A trapéz izom (csuklyás izom) feszülésének oldása

Azt hiszem, nagyon kevesen vannak azok, akik ne tapasztalták volna meg a a trapéz izom felső részének, azaz a csuklyás izomnak a feszülését, fájdalmát.

Az emberek nagy része többet tevékenykedik test előtt a karjaival, mint fej fölött. Ez és még sok más tényező, például a stressz is hozzájárulhat a csuklyás izom rövidüléséhez.

Milyen panaszt okozhat a csuklyás izom rövidülése, feszessége?

A panaszok széles skáláját okozhatja a trapéz izom rövidülése, az itt elhelyezkedő kötőszövet feszülése, adhéziói. Fájdalom, diszkomfort érzet jelenhet meg az izom területén, a nyakban, a váll körül, a lapockák területén és akár fejfájást is előfordulhat.

Többször írtam már erről a problémáról, ezért most nem is részletezném az izom működését. Ha erre kíváncsi vagy, az alábbi két bejegyzésben találsz bővebb ismereteket:

Csuklyás izom fájdalom kezelése, önkezelési technikák

A trapéz izom nyújtása és a váll mobilizálása

Hogyan oldjuk a csuklyás izom (trapéz izom felső részének) feszülését?

A videóban 3 gyakorlatot mutatok, melyek mobilizálják és egyben aktivizálják a trapéz izom felső részét. Ezáltal oldódik a kellemetlen, fájdalmas feszülés érzet és rugalmasabbá válik az izom. A bemutatott mozgások a nyak és a vállöv legtöbb izomcsoportjára jó hatással van.

Jó gyakorlást!

 

 

A trapéz izom nyújtása és a váll mobilizálása

A trapéz izom gyakran feszes, csomós, fájdalmas és sok problémát tud okozni, leggyakrabban nyak és váll fájdalmat. Korábban már foglalkoztam a témával itt, de nem árt újra és újra elővenni, hisz igen gyakori panasz a csuklyás izom fájdalma.

Hogyan nyújtsuk a trapéz izom felső részét?

Erre többféle lehetőségünk van. Ebben a bejegyzésben egy ún. zárt láncú gyakorlatot mutatok be a trapéz izom felső részének (közismertebb nevén a csuklyás izom) nyújtására és a váll rotációs mobilizálására.

Miért jó ez a gyakorlat?

Ennél a gyakorlatnál a nyújtás oldalán a kar falnak támaszkodása folyamatos izomaktivitást igényel a váll közüli izmoktól, melyek egyrészt aktívabbá teszik a nyújtást, másrészt felébresztik az izomkat.

A trapéz izom nyújtása

Keress egy szabad falfelületet, helyezkedj el a fal mellett, arra merőlegesen. Támaszd az egyik alkarod a falra kissé vállmagasság alá, az ujjaid a plafon felé nézzenek.
Ügyelj arra, hogy a mellkasod lazán és középen maradjon, tehát ne tolódjon oldalra, se előre.

Hogyan végezd?

Az alkarod folyamatosan told a falba a gyakorlat során. Ezzel aktiválod a váll körüli izmokat. Majd lassan hajtsd elleirányba a fejed, amíg kellemes nyújtásérzetet érzel. Fejforgatással is elvégezheted vagy a kettőt (oldalra hajtás és forgatás) kombinálhatod is.

Végül lassan mozgasd az alkarod lefelé addig, amíg a vállad nem ugrik előre. Ekkor is folyamatosan told a falba az alkarod. Ismételd néhányszor, közben lélegezz. A kezed lehet nyitva, de ökölbe is húzhatod az ujjaidat.

 

 

Csípő és háti gerinc mobilizáció Z-ülésben

Mind az izolált (egy ízületre fókuszáló), mind az integrált (több ízületre ható funkcionális) mozgásoknak megvan a létjogosultsága a gyógytornában és a sportban is. Mindkettőnek más a célja.

Ez a gyakorlat több ízületre ható mozgásokból áll, de elsősorban a csípőt és a háti gerincet rotációs (forgató) irányban mobilizáljuk általa. Bizonyos csípőízületi mozgásbeszűküléseknél nem biztos, hogy elsőként ez a gyakorlat a megfelelő választás a mobilizálására. Javaslom, hogy előtte próbáld ki ezt az izolált csípő gyakorlatot.

Csípő és háti gerinc mobilizáció Z-ülésben

Hogyan végezd?

Helyezkedj el a földön ülve, lábaid tedd talpra közepes terpeszben, térded kb. 80-100 fokban legyen hajlítva. Támaszkodj le a kezeddel a csípőd mögött, medencéd legyen függőleges helyzetben, derekad legyen egyenes. A pozíció legyen aktív: tenyeredet told a talajba, így a vállad és a mellkasod nem esik be. Ügyelj arra is, hogy ne told ki előre a mellkasod, igyekezz a mellkasod a medencéd fölött tartani, így a törzsed stabil marad. Lábad sarkon támaszkodjon, ezáltal stabilabban tartod a csípőd mozgástengelyét, azaz a combcsontod.

Döntsd el egyik irányba a térdeidet lassan, kontrollálva a mozgást. Érezd a csípődben a rotációt. Közben őrizd meg törzsed aktív stabilitását.

A térddöntés végén megérkezel Z-ülésbe. Fordulj a megnyújtózott törzseddel az elől lévő térded felé, és a karoddal nyújtózz át a támaszkodó karod mögött. A forgás közben kissé domborodhat a hátad, de továbbra se engedd összeesni a törzsed. A hátul lévő csípőd pedig folyamatosan told előre.

Légzésed legyen folyamatos. Ismételd a mozgást 5-10-szer.

Mikor ne végezd?

Ha a Z-ülésben az elől lévő csípőd csípőhajlatában becsípődés vagy élesebb fájdalom van, ne  végezd a feladatot.

Húzódás érzet megjelenése az izmokban, bizonyos mértékig feszülés a gerincben helyénvaló érzetek a gyakorlat végzése során. Azonban nem az a jó, ha fáj. Máshol megjelenő kellemetlen, erős fájdalom esetén sem javaslom a mozgást.

Variációk Z-ülésben végzett csípő mobilizációra

Ezek a gyakorlatok nagyobb törzsizom (core) aktivitást és több csípőízületi izommunkát igényelnek.

Hogyan végezd?

Helyezkedj el a földön ülve, lábaid tedd talpra közepes terpeszben, térded kb. 80-100 fokban legyen hajlítva. Lábad sarkon támaszkodjon, ezáltal stabilabban tartod a csípőd mozgástengelyét, azaz a combcsontod. Eddig megegyezik az előző gyakorlat kiinduló helyzetével. A karjaidat emeld magad elé és itt tartsd meg. Csak abban az esetben támaszkodj kezeddel a talajon, ha nem tudod kivitelezni enélkül a feladatot.

Tartsd  törzsed stabilan: medencéd legyen függőleges, a mellkasod pedig rögzítsd a medencéd felett. Lassan döntsd el a térdeidet jobbra, közben érzékeld a létrejövő mozgás a csípőidben. Amikor Z-ülésbe érkezel, a hátul lévő csípődet told előre. Majd lassan emeled a térdeid és gördülj át balra.

