pontok kialakulásának lehetséges okai:
  • túlerőltetés (lehet túledzés, de akár munka közbeni vagy otthoni túlerőltetés),
  • ismétlődő terhelés (amiket napi szinten végzünk, rossz mozdulat-szokások),
  • sérülés (baleset, törés, műtét),
  • túlnyújtás (reflexes védekező mechanizmust vált ki a szervezetben),
  • hideghatás (légkondi),
  • mozgáshiány,
  • metabolikus (anyagcsere) probléma,
  • elégtelen táplálkozás,
  • dehidratáció.

trigger pont kezelés, masszázs

A trigger pont kezelése

A terápia tehát a tünetek, azaz fájdalmas terület kezeléséből és a kiváltó ok megszüntetéséből épül fel.

A trigger pont terápia során konkrétan a feszes, fájdalmas izmot kezeljük, a fájdalmas csomót oldjuk és az izom normál tónusát állítjuk helyre. Ehhez speciális nyújtásokat, nyomást és egyéb manuális fogásokat alkalmazunk. A kezelés igen fájdalmas lehet. Kiegészítésként olykor kinesio tape-t is használunk.

 

 

Mozgó köpölyözés

A köpölyözés egy ősi természetgyógyászati módszer, melyet dermato-vákuum reflexológiának is neveznek. A legkorábbi talált feljegyzés szerint Egyiptomban már i.e. 1550-ben használtak köpölyt. A kínai és a görög írásos emlékekben is szerepel, mint gyógyító eljárás.

Mi a köpöly?

Harang alakú csésze, melyet manapság üvegből, műanyagból és szilikonból készítenek. Korábban bambuszt vagy állatok szarvát használták fel.

szilikon köpöly, köpölyöző masszázs

Hogyan működik?

A köpölyözést a bőrön végezzük, helyi- és távoli (reflexes) hatást váltunk ki vele. A csészében vákuumot hozunk létre, mely hatására helyileg javul a vér- és nyirokkeringés. A bőr élénk piros lesz, olykor előfordulhat véraláfutás is. A szövetek anyagcseréje megélénkül.

A reflexes hatás magyarázatának alapja a Head-zóna elmélet, mely szerint a gerincvelőből kilépő egy-egy ideggyök egyes bőr-, szerv- és izomterületeket lát el, összekapcsolva ezeket. Tehát a bőrön keresztül hatni tudunk az azonos ideg által ellátott távolabbi szervekre.

Köpölyözési módszerek

Sokféle köpöly és köpölyözési metódus létezik. Mi most a legismertebbeket említjük meg. Ez pedig a hideg és a meleg köpöly.

A meleg eljárásnál a hőt használjuk a vákuum készítéséhez, míg a hidegnél mechanikai úton távolítjuk el a megfelelő mennyiségű levegőt a csészéből. Léteznek pumpával működő köpölyök és rugalmas anyagból készült köpölycsészék, ez utóbbiakat egyszerűen a felhelyezés előtt összenyomjuk.

Használhatjuk statikus vagy mozgó köpölyként. Egy adott pontra feltelepítve a helyi keringést javítjuk, illetve a fent említett össszekapcsolódások révén reflexes hatást is elérünk.

A mozgó köpölyözés során a kezelt felületet beolajozzuk, hogy a köpöly csúsztatható legyen a bőrfelületen. Majd lassan, folyamatosan mozgatjuk a megfelelő irányokban. Ezt a technikát nyúvasztásnak is szokták nevezni, nem véletlenül, hisz valóban hasonlít hozzá, olykor érzésre is. Eredményesen csökkenthető az izom és az izompólya feszessége, oldhatóak általa a kötőszöveti letapadások.

mozgó köpöly, masszázs

Alkalmazása a gyógytorna praxisban

A mozgásszervi panaszok mindig együtt járnak kötőszöveti és izom feszülésekkel, letapadásokkal, melyek negatív hatással vannak a funkcióra, olykor fájdalmasak. Ezen területeken alkalmazva a köpölyöző masszázs segíti a szövetek regenerálódását, ami a fájdalom csökkenését és a funkció javulását eredményezi.

Nagyobb testtájakon alkalmazva kifejezetten megkönnyíti a munkánkat, főleg a csípőtáji panaszoknál alkalmazzuk előszeretettel, kombinálva más terápiás módszerekkel.

