A lábproblémák okai

A lábproblémák okai igen szerteágazóak lehetnek. A szervezetünk működése csodálatos, ugyanakkor rejtelmes. Nagyon sok mindent ismerünk a működésével kapcsolatban, de (azt gondolom) még mindig több, az, amit nem ismerünk. Az a terapeuta, aki fejleszti önmagát, több és több tudásra tesz szert, alázatosabbá és óvatosabbá válik, hisz tudja minden tette az egész emberi lényre kihat, nem csak pl. egy adott izomra. Ezért (is) van értelme a folyamatos önfejlesztésnek és nem csak szakmai szempontból, hanem az életünk minden területén.

Az emberi szervezet, létezés oly komplex, hogy egy-egy kutatás során aligha lehet minden aspektusát megvizsgálni. Ennek ellenére nagy lelkesedéssel olvasok tanulmányokat és szakmai anyagokat. Régieket és újakat egyaránt. Érdekes látni, hogy van olyan kutatási eredmény, amit több tíz évvel ezelőtt bizonyítottak, ma is megállja a helyét, mégsem ismert a legtöbb ember számára. Miért? Gyakran tudatlanságról vagy marketingfogásról van szó (ellenkező érdekek). Ezért érdemes mindent megkérdőjelezni, több forrásból informálódni, és azt elfogadni, amely hozzánk a legközelebb áll. Hallgassunk önmagunkra, hiszen az egészségünk a saját felelősségünk.

Mi köze ennek a felvezetőnek a címhez?

Elindítok egy sorozatot itt a blogon, amelyben érdekes és a laikusok számára is hasznos kutatási eredményeket osztok meg röviden és egyszerűen tolmácsolva. Célom az, hogy egy nagyobb képet láttassak, és biztatlak, hogy az írásaimmal kapcsolatban is légy kritikus.


Az első téma természetesen a lábhoz kapcsolódik, lévén jelenleg a kedvenc kutatási területem. Méghozzá egyetlen izom szerepéről lesz szó, ez az izom pedig a m. flexor hallucis longus (FHL), azaz a hosszú nagylábujj hajlító izom.

Hogyan működik a flexor hallucis longus izom?

Jelen tudás szerint az izom működése igen sokoldalú, hajlítja a nagylábujjat, lefeszíti vagy talp felé hajlítja (plantarflexió) a bokát és a belső hosszanti boltozat fenntartásában is szerepet játszik. Lényeges szerepe van az erő továbbításának a járás elrugaszkodási fázisában. Tehát az erősebb FHL izom effektívebb energia átadásra képes, így hozzájárul a teljesítmény növekedéshez.

A flexor hallucis longus izom szerepe a teljesítmény fokozásában

A lábujjhajlító izmok közül ennek az izomnak a legnagyobb a keresztmetszeti területe, ami szintén arra utal, hogy jelentős szerepe van a teljesítmény fokozásában az atlétáknál.

Egy másik kutatás eredménye szerint az izom ereje és a keresztmetszeti képe is növekedett 5 hónapos minimalista (más néven mezítlábas) cipők hordása után. Ez a természetes biológiai válasza a szervezetnek a megnövekedett mechanikai terhelésre és a fokozott ingerekre.

A flexor hallucis longus szerepe az egyensúlyozásban

Egy lábon álláskor azt találták, hogy a nagylábujj nyomása jelentősen nagyobb, mint az összes többi lábujjé. Ez arra utal, hogy a nagylábujj izmok ereje és a láb illetve a boka szomato-szenzoros információi lényegesek álló helyzetben az egyensúly megtartásához.

A lábproblémák okai

A talpi izmok atrófiája (izmok sorvadása, visszafejlődése) és az ezzel összefüggő izomegyensúly megbomlása az elsődleges oka a láb deformitásainak. Azt találták, hogy idősebb embereknél a lábujj deformitások megduplázzák(!) az elesés kockázatát.

Hogyan előzzük meg a lábproblémákat? Eredmények.

A kutatások eredményei szerint igen jelentős a lábproblémák (lábujjdeformitások) megelőzése szempontjából a lábizmok megfelelő ereje. Ez pedig nem csupán esztétikai szempontból fontos, hanem az esés és a lábsérülések megelőzése szempontjából is.

Plusz egy érdekesség a flexor hallucis longus izommal kapcsolatban

Ebben a kutatásban izom együttműködéseket vizsgáltak, mégpedig a flexor hallucis longus és a medencefenék izomzata közötti összefüggést. Azt találták, hogy a flexor hallucis longus izom aktivitásakor a végbélzáró izom is aktívvá válik, viszont ez az együttműködés fordított esetben nem jön létre.


Felhasznált irodalom:

  1. Péter A, Hegyi A, Tihanyi J, Cronin NJ. 2016. Function of the flexor hallucis longus muscle – what do we know? Hungarian Review of Sport Science. 17 (65): 46-50.
  2. Manku Rana, Moheb S. Yani, Skulpan Asavasopon, Beth E. Fisher, and Jason J. Kutch. Brain Connectivity Associated with Muscle Synergies in Humans. 10.1523/JNEUROSCI.1971-15.2015

Képek:

Wikimedia és Pixabay

 

0 válaszok

Szólj hozzá!

Szeretnél csatlakozni a beszélgetéshez?
Nyugodtan szólj hozzá!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

három × 5 =