Az elülső combizom aktív és passzív nyújtása

Nagyon kedvelem és eredményesebbnek tartom sérülésmegelőzés, hatékonyság és teljesítmény növelés szempontjából is az aktív és passzív nyújtások kombinálását.

Mi a célunk  az elülső combizom aktív és passzív nyújtásával?

Célunk a passzív és aktív mozgástartomány közelítése. Minél nagyobb az aktív (izomerővel) elért mozgástartományunk és az adott véghelyzetben az izomerőnk, annál hatékonyabban tudjuk kihasználni az ízületi mozgástartományt, annál tartósabb lesz a nyújtásunk eredménye, és annál kisebb lesz a sérülés esélye.

Ezt a technikát használjuk ebben a gyakorlatban, azaz az elülső combizom (m. quadriceps femoris) nyújtásakor, amit természetesen bármely más gyakorlatba is átültethetsz.

Mire figyelj a combizom aktív és passzív nyújtása során?
  • a testtartásodra : medencéd maradjon neutrális helyzetben, a törzsed pedig tartsd stabilan (ne homoríts)
  • a lassú, kontrollált legyen a mozgásod

Ha a térdedben fájdalom jelenik meg (a talaj általi nyomáson  kívül), ne erőltesd a mozgást.

 

A psoas izom lazítása

Előző bejegyzésben a psoas izom anatómiájáról és működéséről volt szó. Illetve bemutattam a legismertebb nyújtási technikáját, és megnéztük, milyen apró részletekre érdemes figyelni a gyakorlat végzése közben, ha valóban a psoas-t szeretnénk nyújtani. Az előző bejegyzést ide kattintva éred el.

Ebben a bejegyzésben az izom lazításának lehetőségeit vesszük sorra.

Mi a különbség a nyújtás és a lazítás között?

Röviden összefoglalva annyi a differencia, hogy a nyújtás során az izom végpontjait távolítjuk egymástól, ezáltal megnyúlik az izom. Különböző nyújtási technikák állnak rendelkezésre, például aktív és passzív nyújtások, ezekről bővebben például itt olvashatsz. A nyújtás során általában nyújtás érzet keletkezik, mely különböző intenzitású lehet.

A lazítás során az adott izmot (jelenleg a psoas izmot) olyan helyzetbe hozzuk a testrészeink pozicionálásával, hogy az a létrehozott testhelyzet és a gravitációs erő segítségével el tudjon lazulni. Ehhez idő kell, a lazulás általában nem következik be azonnal, van, hogy 5-10 perc alatt már érezhető az eredmény, de az is előfordul, hogy hónapokig kell dolgozni rajta (akár különböző módszerekkel). Az izomlazítás esetében általában nincs különösebb érzet az izomban, de gyakran tapasztalható egy kiengedés, lazulás.

Miért jó az izomlazítás?

Vannak nehezen elérhető, mélyen fekvő izmaink, és vannak olyanok is, amelyek még a feszültséget is begyűjtik. Amikor stresszesek vagyunk még a testtartásunk is megváltozik, megfeszülnek bizonyos izmaink. A psoas izom is egy ilyen mély izom, mely a testtartásunkban szerepet játszik, és a testtartásunk hatással van az izom állapotára. Az izom nyújtása is eredményes lehet, de véleményem szerint érdemes a lazítására is időt szánni.

A psoas izom lazítása

Bizonyos állapotok, betegségek esetén (például gerincproblémáknál) ezek a lazító technikák fájdalmat okozhatnak, ezért, ha az alábbi testhelyzetekben fájdalom vagy a panaszod fokozódása jelentkezik, ne végezd. A lazító technikák során fájdalomérzet nem jelentkezhet.

1. A medence megemelése

A gyakorlathoz szükséged lesz egy jógatéglára vagy egy-két párnára, de használhatsz összehajtogatott plédet, törölközőt is. Feküdj a hátadra és húzd talpra a lábad úgy, hogy a lábszárad függőleges legyen. Majd emeld meg a medencédet és tedd be alá a jógatéglát (vagy a saját eszközödet). Figyelj arra, hogy a medencéd megőrizze vízszintes vagy enyhén hátrabillent helyzetét (lásd a képen), ebben segít, ha a lábszárad függőleges helyzetben marad. Maradj ebben a helyzetben 5-10 percig, és közben törekedj a derekad és a medencéd körüli izmok tudatos lazítására. Amíg e helyzetben pihensz, lélegezz mélyebbeket.

Javaslom, hogy minimum 5 percig maradj a helyzetben, mert legalább ennyi idő szükséges az izom ellazulásához.

2. A mellkas megemelése

Ehhez a verzióhoz néhány nagyobb párnára, esetleg jógatéglára lesz szükséged vagy bevethetsz összehajtogatott plédeket , törölközőket is. A legideálisabbak ha tömörebb az alátámasztásod, ezért jó például a több, nagyobb törölköző. Az eszközeidet helyezd egymásra és tegyél rá még egy kisebbet (vagy egy összetekert törülközőt), amely a fejed alátámasztására fog szolgálni. Erre a célra én a jógatéglát szoktam használni.

Ülj le háttal az eszközök elé kb. 40-50 cm távolságra nyújtott ülésben. Nyújtózz kissé előre a lábujjaid felé, majd támaszkodj le a csípőd mellett a tenyereddel és lassan engedd rá magad a párnákra. Ez nem egy hasizom gyakorlat, nyugodtan használd a kezed a támaszkodáshoz.

Lényeges, hogy az alátámasztás kb. a lapockák aljáig dúcolja alá a hátad, lejjebb már ne. Így a mellkasod alsó része (alsó bordák) és a derekad is a levegőben “lóg”. Figyeld meg, hogy ebben a helyzetben a combod leér-e a talajra vagy elemelkedik onnan. Karjaid kicsit távolabb a törzsedtől helyezd el, tenyered nézzen a plafon felé. Lazítsd el az izmaidat, pihenj ebben a helyzetben 5-10 percig vagy akár még tovább. Lélegezz mélyebben, hosszabban.

Jó visszajelzést kaphatsz a lazulásról, ha az elhelyezkedés után végigtapintod a gerinced vonalát, majd a relaxálás végén megismétled. Tapasztalhatsz asszimmetriát is a tested két oldala között. Minél távolabb van ebben a helyzetben a mellkasod és a combod a talajtól, annál nagyobb szükséged van a psoas izom lazítására. Általában a szabadon elhelyezkedő gerincszakasz idővel érezhetően és láthatóan közelebb kerül a talajhoz, lesüllyed.

A kétféle lazítás hasonló, de mégsem ugyanaz, ezért javaslom, próbáld ki mindkettőt, és alkalmazd azt, amelyik számodra jobban bevált. Az én kedvencem a 2. verzió, kényelmes, pihentető és még a mellkast is nyitja. Az időt telefonon szoktam mérni, beállítok 10 percet, így nem kell erre figyelnem, nyugodtan relaxálhatok vagy aludhatok is egy kicsit.

Mit tehetünk még a psoas izom optimális állapotáért?

Sok mindent, de legyen itt most két hasznos tipp, melyet nap mint nap tudsz alkalmazni. Ezek segítenek megfelelően “használni” ezt az izmot és persze sok más izomra is hatással lesz ez a pár apró változtatás. Szeretném azért itt is hangsúlyozni, hogy nem lehet egy-egy izmot kiragadni a testünkből és csak azzal foglalkozni. Egy komplex rendszer a szervezetünk, melyben minden mindennel összefügg.

A testtartás

Az egyik tipp a testtartás javítása. Amint azt az előző írásomban is említettem a testtartásunk hat a psoas izomra és ez fordítva is igaz, az izom állapota hat a testtartásunkra. Tehát, ha a testtartásunk nem megfelelő, ezzel az izommal is problémák lesznek.  Nézzünk meg pár dolgot, amire érdemes figyelni ha ülünk, állunk, tevékenykedünk vagy akár edzünk.

Testtartás szempontok álló helyzetben:

  • párhuzamos lábfejek,
  • súlypont a sarok fölött vagy kicsivel előtte,
  • ellazított elülső combizom (m. quadriceps femoris),
  • mellkas a medence fölött, az alsó bordákat leengedjük,
  • laza vállak,
  • fej a mellkas fölött.

A nem statikus helyzetekben, mint pl. egy guggolás, vagy emelés leginkább arra figyelj, hogy a mellkasod ne told előre a medencéhez képest. A testtartásról egy részletesebb olvasmányt itt találsz.

A járás

A másik tipp a járás optimalizálása. A járással kapcsolatban most csak a psoas izomra vonatkozó fázissal foglalkozunk. Amikor az egyik láb felett előrehalad a törzsünk, ugyanaz a láb a törzs mögé kerül. Ekkor a csípőben egy feszítés (extenzió) jön létre. Majd ezzel a lábbal szinte eltoljuk magunkat a talajtól. Tehát létrejön egy kitámasztás és egy elrugaszkodás. Ha ez a csípő hátrafeszítés nem valósul meg kellőképpen, a psoas izom nem nyúlik meg a járásnak ezen fázisában.

Ma ez egy gyakran látható jelenség. Rövidebbek a lépések, kevésbé van meg az elrugaszkodás. Ennek több oka van/lehet, amit most nem részleteznék. Inkább beszéljünk arról, hogyan lehet fejleszteni a járásstílusunkat.

Gondolj arra, mikor dombon felfelé gyalogolsz. Ekkor szinte automatikusan tolod magad felfelé, azaz előre az éppen hátul lévő lábbal (és érezhetően aktívabbá is válik a farizom). Ezt a technikát kezd el alkalmazni sima felszínen járáskor is. Ezáltal jobban igénybe veszed a farizmot, így a psoas izom meg tud nyúlni.

Még egy apró megjegyzés: ha teheted, ne használj futópadot gyalogláshoz és futáshoz, ugyanis itt a szalag mozgása arra kényszerít, hogy az előrehaladásra koncentrálj. Ezáltal a csípő elülső részén lévő izmok, a csípőhajlító izmok aktívabbak lesznek, mivel a csípőfeszítésre nem igazán  jut idő.

 

 

A psoas izom. Mi a szerepe? Hogyan nyújtsuk?

A psoas izom egy igen összetett funkciót ellátó izom, mely komplexitás az anatómiai elhelyezkedéséből adódik. Összeköti a törzset az alsó végtaggal. Éppen ezért, ha valami gond van vele, sokféle problémát tud okozni testszerte. Leggyakoribb panasz, amiben a psoas izom szerepet játszik a derékfájás, de gyakran csípő- és térdfájdalmak hátterében is ezen izom diszfunkciója áll.

Fontos megjegyezni, hogy a psoas izom állapotára igencsak hat a testtartásunk (statikus és dinamikus is) és az, hogyan használjuk a testünket hétköznapi mozgásaink során, például az is, hogyan járunk.

Hol helyezkedik el a psoas izom?

A psoas izom latin neve musculus psoas major. Gyakran együtt emlegetik a m. iliacussal, ami egy jóval rövidebb izom és a csípőhajlításban van szerepe. Együtt iliopsoas-nak nevezik, és gyakran, tévesen a psoas major-t is a csípőhajlítók közé sorolják. Van még egy hasonló nevű rövidebb izom, ez a m. psoas minor.

Jelen bejegyzésben azért választom külön az m. iliacus-t és a m. psoas major-t, mert működésük nagyban különbözik egymástól, így nem célszerű egy kalap alá venni a kettőt.