A kezeléshez szilikon köpöly és bio masszázsolaj áll rendelkezésünkre, mellyel biztonságosan és hatékonyan kivitelezhető a hideg köpölyöző terápia. A művelet olykor fájdalommal és a bőr átmeneti elszíneződésével jár, ám jótékony, felszabadító hatása szinte azonnal észlelhető.

bio masszázsolaj, köpölyözés

 

 

A core izmok szerepe a helyes testtartásban.

Sokat hallani a core izmok tréningjéről. A core izmok karbantartása valóban fontos, ám ahhoz, hogy megfelelően edzd a core izmaidat, tudnod kell, hogy melyek ezek az izmok pontosan, és azt is, hogyan működnek.

Mik a core izmok és hogyan működnek?

A core angol szó, magot, valaminek a velejét, legjavát, központját jelenti. Anatómiai szempontból a core szóval bizonyos izomcsoportokat illetünk. A core szó jelentése jól tükrözi ezen izomcsoportjaink funkcióját és elhelyezkedését is: a mag, a központ.

A core izmok, leegyszerűsítve a hasüreget körülvevő izmok.

core izmok

Mely izmok tartoznak a core izmok csoportjába?

Legfontosabbak:

  • a medencefenék izmai (pelvis diaphragma)
  • a haránt hasizom (transverus abd.),
  • a külső és a belső ferde hasizom (obliquus abd. ext.et int.),
  • az egyenes hasizom (rectus abd.),
  • a gerincfeszítő izmok (erector sp., ezek közül főleg a hosszú hátizom, longissimus)
  • a sokbahasadt izmok (multifidus)
  • a rekeszizom (thoracic diaphragma)

A medencefenék izmai alulról határolják a hasüreget, a hasizmok előlről, a gerincfeszítők hátulról, a rekeszizom pedig felülről.

További ide tartozó izmok (bizonyos szempontok szerint ide sorolják másodlagos izomként):

  • a nagy farizom (gluteus maximus),
  • a széles hátizom (latissimus dorsi),
  • a csuklyás izom (trapezius).
Mi a funkciójuk a core izmoknak?

Ahogyan a legtöbb izmunknak, ezeknek is van statikus, azaz tartó és dinamikus, azaz mozgató funkciója is.

1. Statikus működés:

A core izmok egyik legfontosabb feladata a törzs stabilizálása, azaz a statikus működés a végtagmozgások kivitelezése alatt. Stabilizálja a törzset, azaz a medencét és a bordakosarat miközben a kart és/vagy a lábat mozgatjuk. Például egy helyben állva a megemelünk valamit vagy gyaloglunk stb.

2. Testtartás:

A testtartás alapvetően a medence és az ahhoz képest elhelyezkedő bordakosár (vagy mellkas) helyzetétől függ (nagyon leegyszerűsítve), amelyek helyzetét természetesen az összes többi izom állapota befolyásol. A core izmok optimális működése szükséges a helyes testtartáshoz, ugyanakkor a core izmok akkor tudnak jól működni, ha a medence és a bordakosár egymáshoz képest megfelelő helyzetben van. Egyik nem létezik a másik nélkül.

Mi az optimális működése a core izmoknak? Elsősorban az, hogy a hétköznapi mozgásaink során spontán aktivizálódjon, ezáltal biztosítva a stabilitást és egyben védelmet a gerincnek és a szerveinknek a fenntartható  jó funkció érdekében. Tehát, ha az edzőteremben  koncentráció mellett, ráfeszítve a gyakorlatok során jól működik az önmagában kevés. A feladat az, hogy a spontán funkcióját visszahozzuk, ehhez pedig mozognunk kell. Naponta, többet.

3. Hasűri nyomás:

A legfontosabb core izmok (lásd fent) felelősek a hasűri nyomás kialakításához. A hasűri nyomás sok élettani folyamatunkhoz szükséges, mint például a székelés, vizelés, a megfelelő légzés és például nőknél a szülés. A nem megfelelő core funkció számos problémához vezethet a hasűri nyomás megváltozása miatt is. Például rossz légzésfunkció, túlzott hasűri nyomás miatt hasi sérv, emésztési zavarok, diastasis recti, medencefenék diszfunkció, derékfájás stb.

4. Dinamikus működés:

Dinamikus core funkció például az erdőben sétálás. Az egyenetlen talajon való gyaloglás során a törzsizmoknak folyamatos izommunkával kell dolgozniuk az egyensúly megtartásának érdekében. Ezen kívül a hasizmok feladata az is, hogy közelítse a mellkast a medencéhez, ahogy például a hasprésnél.

core tréning, core izmok

Jó funkciójú core izmok.

Hogyan működnek?