Ismételjük a mozgást, jobbra átgördülve véghelyzetben az elől lévő (jobb) térd elé vagy mellé letámaszkodunk tenyérrel. Törzsünket döntjük előre, a bal karral pedig jobbra-előre nyújtózunk. A mozgás során a jobb csípőtájon érezhetsz húzódást, de máshol is megjelenhet feszülő-húzódó érzet, melyek normális érzetek a gyakorlat során. Azonban a csípőben elől a hajlító oldalon jelentkező becsípődés vagy más éles érzet, nem helyénvaló érzés, ekkor ne folytasd a mozgást, gyere ki a helyzetből.

Végezd el a másik oldalra is.

Nyak-váll mobilizáció. A nyak és a váll lazítása.

A nyak-vállöv területe gyakran feszes, problémás. Ilyenkor a nyújtás általában csak rövidtávú enyhülést eredményez, azonban az izmok aktiválásával és az ízületek kimozdításával a statikus helyzetből tartósabb hatást érhetünk el.

Ez a mozgássor kíméletesen átmozgatja a váll körüli izmokat és a nyakizmokat, és akár munka közben is végezhető.  A vállízület forgatása megdolgoztatja a váll körüli rotátor (forgató) izmokat és jótékony hatással van a teljes nyak-vállövi egységre.

Hogyan végezd a nyak-váll mobilizációs gyakorlatot?

Helyezkedj el bármilyen ülőhelyzetben vagy állva, korrigáld a testtartásod, ha szükséges. A mellkasod legyen a medencéd fölött, és kissé nyújtózz meg a gerinced tengelyében fölfelé, mintha finoman távolítani akarnád a csigolyáidat egymástól. Karjaidat emeld oldalra vállmagasságba és húzd az ujjaidat ökölbe. A gyakorlatot végezheted kislabdával a kezedben, mindkét esetben legyen erő a kezedben, szorítsd a labdát vagy ökölbe a kezedet.

1. verzió

Ezután forgasd a karjaidat azonos irányba az aktuális teljes és fájdalommentes mozgástartományban. Ismételd 5-10-szer. Majd a karforgatást kösd össze fejmozgással: amikor fölfelé forgatod a tenyered, nézz föl; amikor lefelé forgatod a tenyered, nézz le. 5-10-szer ismételd. A fej fölfelé emelésénél az álladdal nyújtózz kissé fölfelé, amikor lehajtod a fejed, az álladat közelítsd a mellkasodhoz.

A következő sorozatban ellenkező irányba forgatjuk a karokat és a fejet. Tehát a feladat ugyanaz, mint az előbb, de amikor fölfelé nézünk, akkor forgatjuk lefelé a tenyerünket és fordítva.

2. verzió

A gyakorlaton most annyit változtatunk, hogy a két kart ellentétes irányba forgatjuk, a fejet pedig először a fölfelé néző tenyér felé fordítjuk. Váltogatjuk az irányokat.

Majd elvégezzük ezt úgy is, hogy a fejünket a lefelé néző tenyér felé forgatjuk.

Minden verziót 5-10-szer ismétlünk, ha szükséges egységenként pihenjünk egy kicsit.

Mire figyelj gyakorlás közben?
  • Kerüld a fájdalmas mozgástartományokat a nyak és a vállmozgások esetében is.
  • Figyelj a testtartásodra végig.
  • Az álladdal nyújtózz, amikor fölfelé nézel, ne ejtsd hátra a fejedet.
  • Lélegezz! Mozgás közben sose tartsd vissza a lélegzeted. Ha nehezedre esik lélegezni és koncentrálni is egyszerre, akkor kösd össze a mozgást a légzéssel. Például: belégzéssel fölfelé nézel, kilégzéssel lefelé.
  • Ha valamilyen váll panaszod vagy nyaki problémád van, ami rosszabbodik a gyakorlat végzésekor, hagyd abba a mozgást és kérd gyógytornászod tanácsát.

 

 

A psoas izom. Mi a szerepe? Hogyan nyújtsuk?

A psoas izom egy igen összetett funkciót ellátó izom, mely komplexitás az anatómiai elhelyezkedéséből adódik. Összeköti a törzset az alsó végtaggal. Éppen ezért, ha valami gond van vele, sokféle problémát tud okozni testszerte. Leggyakoribb panasz, amiben a psoas izom szerepet játszik a derékfájás, de gyakran csípő- és térdfájdalmak hátterében is ezen izom diszfunkciója áll.

Fontos megjegyezni, hogy a psoas izom állapotára igencsak hat a testtartásunk (statikus és dinamikus is) és az, hogyan használjuk a testünket hétköznapi mozgásaink során, például az is, hogyan járunk.

Hol helyezkedik el a psoas izom?

A psoas izom latin neve musculus psoas major. Gyakran együtt emlegetik a m. iliacussal, ami egy jóval rövidebb izom és a csípőhajlításban van szerepe. Együtt iliopsoas-nak nevezik, és gyakran, tévesen a psoas major-t is a csípőhajlítók közé sorolják. Van még egy hasonló nevű rövidebb izom, ez a m. psoas minor.

Jelen bejegyzésben azért választom külön az m. iliacus-t és a m. psoas major-t, mert működésük nagyban különbözik egymástól, így nem célszerű egy kalap alá venni a kettőt.

A psoas major az utolsó hátcsigolya (T 12-es) és a lumbális (ágyéki) csigolyák (L 1-5) csigolyatestéről és porckorongjáról ered, majd lefelé fut, és a csípőízület előtt elhaladva a combcsonton tapad. Az izom rostjai között több ideg fut és körülötte is rengeteg fontos ideg, vér- és nyirokér található, illetve előtte a hasüregben helyezkedik el  sok belső szervünk.

A psoas major működése

Működése, ahogy már említettem igen sokrétű. Elhelyezkedéséből adódóan rengeteg ízületre hatással van. Ezért az, hogy az egyik ízületben milyen funkciót lát el, függ a többi ízület helyzetétől. Tehát az aktuális testhelyzet és a testrészek egymáshoz viszonyított helyzete befolyásolja azt, hogy melyik ízületben milyen mozgást generál.

Nézzünk meg néhány jellemző mozgást, illetve problémát is, amit okozhat.

Főbb mozgások és funkciók:

  • részt vesz a törzset előre hajlításában,
  • az ülésből felállásban,
  • de képes az alsó háti szakaszt hátrahajlítani (feszíteni) miközben az alsó lumbális gerincszakaszt előre hajlítja,
  • stabilizálja a lumbális gerincet,
  • a csípőízületi hajlításban is közreműködik.