A psoas major az utolsó hátcsigolya (T 12-es) és a lumbális (ágyéki) csigolyák (L 1-5) csigolyatestéről és porckorongjáról ered, majd lefelé fut, és a csípőízület előtt elhaladva a combcsonton tapad. Az izom rostjai között több ideg fut és körülötte is rengeteg fontos ideg, vér- és nyirokér található, illetve előtte a hasüregben helyezkedik el  sok belső szervünk.

A psoas major működése

Működése, ahogy már említettem igen sokrétű. Elhelyezkedéséből adódóan rengeteg ízületre hatással van. Ezért az, hogy az egyik ízületben milyen funkciót lát el, függ a többi ízület helyzetétől. Tehát az aktuális testhelyzet és a testrészek egymáshoz viszonyított helyzete befolyásolja azt, hogy melyik ízületben milyen mozgást generál.

Nézzünk meg néhány jellemző mozgást, illetve problémát is, amit okozhat.

Főbb mozgások és funkciók:

  • részt vesz a törzset előre hajlításában,
  • az ülésből felállásban,
  • de képes az alsó háti szakaszt hátrahajlítani (feszíteni) miközben az alsó lumbális gerincszakaszt előre hajlítja,
  • stabilizálja a lumbális gerincet,
  • a csípőízületi hajlításban is közreműködik.

Néhány diszfunkció:

  • az egyik leggyakoribb testtartás hiba: a mellkas előre tolódik a medencéhez képest, ezáltal az alsó háti szakaszon egy feszülés (hátrahajlás) jön létre,
  • felegyenesedett helyzetben a medencét hátrabillenti (megjegyzés: olykor ezt nevezik előrebillent medencének, de ez csak viszonyítás kérdése, én a medence törzshöz közelebb eső pontjának a helyzete szerint szoktam meghatározni), ez a behúzott (magunk alá billentett), lapos fenék (ebben a helyzetben a farizom nem is tudja ellátni a feladatát),
  • járáskor nincs meg a hátul kitámasztási, elrugaszkodási fázis,
  • ülésből felálláskor nehéz kiegyenesedni és fájdalom jelentkezik a derékban,
  • fasciálisan kapcsolódik a rekeszizomhoz, így állapota hatással van a légzésmechanizmusra is.
Mit tehetünk az izommal, ha gond van vele?

A psoas izom nyújtásának fontosságáról gyakran lehet hallani, és szakemberek is rendszerint javasolják a nyújtását csípő és derékpanaszok esetén, illetve főként az ülő életmódot folytató embereknek. De előfordul, hogy nem a nyújtással érünk el jó eredményt, sőt van, hogy még több problémát okozunk vele. A lefutása alapján látjuk, hogy egy hosszú, sok ízületet áthidaló izomról van szó, ezért előfordul az is, hogy az egyik része rövidült, a másik pedig túlnyúlt. Egy rövidült vagy túlnyújt izom gyenge is, tehát célszerű többféleképpen foglalkoznunk vele és nem kizárólag a nyújtásra helyezni a hangsúlyt.

A nyújtáson kívül ajánlott lazítani és erősíteni, illetve hétköznapi mozgásaink során figyelni és korrigálni a testtartásunkat. A lazítás azt jelenti, hogy olyan passzív helyzetbe hozzuk az izmot (például megtámasztva a testrészeinket és kihasználva a gravitációt), amelyben el tud lazulni.

Vannak terapeuta által végzett manuális psoas nyújtó-lazító technikák is, ekkor belenyúl a terapeuta az izomba és nyomás alkalmazása által igyekszik lazulást kiváltani az izomban. Ez, amint látjuk az anatómiai ismereteink alapján, nem egy veszélytelen technika, ugyanis meglehetősen sok képlet található a psoas major környezetében. Ezért ha ilyen “beavatkozásra” vágyunk, egy megfelelő képzettséggel rendelkező terapeutát keressünk fel. Önmagunk kislabdával történő psoas izom lazítására azonban senkit sem biztatnék. Fókuszáljunk inkább a helyes nyújtásra. Önmagában egy manuális psoas nyújtás nem fog eredményre vezetni, ha nem változtatunk az előidéző tényezőkön. Viszont a rendszeres aktív munkával passzív technikák nélkül is el lehet érni jelentős változást. Félreértés ne essék, nem bírálom a manuális technikákat, hisz én is használom a manuálterápia eszköztárát, csak óvatosságra intek.

Még egy gondolat a psoas izom problémáival kapcsolatban: érdemes mindig átfogóan gondolkozni, és az egész testre kiterjedő mozgásprogramot kialakítani.

Azzal egyetértek, hogy ülőközpontú világunkban érdemes ezt az izmot (is) rendszeresen nyújtani. Nézzük meg hogyan.

A psoas izom nyújtása

A klasszikus poas nyújtást fogom bemutatni, de mindenképp olvasd végig és figyeld meg az apró részleteket, mert ebben van a nyújtás lényege (általános érvényű igazság). Sokan nem megfelelően végzik ezt a nyújtás, ezáltal még nagyobb kompressziót helyezve a lumbális gerincre. Egy nem megfelelően végzett nyújtással sok kárt okozhatunk magunknak. Tájékozódjunk több forrásból, mielőtt nekilátunk, és ami a legfontosabb, igyekezzünk pontosan végrehajtani a gyakorlatot. A lényeg mindig abban rejlik, hogy a testrészeid hogyan helyezkednek el a térben és egymáshoz képest, törekedj ennek a megérzésére.

Helyezkedj el féltérdelő helyzetbe úgy, hogy a hátul lévő combod függőleges, azaz a törzsed vonalában legyen (ne hátrébb!), az elől lévő térded pedig minimum 100 fokban legyen behajlítva.

Törzsed legyen egyenes, azaz a csípőd legyen a térded fölött, a mellkasod pedig a medencéd fölött. A bordáid engedd le.

Tedd a kezed a csípőlapátodra, hogy érzékeld, hol helyezkedik el a térben. Képzeld el, hogy a medencéd egy edény amely, ha elbillen, annak tartalma kiömlik. A nyújtás során a célunk, hogy a medence neutrális helyzetben maradjon, azaz a tartalmát ne öntsük a földre.

Majd lassan told előre a medencéd (csak előre, ne a talaj felé) úgy, hogy a mellkasod a medencéd fölött maradjon. Tehát ne íveljen hátra a gerinced, hanem őrizd meg a gerinced neutrális helyzetét mindvégig. Az elől lévő lábszárad maradjon függőleges (ha kell lépegess előrébb). Addig menj előre a medencéddel, amíg az nem billen el (emlékezz az edényre). Tartsd meg a helyzetet 30-60 másodpercig. A medence helyzetének megtartásában segít az, ha megfeszíted a farizmod (a farizom stabilizálja a medencét), és így tolod előre. Figyelem, ha jól csinálod, nem jön létre hatalmas mozgás.

Ugyanezt videón is megnézheted:

A tipikus hibák a psoas nyújtásakor:
  • a medence előre billen,
  • az elől lévő térd kisebb szöget zár be, mint 90 fok (ez hozzásegít a medencebillenéshez),
  • a derék hátra ível, tehát létrejött egy hátrahajlás a gerincben, ami nem célunk,
  • a mellkas előre tolódik, szintén feszítés jön létre a gerincben.

Hamarosan további bejegyzésben fogunk még foglalkozni a psoas izommal.

 

 

Mi az a mozgásszervi jógaterápia?

Ismerjük a jógát, talán ismerjük a jógaterápiát is, de mit takar a mozgásszervi jógaterápia kifejezés?

A mozgásszervi jógaterápia egy komplex szemléletű mozgásszervi terápiás metódus, mely integrálja a jóga ászanákat, a gyógytornát és a fasciatréninget. A mozgásszervi jógaterápia, azaz a jógapózok terápiás célú felhasználása mozgásszervi panaszok megelőzésére és kezelésére egyaránt hatékony.

Hogy zajlik egy mozgásszervi jógaterápiás óra?

A gyakorlást mindig egy vizsgálat előz meg, amely során feltérképezzük, hol vannak a gyengébb pontjaid, mire kell jobban odafigyelni. A foglalkozás során a jóga pózokat vagy azok előkészítését, esetleg módosított változatát használjuk a mozgásrendszer erősítésére-nyújtására, az ízületek stabilizálására-mobilizálására és új, optimálisabb mozgásminták kialakítására, illetve azok elmélyítésére.

A jóga mellett párhuzamosan gyógytorna gyakorlatokkal dolgozunk azokon a területeken, ahol erre szükség van. Ez a megközelítés lehetővé teszi a a biztonságos, sérülésmentes fejlődést.

A légzés a jógaórákon és a gyógytorna foglalkozásokon is kiemelt szerepet kap, így a mozgásszervi jógaterápia elengedhetetlen részét képezi.

Milyen pozitív hatása van a mozgásszervi jógaterápiának?

A sok ízületet és izmot bevonó, illetve az idegrendszert is kihívás elé állító testtartások, hatékonyan megdolgoztatják a testet: stabilizálják és mobilizálják a gerincet és a test összes ízületét. A jóga ászanák a nem jógázó számára extrém sportnak tűnhetnek, azonban számtalan lehetőség van a kíméletes és biztonságos haladásra.

Kinek ajánlott?

Tulajdonképpen bárkinek, aki érdeklődik a jóga iránt. Hasznos teljesen kezdőknek, és olyan gyakorlott jógázóknak, jógaoktatóknak, akik úgy érzik egyes ászanák gyakorlásában elakadtak és nem tudják, hogyan lépjenek tovább.

Ajánlott akkor is, ha valamilyen mozgásszervi panaszod van, de jógázol vagy jógázni szeretnél. Illetve akkor is, ha jógázás közben szereztél sérülést.

Mi a célja a mozgásszervi jógaterápiának?

Elsődleges célja a jógagyakorló rávezetése a sérülésmentes jógázásra, illetve a jógagyakorlás igazítása az egyéni adottságokhoz, állapothoz.

A jóga egy csodálatos komplex mozgásrendszer, de sokunk szervezete nincs arra felkészülve, hogy az irodából becsöppenjünk egy dinamikus jógaórára, ezért viszonylag gyakoriak a sérülések, nem csak a tanulók, de az oktatók körében egyaránt.

Az ember hajlamos mindent beleadni egy jógaórán, csábítóak az extrém pózok is. De a fokozatosság elvének betartása és a testtudatosság kialakítása nélkülözhetetlen a fenntartható jógázáshoz, de ez minden mozgásra, sportra igaz.

Lényeges, hogy ha jógázunk, elsősorban ne a hajlékonyságra helyezzük a hangsúlyt, azaz ne az legyen a célkitűzésünk, hogy minél hamarabb lemenjünk spárgába vagy hídba. Fókuszáljunk először az ízületeink mobilizálására, a stabilizálásra és az erősítésre, annak érdekében, hogy ne terheljük túl egyes testtájakat, izmokat, ízületeket.

Mit jelent a testtudatosság?

A tudatosság számomra azt jelenti, hogy megtanulod, érzékelni, testrészeid elhelyezkedését egymáshoz képest és a térben. Megtanulod úgy mozgatni a végtagjaidat, hogy közben képes vagy más testrészeidet stabilizálni.  Érzékeled, hogy épp melyik testrészed mozgatod, melyikhez képest.

A jóga nyújtás?

Egy utolsó gondolat a jógával kapcsolatban: a jóga nem nyújtás, a jóga, ha megfelelően végezzük egyszerre erősíti és rugalmasabbá teszi az egész testet. És persze sok más előnyös hatása is van, de ezen bejegyzésben a mozgásszervi hatásairól szerettem volna szót ejteni.