A core szinergikus működése

A core izmok a légzéssel egy ütemben működnek. Ahogy korábban is említettem, alulról a medencefenék izmai, felülről pedig a rekeszizom határolja a hasüreget.

  • Belégzéskor a tüdő tágul, tehát a rekeszizom lefelé mozdul el, megrövidül. Ekkor a medencefenék és a hasizmok megnyúlnak. A hasűri nyomás megnő.
  • Kilégzéskor a rekeszizom ellazul, meghosszabbodik, felfelé mozdul el, befelé a mellkasba. A medencefenék és a hasizom pedig rövidül befelé húzódik. A hasűri nyomás csökken.

Ez a szinergia biztosítja a core izmok erejét, stabilitását. Ha ez nincs meg, hiába erősítjük a hasizmokat nem fognak megfelelően működni.

A core tréning előtt

Az első lépés a testtartás. Lényeges, hogy ne egy pár percre jó helyzetbe kényszerített dologról legyen szó, hanem figyelembe véve a teljes testet, aktívan korrekciós gyakorlatokkal érjük el, amit aztán napközben mindennapi mozgásaink során is fenntartunk. A legtöbb esetben ide tartozik a vádli és a hátsó combizom nyújtás, a mellkas mobilizációja (a nagy mellizom nyújtása, a rekeszizom lazítása, a háti gerinc mobilizálása), a csípőhajlító és combközelítő nyújtása. A farizom, a külső combizom aktivizálása.

A lista nem teljes, és természetesen egy sablont nem lehet ráhúzni mindenkire. De lásd, hogy nem fenntartható egy-egy testtáj szelektív edzése anélkül, hogy figyelembe vennénk a teljes test állapotát. Hacsak nem kockákat akarsz és ennyi neked bőven elég.

Miután megteremtetted az egyensúlyt a testrészeid között a core izomcsoport egész nap (legalábbis a mozgásid során) dolgozni fog anélkül, hogy aktívan megfeszítenéd. A spontán feszítgetés vagy a hasi zsír hasbehúzással vagy szorító eszközökkel való eltüntetését nem ajánlom, sokkal több kárt okozol, mint amennyi hasznot húzol vele.

gyenge core izmok

Gyenge core izmok.

 

 

 

Masszázslabda és SMR henger. Önkezelési technikák.

Nagy rajongója vagyok az önkezelő eszközöknek. Egyrészt azért, mert magamat is meg tudom kezelni velük. Másrészt azért, mert a vendégemnek is tudok adni egy eszközt, amivel segíthet önmagán. Ilyen eszköz az SMR henger és a masszázslabda.

Mire jó az SMR henger és a masszázslabda?

Az SMR henger (self myofascial release) egy kemény habszivacs henger az izompólya (fascia) lazítására, nyújtására szolgál. A masszázslabda is e célra lett kifejlesztve. Ezt inkább gumiból vagy erős műanyagból készítik, hogy jó tömör, strapabíró legyen.

 

Előnyök – hátrányok

Mindkét eszköz nagyon jó, mind a kettőt használom, más-más célra. Nézzük meg, melyik mikor jó. Így könnyebben el tudod dönteni, melyiket szerezd be.

  • Méret:

A labda kis mérete nagyon előnyös, mert bárhová magaddal viheted. Kisebb, kevésbé elérhető helyeken is jól használható, például a nyak és a váll körül. De nagyobb izomcsoportokon is tökéletesen működik. Több méretben és keménységben kapható.

A henger is több méretben kapható, de mindenképpen nagyobb, mint egy labda. Otthonra, termekbe szuper. Arra, hogy utazáskor magaddal vidd már (szerintem) nem a legjobb. Átmérőjük általában 15 cm, hosszúságuk lehet 15-120 cm között.

  • Felület:

A labda lehet sima vagy tüskés felületű, illetve tömörségben is van különbség. A sima felületű szinte mindenhol használható, a tüskés korlátozottabban.

Hengerből változatos mintákat találsz, és a keménysége is változó. Aki érzékenyebb, válassza a kevésbé durva hengert. Aki bírja és szereti a vadabb technikákat, nyugodtan válassza a rücsköset. Azt gondolom, hogy a puhább is hatékony, de akinek nagyon kötött a kötőszövete, eredményesebben fogja használni a göröngyöset.