Néhány diszfunkció:

  • az egyik leggyakoribb testtartás hiba: a mellkas előre tolódik a medencéhez képest, ezáltal az alsó háti szakaszon egy feszülés (hátrahajlás) jön létre,
  • felegyenesedett helyzetben a medencét hátrabillenti (megjegyzés: olykor ezt nevezik előrebillent medencének, de ez csak viszonyítás kérdése, én a medence törzshöz közelebb eső pontjának a helyzete szerint szoktam meghatározni), ez a behúzott (magunk alá billentett), lapos fenék (ebben a helyzetben a farizom nem is tudja ellátni a feladatát),
  • járáskor nincs meg a hátul kitámasztási, elrugaszkodási fázis,
  • ülésből felálláskor nehéz kiegyenesedni és fájdalom jelentkezik a derékban,
  • fasciálisan kapcsolódik a rekeszizomhoz, így állapota hatással van a légzésmechanizmusra is.
Mit tehetünk az izommal, ha gond van vele?

A psoas izom nyújtásának fontosságáról gyakran lehet hallani, és szakemberek is rendszerint javasolják a nyújtását csípő és derékpanaszok esetén, illetve főként az ülő életmódot folytató embereknek. De előfordul, hogy nem a nyújtással érünk el jó eredményt, sőt van, hogy még több problémát okozunk vele. A lefutása alapján látjuk, hogy egy hosszú, sok ízületet áthidaló izomról van szó, ezért előfordul az is, hogy az egyik része rövidült, a másik pedig túlnyúlt. Egy rövidült vagy túlnyújt izom gyenge is, tehát célszerű többféleképpen foglalkoznunk vele és nem kizárólag a nyújtásra helyezni a hangsúlyt.

A nyújtáson kívül ajánlott lazítani és erősíteni, illetve hétköznapi mozgásaink során figyelni és korrigálni a testtartásunkat. A lazítás azt jelenti, hogy olyan passzív helyzetbe hozzuk az izmot (például megtámasztva a testrészeinket és kihasználva a gravitációt), amelyben el tud lazulni.

Vannak terapeuta által végzett manuális psoas nyújtó-lazító technikák is, ekkor belenyúl a terapeuta az izomba és nyomás alkalmazása által igyekszik lazulást kiváltani az izomban. Ez, amint látjuk az anatómiai ismereteink alapján, nem egy veszélytelen technika, ugyanis meglehetősen sok képlet található a psoas major környezetében. Ezért ha ilyen “beavatkozásra” vágyunk, egy megfelelő képzettséggel rendelkező terapeutát keressünk fel. Önmagunk kislabdával történő psoas izom lazítására azonban senkit sem biztatnék. Fókuszáljunk inkább a helyes nyújtásra. Önmagában egy manuális psoas nyújtás nem fog eredményre vezetni, ha nem változtatunk az előidéző tényezőkön. Viszont a rendszeres aktív munkával passzív technikák nélkül is el lehet érni jelentős változást. Félreértés ne essék, nem bírálom a manuális technikákat, hisz én is használom a manuálterápia eszköztárát, csak óvatosságra intek.

Még egy gondolat a psoas izom problémáival kapcsolatban: érdemes mindig átfogóan gondolkozni, és az egész testre kiterjedő mozgásprogramot kialakítani.

Azzal egyetértek, hogy ülőközpontú világunkban érdemes ezt az izmot (is) rendszeresen nyújtani. Nézzük meg hogyan.

A psoas izom nyújtása

A klasszikus poas nyújtást fogom bemutatni, de mindenképp olvasd végig és figyeld meg az apró részleteket, mert ebben van a nyújtás lényege (általános érvényű igazság). Sokan nem megfelelően végzik ezt a nyújtás, ezáltal még nagyobb kompressziót helyezve a lumbális gerincre. Egy nem megfelelően végzett nyújtással sok kárt okozhatunk magunknak. Tájékozódjunk több forrásból, mielőtt nekilátunk, és ami a legfontosabb, igyekezzünk pontosan végrehajtani a gyakorlatot. A lényeg mindig abban rejlik, hogy a testrészeid hogyan helyezkednek el a térben és egymáshoz képest, törekedj ennek a megérzésére.

Helyezkedj el féltérdelő helyzetbe úgy, hogy a hátul lévő combod függőleges, azaz a törzsed vonalában legyen (ne hátrébb!), az elől lévő térded pedig minimum 100 fokban legyen behajlítva.

Törzsed legyen egyenes, azaz a csípőd legyen a térded fölött, a mellkasod pedig a medencéd fölött. A bordáid engedd le.

Tedd a kezed a csípőlapátodra, hogy érzékeld, hol helyezkedik el a térben. Képzeld el, hogy a medencéd egy edény amely, ha elbillen, annak tartalma kiömlik. A nyújtás során a célunk, hogy a medence neutrális helyzetben maradjon, azaz a tartalmát ne öntsük a földre.

Majd lassan told előre a medencéd (csak előre, ne a talaj felé) úgy, hogy a mellkasod a medencéd fölött maradjon. Tehát ne íveljen hátra a gerinced, hanem őrizd meg a gerinced neutrális helyzetét mindvégig. Az elől lévő lábszárad maradjon függőleges (ha kell lépegess előrébb). Addig menj előre a medencéddel, amíg az nem billen el (emlékezz az edényre). Tartsd meg a helyzetet 30-60 másodpercig. A medence helyzetének megtartásában segít az, ha megfeszíted a farizmod (a farizom stabilizálja a medencét), és így tolod előre. Figyelem, ha jól csinálod, nem jön létre hatalmas mozgás.

Ugyanezt videón is megnézheted:

A tipikus hibák a psoas nyújtásakor:
  • a medence előre billen,
  • az elől lévő térd kisebb szöget zár be, mint 90 fok (ez hozzásegít a medencebillenéshez),
  • a derék hátra ível, tehát létrejött egy hátrahajlás a gerincben, ami nem célunk,
  • a mellkas előre tolódik, szintén feszítés jön létre a gerincben.

Hamarosan további bejegyzésben fogunk még foglalkozni a psoas izommal.

 

 

Csuklyás izom fájdalom kezelése, önkezelési technikák

A csuklyás izom fájdalom elég gyakori panasz. Előfordul, hogy olyan mértékben befeszül, rövidül és csomós lesz, hogy a nyaki mozgásokat is korlátozza. Általában nem önmagában, hanem bizonyos izmok feszülésével és gyengülésével jár együtt.  Nyaki panaszt, váll fájdalmat és akár fejfájást is okozhat.

Egy kis anatómia

Az izom neve tulajdonképpen trapéz izom (musculus trapezius), a csuklyás izom elnevezést hétköznapi szóhasználatban használjuk, és az izom felső részét illetjük vele, mely hasonlóan egy csuklyához, körülveszi a vállövet.