A feszes izom nyújtása. Nyújtsuk, ne nyújtsuk?

A feszes izom és a nyújtás

A feszes izom nem csak feszes és/vagy rövidült, hanem gyenge is. Egy feszes izom nem képes megfelelően megnyúlni és összehúzódni. Nem tudja funkcióját kellőképpen ellátni. Hogy mitől válik feszessé egy izom, arról már korábban írtam, itt olvashatod el.

Mit csináljunk egy feszes izommal?

Használjuk funkcionálisan. Tréningeljük az összes lehetséges izomműködésben (koncentrikus, excentrikus, izometriás), fejlesszük a propriocepciót és meg is nyújthatjuk passzívan. Azonban ez utóbbihoz fontos hozzátenni, hogy a passzív nyújtási mozgástartományunk és az aktív között ne legyen lényeges különbség.

Nézzük, mit is jelent mindez a gyakorlatban.

A koncentrikus izomműködés egyszerűen annyi, hogy az aktív izom megrövidül. Az excentrikus, amikor az izom egyszerre meghosszabbodik és aktívvá válik. Az izometriás aktivitás, amikor az izom hossza nem változik, de az izom aktívvá válik.

A propriocepció a testrészeink testünkhöz viszonyított térben való elhelyezkedésének az érzékelése.

A nyújtás pedig (azt hiszem, erről mindenkinek van némi fogalma), amikor meghosszabbítunk egy izmot. Ezt létrehozhatjuk aktívan (saját erővel), passzívan (külső erőt alkalmazva) és elérhetjük mobilizációval (ismételt mozgásokkal).

A gyakorlatban a farizom lesz a példa izom.

A farizom erősítése

Helyezkedj el hason fekve és tegyél egy nagyobb, ne túl lapos párnát a hasad alsó része és a medencéd felső része alá. Feszítsd meg a farizmod (nem kell túl erősen, csak legyen aktív), ezáltal lepréseled a medencéd a párnára, így kissé megnyúlik a derekad. Tartsd meg ezt az aktivitást miközben nyugodtan lélegzel. Emeld el a térded a talajról, de a lábfejed még tartsd lent lazán. Majd emeld fel az egész alsó végtagot a talajról, de nagyon ügyelj arra, hogy a medencéd ne mozduljon el. A következő körben a láb megemelése után hajlítsd a térded, amennyire csak tudod.

Amire figyelj:

  • medence és derék stabil, a mozgás csípőízületben jön létre.
  • nem baj, ha nem emeled magasra a lábad. Fókuszálj a medencéd stabilitására!
  • végezd lassan, kontrolláltan.

A farizom nyújtása

A klasszikus farizom nyújtást mutatom be a következő videóban. A videó első felében a hagyományos passzív kivitelezést láthatod, azonban a lényeg a második részben van: ugyanennek a nyújtásnak az aktív kivitelezése.

Amire figyelj (főként az aktív verziónál):

  • a medence stabil, ne engedd elbillenni.
  • a mozgást itt is a csípőízületben hozzuk létre, hisz a farizmot szeretnénk nyújtani-dolgoztatni, nem a derekat.
  • legyél lassú, koncentrált. Fókuszálj a csípőízületi kifelé forgatásra és a csípőhajlításra.

Egyensúly gyakorlat, a propriocepció fejlesztése

Az első gyakorlat során egy lábon állunk, figyelünk a normál testtartásra. Majd a másik lábbal távolra “nyúlva” érintjük a talajt magunk körül. Az érintgetések között mindig térjünk vissza a kiinduló helyzetbe.

A második gyakorlatnál szintén egy lábon egyensúlyozva egy jógatéglát helyezünk el a talajon az egyik kezünkkel, majd a másik kézzel vesszük fel onnan. Minden mozdulat után térjünk vissza a kiinduló helyzetbe.

 

Egy-egy izom fejlesztését érdemes mindig több oldalról megközelíteni és változatos mozgásokkal, terhelésekkel fejleszteni. Ez itt néhány példa volt erre, jelen esetben a farizomra fókuszáltunk, de ezt a szisztémát alkalmazhatjuk bármely izomnál, izomcsoportnál.

A nyújtással sincs semmi baj, de gondoljunk arra, hogy ha egészséges és jól működő izmot szeretnénk, akkor azt a nyújtási mozgástartományt érdemes aktívan, a nyújtott izom saját erejével is elérnünk.

 

Mozgások szabadság alatt. Miért és milyen gyakorlatokat végezzek nyaralás idején?

Szabadság idején általában többet mozgunk, hisz nem szükséges a munkahelyünkön ülnünk napi x órát. Azonban ezek a mozgások gyakran egyoldalúak, vagy az is előfordulhat, hogy bizonyos mozgásokat ekkor sokkal többször ismétlünk, például nagyon sokat sétálunk, hátizsákot cipelünk, úszunk stb., ez pedig panaszhoz vezethet, ugyanis nincs rá felkészülve a szervezet. Elfáradnak bizonyos izmaink, míg mások túl aktívvá válnak. Mindez megkeserítheti a nyaralásunkat.

Miért mozogjak szabadság alatt?

Az egyoldalú mozgások elkerülése érdekében érdemes beiktatni néhány egyéb mozgást is, mellyel többirányba átmozgatjuk az ízületeket, változatosan terheljük az izmainkat. Hogy melyek legyenek ezek a mozgások, az sokmindentől függ. Például az általános állapottól, az aktivitási szinttől, az adott időszakban (szabadság alatt) végzett mozgásoktól, hogy csak néhány példát említsek.

Ha már tudjuk, hogy melyek a gyenge pontjaink, min érdemes dolgozni egy kicsit nap mint nap, vannak jól bevált gyakorlataink ezekre, akkor sokkal könnyebb dolgunk van. Ezeket a mozdulatokat utazás alatt is érdemes elvégeznünk. Persze a megszokott gyakorlataink/mozgásaink kivitelezése sem mindig olyan egyszerű a megváltozott környezetben, esetleg klímában, illetve azok beillesztése a megszokottól eltérő napirendbe szintén kihívás.

Mozgások szabadság alatt

A következő gyakorlatokat főként inspirációnak szánom, nem feltétlenül ezekre a mozgásokra van szüksége mindenkinek. De jó kiindulás lehet, és ötleteket ad az éppen aktuális környezetünk kreatív felhasználására.

Figyelem a gyakorlatok precíz leírását ebben a bejegyzésben nem találod meg, mert úgy túl hosszúra nyúlna az írás. Azokra majd később visszatérünk.

Eszközök az útra

Amit én mindig magammal viszek: lábujjelválasztó, 2 darab masszázslabda (RAD) egy kis zsákkal, miniband (gumiszalag hurok változata). Ezzel a pár eszközzel már nagyon sok gyakorlatot lehet kitalálni, és semmi helyet nem foglalnak a bőröndben/hátizsákban. Nézzük csak, mire jók.

A láb felfrissítése

1. Én szinte mindenhová gyalog megyek. A labdával a fárasztóbb gyaloglások után – nekem ez 10 km-t meghaladó gyaloglás – átmasszírozom a talpam. Ez a labdás masszírozás nem csak a talpizmaimat, de az egész alsó végtag hátsó izomcsoportját lazítja. Plusz mobilizálja a láb kis csontocskáit.

2. A lábujj szétválasztót nyáron ritkábban használom. Ilyenkor nagyon sokat vagyok mezítláb és sokat mozgatom a lábujjaimat. Télen viszont majdnem minden nap rajtam van otthon.

Ellenállásos gyakorlatok minibanddel (gumiszalag)

1. A gumiszalagot leginkább a farizmaim felébresztésére szoktam használni. Oldalazó lépegetésekhez, illetve különböző guggolásokat nehezítek vele.

2. A váll erősítéséhez és átmozgatásához is kiváló eszköz a miniband vagy akár a szimpla gumiszalag változata.

Egyéb gyakorlatok az adott helyszín kreatív kihasználásával

 

1. Vádli és hátsó combizom nyújtás

Ehhez szeretem a lefelénéző kutya (adho mukha svanászana) nevű jógapózt használni. Fontos, hogy a gerinc megőrizze a neutrális helyzetét, ennek érdekében a térd nyugodtan lehet enyhén hajlítva.

2. Csípőhajlító és elülső combizom nyújtás

Az egyik legegyszerűbb módja a haránttérdelős nyújtás. Gyakran nincs is szükség a csípő előretolására, elég ha magunk alá húzzuk, azaz hátrabillentjük a medencét és megfeszítjük a farizmokat.

3. Kitörés

Miután megnyújtottam a csípőhajlítókat, kihasználva a testhelyzetet elvégzek 20-30 kitörést. Ezeket mindig lassan, kontrollálva, hogy figyelni tudjak a testtartásomra mozgás közben. Ennél lényeges a törzs függőleges helyzete és a súlypont középen tartása. A hátul lévő láb lesz a fő dolgozó, ennek segítségével toljuk magunkat fel, majd fékezve a mozgás engedjük magunkat le.

4. Egyensúlyozás

Egy kitörés is alkalmas az egyensúlyunk próbára tételéhez, azonban a boka stabilitását, propriocepcióját is érdemes fejleszteni. Nagyon sokféle lehetőség van erre is, én most ezt a félguggoló helyzetben alacsony lábujjhegyre emelkedést választottam. Fókuszáljuk közben a boka középhelyzetben tartására.

5. Fekvőtámasz helyzet a törzs erősítésére

Fekvőtámasz helyzet tenyértámasszal alkalmas a törzs farizom, karizom erősítésére. A gerinc görbületeire itt is figyeljünk. Végezhetjük statikusan (megtartjuk a helyzetet), de belevihetünk egy kis mozgást: például lábunkkal kissé előre-hátra toljuk magunkat.

6. Kar és nyak mozgások

Ezeket a gyakorlatok mobilizálják a kar és a nyak izmait. Enyhén ökölbe húzott kézzel csavarjuk a karokat felfelé ameddig tudjuk, majdlefelé. Később kössük össze a nyaki gerinc azonos irányú mozgásaival. Például: tenyér lefelé fordul-lehajtjuk a fejünket és így tovább.

7. Súlyzós gyakorlatok

Itt egy nagyobb párna segítségével nehezítettem a gyakorlatokat, de például az ásványvizes palack is tökéletes erre a célra.

A párna magasba emelésével a kar és a hátizmait aktiváljuk. Közben ügyeljünk a neutrális gerinchelyzetre (mellkas medence fölött maradjon, ne toljuk előre a mellkast).

Aktuális eszközünket mellkas előtt tartva végezzünk néhány törzsrotációt. Itt a háti gerinc rotációs irányú mobilizálása a cél, ezért lényeges, hogy a mellkas ne tolódjon se oldalra, se előre,  tehát csak forduljon oldalra. A törzscsavarást különböző szögben megemelt karral tehetjük változatossá.

8. Légzés

A légzés elmélyítésére és a mellkas mobilizálására a már korábban ismertetett gyakorlatok egyikét vagy mindegyikét el szoktam végezni, ide kattintva találod meg a leírást ezekről.

 

A nyújtások helyes kivitelezése. A négyfejű combizom nyújtása.

Sokat beszéltünk arról, hogy mi történik a nyújtás közben, és arról is, mitől lehet feszes egy izom. Ezt a témát sokáig tudnám még fejtegetni, de ennek a blognak más a célja, inkább hétköznapi embereknek szól, és nem kíván túlságosan szakmai lenni. Ezért most rátérünk a gyakorlatra.