 

 Pozitív élettani hatásai a masszázslabdának és az SMR hengernek:
  • vérkeringésjavító (javítja a kötőszövetek, izmok keringését)
  • az izompólya feszüléseket, letapadásokat oldja
  • izomfájdalomcsökkentő (előbbi két oknál fogva)
  • használata által javul az izom teljesítménye
  • harmonizálódik az izomegyensúly
  • javul az ízület mozgékonysága
Edzés, mozgás előtt és után is használhatjuk. Nyújtással kombinálhatjuk. A nyújtást ugyan nem helyettesíti, de rendszeres használata segít megelőzni az izomfeszüléseket vagy kezelni a már kialakultakat. A használata elsajátítható bárki számára, nem igényel előképzettséget. De érdemes szakember segítségével megtanulni a technikát, az alapelveket, és néhány trükköt. Így biztos, hogy a legtöbbet hozod ki belőle.
ytu labda, smr labda
Ajánlott termékek a RAD önkezelő eszközei. Olvass róluk és rendeld meg kedvezményesen itt.

Miért fáj a csuklyás izom?

 Végezd el a mozdulatot az alábbiak szerint, és figyeld meg, te hogyan csinálod!

Emeld fel az egyik karodat nyújtva, legjobb ha tükör előtt csinálod. Nézd meg, hogy a vállad is megemelkedett-e miközben a karodat emelted?

Ha igen, csináld újra! Most figyelj arra, hogy a vállad lent tartsd, és emeld ismét a nyújtott karod a magasba. Valamivel távolabb fog kerülni a karod a fejedtől, de ez így van rendben.

Meg tudtad csinálni? Milyen érzés volt? Nehéz volt nyújtva tartani a könyököd? Nem tudtad olyan magasra emelni, mint az elsőnél?

 

A csuklyás izom fájdalom gyakori oka

A fájdalom oka a legtöbb esetben az, hogy mozdulataink során túl gyakran használjuk, és/vagy feszülésben tartjuk a trapézizom felső részét. Például a kar megemelése pusztán vállízületi mozgásként is létrehozható, ugye te is tapasztaltad?

Fent az első képen látod, ahogy a trapéz izom megfeszül, a lapocka megemelkedik, a lankás ív a nyak és a váll között eltűnik. A második képen pedig a tiszta vállízületi mozgás történik, szembetűnő a különbség, igaz?

Rengeteg hétköznapi tevékenység során például: vezetés, számítógépen írás, a gyermek cipelése, bevásárlás…vagy csak ha egy kistáska lóg a vállunkon,  megemelve a vállövet túlfeszítjük a csuklyás izmot és a nyakizmokat. De nem csak mozgás közben feszülhet, hatással van az izom állapotára a lelki stressz, feszültség, “terhek” cipelése. Sőt, egy idő után stressz sem szükséges hozzá, egyszerűen feszül megállás nélkül, és az ellazítása komoly koncentrációt, odafigyelést igényel.

Következményesen a vállízület mozgása beszűkül, hiszen nem használjuk ki. Illetve mást használunk, a gerincünket, a lapockánkat, a bordáinkat…mindent bevetünk, a vállunk pedig egyre kevésbé mozog. Ez fájdalomhoz vezet, ami még jobban elveszi a kedvünket a mozgástól.

Munkám során ritkán találkozok olyan emberrel, akinek a trapéz izom felső része (a ‘csuklya’ része – ezért hívják a köznyelvben csuklyás izomnak) ne lenne túl feszes, és telis tele trigger pontokkal (fájdalmas izomcsomókkal).

Néhány képes példa a trapézizom felesleges rövidítésére:

1. kép: A sárgarépa felszeleteléséhez ugyan semmi szükség a váll felhúzására, mégis gyakran így csináljuk.

2. kép: Ez a fajta telefonálás pedig hatalmas vétek a nyakunk ellen.

 

Mi a csuklyás izom feladata?

A hétköznapokban az lenne az optimális, ha azokat a mozdulatokat, amelyeket nagyrészt a csuklyás izom működtetésével hozunk létre, többnyire a vállízületi mozgásainkat kihasználva végeznénk el. Ezáltal jobban kihasználnánk a vállízületi mozgástartományunkat, amely egyébként hajlamos a beszűkülésre, és jobban megdolgoztatnánk a vállízület mozgatásáért és stabilitásáért felelős izmokat is.

Félreértés ne essék! A trapézizom felső részének funkciója az is, hogy a lapockát mozgassa, a vállövet megemelje. Tehát nem baj, ha használod, de használd tudatosan és hagyj neki pihenő időt is.

