A feszes izom nyújtása. Nyújtsuk, ne nyújtsuk?

A feszes izom és a nyújtás

A feszes izom nem csak feszes és/vagy rövidült, hanem gyenge is. Egy feszes izom nem képes megfelelően megnyúlni és összehúzódni. Nem tudja funkcióját kellőképpen ellátni. Hogy mitől válik feszessé egy izom, arról már korábban írtam, itt olvashatod el.

Mit csináljunk egy feszes izommal?

Használjuk funkcionálisan. Tréningeljük az összes lehetséges izomműködésben (koncentrikus, excentrikus, izometriás), fejlesszük a propriocepciót és meg is nyújthatjuk passzívan. Azonban ez utóbbihoz fontos hozzátenni, hogy a passzív nyújtási mozgástartományunk és az aktív között ne legyen lényeges különbség.

Nézzük, mit is jelent mindez a gyakorlatban.

A koncentrikus izomműködés egyszerűen annyi, hogy az aktív izom megrövidül. Az excentrikus, amikor az izom egyszerre meghosszabbodik és aktívvá válik. Az izometriás aktivitás, amikor az izom hossza nem változik, de az izom aktívvá válik.

A propriocepció a testrészeink testünkhöz viszonyított térben való elhelyezkedésének az érzékelése.

A nyújtás pedig (azt hiszem, erről mindenkinek van némi fogalma), amikor meghosszabbítunk egy izmot. Ezt létrehozhatjuk aktívan (saját erővel), passzívan (külső erőt alkalmazva) és elérhetjük mobilizációval (ismételt mozgásokkal).

A gyakorlatban a farizom lesz a példa izom.

A farizom erősítése

Helyezkedj el hason fekve és tegyél egy nagyobb, ne túl lapos párnát a hasad alsó része és a medencéd felső része alá. Feszítsd meg a farizmod (nem kell túl erősen, csak legyen aktív), ezáltal lepréseled a medencéd a párnára, így kissé megnyúlik a derekad. Tartsd meg ezt az aktivitást miközben nyugodtan lélegzel. Emeld el a térded a talajról, de a lábfejed még tartsd lent lazán. Majd emeld fel az egész alsó végtagot a talajról, de nagyon ügyelj arra, hogy a medencéd ne mozduljon el. A következő körben a láb megemelése után hajlítsd a térded, amennyire csak tudod.

Amire figyelj:

  • medence és derék stabil, a mozgás csípőízületben jön létre.
  • nem baj, ha nem emeled magasra a lábad. Fókuszálj a medencéd stabilitására!
  • végezd lassan, kontrolláltan.

A farizom nyújtása

A klasszikus farizom nyújtást mutatom be a következő videóban. A videó első felében a hagyományos passzív kivitelezést láthatod, azonban a lényeg a második részben van: ugyanennek a nyújtásnak az aktív kivitelezése.

Amire figyelj (főként az aktív verziónál):

  • a medence stabil, ne engedd elbillenni.
  • a mozgást itt is a csípőízületben hozzuk létre, hisz a farizmot szeretnénk nyújtani-dolgoztatni, nem a derekat.
  • legyél lassú, koncentrált. Fókuszálj a csípőízületi kifelé forgatásra és a csípőhajlításra.

Egyensúly gyakorlat, a propriocepció fejlesztése

Az első gyakorlat során egy lábon állunk, figyelünk a normál testtartásra. Majd a másik lábbal távolra “nyúlva” érintjük a talajt magunk körül. Az érintgetések között mindig térjünk vissza a kiinduló helyzetbe.

A második gyakorlatnál szintén egy lábon egyensúlyozva egy jógatéglát helyezünk el a talajon az egyik kezünkkel, majd a másik kézzel vesszük fel onnan. Minden mozdulat után térjünk vissza a kiinduló helyzetbe.

 

Egy-egy izom fejlesztését érdemes mindig több oldalról megközelíteni és változatos mozgásokkal, terhelésekkel fejleszteni. Ez itt néhány példa volt erre, jelen esetben a farizomra fókuszáltunk, de ezt a szisztémát alkalmazhatjuk bármely izomnál, izomcsoportnál.

A nyújtással sincs semmi baj, de gondoljunk arra, hogy ha egészséges és jól működő izmot szeretnénk, akkor azt a nyújtási mozgástartományt érdemes aktívan, a nyújtott izom saját erejével is elérnünk.

Mozgások szabadság alatt. Miért és milyen gyakorlatokat végezzek nyaralás idején?

Szabadság idején általában többet mozgunk, hisz nem szükséges a munkahelyünkön ülnünk napi x órát. Azonban ezek a mozgások gyakran egyoldalúak, vagy az is előfordulhat, hogy bizonyos mozgásokat ekkor sokkal többször ismétlünk, például nagyon sokat sétálunk, hátizsákot cipelünk, úszunk stb., ez pedig panaszhoz vezethet, ugyanis nincs rá felkészülve a szervezet. Elfáradnak bizonyos izmaink, míg mások túl aktívvá válnak. Mindez megkeserítheti a nyaralásunkat.

Miért mozogjak szabadság alatt?

Az egyoldalú mozgások elkerülése érdekében érdemes beiktatni néhány egyéb mozgást is, mellyel többirányba átmozgatjuk az ízületeket, változatosan terheljük az izmainkat. Hogy melyek legyenek ezek a mozgások, az sokmindentől függ. Például az általános állapottól, az aktivitási szinttől, az adott időszakban (szabadság alatt) végzett mozgásoktól, hogy csak néhány példát említsek.

Ha már tudjuk, hogy melyek a gyenge pontjaink, min érdemes dolgozni egy kicsit nap mint nap, vannak jól bevált gyakorlataink ezekre, akkor sokkal könnyebb dolgunk van. Ezeket a mozdulatokat utazás alatt is érdemes elvégeznünk. Persze a megszokott gyakorlataink/mozgásaink kivitelezése sem mindig olyan egyszerű a megváltozott környezetben, esetleg klímában, illetve azok beillesztése a megszokottól eltérő napirendbe szintén kihívás.

Mozgások szabadság alatt

A következő gyakorlatokat főként inspirációnak szánom, nem feltétlenül ezekre a mozgásokra van szüksége mindenkinek. De jó kiindulás lehet, és ötleteket ad az éppen aktuális környezetünk kreatív felhasználására.

Figyelem a gyakorlatok precíz leírását ebben a bejegyzésben nem találod meg, mert úgy túl hosszúra nyúlna az írás. Azokra majd később visszatérünk.

Eszközök az útra

Amit én mindig magammal viszek: lábujjelválasztó, 2 darab masszázslabda (RAD) egy kis zsákkal, miniband (gumiszalag hurok változata). Ezzel a pár eszközzel már nagyon sok gyakorlatot lehet kitalálni, és semmi helyet nem foglalnak a bőröndben/hátizsákban. Nézzük csak, mire jók.

A láb felfrissítése

1. Én szinte mindenhová gyalog megyek. A labdával a fárasztóbb gyaloglások után – nekem ez 10 km-t meghaladó gyaloglás – átmasszírozom a talpam. Ez a labdás masszírozás nem csak a talpizmaimat, de az egész alsó végtag hátsó izomcsoportját lazítja. Plusz mobilizálja a láb kis csontocskáit.

2. A lábujj szétválasztót nyáron ritkábban használom. Ilyenkor nagyon sokat vagyok mezítláb és sokat mozgatom a lábujjaimat. Télen viszont majdnem minden nap rajtam van otthon.

Ellenállásos gyakorlatok minibanddel (gumiszalag)

1. A gumiszalagot leginkább a farizmaim felébresztésére szoktam használni. Oldalazó lépegetésekhez, illetve különböző guggolásokat nehezítek vele.

2. A váll erősítéséhez és átmozgatásához is kiváló eszköz a miniband vagy akár a szimpla gumiszalag változata.

Egyéb gyakorlatok az adott helyszín kreatív kihasználásával

 

1. Vádli és hátsó combizom nyújtás

Ehhez szeretem a lefelénéző kutya (adho mukha svanászana) nevű jógapózt használni. Fontos, hogy a gerinc megőrizze a neutrális helyzetét, ennek érdekében a térd nyugodtan lehet enyhén hajlítva.

2. Csípőhajlító és elülső combizom nyújtás

Az egyik legegyszerűbb módja a haránttérdelős nyújtás. Gyakran nincs is szükség a csípő előretolására, elég ha magunk alá húzzuk, azaz hátrabillentjük a medencét és megfeszítjük a farizmokat.

3. Kitörés

Miután megnyújtottam a csípőhajlítókat, kihasználva a testhelyzetet elvégzek 20-30 kitörést. Ezeket mindig lassan, kontrollálva, hogy figyelni tudjak a testtartásomra mozgás közben. Ennél lényeges a törzs függőleges helyzete és a súlypont középen tartása. A hátul lévő láb lesz a fő dolgozó, ennek segítségével toljuk magunkat fel, majd fékezve a mozgás engedjük magunkat le.

4. Egyensúlyozás

Egy kitörés is alkalmas az egyensúlyunk próbára tételéhez, azonban a boka stabilitását, propriocepcióját is érdemes fejleszteni. Nagyon sokféle lehetőség van erre is, én most ezt a félguggoló helyzetben alacsony lábujjhegyre emelkedést választottam. Fókuszáljuk közben a boka középhelyzetben tartására.