Mire figyeljünk a nyújtás során?
  • A megfelelő testtartásra: egy izom célzott nyújtásához először be kell állítanunk a megfelelő testhelyzetet, azaz a testrészeinket egymáshoz képest. Ha ezt nem tesszük meg, vagy nem vagyunk képesek pontosan beállítani (mert mondjuk fogalmunk sincs, hogyan tudjuk mozgatni egyes testtájainkat külön-külön), akkor a nyújtóerő teljesen máshová fog hatni.
  • A megfelelő terhelésre: az izom inát megfelelően kell terhelni ahhoz, hogy a kívánt új adaptációt érjük el. Lényeges a nyújtási erő mértéke és a frekvenciája (azaz az ismétlés gyakorisága). Én azt szoktam javasolni, hogy akkora erőt alkalmazzunk, ahol jóleső húzódást érzünk, de semmiképpen sem fájdalmat, és ahonnan aktív izomerővel vissza tudunk térni a kiinduló helyzetbe. Tehát nem passzívan kell összeszednünk a végtagjainkat. Érdemes többször ismételnünk a nyújtást vagy nyújtás közben  egy ellenfeszítést, amivel az idegrendszert stimuláljuk (hogy ez miért jó, olvasd el itt.)
A nyújtások helyes kivitelezésének bemutatása az elülső combizom nyújtásán keresztül

A négyfejű combizom (m. quadriceps femoris) a comb elülső felszínén található, nevéből is látszik, hogy 4 izomfeje van (lásd a képen). Mindegyik izomfej több irányban hoz létre mozgást, de most leegyszerűsítve csak a fő funkciót nevezem meg. Van egy hosszú feje, ez a rectus femoris (a képen kék színű), mely nem csak a térdízületet, de a csípőízületet is áthidalja, így mindkét ízületre hatással van. A hosszú izomfej a csípőt hajlítja, a térdet feszíti. A többi három fej a combcsonton ered és együtt tapadnak a hosszú fejjel a sípcsont (tibia) felső-elülső részén. A rövidebb 3 izomfej főként a térd feszítését végzi, de a rotációs (forgató) mozgásokban is szerepük van.
Quadriceps 3D

A nyújtás állva vagy hason fekve is végezhető. Én jobban szeretem hason fekve végeztetni, mert kevesebb a hibalehetőség, de sok esetben állva gyorsabban kivitelezhető (pl. futás után), ezért mindkét verziót bemutatom.

Mire figyelj a combizom nyújtása közben?

  • A csípő feszítésére azért, hogy a hosszú fej is megnyúljon.
  • A gerinc neutrális helyzetére. A szelektív nyújtások során sosem szeretnénk növelni a kompressziót a csigolyákon, ezért a többi testrészt neutrális helyzetben tartjuk.
  • a két combcsont egymás mellett párhuzamosan helyezkedjen el.
  • a mozgás során kialakuló érzetekre.
1. A m. quadriceps nyújtása hason

Hason fekvő helyzetben lassan behajlítva az egyik térdet, megfogjuk a bokát, és addig húzzuk a fenekünk felé, amíg finom húzódást nem érzünk elől a combizomban. Ne erőltessük, ne húzzuk erővel a sarkunkat a fenekünkhöz, engedjük, hogy a szövetek engedjenek.

Ezután több nyújtási módszert választhatunk:

  1. megtartjuk a helyzetet 30-60 mp-ig,
  2. ismételjük a mozgást (visszaengedjük, újra felhúzzuk a sarkat),
  3. néhány ellenfeszítést végzünk: a tenyerünkbe feszítjük a lábat, mintha nyújtani akarnánk azt, majd ismét ellazítjuk és finoman közelebb húzzuk a sarkat a fenékhez.

A m. quadriceps nyújtása helyesen

Leggyakoribb hibák ennél a nyújtásnál:

  • a medence megemelkedik, ezáltal az ágyéki gerinc hátrahajlik (lordózis fokozódik),
  • a lábfej fogásával a boka elülső inaira, szalagjaira is nyújtási erőt adunk,
  • a térd felemelkedik.

A m. quadriceps nyújtása hibásan

Változat a csípőhajlítók rövidülése esetén

Ha a medence megemelkedése nem vagy csak nagyon nehezen korrigálható, akkor ezt a verziót javaslom helyette. Itt egy kis megtámasztással érjük el a csípő nyújtott helyzetét, így a gerincet sem feszegetjük, mégis eljutunk a négyfejű combizomhoz. Egy hengerpárnát (összetekert plédet, akármit) teszünk a medence-alhas alá, alkartámaszban vagyunk, és innen indítjuk a nyújtást.

Csípőhajlító és a m. quadriceps nyújtása

Ha nehezen érjük el a bokát, inkább használjunk egy hevedert a karunk meghosszabítására, ahelyett, hogy a bokánkat feszegetnénk.

Labdás combizom mobilizálás

Ha egyik verziót sem tudjuk megcsinálni valamilyen oknál fogva (pl. fájdalom a térdben, erősen korlátozott csípőmozgás stb.), akkor a labdás lazítást javaslom. A comizom alá helyezzük a labdákat (én ezt használom: RAD roller), és hajlítjuk-nyújtjuk a térdet 5-10-szer. A combizom területén több magasságban is megismételhetjük ezt a fajta izom-mobilizációt. Egyébként nem csak akkor hatékony, ha a többi nyújtás nem megy, hanem mindig. Én rendszeresen csinálom, jól át lehet dolgozni így a combizom mélyebb rétegeit is.

2. A m. quadriceps nyújtása állva

Tulajdonképpen ugyanaz, mint az előző gyakorlatnál: állva lassan behajlítjuk a térdet, és megfogjuk a bokát. Ha nem érjük el könnyedén a bokánkat, jobb, ha a fellendítés helyett előrehúzzuk a térdet, és oldalról fogjuk meg a bokát. Majd innen húzzuk hátra a kezünkkel.

Figyeljünk arra, hogy a két comb egymás mellett legyen párhuzamosan, legyen aktív a farizom, hogy a csípőfeszítést ne veszítsük el. Nem a sarok minél közelebb húzása a cél, hanem a négyfejű combizom mobilizálása, ezért a pontos testhelyzet a legfontosabb.

Ezután több nyújtási módszert választhatunk:

  1. megtartjuk a helyzetet 30-60 mp-ig,
  2. ismételjük a mozgást (visszaengedjük, újra felhúzzuk a sarkat),
  3. néhány ellenfeszítést végzünk: a tenyerünkbe feszítjük a lábat, mintha nyújtani akarnánk azt, majd ismét ellazítjuk és finoman közelebb húzzuk a sarkat a fenékhez.

A m. quadriceps nyújtása állva, helyesen

Leggyakoribb hibák ennél a nyújtásnál:

  • a medence előrebillen (csípőhajlítás), ezáltal az ágyéki gerinc hátrafeszül (lordózis fokozódik),
  • a térd a másik térd elé kerül (csípőhajlítás),
  • a lábfej megfogásával a húzóerő a boka elülső inaira, szalagjaira is hat,
  • a térd oldalra távolodik a másik térdtől.

A m. quadriceps nyújtása állva, hibásan

Amint látod, ezzel a módszerrel én is sokkal közelebb tudom húzni a sarkam a fenekemhez, de ekkor már aligha nyúlik az elülső combizmom.

Összefoglalás

A nyújtásoknál a leglényegesebb a pontos testtartás (a testrészeink helyzete egymáshoz képest). Többféle módszerrel nyújthatunk. Én leginkább az ismételt mozgásokat (gyakran hívom ezt mobilizációnak nyújtás helyett), és az ellenállásos nyújtást (amikor ellenirányban létrehozok egy izomfeszítést) kedvelem, mert kíméletesek és hatékonyak. Bizonyos izomcsoportoknál az óvatos statikus nyújtást is végeztetem, azonban csak korrekt testhelyzet mellett. Amikor testtartás kompenzációt észlelünk (pl. derék homorítás), érdemes néhány megtámasztást (párnát stb.) használni a jó testtartás eléréséhez. Legyünk mindig kíméletesek magunkhoz, és inkább alkalmazzuk gyakrabban a különböző nyújtó technikákat, ne csak sport után, hanem a mindennapokban is.

 

 

Mitől feszes az izom? Mikor és hogyan nyújtsunk egy feszes izmot?

Mindenkinek ismerős az az érzés, amikor egy izom feszes, és úgy érezzük, ha megnyújtjuk jobb lesz. Jobb is lesz, átmenetileg.

Mitől feszes az izom?

Amikor egy izmot (és vele együtt a fasciát, ideget stb.) megnyújtunk, azaz távolítjuk a csatlakozási pontjait, az adott testszövetek adott megnyúlási képességének határán feszülés érzés jelentkezik. Ez a feszülés jelzi, hogy a megszokott, biztonságos mozgástartományon kívül kerültünk.

Az izomfeszülés tehát egy érzet, amelyet az idegrendszer kreál a sérülésmegelőzés érdekében. Számunkra ez az érzet azt üzeni (tévesen!), hogy meg kell nyújtani az adott izmot. Olyan érzést kelt bennünk, hogy rövidült az izom, és ha megnyújtom máris jobb lesz. De ez csak időlegesen szünteti meg a feszülés érzést, mert a védekező mechanizmus valódi oka máshol keresendő.

A krónikusan vagy rendszeresen visszatérő izomfeszülést, fájdalmat a szervezet okkal hozza létre. Szinte mindig valamilyen mozgásbeli diszfunkció (gyakran instabilitás) van a háttérben.

Hogyan nyújtsunk, illetve kezeljünk egy feszes izmot?

Először meg kell keresnünk, hogy mit kompenzálnak, és a diszfunkció helyén vissza kell állítanunk a stabilitást, a megfelelő izomfunkciót. Ezt a kutatómunkát jobb szakemberre bízni, hacsak nem ismerjük már nagyon nagyon jól a testünk gyenge pontjait, visszatérő problémáink okait. Megjegyzem, visszatérő problémánál sem mindig ugyanaz a képlet. A testünkben szinte bármely izom képes kompenzálni bármely izmot.

A stabilitás helyreállítására és a feszes izom oldására többféle módszer áll rendelkezésünkre. Azt fogom most röviden bemutatni, amit én alkalmazok, és tanítok a hozzám fordulóknak.

A folyamat lépései:
  1. A diszfunkció felkutatása: izomtesztekkel megkeresem a nem megfelelően működő izmot/izmokat.
  2. Az izomfeszülés oldása: ezt lehet manuálisan (belenyúlok az izomba és lazítom, a rendelőben ezt alkalmazom), és/vagy használhatunk smr eszközöket (henger, labda – én a RAD termékeit javaslom) erre a célra. 30-60 mp-ig végezzük az oldást.
  3. A diszfunkciós terület működésének helyreállítása: az izom lazítása után azonnal egyszerű gyakorlatokat végeztetek és tanítok meg az adott izom (vagy izmok) aktiválására, a stabilitás helyreállítására.
  4. Gyakorlás: az elsajátított technikákat rendszeres gyakorlására van szükség, hogy a régi mozgás szokásainkat átírjuk.
  5. Funkcionális mozgásokba integrálás: amikor az egyszerűbb gyakorlatok már gond nélkül mennek, rátérünk a komplexebb mozgásokra. Nagy hangsúlyt fektetek a helyes testtartás megéreztetésére, megtanítására nem csak álló helyzetben, hanem különböző testhelyzetekben, mozgások közben is. Ha a testtartás megfelelő, akkor az izom megfelelő időben és módon be tud kapcsolódni a mozgásba.
Mikor nyújthatjuk a feszes izmot, és hogyan?