A trapéz izom nevét az alakjáról kapta. Három része van, melyek különböző rostból állnak, és különböző funkciót látnak el:

  1. leszálló rostok: ezen rostok a tarkótól a lapockához és a kulcscsonthoz húzódnak, rövidülésre hajlamosak. Ezt a részt szoktuk csuklyás izomnak nevezni.
  2. haránt rostok: a lapocka nyúlványáról ered és húzódik a csigolyák tövisnyúlványához, gyengülésre hajlamosak.
  3. felszálló rostok: lentről a csigolyák felől indulva éri el a lapocka nyúlványát, az izom ezen része szintén gyengülésre hajlamos.csuklyás izom, trapezius

Stabilizáló és mozgató feladata is van az izomnak. Amikor stabilizál, akkor főként a lapockát tartja egy adott pozícióban, miközben a felső végtag vagy esetleg a nyak mozdul el hozzá képest. Mozgatáskor a lapockát mozdítja el, a felső része az izomnak megemeli a lapockát, a középső része közelíti a gerinchez, az alsó része pedig kissé lefelé és a gerinc irányába húzza azt. A valóságban az izomműködés mindig árnyaltabb, hiszen az izmok rostjai a legtöbb esetben több dimenzióban helyezkednek el, tehát többsíkú mozgások jönnek itt létre.

Mitől válik fájdalmassá?

Több oka is lehet a fájdalom kialakulásának:

  • az egyoldalú és ismétlődő mozdulatok, testtartások.
  • a stressz és megoldatlan lelki problémák.
  • helytelen mozgásminta.
  • sérülés, vagy más izom problémájának a kompenzálása.
Hogyan kezelhető?

A kezelés első lépése a tünetek, azaz a fájdalom csökkentése. Ehhez különféle izomtechnikákat, lágyrész manuálterápiát és Trigger pont kezelést használunk. A kinesio tape is segítség lehet az izomfájdalom csökkentésében. Minden esetben megtanítok a vendégeimnek munkahelyen és otthon is alkalmazható mobilizációkat, nyújtásokat is. Ez azért is tartom lényegesnek, mert ezekkel a módszerekkel ha később újra előjön a panasz, tud segíteni önmagán. Ha csak passzív technikákat alkalmazok, kénytelen lesz minden alkalommal szakemberhez fordulni.

a csuklyás izom kezelése

A következő lépése a terápiának a kiváltó okok felkutatása, és lehetőség szerinti megváltoztatása. Ez nem minden esetben egyszerű feladat, mert a munkahelyi pozíció és a stressz, a nem túl jó mozgásminták megváltoztatása hosszabb tanulási folyamat, azonban a tartós eredmény záloga is.

Mutatok néhány olyan technikát, amit már most kipróbálhatsz. De kérlek, végezd óvatosan és közben figyelj a kialakuló érzésekre, a testrészeid helyzetére.

A csuklyás izom nyújtása:

Végezheted ülve vagy háton fekve is. Az ülő változatát mutatjuk most be, de a lényeg a háton fekvő verziónál is ugyanaz.

Helyezkedj el kényelmes és helyes ülőhelyzetben (egy kis segítséget ITT találsz ehhez). Ülhetsz széken, törökülésben vagy akár sarokülésben is. Lazítsd el a mellkasod úgy, hogy kissé lefelé engeded az alsó bordáidat (tehát ne emelkedjenek előre), miközben a derekad alsó része enyhén homorú marad. Engedd lazára a vállaidat, kissé ejtsd le az állad úgy, hogy az arcod továbbra is előre néz, a tarkód ellazul.

Hajtsd oldalra a fejed (közelítsd például a jobb füled a jobb válladhoz) miközben megtartod a törzs és az arc síkját. Tehát a fejed csak oldalra mozduljon el. Majd nyúlj át az azonos oldali kezeddel, és fogd meg a fejedet (ha jobbra hajtod a fejed, jobb kézzel fogd meg). Told lefelé a másik vállad (a példa szerint a bal vállad). Ezután többféle módon is nyújtsd meg az alábbiak szerint.

  1. Statikus nyújtás: amikor érzed a húzódást, tartsd ki 20-30 mp-ig. Közben lélegezz.
  2. Ellenállásos nyújtás: belégzésre picit feszítsd bele a tenyeredbe a fejedet (tehát balra tolod a fejed, de a jobb kezed ellenáll a mozgásnak), majd kilégzéssel lazíts, és kezeddel óvatosan húzd tovább a fejedet jobbra. Ismétled 3-5-ször. De ne erőltesd.
  3. Mobilizáció: kilégzésre kezed segítségével húzd el a fejed a vállad irányába (példánk szerint jobb váll), tartsd meg egy pillanatra, majd középhelyzetig térj vissza belégzéssel. Ismételd 10-szer lassan.

csuklyás izom nyújtása

Változat:

Végezheted úgy is a gyakorlatot, hogy nem csak elhajtod oldalra a fejed, hanem el is fordítod (a példa szerint: jobbra elhajtod, majd jobbra fordítod; tulajdonképpen jobbra lefelé nézel).

Fontos:

  • ne erőltesd a nyújtást, húzódást érezz, ne fájdalmat,
  • ne rángasd a fejed,
  • és figyelj mindig az érzéseidre!

A figyelemmel kísért és rendszeres gyakorlás meghozza eredményét.

Mozgásminta gyakorlat

Segítség lehet még a csuklyás izom panasza esetében, ha kissé változtatsz a megszokott mozgásaidon. Előfordul, hogy bizonyos mozgásainkat mindig ugyanúgy végezzük, és észrevétlenül túlterhelünk ezáltal izmokat, ízületeket.

Végezz el egy egyszerű tesztet: emeld meg az egyik karod a magasba. Majd figyeld meg, hogy a vállöved, a karod a mellkasod milyen helyzetbe került a kar megemelésekor.

Több minden történhet: úgy emeled a karod, hogy felemelkedik az egész vállöv, megemelkedik és előre tolódik a mellkas, előre helyeződik a súlypontod (a medencéd előretolódik). Lehet, hogy ezek közül mind bekövetkezett, lehet, hogy csak az egyik vagy éppen egyik sem. Szeretném hangsúlyozni, hogy mindegyik változat rendben van, hacsak nem minden egyes karemelésnél ugyanígy csinálod.

Egy egyszerű gyakorlattal javíthatsz a mozgásmintádon, amit aztán tudatosan vezess be a hétköznapi mozgásaidba is.

Állj egy fal elé úgy, hogy a sarkad nem, de a feneked és a hátad közepe (nőknél a melltartóvonal) hozzáér a falhoz. Az alsó bordáidat engedd le, szinte rásimulnak a hasadra. Az állad biccentsd le, a fejedet pedig azért ne érintsd a falhoz, mert ha feszes a nyakad (és ha fáj a csuklyás izom, nagy az esély rá), akkor szintén előre fognak emelkedni a bordáid. Ha ez megvan, emeld meg a karod vagy karjaid a magasba úgy, hogy a vállöv lent maradjon (lásd a képet).

Gyakorlatok az íróasztalnál

A videón látható gyakorlatokat lassan végezd, ha fájdalmat, zsibbadást vagy kellemetlen kattogást vált ki valamelyik gyakorlat, ne erőltesd.