5. Fekvőtámasz helyzet a törzs erősítésére

Fekvőtámasz helyzet tenyértámasszal alkalmas a törzs farizom, karizom erősítésére. A gerinc görbületeire itt is figyeljünk. Végezhetjük statikusan (megtartjuk a helyzetet), de belevihetünk egy kis mozgást: például lábunkkal kissé előre-hátra toljuk magunkat.

6. Kar és nyak mozgások

Ezeket a gyakorlatok mobilizálják a kar és a nyak izmait. Enyhén ökölbe húzott kézzel csavarjuk a karokat felfelé ameddig tudjuk, majdlefelé. Később kössük össze a nyaki gerinc azonos irányú mozgásaival. Például: tenyér lefelé fordul-lehajtjuk a fejünket és így tovább.

7. Súlyzós gyakorlatok

Itt egy nagyobb párna segítségével nehezítettem a gyakorlatokat, de például az ásványvizes palack is tökéletes erre a célra.

A párna magasba emelésével a kar és a hátizmait aktiváljuk. Közben ügyeljünk a neutrális gerinchelyzetre (mellkas medence fölött maradjon, ne toljuk előre a mellkast).

Aktuális eszközünket mellkas előtt tartva végezzünk néhány törzsrotációt. Itt a háti gerinc rotációs irányú mobilizálása a cél, ezért lényeges, hogy a mellkas ne tolódjon se oldalra, se előre,  tehát csak forduljon oldalra. A törzscsavarást különböző szögben megemelt karral tehetjük változatossá.

8. Légzés

A légzés elmélyítésére és a mellkas mobilizálására a már korábban ismertetett gyakorlatok egyikét vagy mindegyikét el szoktam végezni, ide kattintva találod meg a leírást ezekről.

Bordaközti izmok aktiválása és a mellkas mobilizálása

Nagyon sokféle légzőgyakorlat létezik, és mindnek megvan az értelme. Én most azokat szeretném bemutatni, amik egyszerűek, ám nagy hatással vannak az egész szervezet egészségére. Az előző bejegyzésben a rekeszizom kevésbé használt területeinek az aktiválása volt a cél, ezzel támogatva a core izmok munkáját és a testtartást is.  Ezt itt találod.

Ebben a posztban pedig a mellkas mobilizálására és a bordaközti izmok erősítésére fókuszálunk. Ezzel a gyakorlattal tudjuk növelni a ki- és belégzés hatékonyságát. Ez egy nagyon hasznos funkció, amikor valamit ki szeretnénk üríteni a tüdőnkből, például megfázáskor a váladékot köhögés útján. Ezenkívül a mellkasban és a bordák között lévő nyirokerek és nyirokcsomók működését is segítjük, mely az immunrendszerünk lényeges eleme.

Önmagában már a légzőgyakorlatnak is mellkas mobilizáló hatása van, de bemutatok még egy nagyon egyszerű masszázslabdás mellkas lazítást is, mely az egész törzs mozgékonyságát javítja.

Mik azok a bordaközti izmok?

A bordaközti izmok (mm. intercostales) két szomszédos borda között helyezkednek el. Kétféle van belőlük minden egyes bordapár között: külső, a belégzést segítő, és belső, a kilégzést segítő izmok. Ferde lefutású rostokkal kötik össze a bordákat. Átlagos hétköznapi légzés során nem túlzottan aktívak, leginkább erőltetett légzés, mélyebb be- és kilégzés során kapcsolódnak be.

Szerepük van:
  • a nem kívánatos anyagok kiürítésében, például köhögés, tüsszentés (megfázás, allergia stb.) során.
  • az egyes bordák között létrejövő mozgásban, ezzel növelve a mellkas mobilitását: a több oxigénfelvételt, és több elhasznált anyag kilélegzését.
  • oldja a feszülést a bordaközti izmokban.
  • stimulálja a nyirokrendszert (mely fontos eleme az immunrendszernek).
  • közvetett úton a háti gerinc mozgékonyságát is növeli.
A bordaközti izmok aktiválása

Szükséged lesz valamilyen rugalmas anyagra, például egy gumiszalagra, esetleg harisnyára. A mellkas alsó részén, mell alatt tekerd körbe a gumiszalagot, és az ellenoldali végét fogd meg. Finoman húzd szorosra, hogy érezd, egybetartja a mellkasod a szalag. Véletlenül se feszítsd meg túlságosan, a cél az, hogy belégzéskor legyen egy kis ellenállás körbe a bordákon.

Lélegezz bele a gumiszalagba, érezd, hogy minden irányban (elől-hátul és oldalt) egyformán feszül neki a mellkasod a szalagnak. Majd lélegezz ki. Ismételd 5-15-ször.

 

A mellkas mobilizálása masszázslabdával

Egy közepesen kemény masszázslabdára van szükséged, de egyéb puha labda is megteszi. Én a felvételen ezek közül a zöldet használom.  A labdát görgesd a mellkasod alsó részén 30-60 másodpercig. Mozgathatod körkörösen, le-fel és haránt irányban is. Nem szükséges rányomnod a labdát a bordáidra, finoman dolgozz.

Ahhoz, hogy lásd a hatását (ha bizonyítékra van szükséged 🙂 ), csinálj előtte egy-egy törzs oldalra hajlást, rotációt (fordítsd a mellkasod jobbra-balra). A masszírozás után pedig teszteld újra ezeket a mozgásokat.

Ezt a masszázst a kulcscsontod alatt is elvégezheted, vagy akár a mellkasod oldalsó és hátsó régióin. Érezni fogod, hogy vannak érzékenyebb területek, azokon a pontokon is dolgozhatsz, itt óvatosan görgesd a labdát.

 

Bónusz core tréning

A mellkas kapcsolatban áll a core izmokkal (csatlakozási pontjai vannak a bordákon), és az erőltetett kilégzésbe is besegít. Ráadásul a felső, bordákhoz közeli része gyakran feszes (az előre emelkedő feszes bordakosár megfeszíti a hasizmok ezen részét is). Ezek a gyakorlatok a core izmokra is pozitívan hatnak, funkcionálisan erősítik-lazítják azokat. Sokrétű szerepük van, ezért sokféleképpen kell terhelni, hogy jól működjenek.

 

 

Farizom gyakorlat. Hogyan hozzuk működésbe a farizmot?

A farizom testünk legnagyobb izma, ami utal funkciójának jelentőségére. Modern életmódunk azonban mentesít minket a farizom használat alól. Az ülőmunka, pontosabban a sok széken ülés a farizmot tartós szabadságra küldi. Így a szervezetünk kénytelen más izmokat használni a farizom feladatainak elvégzéséhez.

Mi a farizom funkciója?

A farizom csoporthoz három izom tartozik. A nagy farizomra (gluteus maximus) gondolunk, amikor általánosságban beszélünk a farizomról. De valójában van egy középső (gluteus medius) és egy kis farizom (gluteus minimus) is. Ezek közül a nagy farizom (gluteus maximus) a legfelszínesebb és a legnagyobb, ez adja a fenék formáját. Mindegyik más-más mozgást hoz létre. Ugyan teljesen nem lehet szelektíven szemlélni a különböző izmok működését, azért most mégis kiragadjuk a nagy farizmot, és ennek az izomnak a szerepét nézzük át. De tartsd észben, hogy a testünk kerek egész, egyetlen izmot sem lehet a többi kizárásával vizsgálni, kezelni.

Nagyon leegyszerűsítve a farizom a csípőízület feszítését végzi, ekkor a combcsont a medencéhez képest hátrafelé mozdul el. Ez létrejöhet fordítva is, például székről felálláskor, a medence előre mozdul a combcsonthoz képest. Fő működése a járás, a medence és keresztcsont stabilizálása, álló helyzetben a törzs megtartása, guggolásból felállás. Ezen és egyéb működések közben természetesen más izmokkal kooperál.

Miért lényeges a (jól) működő farizom?

Egyrészt az aktív farizom épp eléggé feszes, kerek, ami midenkinek az álma. De ami ennél is fontosabb, hogy sok problémától megóv.

  • csípőkopás, csípőízületi panaszok
  • medencefenék diszfunkció
  • derékfájás (lumbágó, isiász, porckorongsérv stb.)
  • alsó végtagi panaszok (térd-, boka fájdalom stb.)

Tehát ha ezek közül bármelyik érint téged, figyelmet kell fordítanod a farizomra.

Hogyan állítsuk helyre a farizom működését?

Egy izom akkor tud jól működni, ha a csatlakozási pontjai megfelelő helyzetben vannak egymáshoz képest. Ebből következik, hogy a jó testtartás kulcsfontosságú a jó izomfunkcióhoz. Alapvető testtartás szempontok álló helyzetben: lábfejek előre néznek, csípőízület a sarok fölött, a medence neutrális helyzetben (elől kitapintható csontok és a szeméremcsont függőlegesen helyezkednek el), alsó bordák leengedve (nem toljuk ki a mellkast). Így a medence és a mellkas egymás fölött van, súlypontunk pedig a sarok fölött.

Az izom munkáját nagy mértékben támogatjuk, ha az ellentétes működésű és a szinergista izmokkal is foglalkozunk, és nem csak a célzott erősítésre koncentrálunk. Ezáltal a testtartásunkat és a mozgásunkat is fejlesztjük.