Anatómiai kitekintés

csuklyás izom, trapezius

A köznapi nyelven csuklyás izom orvosi neve musculus trapezius (az ábrán élénk pirossal jelölt). A trapézizom elnevezés is elterjedt szakmai berkekben, melyet a formájáról kapott. Ez egy nagy trapéz alakú izom, amelynek csak a felső, a nyakat és a vállövet összekötő része hasonlít egy csuklyára. Innen a csuklyás izom elnevezés.

Három részre osztjuk: leszálló (a’csuklya’), haránt és felszálló rostok.

A leszálló rostok a tarkótól indulva a lapockához és a kulcscsonthoz haladnak. Az izomnak ez a felső része rövidülésre hajlamos, gyakran alakulnak ki benne fájdalmas izomcsomók (trigget pontok). A nyaki mozgások beszűkülését (főként oldalirányú mozgásbeszűkülést) is okozhatja. A többi részre ezen bejegyzésünkben nem térünk ki, több információt ITT olvashatsz róluk.

Mit tegyél a javulás (vagy akár a megelőzés) érdekében?

Ahhoz, hogy megőrizd a vállad egészségét, és elkerüld a nyak túlfeszülését, fontos, hogy ezt a finom mozgást újra megtanítsd a neuromuscularis (ideg-izom) rendszernek.

Változtasd meg a szokásaidat, azaz a hétköznapi mozgásaidat. A helytelen mozgásokat, ugyanúgy le lehet építeni, mint ahogy kialakultak, és helyettük új, jó szokásokat kialakítani.

Hogyan? Amikor csak eszedbe jut, lazítsd el a trapéz izmod, lazán engedd le a vállad. Figyeld az aktuális cselekvésed, és korrigáld a testtartásod. Mozogj tudatosan, ne csak rutinból. Tanuld meg érzékelni a tested és annak reakcióit a napod bármely pillanatában. Figyeld meg a hétköznapi mozgásaidat most már ennek tudatában, és változtass rajtuk.

Hogyan kezelhető a csuklyás izom fájdalom?

Ha már nagyon fájdalmas az izom, akkor szükséges az izom kezelése gyógytornával, nyújtással, manuális technikák, masszázs és/vagy kinesio tape segítségével.

Gyakorlat:

A fent említett teszt alapján végezz el naponta egy egyszerű gyakorlatot. Ez a gyakorlat leginkább a vállízületi mozgás javítására, és az ideg-izom kapcsolat tudatosításra alkalmas.

Ülj le egy székre, vagy támaszkodj a falnak, és emeld a nyújtott karjaidat a magasba úgy, hogy a vállad nem engeded megemelkedni. Ismételd a gyakorlatot 10-szer úgy, hogy a tenyereid egymással szembe néznek, és 10-szer úgy, hogy a tenyereid előre néznek. Fontos, hogy ne erőltesd a mozgást, hanem lazán végezd el, és a karemelés során ne homoríts a hátaddal. A gyakorlat pontos leírásáért, képekért kattints ide: Váll gyakorlatok a jó vállízületi funkció megőrzéséért.

Az átmozgatás után végezd el ezt az egyszerű nyújtó gyakorlatot naponta: A csuklyás izom fájdalom kezelése, önkezelési technikák.

Önmasszázs:

Egy teniszlabda (vagy masszázslabda) segítségével átmasszírozhatod a trapéz izom területét. Fal mellett vagy a padlón fekve is csinálhatod. Próbáld ki, neked melyik jobb. Ha háton fekve végzed a masszázst, támaszd alá a fejed.

Tedd a labdát a lapockád felső csücskéhez, majd engedd rá a testsúlyod. Falnál a törzsed oldalirányú mozgásával tudod görgetni a labdát a fájdalmas pontokon. Fekve könnyebb, ha a karod mozgatásával a lapockát, illetve a szöveteket mozdítod el a labda alatt (lásd a képen).

Görgesd így 1-2 percig. Nagyon jótékony, fájdalomcsillapító hatású!

csuklyás izom fájdalom kezelése

Mit tegyél a visszatérő, szűnni nem akaró fájdalommal?

Ha a fájdalmad oly makacs, hogy önmagadon már nem tudsz segíteni, kérj segítséget gyógytornásztól. A tarpéz izom fájdalom kezelésére egyénre szabott gyakorlatokat tanítunk, szükség esetén manuális technikákkal, masszázzsal oldjuk az izom feszülését, és a Trigger pontokat. Azonnali fájdalomcsillapító terápiaként jól bevált eszköz a kineziológiai tapasz. A fent említett kezelésekkel kombinálva viszont rendkívül hatékony.