  1. Húzd fel a vállaidat a füled irányába, amennyire tudod, illetve amennyire jól esik, majd lassan engedd vissza. Ismételd néhányszor. Ennél a gyakorlatnál a trapéz izom felső részét aktiváljuk, megrövidítjük, majd a lassú leengedéssel fékező (excentrikus) működésre késztetjük, mely segít ellazulni a feszes izmot. Gyakran ez az egyszerű mozdulat többet ér mint a nyújtás. Alkalmazd azt, amelyik neked a legjobb.
  2. Hajtsd el a fejed jobbra, a bal karodat pedig emeld oldalra kissé vállmagasság alá, enyhén behajlított könyökkel. Ha jól esik, mozgasd lassan előre-hátra a karod néhányszor, és/vagy forgasd lassan az arcod lefelé-felfelé. Itt a nyak oldalsó részét mobilizáljuk. Végezhetjük statikusan nyújtásként, és mozgással kombinálva dinamikus nyújtásként (ezt nevezem mobilizációnak).
  3. Hajtsd le a fejed, majd az álladat lent tartva emeld vissza. Ha az állad nem engeded előre, hanem a tarkódat tolod hátra, a mozgás a háti gerincszakasz felső részén fog létrejönni. Ez a mozgás igen hasznos monitor előtt ülőknek, amikor a fej hajlamos előre tolódni.

A gyakorlatok közben figyelj a légzésedre, lélegezz mélyebben, kösd össze a ki-belégzést a mozgással.

 

 

 

Spondylolisthesis, avagy a csigolya elcsúszás

A spondylolisthesis a csigolya valamilyen irányú (előre vagy hátra) elcsúszását jelenti a sagittalis síkban. A spondylo szó több kórképünk elnevezésében is szerepel. Nézzük meg, mi ezek között a különbség.

Fogalmi útbaigazítás

Mi a spondylosis? A csigolyák és a csigolyák között lévő kisízületek degeneratív elváltozása. Többnyire meszes felrakódásokkal, perem és csőrképződéssel társul. A csigolyák közötti rés beszűkül, a csigolyák között elhelyezkedő szalagok is meszesednek. Fájdalom, mozgáskorlátozottság kíséri.

Mi a spondylolysis? A csigolyaív elszakadása, mely a csigolyaív legvékonyabb részén, a kisízületek ( pars interarticularis) között szokott létrejönni. Bekövetkezhet egyoldalon vagy kétoldalon. Utóbbi esetben a csigolya tulajdonképpen kettéválik.

csigolyaív szakadás

A spondylolisthesis

Az az állapot, amikor a csigolya előrecsúszik az alatta lévő csigolyán (ritkán hátra). Mindez csak akkor tud bekövetkezni, ha a spondylolysis (ívszakadás) kétoldali. Ez az elcsúszás előfeltétele. Leggyakrabban a keresztcsont-ágyék átmenetnél (lumbosacralis átmenet) alakul ki. De előfordul a lumbális 4-es és 5-ös csigolyák között is.

Mik azok a kisízületek?

A gerinc ízületei, melyek a gerinc mozgékonyságát teszik lehetővé. Az egymás felett lévő csigolyák a kisízületekkel kapcsolódnak egymáshoz. Ezek az ízületi felszínek a csigolyaíveken vannak, felfelé és lefelé kettő-kettő.

A spondylolisthesis kialakulásának okai
  • isthmicus eredet: a nagy igénybevétel miatt sorozatos microtraumák keletkeznek, mígnem létrejön a fáradásos törés.
  • degeneratív elváltozás: degeneráció, elhasználódás talaján létrejövő elcsúszás,
  • fejlődési rendellenesség: leggyakrabban a lumbosacralis átmenetben,
  • trauma: csigolya törése esetén,
  • patológiás elváltozás: tumor, csontritkulás (a csont szerkezet gyengül).

A sorozatos microtraumák talaján létrejött spondylolisthesis (isthmicus) a leggyakoribb, főként sportolók körében.

spondylolisthesis

A csigolya elcsúszás tünetei

Jellemző a terhelésre és a hátrahajlásra (néha előrehajlásra is) fokozódó derékfájás. Neurológiai tünetek inkább csak a nagyfokú csuszamlásnál tapasztalhatóak. A tünetet önmagában nem a csigolya elmozdulás szokta okozni, hanem a környező izmok, szalagok túlterhelése, feszülése.

Hogyan kezelhető a spondylolisthesis?

Az esetek nagy részében a konzervatív terápiáé a főszerep, azaz a gyógytornáé és a kiegészítő módszereké.

A kezelés célja:

  • a fájdalom csökkentése, ez különböző eszközökkel lehetséges: lágyrész manuálterápiával, kinesio tappel, köpölyözéssel, fizikoterápiával;
  • a gerinc stabilizáció: megfelelően kivitelezett törzserősítő gyakorlatokkal;
  • testtartás korrekció, testtudatosítás;
  • életmód, mozgás-szokások, munkahelyzet megváltoztatása.

csigolya elcsúszás, gerinc stabilizációs gyakorlat

Félreértelmezve él a köztudatban, hogy a csigolya elcsúszást a manuálterapeuta helyre tudja tenni. Nem tudja. Az érintett csigolyával szomszédos szegmensek között létrejött mozgásbeszűkülést képes feloldani, miközben védi az elcsúszott csigolyát. Ezáltal az adott szegmensre ható túlmozgás, terhelés csökken. Így a panaszok is enyhülnek.

A spondylolisthesis és a legtöbb derékfájdalom esetében a törzsizmokat stabilizáló funkciójukban szükséges megerősíteni, összehangolva a légzéssel és a környező izmokkal. A testtartás javításával és a test tudatosításával a szervezetet ért mindennapos káros fizikai hatásokat tudjuk csökkenteni. Azonban fontos a jó életminőség kialakításához és fenntartásához, hogy a lelki terheket is felszínre hozzuk, és feldolgozzuk.

 

 

Gerinccsatorna szűkület kezelése

Mi állhat egy derékfájás hátterében? Nagyon sok minden. Közülük az egyik a gerinccsatorna szűkülete, mely általában egy összetett probléma. Ezért a kezelése is nagy körültekintést igényel. Mégis miben különbözik a gerinccsatorna szűkület a lumbágótól, az isiásztól, a spondylolisthesistől vagy éppen a gerincsérvtől?

Mi az a gerinccsatorna szűkület?

Canalis spinalis stenosis-ról (latin elnevezés) akkor beszélünk, amikor a csigolyák által alkotott csontos csatorna átmérője valami oknál fogva csökken a gerinc bizonyos szakaszán vagy szakaszain. Ebben a kanálisban fut a gerincvelő és a kilépő ideggyök egy része, melyek a tércsökkenéssel nyomás alá kerülnek, így alakítva ki a tüneteket.

A  szűkület a gerinc bármely szegmensében bekövetkezhet, de panaszt legtöbbször azon területeken okoz, ahol eleve (anatómiailag) kisebb a a csatorna átmérője. Ez pedig a nyaki és az ágyéki gerincszakasz.

Tünetek

Tehát nem minden esetben okoz panaszt, így nem minidg derül rá fény. Előfordulhat az is, hogy a derékfájás okának kutatása során kapjuk ezt a diagnózist, azonban nem biztos, hogy a panaszaink oka valóban a gerinccsatorna szűkület.