Amit nyújtani szükséges:

Az erősítés : farizom gyakorlatok

A gyakorlatok pontos kivitelezésére törekedj, anélkül nem a kívánt eredményt fogod elérni, és csalódott leszel. Kihívást jelenthet a gyakorlás során a testrészek helyzetének beállítása, és a különböző testrészek egymástól független mozgatása. Ehhez idő kell és rendszeres foglalkozás. De ez az alapja a silány mozgásminták fejlesztésének, amely hosszútávon felbecsülhetetlenül hasznos az egészség megőrzésben. Nevezthetjük ezt akár tudatos mozgásnak vagy testtudatnak is.

1. Székről felállás-leülés

Az egyik legkézenfekvőbb gyakorlat, ha már úgyis sok időt töltünk széken. Ülj a szék elejére, lábaidat csípőben és térdben 90º-ban hajlítva legyenek. Lassan izomerőből emelkedj fel a székről, támaszkodás, lendület nélkül. Ugyanígy ereszkedj vissza. Mindenképp ügyelj arra is, hogy a sarkad ne húzd közelebb a székhez, és a mozgás közben a térdeid a boka fölött maradjon. A törzs előre döntésével és a karral előre nyújtózva segíthetsz magadon a felállás és leülés során. Szuper gyakorlat és annyi lehetőséged van rá napközben.

2. Lábemelés és hátsó combizom nyújtás

Ezt sokféleképpen el lehet végezni. Az egyik kedvencem a hátsó combizom és vádli nyújtással egybekötött farizom erősítés. A látszólag egyszerű gyakorlatnak sok precizitást igénylő eleme van.

Szükség van egy összetekert jógamatracra (vagy jógatégla, összetekert törölközőre- de ezek nélkül is lehet csinálni!), és egy székre, esetleg néhány párnára. A szék elé letett eszközünkre ráállunk mindkét lábbal, letámaszkodunk a székre. Ekkor beállítjuk a medencét: a csípőlapát (elől tapintható csontos részek) a talaj felé fordul kissé, az alsó derékszakaszon ezáltal létrejön egy mérsékelt ív. Ellenőrizzük le a mellkasunk helyzetét is: az alsó bordák ne lóganak lefelé, húzzuk vissza, simuljanak rá a hasfalra. Így neutrális helyzetbe került a gerinc. Ha ezt a helyzetet nehezünkre esik létrehozni, helyezzünk 1-2 párnát a székre, és támaszkodjunk magasabbra. A pontos testhelyzet alap egy gyakorlatnál ahhoz, hogy a nyújtás a megfelelő helyen hasson, és ahhoz is, hogy ne a derekat komprimáljuk.

Ha az alaphelyzet megvan, megemeljük az egyik lábat nyújtva. A mozgás csak a csípőben jöhet létre, a medence, derék nem mozdul el. Gyakori hiba, hogy az emelés során kifordul a medence, ez azt jelenti, hogy nem tartottuk meg stabilan a törzset (gerincet), vagy a lábat túl magasra emeltük a testszöveteink megnyúlási kapacitásához képest. Kezdjük kisebb emelésekkel. Lábujjak, térd és az elől tapintható csontok a medencénken a talaj felé néznek végig a mozdulat során.

Kiinduló helyzet

3. Lábemelés négykézláb helyzetben

Könnyebben kivitelezhető gyakorlat, azoknak ajánlom, akiknek az előzőekkel meggyűlt a bajuk. Hozzáteszem az előzőek hatékonyabbak is, nem véletlenül kerültek első helyre.

Elhelyezkedünk négykézláb helyzetben, tenyeker pontosan váll alatt, térdek pontosan csípő alatt. A gerincünk neutrális helyzetét beállítjuk, hacsak nem alapból abban van. Medence enyhén előre billen, az elől tapintható csontok a talaj felé közelednek, létrejön egy enyhe ív a derék alsó részsén. A mellkast viszont nem adjuk át a gravitációnak, visszahúzzuk, így az alsó bordák rásimulnak a hasfalra. Arcunk lefelé nézzen, nyakat nem feszítünk hátra.

Ebből a helyzetből az egyik lábat a törzs vonalába hátra nyújtjuk. A medence és a törzs mozdulatlan, nem fordul, nem csavarodik, nem süllyed, nem emelkedik. Kombinálhatjuk ellentétes vagy akár azonos oldali karemeléssel is. A törzs stabilitása és a gerinc neutrális helyzetének megőrzése lényeges. Ellenőrizd minden egyes mozdulatnál.

4. Mérlegállás 

Ez már haladó gyakorlat. Nagyszerű mozdulat, egyesíti a hátsó combizom nyújtást a csípő oldalsó izmainnak, a farizomnak, a hátizmoknak aktiválásával, és egyensúlyozással. Erre a feladatra akkor térjünk rá, amikor a hátsó combizom már elég rugalmas, a 2.-es gyakorlatot során már vízszintesig tudjuk emelni a lábat gond nélkül.

Könnyített verziónál használhatunk egy széket, aminek a támlájában megkapaszkodunk. Párhuzamos lábfejekkel állunk, csípőszélességben. Lassan emeljük fel az egyik lábat, miközben figyelmünket a medencénk ill. az egész törzyünk stabilizálásán tartjuk. A gerinc neutrális helyzete jelen esetben is lényeges, itt főként a kar előre emelése során ügyeljünk a mellkasra: az alsó bordák rásimulnak a mellkasra. Ehhez szükséges a szabad mozgású vállízület.

5. Guggolás

A guggolás esszenciális a medencefenék egészségének szempontjából. Mindenkit biztatok rá. Arról, hogyan guggoljunk, ítam korábban, itt találod: Guggolás helyesen.

6. Gyaloglás

A végére hagytam, de a legfontosabb és legkézenfekvőbb mozgás a gyaloglás. Napi 5-15 kilométer távolságok megtételére lenne szükségünk. Ezt több rövidebb távra is feloszthatjuk. A legjobb, ha egyenetlen talajt is be tudunk iktatni, és ha mindezt olyan cipőben csináljuk, ami nem változtatja meg az ízületeink helyzetét. Ezeket mezítlábas vagy minimál cipőknek nevezik.

 

 

Csuklyás izom fájdalom kezelése, önkezelési technikák

A csuklyás izom fájdalom elég gyakori panasz. Előfordul, hogy olyan mértékben befeszül, rövidül és csomós lesz, hogy a nyaki mozgásokat is korlátozza. Általában nem önmagában, hanem bizonyos izmok feszülésével és gyengülésével jár együtt.  Nyaki panaszt, váll fájdalmat és akár fejfájást is okozhat.

Egy kis anatómia

Az izom neve tulajdonképpen trapéz izom (musculus trapezius), a csuklyás izom elnevezést hétköznapi szóhasználatban használjuk, és az izom felső részét illetjük vele, mely hasonlóan egy csuklyához, körülveszi a vállövet.

A trepéz izom nevét az alakjáról kapta. Három része van, melyek különböző rostból állnak, és különböző funkciót látnak el:

  1. leszálló rostok: ezen rostok a tarkótól a lapockához és a kulcscsonthoz húzódnak, rövidülésre hajlamosak. Ezt a részt szoktuk csuklyás izomnak nevezni.
  2. haránt rostok: a lapocka nyúlványáról ered és húzódik a csigolyák tövisnyúlványához, gyengülésre hajlamosak.
  3. felszálló rostok: lentről a csigolyák felől indulva éri el a lapocka nyúlványat, az izom ezen része szintén gyengülésre hajlamos.csuklyás izom, trapezius

Stabilizáló és mozgató feladata is van az izomnak. Amikor stabilizál, akkor főként a lapockát tartja egy adott pozícióban, miközben a felső végtag vagy esetleg a nyak mozdul el hozzá képest. Mozgatáskor a lapockát mozdítja el, a felső része az izomnak megemeli a lapockát, a középsőrésze közelíti a gerinchet, az alsó része pedig kissé lefelé és a gerinc irányába húzza azt. A valóságban az izomműködés mindig árnyaltabb, hiszen az izmok rostjai a legtöbb esetben több dimenzióban helyezkednek el, tehát többsíkú mozgások jönnek itt létre.

Mitől válik fájdalmassá?

Több oka is lehet a fájdalom kialakulásának:

  • az egyoldalú és ismétlődő mozdulatok, testtartások.
  • a stressz és megoldatlan lelki problémák.
  • helytelen mozgásminta.
  • sérülés, vagy más izom problémájának a kompenzálása.
Hogyan kezelhető?

A kezelés első lépése a tünetek, azaz a fájdalom csökkentése. Ehhez különféle izomtechnikákat, lágyrész manuálterápiát és Trigger pont kezelést használunk. A kinesio tape is segítség lehet az izomfájdalom csökkentésében. Minden esetben megtanítok a vendégeimnek munkahelyen és otthon is alkalmazható mobilizációkat, nyújtásokat is. Ez azért is tartom lényegesnek, mert ezekkel a módszerekkel ha később újra előjön a panasz, tud segíteni önmagán. Ha csak passzív technikákat alkalmazok, kénytelen lesz minden alkalommal szakemberhez fordulni.

a csuklyás izom kezelése

A következő lépése a terápiának a kiváltó okok felkutatása, és lehetőség szerinti megváltoztatása. Ez nem minden esetben egyszerű feladat, mert a munkahelyi pozíció és a stressz, a nem túl jó mozgásminták megváltoztatása hosszabb tanulási folyamat, azonban a tartós eredmény záloga is.