Visszatérve az eredeti kérdésre, a feszes izmot lehet nyújtani, de csak akkor érdemes, ha a mozgástartomány valóban korlátozott, és az életmódunkhoz, sporthoz stb. tényleg szükségünk van a nagyobb hajlékonyságra. Önmagában, erő nélkül a hajlékonyság nem előny. Én is tanítok nyújtást a hozzám fordulóknak, de csak az aktiválás után, miután megszűnik az idegrendszer védekező reakciója, és csak olyan mértékben, ami szükséges a rendszer optimális működéséhez.

A fent vázolt sémát alkalmazva az izomfeszülés érzet csökken, sokszor teljesen megszűnik (ezzel a nyújtás-kényszer is), és tapintásra ‘puhább’ lesz a terület.

Ha nem feszes az izom, akkor nyújthatom bátran?

Az előzőekben arról beszéltem, hogy ha feszes az izom hogyan nyújtsuk. De ugye van az az eset, amikor az izom nem feszes, de szeretnénk a hajlékonyságunkat fejleszteni nyújtással.

A hajlékonyság önmagában nem sokat ér, fontos, hogy az erőt is fejlesszük. Az az igazán hasznos hajlékonyság, amikor az adott helyzetben van izomkontroll, képesek vagyunk fékezni a mozgást (nyújtást), és aktívan, izomerővel visszajönni a nyújtásból. Ne menjünk passzívan és lendületből bele egy nyújtásba, és ne is jöjjünk így ki belőle.

Mielőtt belefognánk a nyújtásba, gondoljuk át (vagy kérjük szakember segítségét), hogy valóban szükséges-e nekünk az extra hajlékonyság a napi aktivitásunkhoz, életmódunkhoz. Ha pedig elkezdünk nyújtani, szánjunk időt és energiát a nyújtás precíz végrehajtásának elsajátítására, ezzel elkerülhetjük a túlnyújtást, az ízületi hipermobilitást és csökkenthetjük a sérülések esélyét.

Arról, hogy mi történik nyújtás közben itt olvashatsz.

 

 

Mi a nyújtás? Hogyan nyújtsunk? Mi történik nyújtás közben?

Mindannyiunknak van némi fogalma a nyújtásról, ha máshonnan nem is, az iskolás évekből. Például amikor nagy terpeszülésben előrehajolgatva próbáltuk növelni a hosszú combközelítő izmok rugalmasságát.

Mi a nyújtás?

Azt gondoljuk (gondoltuk), hogy amikor nyújtunk, az izom hosszabbá válik, és nő az ízületi mozgástartomány. Ez így igaz. A kérdés inkább az, hogy minek a hatására lesz hosszabb az izom. Azért, mert távolítjuk a végpontjait az adott testhelyzetben? Vagy attól, hogy a mozgással stimuláljuk az idegrendszert, amely engedi a megnyúlást?

A régi elmélet szerint a nyújtás (angolul: stretching) során egy adott izom két csatlakozási pontját távolítjuk egymástól, és ezáltal meghosszabbítjuk fizikálisan az izmot. A mozgáspálya végén húzódást vagy feszülést érzünk az izomban. A feszülés határát elegendő nyútással ki tudjuk tolni, így egyre hajlékonyabbá válunk.

De valóban attól lettünk flexibilisebbek, hogy meghosszabbítottuk az adott izmot? Vagy azért mert elég gyakran ismételtük az adott mozgást, és ezáltal kitoltuk az idegrendszerünk nyújtás tolerancia határát?

Korábban “divatos” volt a ballisztikus (rugózó) és a statikus nyújtás, később a dinamikus nyújtást tartották jobbnak. A nyújtás tudománya sokat fejlődött az elmúlt évek során, és ez leginkább a fascia mélyrehatóbb tanulmányozásának köszönhető. A fascia fogalma régóta ismert a szakirodalomban, azonban ezzel a csodálatos kötőszövettel kapcsolatos mélyreható kutatások viszonylag frissek. Ennek köszönhetően az a hit is megdőlt, hogy a nyújtás során csupán az izomra hatunk.

Mi az a fascia?

A fascia erős hártyaszerű kötőszövet, mely beburkolja az izmokat, és bizonyos rendszer szerint láncba fonja azokat. Körbeveszi a belső szerveinket is, és rengeteg idegvégződést tartalmaz. A fascia tulajdonképpen elválaszthatatlan az izomtól, és mindenhol megtalálható a testünkben, magába foglalja a szalagokat és az inakat is. Magyarul izompólyának hívjuk, ami nem egészen helyes, hisz az izomtól függetlenül is előfordul testünkben.

A nyújtás során hatunk az izomra és a fasciára is, mely két különböző szövet.

A nyújtás új elmélete

Az izmokat az idegrendszer irányítja (ezt természetesen már rég tudjuk), az idegrendszerünk pedig biztonságra törekszik. Ha a megszokott mozgásainkat meghaladjuk, kilépünk a komfortzónából, az idegrendszer védekezésbe fog, megfeszíti az adott izmot. Például, ha napi 8 órát ülőhelyzetben tölt az ember, az lesz az idegrendszer számára a megszokott, biztonságos mozgástartomány. Ehhez képest például egy hátrahajlás szokatlan és ritka mozdulat az agy számára, ezért bekapcsolja a védekező izomfeszülést. Azonban, ha többször ismételjük, hozzászoktatjuk a szervezetünket az adott mozgáshoz, így már ez is komfortos lesz a számára, és nem fog tiltakozni ellene a rendszer.

Tehát az új elmélet szerint (leegyszerűsítve) a nyújtás során azért nő a mozgástartomány (például tudunk egyre mélyebbre hajolni), mert elégszer ismételtük az adott mozgást. Kitoljuk az idegrendszerünk stretch-tolerancia határát. Így jobban megértjük azt, hogy testünk ahhoz adaptálódik, formálódik, amit leggyakrabban csinálunk. Ezért ha rugalmasabbak szeretnénk lenni, az rendszeres gyakorlást igényel. Ezt a módszert alkalmazva nagyobb biztonsággal, és tartósabban tudjuk “nyújtani” az izmot és a fasciát.

A kutatások nem állnak meg, és mint látjuk, olykor teljesen ellentétes eredmények látnak napvilágot. Ezért én mindig azt hangsúlyozom, hogy próbálj ki több módszert, és közben figyeld tested reakcióit. Minden vélemény ellenére leginkább magadra hallgass, mert csak te érzed azt, hogy mi az, ami igazán jó neked.

 

 

Bordaközti izmok aktiválása és a mellkas mobilizálása

Nagyon sokféle légzőgyakorlat létezik, és mindnek megvan az értelme. Én most azokat szeretném bemutatni, amik egyszerűek, ám nagy hatással vannak az egész szervezet egészségére. Az előző bejegyzésben a rekeszizom kevésbé használt területeinek az aktiválása volt a cél, ezzel támogatva a core izmok munkáját és a testtartást is.  Ezt itt találod.

Ebben a posztban pedig a mellkas mobilizálására és a bordaközti izmok erősítésére fókuszálunk. Ezzel a gyakorlattal tudjuk növelni a ki- és belégzés hatékonyságát. Ez egy nagyon hasznos funkció, amikor valamit ki szeretnénk üríteni a tüdőnkből, például megfázáskor a váladékot köhögés útján. Ezenkívül a mellkasban és a bordák között lévő nyirokerek és nyirokcsomók működését is segítjük, mely az immunrendszerünk lényeges eleme.

Önmagában már a légzőgyakorlatnak is mellkas mobilizáló hatása van, de bemutatok még egy nagyon egyszerű masszázslabdás mellkas lazítást is, mely az egész törzs mozgékonyságát javítja.

Mik azok a bordaközti izmok?

A bordaközti izmok (mm. intercostales) két szomszédos borda között helyezkednek el. Kétféle van belőlük minden egyes bordapár között: külső, a belégzést segítő, és belső, a kilégzést segítő izmok. Ferde lefutású rostokkal kötik össze a bordákat. Átlagos hétköznapi légzés során nem túlzottan aktívak, leginkább erőltetett légzés, mélyebb be- és kilégzés során kapcsolódnak be.

Szerepük van:
  • a nem kívánatos anyagok kiürítésében, például köhögés, tüsszentés (megfázás, allergia stb.) során.
  • az egyes bordák között létrejövő mozgásban, ezzel növelve a mellkas mobilitását: a több oxigénfelvételt, és több elhasznált anyag kilélegzését.
  • oldja a feszülést a bordaközti izmokban.
  • stimulálja a nyirokrendszert (mely fontos eleme az immunrendszernek).
  • közvetett úton a háti gerinc mozgékonyságát is növeli.
A bordaközti izmok aktiválása

Szükséged lesz valamilyen rugalmas anyagra, például egy gumiszalagra, esetleg harisnyára. A mellkas alsó részén, mell alatt tekerd körbe a gumiszalagot, és az ellenoldali végét fogd meg. Finoman húzd szorosra, hogy érezd, egybetartja a mellkasod a szalag. Véletlenül se feszítsd meg túlságosan, a cél az, hogy belégzéskor legyen egy kis ellenállás körbe a bordákon.

Lélegezz bele a gumiszalagba, érezd, hogy minden irányban (elől-hátul és oldalt) egyformán feszül neki a mellkasod a szalagnak. Majd lélegezz ki. Ismételd 5-15-ször.

A mellkas mobilizálása masszázslabdával

Egy közepesen kemény masszázslabdára van szükséged, de egyéb puha labda is megteszi. Én a felvételen a RAD labdáját használom.  A labdát görgesd a mellkasod alsó részén 30-60 másodpercig. Mozgathatod körkörösen, le-fel és haránt irányban is. Nem szükséges rányomnod a labdát a bordáidra, finoman dolgozz.

Ahhoz, hogy lásd a hatását (ha bizonyítékra van szükséged 🙂 ), csinálj előtte egy-egy törzs oldalra hajlást, rotációt (fordítsd a mellkasod jobbra-balra). A masszírozás után pedig teszteld újra ezeket a mozgásokat.

Ezt a masszázst a kulcscsontod alatt is elvégezheted, vagy akár a mellkasod oldalsó és hátsó régióin. Érezni fogod, hogy vannak érzékenyebb területek, azokon a pontokon is dolgozhatsz, itt óvatosan görgesd a labdát.

Bónusz core tréning

A mellkas kapcsolatban áll a core izmokkal (csatlakozási pontjai vannak a bordákon), és az erőltetett kilégzésbe is besegít. Ráadásul a felső, bordákhoz közeli része gyakran feszes (az előre emelkedő feszes bordakosár megfeszíti a hasizmok ezen részét is). Ezek a gyakorlatok a core izmokra is pozitívan hatnak, funkcionálisan erősítik-lazítják azokat. Sokrétű szerepük van, ezért sokféleképpen kell terhelni, hogy jól működjenek.

 

 

Mozgás 60 év felett. Miért fontos idősebb korban is a mozgás?

A nehezedő mozgás, a gyengeség, az ízületi fájdalmak, a görbe hát mind a korral jár? Hogy van az, hogy néhányan idős korban is sokkal több mindenre képesek, mint mások fiatal korban? Erre mondjuk, hogy genetika?

Miért megy nehezebben a mozgás 60 év felett?