A szűkület miatt kialakuló panaszokra jellemző a fájdalom, zsibbadás, bizsergés, izomerő csökkenés, esetleg vizelet- és székletürítési probléma.

Az ágyéki gerinc területén létrejött szűkületkor a fájdalom a hosszabb ideig tartó gyalogláskor, álláskor jelentkezik, amely rendszerint előrehajlással enyhül vagy megszűnik. Ezért gyakran ki is alakul egy hajlott, úgynevezett antalgiás testtartás.

Mikor fordulj orvoshoz?

Ha huzamosabb ideig tartó fájdalmat érzel a deréktájon, amely esetleg végtagba sugárzik és/vagy zsibbadással, érzéskieséssel társul, mindenképp keress fel egy hozzáértő orvost, aki segít tisztázni a tünetek eredetét.

Hogyan alakul ki?

Egyénenként különböző lehet a gerinccsatorna tágassága. Tehát valaki eleve keskenyebb gerinccsatornával születik, ezért aztán egy degeneratív folyamat hamarabb okoz nála térszűkítést, mint egy tágabb kanálissal rendelkező egyénnél.gerinccsatorna szűkület kezelése blog

Geinccsatorna szűkületet okozó folyamatok:

  • porckorongsérv
  • degeneratív csontos felrakódások
  • megvastagodott szalagok
  • a gerincet érő sérülések
  • térfoglaló folyamat (ciszta, tumor stb.)
Diagnosztika

Ez orvosi feladat. Körültekintő anamnézis felvétel és fizikális vizsgálat is szükséges ahhoz, hogy a képalkotó vizsgálatok eredményeit megfelelően értékelni lehessen. Ahogy már szó volt róla, a röntgen felvételen látható elkeskenyedett gerinccsatorna még nem biztos, hogy a panasz okozója. Az MRI vizsgálat még pontosabban megmutatja a szűkület magasságát és mértékét.

Gerinccsatorna szűkület kezelése

Minden esetben azt javaslom, hogy szakember vezetésével kezdj neki a mozgásnak. Szükség lehet gyógyszeres terápiára is a tünetektől függően. Az első választás általában a konzervatív kezelés (gyógytorna és egyéb fizikoterápiás eljárás), hacsak nincs ok azonnali műtéti beavatkozásra. A gyógytorna a gerinccsatorna szűkület esetén leggyakrabban csak késlelteti a műtétet. Azonban olyan eset is előfordul, hogy egyéb okok miatt a műtét nem kivitelezhető, ekkor a páciens számára nem marad más, mint a konzervatív terápia kezelési lehetőségként.

A gyógytorna rövidtávú célja a tünetek megszüntetése vagy lehetőség szerinti mérséklése. Hosszútávon pedig a tünetek romlásának, illetve kiújulásának megelőzése.

A gyógytornász olyan gyakorlatokat tanít, amelyek:

  • növelik az állóképességet, erősítik az izomzatot,
  • helyreállítják a gerinc rugalmasságát és stabilitását,
  • fejlesztik az egyensúlyt.

A gyógytornász segít:

  • az optimális testtartás kialakításában,
  • a hétköznapi mozgások átalakításában gerincbarát mozgásokká,
  • a napi mozgásprogram megtervezésében.

gerinccsatorna szűkület kezelése

A torna előtt a gyógytornász elvégzi a  mozgásvizsgálatot, és a tünetek alapján összeállítja a mozgásprogramot. A gyakorlatok függnek a társkórképektől is. Az esetek nagy részében a gerinccsatorna szűkület egy vagy több más kórképpel jár együtt (lásd az okokat). Az egyik legfontosabb gerinccsatorna szűkületre utaló jel az, hogy a panaszok előrehajlásra enyhülnek. Az előrehajlás során megnő a tér a gerincsatornában, ez lehet akár 25% is (kutatások alapján).

Mutatunk egy egyszerű gyakorlatot, mellyel általában csökkenthető a fájdalom. A gyakorlat elvégzése közben figyelj arra, mit érzel, és csak addig csináld, amíg jól esik. Amennyiben a fájdalom fokozódik, hagyd abba a gyakorlatot.

Gyakorlat

Ülj le egy szék szélére laza, de megfelelő ülőhelyzetben (olvasd el itt, milyen az). Lábaid legyenek kis terpeszben vagy összezárva.

Hajolj előre mélyen gömbölyített háttal, a nyakad is legyen laza, lógjanak a karjaid. Maradj ebben a testhelyzetben kb. 20-30 másodpercig. Majd fokozatosan emelkedj vissza a kiinduló helyzetbe. Ismételd többször a mozdulatot.

Ahogy említettem, a gerinccsatorna szűkület gyakran társul más elváltozással, amely esetében az előrehajlás káros lehet. Gyakorlás előtt javaslom, hogy kérdezd meg orvosod, gyógytornászod véleményét!

 

 

Csontritkulás és megfelelő fizikai aktivitás

A csontritkulás egyre több embert érint, és ma már nem csak a menopauzához és az idős korhoz köthető a probléma. Azt minden osteoporosissal foglalkozó cikk megemlíti, hogy a mozgás fontos a megelőzésben és a kezelésben egyaránt. Még mozgásformákat is javasolni szoktak, ám azt nagyon ritkán említik meg, hogy pontosan hogyan ha a megfelelő terhelés a csont anyagcsere folyamataira.

Mi a csontritkulás (osteoporosis)?

Az osteo szó csontot jelent, a porosis pedig nyílást, pórust. A csontritkulás orvosi meghatározása: a csont tömegének és sűrűségének a folyamatosan progrediáló csökkenése, mely a csont minőségének és működésének romlásával jár, ennek következtében a csonttörés esélye megnő.

Általában a klimaxot és az éveink számának növekedését jelölik meg kiváltó okként. Mielőtt azonban azt boncolgatnánk, hogy mitől alakul ki a csont felritkulása, ismerkedjünk meg a csont működésével.

Hogyan működik a csont?

A csont összetételét tekintve, természetesen leegyszerűsítve, szerves (kötőszöveti rostok: kollagén) és szervetlen részekből (ásványi sók) áll. A szerves alkotók biztosítják a rugalmasságát, a szervetlen állomány pedig a szilárdságát. Ezek megfelelő aránya pedig biztosítja a jó teherviselő képességét.

A csont élő anyag, mely folyamatos átépülését, megújulását a funkcionális igénybevétel határozza meg. Enélkül könnyebbé, törékenyebbé válik, tehát szerkezetében változás indul el. Létrejön az osteoporosis. Az átépítést a csontképző és csontlebontó sejtek összehangolt működése hozza létre a tápanyagokból a már fent említett terhelésnek vagy éppen a terhelés hiányának megfelelően.

csontritkulas-osteoporosis-testtartas-cikk

A csontképzést befolyásoló tényezők:

  • megfelelő fizikai aktivitás
  • hormonrendszer
  • egyéb betegségek
Az osteoporosis okai

Természetesen a megfelelő tápanyagok és a hormonrendszer optimális működése szükséges a jó csontanyagcseréhez. Azonban a csontritkulás a legtöbb esetben nem az egész csontrendszert érinti, hanem van néhány tipikus megjelenési helye.