Mutatok néhány olyan technikát, amit már most kipróbálhatsz. De kérlek, végezd óvastosan és közben figyelj a kialakuló érzésekre, a testrészeid helyzetére.

A csuklyás izom nyújtása:

Végezheted ülve vagy háton fekve is. Az ülő változatát mutatjuk most be, de a lényeg a háton fekvő verziónál is ugyanaz.

Helyezkedj el kényelmes és helyes ülőhelyzetben (egy kis segítséget ITT találsz ehhez). Ülhetsz széken, törökülésben vagy akár sarokülésben is. Lazítsd el a mellkasod úgy, hogy kissé lefelé engeded az alsó bordáidat (tehát ne emelkedjenek előre), miközben a derekad alsó része enyhén homorú marad. Engedd lazára a vállaidat, kissé eljtsd le az állad úgy, hogy az arcod továbbra is előre néz, a tarkód ellazul.

Hajtsd oldalra a fejed (közelítsd például a jobb füled a jobb válladhoz) miközben megtartod a törzs és az arc síkját. Tehát a fejed csak oldalra mozduljon el. Majd nyúlj át az azonos oldali kezeddel, és fogd meg a fejedet (ha jobbra hajtod a fejed, jobb kézzel fogd meg). Told lefelé a másik vállad (a példa szerint a bal vállad). Ezutá többféle módon is nyújtsd meg az alábbiak szerint.

  1. Statikus nyújtás: amikor érzed a húzódást, tartsd ki 20-30 mp-ig. Közben lélegezz.
  2. Ellenállásos nyújtás: belégzésre picit feszítsd bele a tenyeredbe a fejedet (tehát balra tolod a fejed, de a jobb kezed ellenáll a mozgásnak), majd kilégzéssel lazíts, és kezeddel óvatosan húzd tovább a fejedet jobbra. Ismétled 3-5-ször. De ne erőltesd.
  3. Mobilizáció: kilégzésre kezed segítségével húzd el a fejed a vállad irányába (példánk szerint jobb váll), tartsd meg egy pillanatra, majd középhelyzetig térj vissza belégzéssel. Ismételd 10-szer lassan.

csuklyás izom nyújtása

Változat:

Végezheted úgy is a gyakorlatot, hogy nem csak elhajtod oldalra a fejed, hanem el is fordítod (a példa szerint: jobbra elhajtod, majd jobbra fordítod; tulajdonképpen jobbra lefelé nézel).

Fontos:

  • ne erőltesd a nyújtást, húzódást érezz, ne fájdalmat,
  • ne rángasd a fejed,
  • és figyelj mindig az érzéseidre!

A figyelemmel kísért és rendszeres gyakorlás meghozza eredményét.

Mozgásminta gyakorlat

Segítség lehet még a csuklyásizom panasza esetében, ha kissé változtatsz a megszokott mozgásaidon. Előfordul, hogy bizonyos mozgásainkat mindig ugyanúgy végezzük, és észrevétlenül túlterhelünk ezáltal izmokat, ízületeket.

Végezz el egy egyszerű tesztet: emeld meg az egyik karod a magasba. Majd figyeld meg, hogy a vállöved, a karod a mellkasod milyen helyzetbe került a kar megemelésekor.

Több minden történhet: úgy emeled a karod, hogy felemekedik az egész vállöv, megemelkedik és előre tolódik a mellkas, előre helyeződik a súlypontod (a medencéd előretolódik). Lehet, hogy ezek közül mind bekövetkezett, lehet, hogy csak az egyik vagy éppen egyik sem. Szeretném hangsúlyozni, hogy mindegyik változat rendben van, hacsak nem minden egyes karemelésnél úgyanígy csinálod.

Egy egyszerű gyakorlattal javíthatsz a mozgásmintádon, amit aztán tudatosan vezess be a hétköznapi mozgásaidba is.

Állj egy fal elé úgy, hogy a sarkad nem, de a feneked és a hátad közepe (nőknél a melltartóvonal) hozzáér a falhoz. Az alsó bordáidat engedd le, szinte rásimulnak a hasadra. Az állad biccentsd le, a fejedet pedig azért ne érintsd a falhoz, mert ha feszes a nyakad (és ha fáj a csuklyás izom, nagy az esély rá), akkor szintén előre fognak emelkedni a bordáid. Ha ez megvan, emeld meg a karod vagy karjaid a magasba úgy, hogy a vállöv lent maradjon (lásd a képet).

 

 

Gyógytorna gyakorlatok derékfájás megelőzésére

Az alábbi gyógytorna gyakorlatokról nem állítom, hogy önmagukban megszüntetik a derékfájást, azt sem, hogy ha csak ezeket végzed rendszeresen, soha nem fog fájni a derekad. Azt viszont igen, hogy azon a közös problémákat és hiányosságokat segítenek helyreállítani, amelyek miatt gyakran alakul ki derékfájás (saját tapasztalatok és egyéb klinikai vizsgálatok alapján). Tehát ha ezekre a kényes területekre ügyelsz, kisebb lesz az esélyed a derékfájásra.

Mire figyelj a gyakorlatok elvégzése közben?

Azt tudnod kell, hogy panasz esetén ezek a gyakorlatok nem helyettesítik a személyre szabott gyógytornát, terápiát. Ebben az esetben javaslom, forulj előbb orvoshoz, szakemberhez.

Ha kipróbálod a mozdulatokat, járj el körültekintően, végezd pontosan és rendszeresen az adott feladatot a jó eredmény érdekében. Csak azt és annyit csinálj, ami jól esik, és ami után jól érzed magad. Ez minden gyakorlásnál, mozgásnál alapelv!

Miért választottuk pont ezeket a gyógytorna gyakorlatokat?

A mozgásokat úgy válogattuk össze, hogy azokkal ne tudj magadnak ártani, könnyű legyen kivitelezni, és ne igényeljen speciális eszközt, mégis hatékony legyen a számodra.

Az egyik legfontosabb dolog miközben gyakorolsz, hogy figyelj magadra, figyelj arra, hogy mi történik amikor egy mozdulatot végigcsinálsz. Milyen érzés mikor megfeszül vagy megnyúlik egy-egy izom? Van-e különbség a jobb és a bal oldalad között? Hogyan változik az érzés, az intenzitás, az erő stb. a torna során?

Gyógytorna gyakorlatok derékfájás megelőzésére

 

1. Vádli nyújtás

A feszes, rövidült lábszárizom is okozhat közvetetten derékpanaszt. Korábbi cikkünkben ezt részletesebben tárgyaltuk: Vádli nyújtás. 

Szükséges eszköz: egy vastagabb könyv vagy jógatégla.

A feladat fázisai:

  1. tedd a könyvet a padlóra, majd lépj elé
  2. egyik lábbal lépj rá a könyvre úgy, hogy a lábujjpárnák rajta legyenek, a sarok pedig a talajon
  3. másik lábbal lépj mellé, nagyjából úgy, hogy a két lábad egy síkban legyen
  4. a lábujjak előre nézzenek, nyomd le a nagy- és kislábujjadat is
  5. a medencéd pedig legyen párhuzamos a könyv szélével
  6. tartsd ki a helyzetet 30 mp-ig
  7. majd lassan kissé hajlítsd és nyújtsd a térdeidet 5-10-szer.

vádli nyújtás kisk

2. Farizom működésének finomítása

A gyenge és/vagy nem megfelelően működő farizom is sok problémát okoz.

Szükséges eszköz: nincs.

A feladat fázisai:

  1. feküdj a hátadra (kemény felület az ideális)
  2. helyezked el kényelmesen nyújtott lábakkal, és karokkal a test mellett
  3. 5-8-szor normál tempóban mindkét farizmod feszítsd meg (közben érzékelj!)
  4. majd csak a jobb oldaltfeszítsd 5-8-szor normál tempóban, és nagyon ügyelj arra, hogy a bal oldal teljesen laza legyen
  5. ismételd a másikon ugyanezt
  6. lassítunk a tempón: jobb oldalt feszítjük lassú tempóban 5-8-szor, és az elengedés is legyen egészen lassú, folyamatos (a másik oldal ilyenkor is teljesen laza!)
  7. ismétlés a bal oldalon
  8. végül egyszerre feszítünk lassan, a lehető legfolyamatosabbá téve az izomösszehúzódást és ellazulást is
  9. ha van kedved, maximális gyors feszítés-elengedéssel is végezd el

farizom okosítás, derékfájdalom megelőzés

Ez a gyakorlat egyrészt érdekes tapasztalatokat ad a farizmod akaratlagos működtetésével kapcsolatosan, és javítja az izom-ideg kacsolatot, illetve az izom erejét is. Egyik kedvencem, roppant hatékony!

Extra farizom erősítő gyakorlat haladóknak: Farizom gyakorlat. Figyelem! A pontos kivitelezés kulcsfontosságú.

3. Törzs csavarás

Ezt a gyakorlatot kimondottan lassan és finoman kell elvégezned a cél érdekében. Semmit ne erőltess, nem az a lényeg, hogy a talajra letedd a lábad!

Szükséges eszköz: nincs.