A genetika nem egy véglegesen determinált állapot vagy adottság. Igen, van egy alkati adottságunk. Ennek ellenére sokan megtapasztaltuk már, hogy ami fiatalkorban természetes volt, az később már nem olyan könnyen megy. Nahát, pedig genetikailag megvolt az adottságunk rá. Ma már a genetikára inkább úgy tekintünk, mint tanult mintára, melyet környezetünktől lesünk el. Ily módon alakul ki a járásstílusunk, de sok mozdulatunkban is felfedezhetjük szüleink mintáit, ilyen például a testtartásunk is. (Tipp: érdemes néhány régi fotót átnézni ilyen szemmel, érdekes hasonlóságokat fedezhetünk fel.)

A gyermekekre jellemző, hogy folyton mozognak, vagy legalábbis sokkal többet mocorognak, mint a szüleik. Ezt a mozgásigényt nemcsak az iskola, de az a szülő is kiöli a gyermekből, aki nem képes tartani a tempót, ezért inkább korlátozza a gyermekét. Ahogy haladunk a korral, vagyis öregszünk, egyre kevesebbett mozgunk. A megfelelő minőségű és mennyiségű mozgás hiányának azonban következménye van.

Mindemellett azon is érdemes elgondolkodnunk, hogy milyen egyéb módon korlátozzuk magunkat a mozgásban. Csak néhány példa: kemény talpú, szoros orrú, sarokkal rendelkező cipők, szoros ruházat, automatizált, kényelmes környezet és életmód.

Most már látod, hogy én miért nem hiszek a genetikában, hanem abban hiszek, hogy bármikor lehetünk energikusak, életteliek, szaladhatunk, ugrálhatunk, bármit csinálhatunk, és hogy mindez elsősorban rajtunk múlik.

Milyen élettani változásokkal jár az öregedés?

Ahhoz sem fér kétség, hogy az emberi szervezet idővel változik. Természetes módon lassulnak az anyagcsere folyamatok, rugalmatlanabbá válnak a kötőszövetek, ezáltal a vér- és nyirokkeringés is lomhábbá válik. Romlik a koordináció és az egyensúlyérzék is valamennyire. Bizonyos mértékig el kell fogadnunk az öregedéssel járó természetes folyamatokat. Abba viszont nem kell belenyugodnunk, hogy mindenünk fáj, és egyre nehezebben mozgunk. Ez nem az korosodás természetes velejárója.

Igen kedvező irányba befolyásolhatjuk ezt a folyamatot a megfelelően felépített és adagolt mindennapi (!) változatos mozgással. Ez nem azt jelenti, hogy visszanyerjük 20-as éveink rugalmasságát és robbanékonyságát, de nagyobb eséllyel megőrizhetünk egy jó kondíciót, mely az életminőségünket felbecsülhetetlen mértékben javítja. A mozgást bármely korban elkezdhetjük, ám a kitartás és a rendszeresség kulcsfontosságú.

Az egészség

A mozgás mellett lényeges a változatos és kevés feldolgozáson átesett ételek, illetve az elegendő és minőségi folyadék fogyasztása (gyógyteák, gyümölcs-, zöldséglevek, víz). Természetesen egészségi állapotunkat nem szemlélhetjük csupán fizikai szinten. Az érzelmeink és mentális egészségünk is jelentősen hatnak a szervezetünkre.

Milyen jótékony hatásai vannak a mozgásnak?

Számtalan ilyen van, ha nem is mindet, de néhány, a témába vágó, előnyét mindenképpen szeretném kiemelni.

A mozgás jótékony hatásai:

  • javul a vér- és nyirokkeringés,
  • gyorsulnak az anyagcsere folyamatok,
  • javul a tüdőkapacitás,
  • javult a testtartás,
  • átmozgatja az ízületeket, általában véve mozgékonyabbá tesz,
  • erősíti és rugalmasabbá teszi az izomzatot,
  • fejlődik a testtudat, az egyensúlyérzék és a koordináció,
  • segít a csontritkulás és a sérülések megelőzésében.

Mi a javasolt mozgás 60 év felett?

Tulajdonképpen bármilyen mozgást végezhetsz, de ha most kezdenéd el a mozgást, és esetleg fájdalmad vagy valamilyen problémád van, javaslom, hogy kérd gyógytornász segítségét. A szakember a testtartás, a mozgás és tesztek alapján látja, hogy hol van szükség a mobilitás és/vagy a stabilitás fejlesztésén. Milyen gyakorlatokat kellene végezned ahhoz, hogy ezeket biztonságosan, kíméletesen, ugyanakkor hatékonyan fejleszd. Segít az apró életmódbeli változtatások bevezetésében.

Lényeges, hogy önmagában a heti néhány alkalom torna nem elegendő. A szervezet minen egyes nap igényli a mozgást és bizonyos terhelést. A legjobb, ha mindennap sétálsz 4-8 kilométert, akár több részletben, és több kisebb mozgást viszel a napjaidba. Ilyen apróbb mozgás lehet egy-egy nyújtás, guggolás, kargyakorlat, lépcsőzés, de akár a házimunka is, ha tudatosan és jó mozgással végezzük. Nagyon hasznos mozgások (ha úgy tetszik: sportok) idősebb korban is a kirándulás, gyaloglás, az úszás, a jóga.

Bármit is csinálunk, sose felejtsük el örömünket lelni abban, amit csinálunk. Legyen kitartásunk, mert a kor előrehaladtával a változás még lassabban mutatkozik meg.

 

 

Farizom gyakorlat. Hogyan hozzuk működésbe a farizmot?

A farizom testünk legnagyobb izma, ami utal funkciójának jelentőségére. Modern életmódunk azonban mentesít minket a farizom használat alól. Az ülőmunka, pontosabban a sok széken ülés a farizmot tartós szabadságra küldi. Így a szervezetünk kénytelen más izmokat használni a farizom feladatainak elvégzéséhez.

Mi a farizom funkciója?

A farizom csoporthoz három izom tartozik. A nagy farizomra (gluteus maximus) gondolunk, amikor általánosságban beszélünk a farizomról. De valójában van egy középső (gluteus medius) és egy kis farizom (gluteus minimus) is. Ezek közül a nagy farizom (gluteus maximus) a legfelszínesebb és a legnagyobb, ez adja a fenék formáját. Mindegyik más-más mozgást hoz létre. Ugyan teljesen nem lehet szelektíven szemlélni a különböző izmok működését, azért most mégis kiragadjuk a nagy farizmot, és ennek az izomnak a szerepét nézzük át. De tartsd észben, hogy a testünk kerek egész, egyetlen izmot sem lehet a többi kizárásával vizsgálni, kezelni.

Nagyon leegyszerűsítve a farizom a csípőízület feszítését végzi, ekkor a combcsont a medencéhez képest hátrafelé mozdul el. Ez létrejöhet fordítva is, például székről felálláskor, a medence előre mozdul a combcsonthoz képest. Fő működése a járás, a medence és keresztcsont stabilizálása, álló helyzetben a törzs megtartása, guggolásból felállás. Ezen és egyéb működések közben természetesen más izmokkal kooperál.

Miért lényeges a (jól) működő farizom?

Egyrészt az aktív farizom épp eléggé feszes, kerek, ami midenkinek az álma. De ami ennél is fontosabb, hogy sok problémától megóv.

  • csípőkopás, csípőízületi panaszok
  • medencefenék diszfunkció
  • derékfájás (lumbágó, isiász, porckorongsérv stb.)
  • alsó végtagi panaszok (térd-, boka fájdalom stb.)

Tehát ha ezek közül bármelyik érint téged, figyelmet kell fordítanod a farizomra.

Hogyan állítsuk helyre a farizom működését?

Egy izom akkor tud jól működni, ha a csatlakozási pontjai megfelelő helyzetben vannak egymáshoz képest. Ebből következik, hogy a jó testtartás kulcsfontosságú a jó izomfunkcióhoz. Alapvető testtartás szempontok álló helyzetben: lábfejek előre néznek, csípőízület a sarok fölött, a medence neutrális helyzetben (elől kitapintható csontok és a szeméremcsont függőlegesen helyezkednek el), alsó bordák leengedve (nem toljuk ki a mellkast). Így a medence és a mellkas egymás fölött van, súlypontunk pedig a sarok fölött.

Az izom munkáját nagy mértékben támogatjuk, ha az ellentétes működésű és a szinergista izmokkal is foglalkozunk, és nem csak a célzott erősítésre koncentrálunk. Ezáltal a testtartásunkat és a mozgásunkat is fejlesztjük.

Amit nyújtani szükséges:

Az erősítés : farizom gyakorlatok

A gyakorlatok pontos kivitelezésére törekedj, anélkül nem a kívánt eredményt fogod elérni, és csalódott leszel. Kihívást jelenthet a gyakorlás során a testrészek helyzetének beállítása, és a különböző testrészek egymástól független mozgatása. Ehhez idő kell és rendszeres foglalkozás. De ez az alapja a silány mozgásminták fejlesztésének, amely hosszútávon felbecsülhetetlenül hasznos az egészség megőrzésben. Nevezthetjük ezt akár tudatos mozgásnak vagy testtudatnak is.

1. Székről felállás-leülés

Az egyik legkézenfekvőbb gyakorlat, ha már úgyis sok időt töltünk széken. Ülj a szék elejére, lábaidat csípőben és térdben 90º-ban hajlítva legyenek. Lassan izomerőből emelkedj fel a székről, támaszkodás, lendület nélkül. Ugyanígy ereszkedj vissza. Mindenképp ügyelj arra is, hogy a sarkad ne húzd közelebb a székhez, és a mozgás közben a térdeid a boka fölött maradjon. A törzs előre döntésével és a karral előre nyújtózva segíthetsz magadon a felállás és leülés során. Szuper gyakorlat és annyi lehetőséged van rá napközben.

2. Lábemelés és hátsó combizom nyújtás

Ezt sokféleképpen el lehet végezni. Az egyik kedvencem a hátsó combizom és vádli nyújtással egybekötött farizom erősítés. A látszólag egyszerű gyakorlatnak sok precizitást igénylő eleme van.

Szükség van egy összetekert jógamatracra (vagy jógatégla, összetekert törölközőre- de ezek nélkül is lehet csinálni!), és egy székre, esetleg néhány párnára. A szék elé letett eszközünkre ráállunk mindkét lábbal, letámaszkodunk a székre. Ekkor beállítjuk a medencét: a csípőlapát (elől tapintható csontos részek) a talaj felé fordul kissé, az alsó derékszakaszon ezáltal létrejön egy mérsékelt ív. Ellenőrizzük le a mellkasunk helyzetét is: az alsó bordák ne lóganak lefelé, húzzuk vissza, simuljanak rá a hasfalra. Így neutrális helyzetbe került a gerinc. Ha ezt a helyzetet nehezünkre esik létrehozni, helyezzünk 1-2 párnát a székre, és támaszkodjunk magasabbra. A pontos testhelyzet alap egy gyakorlatnál ahhoz, hogy a nyújtás a megfelelő helyen hasson, és ahhoz is, hogy ne a derekat komprimáljuk.

Ha az alaphelyzet megvan, megemeljük az egyik lábat nyújtva. A mozgás csak a csípőben jöhet létre, a medence, derék nem mozdul el. Gyakori hiba, hogy az emelés során kifordul a medence, ez azt jelenti, hogy nem tartottuk meg stabilan a törzset (gerincet), vagy a lábat túl magasra emeltük a testszöveteink megnyúlási kapacitásához képest. Kezdjük kisebb emelésekkel. Lábujjak, térd és az elől tapintható csontok a medencénken a talaj felé néznek végig a mozdulat során.