Leggyakoribb előfordulási helyek:

  • gerinc (főként hátcsigolyák)
  • combcsont feje (csípő)
  • bordák
  • csukló
Hogyan mérhető a csontritkulás?

Az oszteodenzitometriás készülékkel mérik a csont ásványianyag tartalmát (szervetlen állomány). Többnyire azokon a területeken, ahol a leggyakrabban jelentkezik a csontritkulás (fent említett testtájak). De teljes testen is végezhető a mérés. Az eredményt az azonos kor és nem szerinti egészséges egyének referenciaértékeivel vetik össze.

A leleten ez a T-score érték:

  • ha -1 felett van, a csontsűrűség normális
  • ha -1 és -2,5 között van, enyhe a csontritkulás, ez az osteopenia
  • ha -2,5 alatt van az érték, a diagnózis: csontritkulás

csontritkulas-cikk-blog

A csontritkulás kezelése

Megvan az eredmény: osteopenia vagy osteoporosis. Az orvos ellátja a pácienst gyógyszerekkel, vitaminokkal, ásványi anyagokkal és táplálkozásra vonatkozó javaslatokkal. Esetleg beutalja gyógytornára. Most már tudod, hogy a táplálkozás, a vitamin és ásványianyagpótlás stb. és az adekvát fizikai aktivitás csak együtt működik. A csontsejtek akkor tudják, hová építsék be az ásványi sókat, ha az a csont megkapja a mechanikai ingert, enélkül nem fog megtörténni.

Milyen fizikai aktivitással kezelhető a csontritkulás?

1. Gyaloglás

A csont regenerációját elősegítő mozgás az olyan felegyenesedett testhelyzetben végzett alacsony intenzitású, de ismétlődő (tehát rendszeres) terhelés, amely a csontra megfelelő irányú erővel hat. A legegyszerűbb és legjobb ilyen mozgásforma a gyaloglás.

De ez mégsem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Ugyanis, ha a testtartásod és a lábbelid nem megfelelő, akkor a mechanikai behatás nem ott stimulálja a csontsejteket, ahol szükség van rá. Például: az előregörnyedt testtartás (kórosan púpos hát, amit ne keverjünk össze a normális háti görbülettel), vagy a túlkorrigált testtartás esetén (mellkas előretolása) nagyon fontos először ezek korrigálása. A már kis sarokkal ( 1 cm) rendelkező cipőtől előbbre helyeződik a testünk súlypontja, amelynek kompenzálására testünk több ízületben kis elmozdulásokat  hoz létre. Így megváltozik az adott ízület terhelési felszíne. Ha az ízületi felszín más pontjára esik a terhelés, és ez rendszeresen így történik, a csont másképp fog fejlődni.

2. Helyes testtartás

A rossz testtartás egyénenként változó lehet, de van néhány alapvető szempont, ami szerint saját magunkat is tudjuk korrigálni álló helyzetben.

Alapvető testtartás-szempontok: mezítláb gyakorold.

  1. lábfejek külső talpszéle párhuzamos
  2. kissé hátravisszük a súlypontunkat, így a csípő a sarok fölé kerül
  3. leengedjük az alsó bordákat, hogy ne emelkedjen előre a mellkasunk
  4. vállainkat leengedjük (nem feszítjük hátra)
  5. a fejet kissé hátrahúzzuk, vissza a mellkasunk fölé, és lebiccentjük az állunkat.

helyes testtartás, csontritkulás

3. Gyógytorna (korrekciós gyakorlatok)

A gyógytorna célja az általános kondíció javításán túl az, hogy az érintett terület körüli izomzatot, és a törzsizmokat erősítsük, ezáltal az ízület és a törzs stabilitását növeljük. A gyengült és a zsugorodott izmok erősítése ill. nyújtása hozzájárul a helyes testtartáshoz. Ezenkívül megtanítjuk és gyakoroltatjuk a helyes testtartást. Funkcionális gyakorlatokkal javítjuk a mozgékonyságot, a stabilitást, és az állóképességet is. Különböző felegyenesedett és korrigált testhelyzetekben (álló, ülő) végzett mozgásokkal, gyógytorna és járógyakorlatokkal javítjuk a testtudatot, a testtartást és a megfelelő mechanikai ingerrel hatunk a csontokra. Tanácsokkal látjuk el a pácienst a terhelés adagolására, növelésére és rendszerességére vonatkozóan.

4. Súlyzós gyakorlatok

Legtöbbször csontritkulással kapcsolatban a súlyzós gyakorlatokat pozitív hatását említik.  Valóban jó a súlyzózás, ha tudod, hogyan kell csinálni. De mindennapi mozgásaink során gyakran emelünk fel dolgokat, vagy van lehetőségünk megemelni tárgyakat. Ha ezeket kihasználjuk, és jól csináljuk ugyanolyan hasznot húzunk belőle, mint a súlyzós edzésből. És talán kevésbé unalmas. A súlyzós gyakorlatok mellett is hasznos ezekkel a lehetőségekkel élni. Például bevásárláskor a kocsitolás helyett kézben vigyük a termékeket vagy kézi kosarat válasszunk. Ha nem túl messze lakunk a bolttól, vigyük haza kézben a szatyrot, és cipeljük változatosan, egyik-másik kézben, vállon, háton. Otthon használjuk a magasabb polcokat is, a felfelé nyújtózás, pakolás szuper a vállaknak és a hátizmainknak. Vagy a gyerek emelgetése is tökéletes mozgás.

Milyen mozgás nem befolyásolja az osteoporosist?

Az úszás és a biciklizés nem a megfelelő terápia a csont regenerálódása szempontjából, és a fekvő testhelyzetben végzett torna sem. Azonban bizonyos szempontból szükség van/lehet rájuk, és jó kiegészítése például a gyaloglásnak.

Megelőzhető-e a csontritkulás?

Csak ismételni tudom magam: a rendszeres és változatos mozgás, a minél több gyaloglás, a jó testtartás mind meghatározója a mozgásszervi egészségünknek. Természetesen ehhez az is kell, hogy változatosan, mértékkel és természetes ételekkel táplálkozzunk. Nap mint nap dolgozzunk ne csak a testi, de a lelki és szellemi jólétünkért is.

A Béres Egészségmagazin 2016. őszi számában a “Mozogjunk csontritkulással is!” c. cikkben néhány mozgásos tanácsot olvashatsz tőlem. A cikket a képre kattintva olvashatod el.

csontritkulas-gyogytorna-beres-magazin

 

 

Spondylosis kezelése gyógytornával

Sokan már fiatalon találkoznak a spondylosis illetve a gerinc meszesedés diagnózisával, amelyet egy derékfájás okának felkutatása céljából készített gerincröntgen mutat ki. Mit jelent ez valójában?