A feladat fázisai:

  1. feküdj a hátadra kemény fekhelyre, karjaidat, lábaidat nyújtsd ki
  2. emeld fel a jobb lábad, a csípőd és a térded is 90 fokban legyen hajlítva
  3. bal kézzel fogd meg a jobb térded, jobb karod vállmagasságban nyújtsd oldalra
  4. a bal kézzel vezetve egész lassan, folyamatosan (a jobb lábat erőkarként használva) átcsavarjuk a medencét balra addig, ameddig ez könnyen megy (nem erőltetjük, és rángatjuk a kezünkkel a lábat)
  5. visszafelé ugyanilyen lassan engedjük le a medencét a talajra
  6. 5-8-szor ismételjük, majd jöhet a másik oldal

törzscsavarás derékfájás gyakorlat

A gyakorlat lényege az, hogy a lassú medence-csavarással bekapcsoljuk a hasizmok minden rostját, miközben a mozgással szinte csigolyáról csigolyára haladunk. a kezünk csak irányít, a mozgást a törzsizmok végzik. A lehető legfinomabb, legpuhább legyen a mozgás.

 

 

Mitől fáj a váll? A vállfájdalom kezelése gyógytornával.

A váll környékén jelentkező fájdalomnak számos oka és megjelenési formája van. Szinte mindannyiunk megtapasztalt már valamilyen vállfájdalmat. Az átmeneti fájdalmakkal általában nem nagyon szoktunk foglalkozni. Akkor figyelünk fel rá és vesszük komolyabban a panaszt, ha visszatér, vagy nem szűnik meg, esetleg egyre erősödik, vagy ha befolyásolja a mindennapi tevékenységeinket.

Mitől kezd el fájni a váll?

Annak ellenére, hogy a vállízületet testsúlyunkkal nem terheljük, mint például a csípőt, mégis igen gyakran van vele gond. Mi lehet ennek az oka? Ha belegondolunk, a vállunk mégiscsak nagy igénybevételnek van kitéve: rengeteg tevékenységhez használjuk, hisz a kezünket a vállízületen keresztül juttatjuk el a tér bármely pontjára. A kezünkben pedig nem ritkán súlyos dolgokat fogunk. Például a gyermekünket, a bevásárlószatyrot, egy teli fazekat…

Mielőtt továbbmennénk, gondold át egy napi tevékenységeidet! Tényleg szánj rá egy percet. Gondold át, milyen tevékenységeket végzel egy nap a karoddal? Mi a közös ezekben? Néhány példa: mosogatás, főzés, bevásárlás, munka a számítógép előtt, teregetés, vezetés, olvasás, porszívózás, mosás stb.

A közös ezen tevékenységekben az, hogy a legtöbb a test előtt vagy mellett zajlik. Egyoldalúan terhelve az ízületet, de nem is közvetlenül az ízületet, hanem az azt stabilizáló és mozgató izmokat.

A váll egyoldalú terhelése

Anatómia: vizsgáljuk meg a vállízületet

Ahhoz, hogy jobban megértsd a panaszokat, ismerned kell a vállízület néhány anatómiai sajátosságát.

A váll egy gömbízület (art. humeri), mely a legnagyobb mozgásszabadsággal rendelkező ízülete a testünknek. A felkarcsont feje és a lapocka sekély ízületi vápája alkotja. A vápát egy vékony porcgyűrű egészít ki, mely némileg fokozza a stabilitást. Az ízület felépítése tehát a felső végtag laza, szabad mozgását teszi lehetővé, kevésbé szolgál teherviselésre és stabilitásra. Ezért a vállízület mozgatását és stabilitását is a környező izmok fogják elvégezni.

A nagy terjedelmű mozgások kivitelezéséhez szükség van a környező ízületekben létrejövő elmozdulásokra is. A legfontosabb összeköttetések, amelyek a vállízületi mozgásokban szerepet játszanak: a lapocka-kulcscsont ízülete (AC, acromioclavicularis ízület), a lapocka-mellkas közötti izmos összeköttetés, a szegycsont-kulcscsont ízülete (sternoclavicularis ízület).

A váll anatómiája

Mindezt összefoglalva: a vállízületet alkotó képletek szabad és nagyterjedelmű mozgást tesznek lehetővé, amelyhez a lapocka és a kulcscsont elmozdulásaira is szükség van. A stabilitást nagyrészt az izmok biztosítják, kisebb részben pedig az ízületet alkotó elemek (vápa, porc, szalagok, ízületi tok).

Vegyünk egy példát: a kar oldalra emelése:

  • egyes izmok a felkarcsont fejét stabilizálják az ízületi vápában,
  • egyes izmok a lapockát fixálják a mellkason,
  • más izmok pedig elmozdítják a felkarcsontot a megfelelő irányba,
  • megint más izmok kissé mozdítják a lapockát és a kucscsontot, hogy létrejöhessen a karemelés.

Ez egy igen leegyszerűsített példa volt, de nagyjából így zajlanak a különböző mozgások. Sok-sok izom együttműködésére van szükség a stabil és jól mozgó vállhoz. Ezután talán könnyebb megérteni azt, hogy ha az izomegyensúly felborul, miért alakul ki fájdalom, izomfeszülés, irritáció, gyulladás, izomdegeneráció, izomszakadás, mozgásbeszűkülés, és akár befagyott váll.

A vállfájdalom okai

Mivel manapság nagyon gyakori az ülő munkavégzés, és az ülő életmód, nem túlzás azt állítani, hogy a legtöbbünk egyoldalúan használja a testét, így a felső végtagját is. Számtalan olyan tevékenységünk van, amit a test előtt és a test mellett végzünk. Tehát sok hasonló mozgást végzünk, ez pedig idővel diszharmóniát okoz az izmokban.

Mitől bomlik meg a váll izomegyensúlya?

Ha egy tevékenységet sokszor ismétlünk, még ha kis intenzitással is, túlterheljük az azt létrehozó izmokat. Melyeknek nem lesz idejük a pihenésre, ellazulásra, a rendszeres használattól irritálódnak, begyulladnak, befeszülnek. Az izmok ezáltal gyengülnek, érzékennyé, fájdalmassá válnak. Károsodik az egyes izmok funkciója, ezáltal képtelenné válnak a mozgások normális kivitelezésére. Egy ördögi kör van kialakulóban: a mozgás fájdalommal jár, ezért nem mozgatjuk, még jobban beszűkül a mozgás, még jobban fáj…és így tovább.

A degeneratív vállfájdalmak tehát javarészt izom eredetűek, és túlterhelésből, azaz egyoldalú használatból erednek. A kötőszöveti betegségek is idővel elvezethetnek olyan ízületi megbetegedésekhez, mint a vállízületi gyulladás (arthritis), vállízületi kopás (arthrosis), és akár nyaki problémákat is okozhatnak.

Egyéb okok:

Vállfájdalom természetesen nem csak izom eredetű lehet, hanem származhat sérülésből (ficam, húzódás, izomszakadás, törés, repedés…), és akár nyaki gerinc problémából. Azonban ezeket a váll panaszokat nem soroljuk a degeneratív váll betegségekhez. Annyit azért szeretnék itt megemlíteni, hogy egy nem kezelt, vagy nem megfelelően kezelt sérülés következményeként is kialakulhat degeneratív váll elváltozás.

Sőt egy távolabbi testrészen bekövetkező változás, sérülés is befolyásolhatja a váll funkcióját. Hisz a testünkben minden mindennel összefügg.

A hosszabb ideig fennálló panaszok esetén érdemes megvizsgálnunk, mi nyomja a lelkünket, azaz a vállunkat. Milyen teher van bennünk, amit nem tudunk feldolgozni?

Degeneratív váll betegségek

Olyan elváltozásokat jelölünk degeneratív folyamatként, amely a szervezetet felépítő szövetek elhasználódása miatt jön létre.

Vállfájdalom helye

A rotátor köpeny sérülés

A rotátor köpeny sérülések gyakorisága a kor előrehaladtával nő, tehát a legtöbb sérülés valószínűleg az inak elhasználódásából ered. A sérülés ebben az esetben az izmok inas tapadásának a teljes vagy részleges szakadása, amely nem minden esetben okoz panaszt. Tünete általában fájdalom a váll külső részén, fájdalmas a rajta fekvés is, a kar fej fölé emelésekor hamar fárad, vagy az egyáltalán nem kivitelezhető.

Mi az izomcsoport szerepe? A vállízület stabilizálásában és a mozgatásában egyaránt fontos izmokról van szó. A rotátor köpeny négy izma: m. supraspinatus, m. infraspinatus, m. subscapularis, m. teres minor. Leggyakrabban sérül a m. supraspinatus ina, és talán ez a legfontosabb izom a csoportban. Ugyanis a kar emelésekor centralizálja a felkarcsont fejét, és támogatja a delta izom munkáját.

Kezelése lehet konzervatív vagy műtéti, mely az állapottól, az életkortól és az életkörülményektől is függ.

Impingement szindróma (elakadási vagy ütközési szindróma)

Ebben a kórképben is a rotátor köpeny érintett. A vállízület felett lévő tér valamilyen oknál fogva beszűkül (nyáktömlő gyulladás, ín gyulladás, törés utáni állapot, rotátor köpeny sérülése), ezáltal a kar emelésekor a csont nekiütközik a supraspinatus izom inának. Ha ez ismétlődően történik, például fej felett végzett munkánál, sportnál, az ín megsérül, fájdalmassá válik a karemelés, a mozgás pedig beszűkül.