Kiinduló helyzet

3. Lábemelés négykézláb helyzetben

Könnyebben kivitelezhető gyakorlat, azoknak ajánlom, akiknek az előzőekkel meggyűlt a bajuk. Hozzáteszem az előzőek hatékonyabbak is, nem véletlenül kerültek első helyre.

Elhelyezkedünk négykézláb helyzetben, tenyeker pontosan váll alatt, térdek pontosan csípő alatt. A gerincünk neutrális helyzetét beállítjuk, hacsak nem alapból abban van. Medence enyhén előre billen, az elől tapintható csontok a talaj felé közelednek, létrejön egy enyhe ív a derék alsó részsén. A mellkast viszont nem adjuk át a gravitációnak, visszahúzzuk, így az alsó bordák rásimulnak a hasfalra. Arcunk lefelé nézzen, nyakat nem feszítünk hátra.

Ebből a helyzetből az egyik lábat a törzs vonalába hátra nyújtjuk. A medence és a törzs mozdulatlan, nem fordul, nem csavarodik, nem süllyed, nem emelkedik. Kombinálhatjuk ellentétes vagy akár azonos oldali karemeléssel is. A törzs stabilitása és a gerinc neutrális helyzetének megőrzése lényeges. Ellenőrizd minden egyes mozdulatnál.

4. Mérlegállás 

Ez már haladó gyakorlat. Nagyszerű mozdulat, egyesíti a hátsó combizom nyújtást a csípő oldalsó izmainnak, a farizomnak, a hátizmoknak aktiválásával, és egyensúlyozással. Erre a feladatra akkor térjünk rá, amikor a hátsó combizom már elég rugalmas, a 2.-es gyakorlatot során már vízszintesig tudjuk emelni a lábat gond nélkül.

Könnyített verziónál használhatunk egy széket, aminek a támlájában megkapaszkodunk. Párhuzamos lábfejekkel állunk, csípőszélességben. Lassan emeljük fel az egyik lábat, miközben figyelmünket a medencénk ill. az egész törzyünk stabilizálásán tartjuk. A gerinc neutrális helyzete jelen esetben is lényeges, itt főként a kar előre emelése során ügyeljünk a mellkasra: az alsó bordák rásimulnak a mellkasra. Ehhez szükséges a szabad mozgású vállízület.

5. Guggolás

A guggolás esszenciális a medencefenék egészségének szempontjából. Mindenkit biztatok rá. Arról, hogyan guggoljunk, ítam korábban, itt találod: Guggolás helyesen.

6. Gyaloglás

A végére hagytam, de a legfontosabb és legkézenfekvőbb mozgás a gyaloglás. Napi 5-15 kilométer távolságok megtételére lenne szükségünk. Ezt több rövidebb távra is feloszthatjuk. A legjobb, ha egyenetlen talajt is be tudunk iktatni, és ha mindezt olyan cipőben csináljuk, ami nem változtatja meg az ízületeink helyzetét. Ezeket mezítlábas vagy minimál cipőknek nevezik.

 

 

Futás sérülés nélkül. Sérülés megelőzési tippek.

Nagyon örülök, amikor látom és hallom, hogy egyre többen futnak körülöttem. A futás nagyon jó sport, hisz bárhol, bármikor végezhető, nincs szükség különösebb felszerelésre, akár mezítláb is futhatsz. Persze ezt csak körültekintően.

A sérülés megelőzése nem egyszerű feladat. Életmódunknak köszönhetően vészesen keveset és egyoldalúan mozgunk annak ellenére, hogy sportolunk. Testünk bizonyos részei nagyon kötöttek, míg máshol fejletlenek az izmaink. A testtartásunk pedig rémes. Véleményem szerint akkor teszel igazán a sérülés megelőzésért, ha ezeken változtatsz.

Hogyan előzd meg a sérülést?

Ugye normális esetben futás előtt bemelegítesz, utána pedig levezeted a mozgást, nyújtasz. Javaslom, hogy ne csak az edzéshez kapcsold a nyújtást, hanem legyen minden egyes napod része.

Mit érdemes nyújtani?

  • a lábszárizmokat
  • a hátsó combizmot és az elülső combizmot
  • a combközelítő izmokat
  • a csípő izmait (hajlítókat, farizmokat és a mély rotátorokat)
  • a derék izmait
  • a mellizmokat
  • a váll és nyakizmokat

Sok olyan izom ez, amit a hétköznapokban egyoldalúan használunk, ezért rövidülnek, gyengülnek. Ha gyakrabban foglalkozunk velük, egészségünkért teszünk. A nyújtás mellett izmaink erősítésére is érdemes időt szánni. Gondolom, elérkezett az a pillanat, amikor azt mondod, kinek van ennyi ideje? A gyakorlatokat ügyesen be lehet illeszteni a napi mozgások közé.

Mit érdemes erősíteni, fejleszteni?

  • a láb kisizmait
  • az alsó végtag stabilitását (egy lábon állás, guggolás, instabil felületeken is)
  • a farizom funkcióját
  • a külső csípőizmok funkcióját
  • a csípőhajlítók erejét
  • a törzs stabilitását
  • a háti gerinc mozgékonyságát és a hátizmok erejét
  • komplex természetes végtag-együttmozgásokat
  • a felső végtag erejét (támaszkodó és lógó, húzódzkodó mozgások)

Egyénileg változó, hogy kinek mit kell fejleszteni, melyik funkciót erősíteni. Jó, ha tisztában vagyunk a gyenge pontjainkkal, és arra nagyobb figyelmet szentelünk. Minden nap foglalkozunk vele. A gyakorlatok lassú végrehajtása tudatosítja a mozdulatot, és hatékonyabban erősíti az izmot.

Hogyan valósítsd meg mindezt?

Reggel végezz néhány törzscsavarást, ezzel átmozgatod a gerinced, a kötőszöveteket. Korrigáld rendszeresen a testtartásod. Rutintevékenységeid (fogmosás, hajszárítás stb.) közben csinálj guggolásokat, nyújtásokat. Ha valamit megemelsz, guggolj le egyenes háttal hajolás helyett. Ülj a földre a szék helyett törökülésben, sarokülésben, z-ülésben, terpeszülésben. Mindez nagyszerű csípőmobilizáció. Ajtón áthaladásnál érintsd meg a fenti ajtófélfát. Amikor csak lehetőséged van lógj, hintázz, húzódzkodj, nincs annál jobb hát, kar és core erősítés. Cipelés közben a törzsed legyen egyenes, ne dőlj el oldalra vagy hátra. Fogd a súlyt többféleképpen, magad előtt, oldalt, megosztva. Az adódó lehetőséget használd ki a cipelésre, emelésre, megspórolod a súlyzós edzést. Tölts sok időt mezítláb. Gyalogolj többet, lépcsőzz többet.

Sok pár perc mozgás összeadódik. Minden perc hozzájárul az egészségedhez. Fuss természetes talajon is, ez nagyobb kihívást és változatos terhelést jelent az izmok, ízületek és az idegrendszer számára.

 

 

Csuklyás izom fájdalom kezelése, önkezelési technikák

A csuklyás izom fájdalom elég gyakori panasz. Előfordul, hogy olyan mértékben befeszül, rövidül és csomós lesz, hogy a nyaki mozgásokat is korlátozza. Általában nem önmagában, hanem bizonyos izmok feszülésével és gyengülésével jár együtt.  Nyaki panaszt, váll fájdalmat és akár fejfájást is okozhat.

Egy kis anatómia

Az izom neve tulajdonképpen trapéz izom (musculus trapezius), a csuklyás izom elnevezést hétköznapi szóhasználatban használjuk, és az izom felső részét illetjük vele, mely hasonlóan egy csuklyához, körülveszi a vállövet.

A trapéz izom nevét az alakjáról kapta. Három része van, melyek különböző rostból állnak, és különböző funkciót látnak el:

  1. leszálló rostok: ezen rostok a tarkótól a lapockához és a kulcscsonthoz húzódnak, rövidülésre hajlamosak. Ezt a részt szoktuk csuklyás izomnak nevezni.
  2. haránt rostok: a lapocka nyúlványáról ered és húzódik a csigolyák tövisnyúlványához, gyengülésre hajlamosak.
  3. felszálló rostok: lentről a csigolyák felől indulva éri el a lapocka nyúlványát, az izom ezen része szintén gyengülésre hajlamos.csuklyás izom, trapezius

Stabilizáló és mozgató feladata is van az izomnak. Amikor stabilizál, akkor főként a lapockát tartja egy adott pozícióban, miközben a felső végtag vagy esetleg a nyak mozdul el hozzá képest. Mozgatáskor a lapockát mozdítja el, a felső része az izomnak megemeli a lapockát, a középső része közelíti a gerinchez, az alsó része pedig kissé lefelé és a gerinc irányába húzza azt. A valóságban az izomműködés mindig árnyaltabb, hiszen az izmok rostjai a legtöbb esetben több dimenzióban helyezkednek el, tehát többsíkú mozgások jönnek itt létre.

Mitől válik fájdalmassá?

Több oka is lehet a fájdalom kialakulásának:

  • az egyoldalú és ismétlődő mozdulatok, testtartások.
  • a stressz és megoldatlan lelki problémák.
  • helytelen mozgásminta.
  • sérülés, vagy más izom problémájának a kompenzálása.
Hogyan kezelhető?

A kezelés első lépése a tünetek, azaz a fájdalom csökkentése. Ehhez különféle izomtechnikákat, lágyrész manuálterápiát és Trigger pont kezelést használunk. A kinesio tape is segítség lehet az izomfájdalom csökkentésében. Minden esetben megtanítok a vendégeimnek munkahelyen és otthon is alkalmazható mobilizációkat, nyújtásokat is. Ez azért is tartom lényegesnek, mert ezekkel a módszerekkel ha később újra előjön a panasz, tud segíteni önmagán. Ha csak passzív technikákat alkalmazok, kénytelen lesz minden alkalommal szakemberhez fordulni.

a csuklyás izom kezelése

A következő lépése a terápiának a kiváltó okok felkutatása, és lehetőség szerinti megváltoztatása. Ez nem minden esetben egyszerű feladat, mert a munkahelyi pozíció és a stressz, a nem túl jó mozgásminták megváltoztatása hosszabb tanulási folyamat, azonban a tartós eredmény záloga is.

Mutatok néhány olyan technikát, amit már most kipróbálhatsz. De kérlek, végezd óvatosan és közben figyelj a kialakuló érzésekre, a testrészeid helyzetére.

A csuklyás izom nyújtása:

Végezheted ülve vagy háton fekve is. Az ülő változatát mutatjuk most be, de a lényeg a háton fekvő verziónál is ugyanaz.

Helyezkedj el kényelmes és helyes ülőhelyzetben (egy kis segítséget ITT találsz ehhez). Ülhetsz széken, törökülésben vagy akár sarokülésben is. Lazítsd el a mellkasod úgy, hogy kissé lefelé engeded az alsó bordáidat (tehát ne emelkedjenek előre), miközben a derekad alsó része enyhén homorú marad. Engedd lazára a vállaidat, kissé ejtsd le az állad úgy, hogy az arcod továbbra is előre néz, a tarkód ellazul.

Hajtsd oldalra a fejed (közelítsd például a jobb füled a jobb válladhoz) miközben megtartod a törzs és az arc síkját. Tehát a fejed csak oldalra mozduljon el. Majd nyúlj át az azonos oldali kezeddel, és fogd meg a fejedet (ha jobbra hajtod a fejed, jobb kézzel fogd meg). Told lefelé a másik vállad (a példa szerint a bal vállad). Ezután többféle módon is nyújtsd meg az alábbiak szerint.