Kezelése szintén lehet konzervatív vagy műtéti.

Befagyott váll szindróma

Ismeretlen eredetű vállfájdalom, ami később a mozgások csaknem a teljes vállízületi mozgások beszűkűléséhez vezet. Jellemzően a testhez ‘szorul’ a kar. Leginkább 50-60 éves korban fordul elő. Spontán 2-3 év alatt gyógyul.

Kezelése konzervatív vagy műtéti.

Biceps íngyulladás (tendinitis)

A biceps izom inának a túlhasználat miatt kialakult gyulladása, sérülése, amely karemeléskor fájdalommal jár. Általában tapintásra is érzékeny a váll elülső része.

Kezelése túlnyomórészt konzervatív.

A degeneratív vállfájdalom kezelése gyógytornával

Az erős és/vagy visszatérő vállfájdalom, nehezített mozgás esetén orvosi vizsgálatra van szükség a diagnózis felállításához, és a terápia meghatározásához.

Amennyiben konzervatív kezelést igényel a panasz, az akut időszakaszban a pihenés, a fájdalom csillapítás és a gyulladás csökkentése a fontos. Emellett pedig a gyógytornász irányításával megkezdett óvatos mozgatás szükséges azért, hogy az ízületi mozgáspálya további csökkenését megakadályozzuk. A gyógyszerek mellett hatékonyan csökkentjük a fájdalmat a kinesio tape alkalmazásával, a környező szövetek lazításával, trigger pont terápiával.

A tünetek megjelenési formája és a fájdalom intenzitása egyénileg nagyon különbő, ezért az igazán eredményes gyógyuláshoz szükség van a személyre optimalizált gyakorlatsorra, és kiegészítő kezelési módszerek megválasztására.

Enyhe tünetek esetén a komolyabb probléma még megelőzhető. Gyorsabb és fájdalommentesebb, mint a már kialakult betegség gyógyulásának a folyamata, esetleg a műtéti megoldás utáni rehabilitáció, arról nem is beszélve, hogy a munkavégzésből nincs kiesés. A vállfájdalom esetén a váll betegségek megelőzésében is kiemelkedő szerepe van a gyógytornának, ahol a cél a váll-vállövi komplexum funkciójának és izomegyensúlyának a helyreállítása.

 

 

Derékfájás okai: a feszes vádli izomzat, és a nyújtása.

A testünk egy hálózat, itt minden mindennel összefügg, ezért egy feszes vádli izom is a derékfájás okai közé tartozhat. Gyakran valóban hozzájárul a derék problémákhoz, hisz a vádli feszessége általánosnak mondható.

Az izmainkat izompólya veszi körül és köti össze más izmokkal, csontokkal. Az izompólya behatol az izmok közé és a belső szervek közé is. Olyan, mint egy nagy összefüggő bonyolult hálózat, amely össze-vissza fut a testünkben, becsomagolva az izmokat, szerveket külön-külön, aztán egymáshoz is. Ezt átgondolva már nem is olyan nehéz elképzelni, hogy egy kötött lábszárizom hogyan befolyásolhatja a lumbális gerinc (derék) állapotát. Ha egy izom megfeszül, befolyásolja az egész rendszert, amellyel összeköttetésben áll.

Mitől feszes a vádli?

Vizsgáld meg a cipőidet! Látni fogod, hogy a legtöbb a sarkánál valamivel vastagabb. Igen, még a férfi cipők is, sőt még a futócipők is. Ja, és igen, az otthoni kényelmi papucsok is. Természetesen vannak teljesen lapos, puha, hajlékony talpú cipők, melyek természetes mozgást biztosítanak a lábnak. De nem ez az átlagos.

A minimális magasságkülönbség elegendő ahhoz, hogy a vádli izom zsugorodjon (és az “emelés” által a medence helyzete is megváltozik, ami szintén derék problémához vezethet). Ez olyan, mintha folyamatosan picit lábujjhegyre emelkedve járnánk. A lépés elrugaszkodás fázisában pedig még jobban ráfeszítünk, de megnyúlni nem igazán tud az izom. Ha például többnyire magassarkú cipőt hord egy nő, az évek során eljut odáig, hogy már nem tud lapos cipőben járni. Érthető, a teste adaptálódott a megváltozott helyzethez. Az évek során a test mindenféle kompenzációs mechanizmust bevet, hogy a törzs stabilitását visszaszerezze, például görbült testtartás.

A derékfájás okai : a feszes vádli kezelése

Tulajdonképpen rendkívül egyszerű a terápia: nyújtsd a lábszárad mindennap, és járj mezítláb, amilyen gyakran csak tudsz.

Biztosan ismersz néhány nyújtó gyakorlatot, sőt itt a blogban, hírlevélben is találhatsz ötleteket,  megmutatunk néhány nagyon hatékony nyújtást.

1. Nyújtás összetekert pléddel

Eszköz: összetekert pléd, vastag könyv vagy összetekert jógamatrac.

Gyakorlat: lépj rá a hengerre egyik lábaddal úgy, hogy a sarkad legyen csak a talajon. Legyen nyújtva a térded, lassan vidd rá a testsúlyod azáltal, hogy előrébb helyezed a súlypontod addig, amíg nem érzed, hogy kissé húzódik a lábszár. Ismétel legalább 1,5 percig, majd hajlítsd és nyújtsd a térded, hogy megnyújtsd a rövidebb vádli izmokat is.

vadli-nyujtas-mobilizacio-k

2. Szalagos nyújtás

Eszköz: jógaheveder vagy gumiszalag (helyette: sál, öv)

Gyakorlat: feküdj a hátadra, tegyél egy kis párnát a fejed alá. Lábak nyújtva és a szalag segítségével (a lábujj párnák alá tedd) emeld meg az egyik lábadat nyújtva (másik marad lent nyújtva). A megemelt lábat addig emeld, amíg nyújtva tudod tartani és érzed a húzódást. Hagyd, hogy a vádlid is megnyúljon. Tartsd meg fél percig, majd kezd el le-föl mozgatni a lábfejed bokából (pipa-spicc), ezután kifelé-befelé is. A mozgás lassú legyen, hogy időt hagyj az izomnak a lazulásra.

hatso-combizom-es-vadli-nyujtas-mobilizacio-k

Csak a lábszár izmokra fókuszálva elvégezheted ülve is. Ehhez ülj a földre, egyik lábad legyen nyújtva, a másik hajlítva. Ha elég rugalmas a hátsó és a belső combizmod, akkor mindkét lábad kinyújthatod. A medencéd enyhén billentsd előre úgy, hogy az ülőgumókon ülj, és a derekad alsó része egyenes legyen (vigyázz, ne a mellkasod előre tolásával egyenesítsd a derekad!). A hevedert tedd a lábujjpárnák alá, és a kezed segítségével húzd magadfelé a lábfejed. Végezd el úgy is, hogy a térded nyújtva van, és úgy is, hogy enyhén behajlítod. Tartsd ki a nyújtást 30 másodpercig.

 

Váll gyakorlatok a jó vállízületi funkció megőrzéséért.

Hétköznapi mozgásaink során általában a teljes vállízületi mozgásaink töredékét használjuk ki (persze vannak kivételek). A legtöbbb tevékenységünket a test előtt és szemmagasság alatt végezzük, ezekhez előrehúzzuk és kissé befelé forgatjuk a vállainkat, görbítjük a hátunkat és lehajtjuk a fejünket. Ezt tesszük írás, olvasás, főzés, vezetés, takarítás közben is, hogy csak néhány hétköznapi példát említsek. Ez a testtartás befolyásolja a váll körüli izmok működését és hat a vállízületi mozgásokra. Rövidülnek a vállat előrehúzó és befelé forgató izmok.

A kevés és egyoldalú mozgásaink miatt bizonyos izmaink elgyengülnek, ezáltal mozgásmintáink megváltoznak. A kiesett izom működését szervezetünk más izmok bekapcsolásával pótolja. Ez pedig az adott izom és a környező kötőszövetek túlterhelését eredményezi. Egy olyan egyszerű mozdulatot, mint a kar magasba emelését többféleképpen létre tudunk hozni. A képen kétféle lehetőség van ábrázolva. Az első képen emelkedik a lapocka és a kar is, általában így végezzük a karemelést. Így azonban egy nem túl stabil helyzet jön létre a lapocka és a váll szempontjából. A második képen a lapocka stabil marad a mellkason, és csak a kar emelkedik. Ez a helyzet súly emelésekor stabilabb és biztonságosabb. Ez utóbbi mozgás súly nélkül érdemes begyakorolni, javítva ezáltal az ízület mozgástartományát, az izmok erejét és bekapcsolódási sorrendjét.A kar emelését gyakran támogatjuk gerincmozgással is. Ez a gyakorlatban a mellkas előretolását jelenti. A kar emelkedése szinte magával húzza a mellkast. Ez egyrészt a szegényes mozgásminta miatt történik meg, másrészt pedig képtelenek vagyunk a vállízületi mozgásokat elválasztani a környező ízületektől. A háti gerinc alsó részén általában egy hátrafeszítés jön létre.

Próbáld ki a mozgásokat, és figyeld meg, te hogyan végzed. Rossz mozgás tulajdonképpen nincs, az viszont nem tesz jót, ha rendszeresen azonos módon terheljük az ízületeinket és a testszöveteinket.

Egyszerű váll gyakorlatok

A gyakorlatokat óvatosan, odafigyeléssel végezd. Ne erőltess egyetlen mozdulatot sem, nem a fájdalom a cél, és nem is az, hogy a karod a falhoz érjen, a fal csak az irány. A cél az, hogy kontrollált mozgást végezz, érezd, mit mozgatsz, és a vállízületbe vidd a mozgást.

Fontos az is, hogy a helyzetben el tudd lazítani az izmaidat. A testszöveteknek időre van szükségük (akár hónapokra), hogy egy új helyzethez (mozgáshoz) alkalmazkodjanak.

Figyelem, a gyakorlatok vállízületi diszfunkciók megelőzésére szolgálnak. Nem alkalmasak már sérült, fájdalmas nyak, váll és felső végtag esetén. Ebben az esetben fordulj szakemberhez, aki vizsgálat alapján egyéni gyakorlatokat tanít neked.

1. Nyújtott kar emelés

Ülj le egy székre, támaszd meg a hátad. A legjobb, ha először tükör előtt végzed, hogy lásd, mi történik. Emeld meg mindkét karodat nyújtva a magasba a fejed mellé úgy, hogy a vállad ne emelkedjen, csak a karod. Így valamivel távolabb lesz a karod a fejedtől, mint amikor a vállad is emelkedik, de ez nem baj. Közben tartsd mozdulatlanul a törzsed, lazán a nyakad, tényleg csak a vállízületedet hagyd mozogni. Ismételd 10-szer előrenéző tenyerekkel és egymással szembenéző tenyerekkel is. Ne erőltesd, csak lazán.

2.  Fal-angyal gyakorlat

Keress egy szabad falfelületet, támaszkodj neki, a derekadat is simítsd rá a falra, ehhez hajlitsd enyhén a térdeidet. Majd nyújtott karjaidat lassan emeld egészen a fejed mellé az 1)-es gyakorlat szerint. Ezután fentről lassan húzd le oldalra a könyöködet vállmagasságig, a könyököd derékszögben legyen hajlítva, a tenyered pedig nézzen előre, lazítsd el a vállad. Majd nyújtsd és hajlítsd váltakozva 10-szer.

3. Váll kifeléforgatás

Most gyere el a faltól, ülve vagy állva is végezheted. A hátad mögött fogd meg a kezeddel az ellentétes oldali alkarodat könyöknél. Lazán engedd le a vállad. Kezd el kifelé forgatni, azaz hátrahúzni a vállaidat. Figyelj, hogy ne a mellkasoddal dolgozz, ne is derékból, sőt a nyakad végig maradjon laza. Csak vállból mozdulj! 10 lassú ismétlés.

Ezek a váll gyakorlatok enyhítik a feszültséget az izmokban, ezáltal csökken a feszülés-érzés vagy a fájdalom, javul a mozgás terjedelme és az izmok állapota is.

Vállfájdalom kezelése gyógytorna módszerekkel

Ha hosszabb ideje fáj a vállad és nem tudod az okát, de szeretnél rajta változtatni, tanácsos szakemberhez fordulni. A kezelésen célirányos gyakorlatokkal és egyéb terápiás módszerekkel segítünk a gyógyulásban. A kineziológiai tapasszal a fájdalom is jelentős mértékben csökkenthető, ezáltal a gyógytorna is jobban megy, gyorsabb a rehabilitáció.

Visszatérő és elhúzódó vállfájdalom hátterében gyakran lelki problémák is állnak. Lelki háttere: nagy a teher, amit nem bírsz el, túl sok a feladat, amivel nem tudsz megbirkózni. Érdemes átgondolni, mi van bennünk, mi történik velünk.

 

 

Guggolás helyesen

A guggolás az ember természetes mozgása. Az igaz, hogy manapság nem guggolunk annyit, mint korábban, legalábbis nem Európában. De ha megfigyeljük az ázsai népeket, ők a ma is rengeteg hétköznapi tevékenységüket végzik guggolva. A guggolást használják pihenő pozícióként is, ahogyan mi az ülést.

Miért jó a guggolás?

Az ülés és a guggolás között az a nagy különbség, hogy a guggolás nagyobb izommunkát és ízületi mozgékonyságot igényel, mint a székre ülés. Az üléssel sincs gond, kivéve, ha azt napi szinten sokszor ismételjük.

Vezessünk be több guggolást a mindennapjainkba például úgy, hogy ha valami után nyúlunk, ne hajoljunk, hanem guggoljunk. Ha otthon dolgozunk, olvasunk, játszunk a gyerekekkel stb. üljünk a földre párnára például. A földre leülés, onnan felálás, a földön ülés közben felvett változó pozíciók változatos ízületi mozgásokra késztetnek. Ez pedig vitathatatlanul jót tesz az ízületeinknek és az izmainknak, ezáltal az egész szervezetünknek. Az izmaink állapota nem csak az ízületeink optimális működéséhez fontos, hanem a keringési rendszereink, az emésztési folyamataink és az idegrendszerünk egészségéhez is. A medencefenék problémák kezelésének is fontos összetevője a guggolás.

Hogyan guggolj?

A guggolás egyszerű mozdulat, mindenki tud guggolni, valahogyan. Ahhoz, hogy a guggolás előnyeit élvezzük, néhány szempontot figyelembe kell venni. Az is lehet, hogy néhány előkészítő gyakorlatra szükség van ahhoz, hogy a teljes guggolásig eljuss.

Alapelvek

Guggolni sokféleképp lehet. De ha nem szokásunk a guggolás, kezdjük a legegyszerűbb guggolással, és azzal is fokozatosan, néhány szabályt betartva haladjunk. Ez a sérülés elkerülése miatt lényeges. Hisz akármennyire alapmozgása ez az embernek, ha nem csináljuk rendszeresen, akkor a testünk nincs erre felkészülve.

  1. Kb. vállszélességű terpeszben végezzük, a lábfejek külső szélei párhuzamosak legyenek. Ügyelj arra, hogy a lábszárak függőlegesen maradjanak guggolás közben.
  2. Úgy guggoljunk, mintha egy távoli székre szeretnénk leülni (meg is tehetjük azt, hogy odateszünk egy széket). Így a súlypont hátul marad, a térdet a sarok fölött tartjuk, a feneket visszük hátra.
  3. Karokkak előrenyújtózva, előredöntött törzzsel segítsük az egyensúly megtartást.
  4. Figyelnünk kell még a térdek középhelyzetben tartására, semmiképp ne engedjük közeledni őket.
  5. Addig guggoljunk, amíg a hátunk nem görbül. Ideális helyzetben a hát egyenes marad teljes guggoláskor is. Viszont ne a mellkas előretolásával egyenesítsük a hátunkat, mert ezzel nem a medence mozgását segítjük.
Könnyített guggolás, így kezdjük el

Könnyíteni úgy tudunk, hogy széket használunk a gyakorláshoz. A széket a falhoz támasztjuk, hogy ne tudjon kicsúszni alólunk. Leülünk a szék elülső részére, a lábunkat elhelyezzük úgy, hogy a térd 90º-ban hajlítva legyen. Innen állunk fel az előző szempontok szerint. Elképzelhető, hogy ez sem megy még, akkor tegyünk párnát a székre, így könnyebb lesz a felállás. Felálláshoz minden esetben az izmaink erejét használjuk, ne lendületből, ne támaszkodással álljunk fel. De a sarok közelebb húzása sem jó megoldás.

Jó megoldás az is, ha eleinte megkapaszkodunk egy stabil tárgyba, ez lehet akár egy ajtó kilincse. Oldalról mindkét kilincset megfogjuk, így végezzük a guggolást.

Guggolás előkészítő gyakorlatok

A vádli nyújtása. A vádli izomzatának a megnyúlása szükséges ahhoz, hogy a teljes guggolás létrejöhessen anélkül, hogy eldőlnél vagy a sarkad felemelnéd.

A hátsó combizom nyújtása. A hátsó combizom rugalmassága elengedhetetlen a combcsont és a medencecsont között létrejövő (csípőízületi) mozdulatokhoz. Ha ez nincs meg, derékmozgással helyettesítjük, így túldolgoztathatjuk a derekunkat.

A guggolás nem veszélyes és kerülendő mozdulat, mindenkit bíztatok rá. De! Készítsd fel rá a szervezeted. Gyakorolhatsz tükör előtt, ha megteheted, így jobban tudod kontrollálni a mozdulataid, igazítani a testtartásod. Mindig a pontos kivitelezés legyen a cél, ez fontosabb a teljesítménynél.

A cikk 2017. januárban frissült.

 

Hátsó combizom nyújtás

A hátsó combizom több izomból áll. Feladata elsősorban és nagyon leegyszerűsítve a térd hajlítása. Minden egyes izom működése sokkal árnyaltabb annál, mint ahogyan azt a legtöbb könyv demonstrálja. Éppen ezért többféleképpen lehet elvégezni egy nyújtást. Amit figyelembe kell vennünk, az az izom eredése és tapadása. A csatlakozási pontjai. A nyújtáskor ezt a két pontot távolítjuk.