  1. Statikus nyújtás: amikor érzed a húzódást, tartsd ki 20-30 mp-ig. Közben lélegezz.
  2. Ellenállásos nyújtás: belégzésre picit feszítsd bele a tenyeredbe a fejedet (tehát balra tolod a fejed, de a jobb kezed ellenáll a mozgásnak), majd kilégzéssel lazíts, és kezeddel óvatosan húzd tovább a fejedet jobbra. Ismétled 3-5-ször. De ne erőltesd.
  3. Mobilizáció: kilégzésre kezed segítségével húzd el a fejed a vállad irányába (példánk szerint jobb váll), tartsd meg egy pillanatra, majd középhelyzetig térj vissza belégzéssel. Ismételd 10-szer lassan.

csuklyás izom nyújtása

Változat:

Végezheted úgy is a gyakorlatot, hogy nem csak elhajtod oldalra a fejed, hanem el is fordítod (a példa szerint: jobbra elhajtod, majd jobbra fordítod; tulajdonképpen jobbra lefelé nézel).

Fontos:

  • ne erőltesd a nyújtást, húzódást érezz, ne fájdalmat,
  • ne rángasd a fejed,
  • és figyelj mindig az érzéseidre!

A figyelemmel kísért és rendszeres gyakorlás meghozza eredményét.

Mozgásminta gyakorlat

Segítség lehet még a csuklyás izom panasza esetében, ha kissé változtatsz a megszokott mozgásaidon. Előfordul, hogy bizonyos mozgásainkat mindig ugyanúgy végezzük, és észrevétlenül túlterhelünk ezáltal izmokat, ízületeket.

Végezz el egy egyszerű tesztet: emeld meg az egyik karod a magasba. Majd figyeld meg, hogy a vállöved, a karod a mellkasod milyen helyzetbe került a kar megemelésekor.

Több minden történhet: úgy emeled a karod, hogy felemelkedik az egész vállöv, megemelkedik és előre tolódik a mellkas, előre helyeződik a súlypontod (a medencéd előretolódik). Lehet, hogy ezek közül mind bekövetkezett, lehet, hogy csak az egyik vagy éppen egyik sem. Szeretném hangsúlyozni, hogy mindegyik változat rendben van, hacsak nem minden egyes karemelésnél ugyanígy csinálod.

Egy egyszerű gyakorlattal javíthatsz a mozgásmintádon, amit aztán tudatosan vezess be a hétköznapi mozgásaidba is.

Állj egy fal elé úgy, hogy a sarkad nem, de a feneked és a hátad közepe (nőknél a melltartóvonal) hozzáér a falhoz. Az alsó bordáidat engedd le, szinte rásimulnak a hasadra. Az állad biccentsd le, a fejedet pedig azért ne érintsd a falhoz, mert ha feszes a nyakad (és ha fáj a csuklyás izom, nagy az esély rá), akkor szintén előre fognak emelkedni a bordáid. Ha ez megvan, emeld meg a karod vagy karjaid a magasba úgy, hogy a vállöv lent maradjon (lásd a képet).

Gyakorlatok az íróasztalnál

A videón látható gyakorlatokat lassan végezd, ha fájdalmat, zsibbadást vagy kellemetlen kattogást vált ki valamelyik gyakorlat, ne erőltesd.

  1. Húzd fel a vállaidat a füled irányába, amennyire tudod, illetve amennyire jól esik, majd lassan engedd vissza. Ismételd néhányszor. Ennél a gyakorlatnál a trapéz izom felső részét aktiváljuk, megrövidítjük, majd a lassú leengedéssel fékező (excentrikus) működésre késztetjük, mely segít ellazulni a feszes izmot. Gyakran ez az egyszerű mozdulat többet ér mint a nyújtás. Alkalmazd azt, amelyik neked a legjobb.
  2. Hajtsd el a fejed jobbra, a bal karodat pedig emeld oldalra kissé vállmagasság alá, enyhén behajlított könyökkel. Ha jól esik, mozgasd lassan előre-hátra a karod néhányszor, és/vagy forgasd lassan az arcod lefelé-felfelé. Itt a nyak oldalsó részét mobilizáljuk. Végezhetjük statikusan nyújtásként, és mozgással kombinálva dinamikus nyújtásként (ezt nevezem mobilizációnak).
  3. Hajtsd le a fejed, majd az álladat lent tartva emeld vissza. Ha az állad nem engeded előre, hanem a tarkódat tolod hátra, a mozgás a háti gerincszakasz felső részén fog létrejönni. Ez a mozgás igen hasznos monitor előtt ülőknek, amikor a fej hajlamos előre tolódni.

A gyakorlatok közben figyelj a légzésedre, lélegezz mélyebben, kösd össze a ki-belégzést a mozgással.

 

 

 

Edzés vagy mozgás? A sporton kívül is van mozgás.

Mennyit mozogsz egy nap?

Gyanítom, hogy erről a kérdésről az ugrik be, hogy mit sportolsz. Ugye?

A mozgást manapság a sporttal azonosítjuk. Kényelmes világunkban minimális mozgással meg tudunk úszni egy napot. Kocsival bemegyünk a munkahelyre, ott ülünk pár órát, majd ülve ebédelünk, megint dolgozunk egy keveset, aztán kocsival haza, ott ismét leülünk dolgozni, tévézni, vacsorázni, aztán befekszünk az ágyba. Persze remélem, a te napod nem így néz ki. Esetleg kiegészül egy óra sporttal?

Egyetlen napunk rengeteg mozdulatból tevődik össze, illetve nagyon sok lehetőségünk van a mozgásra. Az egész szervezetünk jól működéséhez a napi többszöri kisebb intenzitású mozgással sokkal inkább hozzájárulunk, mint egy rövid, ám intenzív megterheléssel, azaz sporttal.

Több kutatással is bizonyították már, hogy hosszútávon a gyakori, nap folyamán többször ismétlődő mozgás az egészségünk szempontjából lényegesen hasznosabb, mint az egyszeri 30-60 perc (intenzív) edzés.

Mi is tulajdonképpen a különbség a sport és a mozgás között?

A sport (szinonimái: edzés, gyakorlat) általában rövid ideig tart, és nagyobb intenzitású, ráadásul nem is mindennap megyünk edzeni. (Persze kivételt jelentenek a versenysportolók.) Az utóbbi időben különösen elterjedtek az extrém rövid idejű és nagy intenzitású edzések (10-20-30 perc), melyek szuper állóképességet és alakot ígérnek.

A másik lényeges különbség, hogy az edzés során olyan mozdulatokat, gyakran szelektív izomerősítéseket (pl. konditerem, aerobik, alakformálás stb.) végzünk, amiknek nem sok közük van a hétköznapi mozdulatainkhoz. Most ebbe nem mennék bele részletesen, mert egy véget nem érő írás lenne belőle.

Akkor most ne sportoljak??

Nem, a sportról nem szeretnék lebeszélni senkit, hanem szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ha a mindennapi mozgásainkat tudatosabban végezzük, és kihasználunk minden apró lehetőséget a mozgásra, azaz önmagunk fejlesztésére, hosszútávon sokkal jobban járunk. Ha szeretsz futni, biciklizni stb. ne hagyd abba, viszont ezzel ne is pipáld ki a napi mozgásod.

Ezeket a hasznos kis mozgásokat összeadva elérheti a napi 3-6 órát is a mozgással töltött óráid száma.

Hogyan mozogj többet?

Most pedig következzen a gyakorlat, ötletek felsorolva a mindennapi mozgás-lehetőségeinkről:

  • Járj gyalog dolgozni, vagy tedd meg az út egy részét gyalog (jobb, mint a bicikli, hisz azon is ülsz).
  • A lift ill. mozgólépcső helyett válaszd a lépcsőt fel és lefelé is.
  • Ha ülőmunkát végzel fél óránként, de legalább óránkét 5 perc sétára kelj fel.
  • Ülés közben változtass gyakran a helyzeteden, mozgasd meg a karjaidat, nyújtózkodj.
  • Étkezz állva, vagy földön ülve.
  • Ha barátokkal találkozol, sétáljatok és rövidebb időre üljetek be valahová, esetleg válasszátok a pultot, ahol állni lehet, vagy üljetek a földre (több helyen van rá lehetőség).
  • Bevásárlás során ne gurulós kosarat vagy kocsit válassz, hanem vidd a kezedben a zsákmányt. Ha gyerekekkel vagy, adj nekik is feladatot.
  • Használj különböző táskákat a szükséges cuccaid cipeléséhez, hogy többféle terhelés érjen. Vagy ha egyféle táskád van, vidd változatosan: egy vállon, két vállon, keresztbe, kézben, magadhoz szorítva stb. Arra nagyon ügyelj, hogy ne dőlj el oldalra!
  • Hordj laza, kényelmes öltözetet, ami nem nyomja el az ereidet, szöveteidet, és engedi a mozgást. Kényelmes, rugalmas ruhákban az ember automatikusan sokkal többet mozog.

Még néhány mozgás tipp:

 

  • Válassz rugalmas, teljesen lapos kényelmes cipőket. Lehetőleg olyat, ami nem szorítja egymáshoz a lábujjaidat.
  • Otthon légy mezítláb, vagy zokniban minél többet. Nyáron, ha biztonságos a terep, szintén mezítlábaskodj.
  • Térj le a járdáról, gyalogolj a füvön, köves és egyéb változatos felületeken.
  • Hajolás helyett guggolj: csípő megy hátra, hát egyenes. Emeléskor is válaszd ezt, még könnyű tárgyak esetén is.
  • A házimunka is egy csodás lehetőség a mozgásra, ha odafigyelsz arra, mit csinálsz: egyenes háttal porszívózás, kézi mosásnál guggolás görnyedés helyett, a szekrénybe pakolás szuper hátizomerősítés.
  • Ne legyen túlzsúfolva bútorokkal a lakásod, az meggátol a mozgásban.
  • Érintsd meg többször a felső ajtófélfát, hogy kihasználd a teljes vállízületi mozgásaidat. Ha alkalmas rá az ajtókeret, kapaszkodj fel, és lógj egy kicsit.
  • A kanapé helyett ülj ülőpárnán, játsz a gyerekekkel a földön. A földre leülés és onnan felállás sokféle ízületi mozgást igényel, és erősíti az izmokat is. A földön üléssel jó pár guggolást is beiktatsz a napodba.
  • A játszótéren játsz a gyerekekkel, lógj a korláton, vagy ha mégis ülnél ülj a füvön vagy akár törökülésben a padon.

Amit nem javaslok, bár sok mozgással foglalkozó szakembertől is hallani, hogy nap közben is feszítsünk rá bizonyos izmainkra. Ne! Ne feszítgessük se a gátizmainkat napközben, ne húzzuk be a hasunkat, ne szorítgassuk a farizmokat és ne zárjuk a lapockát. A cél az, hogy ezek az izmaink ne csak akkor működjenek, ha direkt megfeszítjük őket, hanem mozgásaink során automatikusan bekapcsoljanak. De ez már egy másik téma.

A fenti listát és cikket gondolatébresztőnek szántam. Remélem, sokaknak hasznos lesz, és átértékelik a hétköznapi tevékenységeiket. Ezentúl nem haszontalan lesz a házimunka, hanem lehetőség a saját egészségünk és környezetünk karbantartására.

Tehát a lényeg: tegyük tudatossá a hétköznapi mozgásinkat, és használjuk ki minden adódó lehetőséget a mozgásra a sport mellett is.