A hátsó combizmok csatlakozási pontjai: az ülőgumó (medencecsont része) és a lábszárcsont.

Gyors teszt

Egy izom akkor nyújtunk, ha rövidült, tehát nem képes az optimális megnyúlásra. Ekkor az izom a két végpontját közelíti egymáshoz, tehát a csontokat elhúzza a normális helyzetükhöz képest.

Végezd el a tesztet, hogy megtudd, szükséges-e nyújtani ezt az izomcsoportot. Feküdj a hátadra nyújtott lábakkal. Majd az egyik lábadat nyújtva emeld fel. Figyled meg: meddig tudod emelni a lábad, a másik lábad behajlik-e közben, a medencéd hátrabillen-e (derék közeledik a talajhoz), hol és milyen húzódást érzel?

Az izomrövidülés jelei: nem tudod megemelni a lábad függőlegesig nyújtott térddel, behajlik a másik térded, hátrabillen a medencéd, esetleg görcsöl az elülső combizmod.

Mitől rövidül a hátsó combizom?

Az egyoldalú mozgás az oka, sokat ülünk, keveset gyaloglunk természetes talajon. Az ülés során az izom eredése és tapadása közelebb kerül egymáshoz. Ha ülés közben a medence helyzete neutrális, akkor is rövidül, mert a térd hajlítva van. Tehát ha napi több órát ülsz, minden nap nyújtsd meg a hátsó combizmod. Az üléssel töltött órák kiszámításakor ne csak a munkahelyi ülést, hanem az autóban/tömegközlekedésben, biciklin, kanapén, kávézóban eltöltött órák számát is kalkuláld bele.

Hátsó combizom nyújtás helyesen

A nyújtásnál az izom tapadási pontjait kell figyelembe vennünk és azokat távolítani egymástól. Ezt általában úgy szoktuk végezni, hogy rögzítjük az izom egyiket, és ahhoz képest mozdítjuk el a másikat, amíg az izom engedi. Ekkor húzódás érzünk az izomban, melynek intenzitása változó lehet. A nyújtást ne sporthoz kapcsoljuk, végezzük akár minden nap, de min. 4-5-ször hetente. Pár perc az egész.

Nyújtás álló helyzetben

Használhatsz jógatéglát, vastag könyvet. Egyik sarkad tedd fel rá, lábujjakkal előre és a támaszkodó láb lábujjai is nézzenek előre. Tehát párhuzamosak a lábfejek. Mindkét térd nyújtva legyen, és egyenes törzzsel dönts előre. A mozgásnak csípőízületből kell létrejönnie, nem pedig a gerincből. Tartsd ki a helyzetet 30 másodpercig.

Gyakori csalások ennél a nyújtásnál: előrehajlás gerincből, térd behajlítása, medence hátrabillentése, medence elfordulása.

hátsó combizom nyújtás helyesen

Nyújtás álló helyzetben vádli nyújtással összekötve

Ez egy nagyon hatékony nyújtás, arra is alkalmas, hogy a medence és a combcsont (csípőízület), illetve a medence és a gerinc közötti mozgásokat megtanuljuk különválasztani. Segít a helyes testtartás kialakításában is.

Szükséges hozzá egy jógatégla, vagy összetekert jógamatrac, esetleg törölköző, és egy szék, szükség esetén egy-két párna. A téglát a szék elé tesszük és egyik lábunk lábujjpárnáival rálépünk,  a sarok a talajon marad. Csípőből előredöntjük a törzsünket, és letámaszkodunk a székre kezünkkel. Lényeges, hogy a mozgást a csípőízületben hozzuk létre, ekkor a medencénk előre billen, enyhe homorulat marad a derekunk alsó részén. Tartsd ki a pozíciót 30-60 másodpercig. A súlypontod hátrább helyezésével fokozhatod a nyújtást.

Gyakori csalások itt: a derék domborítása, a mellkas előretolása, térd hajlítása, medence elfordulása. Ha a derék domború, támaszkodj magasabban, például a szék háttámláján, vagy tegyél párnát a székre.

Nyújtás háton fekvő helyzetben, vádli nyújtással 

Szükséges lesz egy jógaheveder vagy gumiszalag, akár egy öv vagy sál is alkalmas. A gyakorlat a teszt helyzetében zajlik. Feküdj a hátadra, egyik talpad alá tedd a hevedert, és emeld fel a lábad nyújtott térddel a magasba. A térded maradjon végig kinyújtva. Tartsd ki a helyzetet 30 másodpercig, ezután lassan integess a lábfejeddel. Teljes bokamozgás legyen ez, megtartva a lábfejet középhelyzetben. Végezz 5-10 lábfejmozgást, a lábfej felhúzása a hangsúlyos, ekkor nyúlik meg a vádli is.

Gyakori csalások a mozgás során: a térd behajlítása, a medence túlzott hátrabillenése, a másik láb megemelkedése.

 

 

Az ínhüvelygyulladás megelőzése és kezelése gyógytornával

Az ínhüvelygyulladást az izmok rendszeres, egyoldalú túlterhelése okozza.

A kezünket szinte folyamatosan használjuk. Vannak olyan szakmák, munkakörök amelyeknél a kézhasználat sokkal kifejezettebb, például: masszőrök, billentyűzeten dolgozók, kézművesek stb. A legtöbb munka olyan tevékenységekből áll, amelyek egyoldalúan terhelik az izmokat, ízületeket.

Tehát szükség van olyan mozgásra, ami ezt ellensúlyozza, egy ellenmozgásra. Ha ez nem történik meg, előbb-utóbb a túlterhelés meggyengíti a rendszert. Ez esetben a kezet és a kéz ujjait mozgató inak begyulladnak. Leggyakrabban a feszítő inak. Ez erős fájdalommal, gyulladással jár, néha szinte mozgásképtelenné teszi a kezet. Hosszútávon az ízületek is károsodhatnak, ugyanis az izomfeszülés hatására az ízfelszínek terhelése is megváltozik. Újra meg újra ugyanazokat a testhelyzeteket vesszük fel. A túlfeszített kézi- és alkarizmok pedig nem csak helyileg, hanem távolabbi területeken (például: a váll és a nyak területén) is okozhatnak panaszokat.

Mik a tünetek?

Gyakran elfárad a kéz és az ujjak. Kezdetben múló fájdalom jelentkezik a kéz, az ujjak, az alkar, vagy akár az egész kar területén. Előfordulhat az alkarizmok görcse, erős feszülése. Ritkábban zsibbadás is társulhat, és kihűl a végtag, amely a statikus helyzettől vagy az elnyomódástól alakul ki.

Hogyan kezelhető az ínhüvelygyulladás?

A gyógyulás hosszadalmas. A terápia elsődleges célja a fájdalomcsillapítás és a gyulladáscsökkentés. Tehermentesítjük a végtagot, nyugalomba helyezzük. A legjobb eszköz erre a kineziológiai tapasz, mely az érintett területet úgy tehermentesíti, hogy közben a mozgást is lehetővé teszi. Mindezt mellékhatás nélkül végzi el, nem úgy, mint a gyógyszerek. Tehát a munkából sem feltétlenül kell kimaradni.

A kineziológiai tapasz nagy nagy előnye az is, hogy a gyógytorna rögtön elkezdhető vele, hisz a fájdalom csökken. A tehermentesítés mellett azért fontos a gyógytorna, hogy a meglévő izomfeszüléseket kioldjuk, a zsugorodott izmokat megnyújtsuk, és a kéz normál funkcionális állapotát helyreállítsuk.

A gyógytorna gyakorlatok gyorsan elsajátíthatók. Érdemes egy kis energiát belefektetni akkor is, ha még ennyire súlyos panasz nem volt, mert könnyedén megelőzhetjük azokat a gyógytorna rendszeres végzésével. Én például nap mint nap nyújtom a kezem, hisz a gyógytornász manuális tevékenysége is igénybe veszi a kezet.

kéz ínhüvelygyulladás

Hogy előzzük meg?

Nagyon sok panasz megelőzhető, ahogyan ez is. Ha már kialakult, akkor a másodlagos megelőzés tornázzunk!

Néhány torna tipp:

  1. napközben többször mozgassuk meg az ujjainkat: szorítsuk ökölbe jó erősen, majd nyissuk ki a tenyerünket.
  2. egyik kezünk segítségével feszítsük lefelé-fölfelé a másik kezünket, nyújtsuk meg az ujjakat is. 
  3. összekulcsolt kézzel nyújtózz felfelé, egyszer úgy, hogy a tenyered feléd néz, utána pedig úgy, hogy a tenyered a plafon felé néz.
  4. összekulcsolt kézzel végezz lassú csuklókörzést.
  5. állj fel a székről, támaszd a tenyered az asztalra, könyököd legyen nyújtva és fokozatosan nehezkedj rá.
  6. körözz hátrafelé a vállaiddal.
  7. tedd a kezeid tarkóra, húzd hátra óvatosan a könyököd, nyisd ki a mellkasod, orron át szívd be a levegőt, és nyújtózz.
  8. óvatosan hajtsd el a fejed jobbra-balra, mozgásd át minden irányba a nayakadat is.
  9. a végén állva nyújtózz nagyokat, miközben mélyen orron át lélegzel.

Ezek apróságnak tűnnek, de jusson eszünkbe, hogy ugyanilyen apróságok vezetnek sok esetben a tüneteinkhez is.