A spondylosis jelentése:

Általában összefoglalóan a csigolya és a csigolyák közötti kisízületek degeneratív elváltozását értjük alatta, mely meszes felrakódásokkal, perem és csőrképződéssel jár együtt. A csigolyák közötti rés keskenyebbé válik, a porckorong kissé ellapul, és meszesednek a csigolyák közötti szalagok is. Mindez a gerinc érintett szakaszainak a mozgásbeszűkülését eredményezi.

háti spondylosis

A gerinc bármely szakaszán létrejöhet, leggyakrabban a mozgékonyabb és az intenzívebb terhelésnek kitett részeken jelentkezik, így a nyaki és a deréki szakaszon jellemző.

Kutatások szerint a meszesedés egy természetes folyamat, amely nem feltétlenül okoz panaszt, és 40 éves kor környékén már mindenki csigolyáin észlelhető. Ha így is van, tehetünk ellene, ugyanis jó néhány tényező elősegíti a kialakulását.

A meszesedés kialakulásához hozzájárul:
  • nehéz fizikai munka,
  • egyoldalú terhelés,
  • ülőmunka, állómunka,
  • rossz testtartás,
  • törzsizom gyengeség,
  • izomegyensúly megbomlása,
  • korábbi sérülés,
  • egyéb gerincbetegségek (scoliosis, Scheuermann, SPA..),
  • anyagcserezavar.

Tehát ha némileg természetesnek is tekintjük a meszesedést a kor előrehaladtával, akkor sem szabad legyintenünk rá, hisz sok problémát okozhat még nekünk. Általában ha valahol csökken a mozgás, azt a szervezet máshol kompenzálja. A mellette vagy akár egy tőle távolabb lévő területen túlmozgás és ezáltal instabilitás jöhet létre.

Honnan tudom, hogy spondylosisom van?

A spondylosis tünetei a különböző gerincszakaszok szerint.

  • Nyaki spondylosis
  • nyaki fájdalom: lehet tompa vagy éles, nyillaló
  • nyaki mozgás nehézkes
  • a nyakizmok feszesek, merevek, görcsösek, fájdalmasak
  • beáll a nyak, antalgiás tartás
  • a fájdalom kisugározhat a vállba, karba
  • fejfájást is okozhat
  • Háti spondylosis
  • háti fájdalom: a lapockák között, a hát középvonalában
  • merevségérzés a mozgáskor
  • nyomásérzékeny, fájó izmok
  • mozgásbeszűkülés a hátiszakaszon
  • a fájdalom oldalra kisugározhat
  • szúró fájdalom lehet a lapockák között
  • Lumbális spondylosis
  • derékfájás reggel és este
  • deréki mozgásmerevség
  • feszes lumbális izmok izomcsomókkal
  • lumbágó és isiász alakulhat ki belőle
  • a fájdalom kisugározhat a keresztcsont, csípőtájékra
  • izomspazmus lumbális gerincferdülést okozhat

A diagnózisunk megvan, lássuk, hogyan lehet javítani a problémán és a kialakulás okán.

A spondylosis kezelése 

Az esetek nagyrészében a panaszok konzervatívan eredményesen kezelhetőek. Azonban a kiújulást megelőzni csak abban az esetben tudjuk, ha a kifejlődés okának véget vetünk.

Az akut panaszok időszakában, tehát az erős fájdalom és a mozgáskorlátozottság megléténél a pihenés és a gerinckímélet a fő teendő. Mivel mindenki más, ezért nehéz általánosságban tanácsot adni még a pihenőhelyzetre vonatkozóan is. Én azt javaslom, hogy bárki bármit mond, az a legfontosabb, hogy nekünk mi a jó. Tehát hallgassuk meg a tanácsokat, próbáljuk ki őket, és csak azt alkalmazzuk, amit valóban hatásosnak érzékelünk. Ehhez egy dolog szüksége, méghozzá saját magunk tudatos megfigyelése.

Kényelmes testhelyzet lehet ilyenkor a hátonfekvés felpolcolt lábakkal, körülbelül úgy, hogy a csípő és térd derékszögben legyen. Ekkor a gerinc tehermentesített helyzetbe kerül, ilyenkor az izmok el tudnak lazulni.

Az oldaltfekvés is jó hatású lehet, bár így létrejön egy oldalra elhajlás a gerinc deréki és nyaki szakaszán, amely adott esetben fokozhatja a panaszt és az izomfeszülést.

Spondylosis kezelése gyógytornával

spondylosis gyógytorna, derékfájás kezelése

Enyhébb fájdalmak esetén, illetve panaszmentes esetben a gyógytorna és más kiegészítő terápiás eljárásokkal a célunk:

  • a fájdalomcsökkentés,
  • az izomspazmus oldása,
  • a lumbális gerinc stabilizálása,
  • a gerincmozgások helyreállítása,
  • az egész test izomegyensúlyának helyreállítása,
  • testtartás korrekció,
  • szükséges életmódbeli változtatások kialakítása.

A kezelés legfontosabb része a gerinc stabilizálása és a test izomegyensúlyának rendbehozása korrekciós gyakorlatokkal, a jó testtartás kialakításával és a új mozgásminták (szokások) átalakításával.

gyógymasszázs derékfájás, spondylosis kezelése

Az izom állapotát és az izomegyensúly helyreállítását különféle manuális technikákkal (lágyrész manuálterápia, trigger pont terápia, fascia technikák) is tudjuk segíteni, ‘terelgetni’ a megfelelő irányba. Ezzel meggyorsíthatjuk a terápiát. A kinesio tape pedig hozzájárul a korrigált állapot megtartásához.

 

 

 

A gerincsérv gyógytorna kezelése

Már nagyon régóta fáj a derekam, minden évben előjön, de aztán el is múlik. Ezért különösebben nem foglalkoztam vele. Pihentettem, bevettem pár fájdalomcsillapítót, és elmúlt. De ez a mostani sokkal erősebb és kellemetlenebb, hétvégén költöztünk és azóta a lábam is fáj, zsibbad. Nem értem, hisz sportolok.

Ez elég tipikus esetleírás egy lumbális gerincsérvvel érkező páciens anamnézisének felvételekor.

Mi a porckorongsérv?

Az emberi gerincet alkotó csigolyák között ún. porckorongok helyezkednek el. Ezek a kívülről rostos, belülről kocsonyás anyagú lemezek csillapítják a gerincre irányuló erőbehatásokat. Ha a gerincet optimális helyzetben éri a terhelés, és a gerincet alkotó képletek anyagcseréje jól működik, akkor a porckorong nem szenved bántódást. Azonban a szövetek anyagcseréje gyakran megváltozik, ahogyan a csigolyák egymáshoz viszonyított helyzete is.

Gondoljunk bele, hány embernek van optimális gerincgörbülete, terheli megfelelően és változatosan a testét, táplálkozik helyesen és szabadul meg a stressztől rendszeresen? Pedig ezek tényezők erősen befolyásolják az egészségi állapotunkat, így a gerincünk egészségét is.

Tehát, ha az egynesúly megbomlik, és a porckorongra ható erő nem egyenletesen oszlik el, előbb utóbb kipukkan a rendszer valahol. A porckorongsérv (discus hernia) esetében a rostos porcgyűrű enged a nyomásnak, és szó szerint kifolyik a belseje. A videó ezt a folyamatot ábrázolja.

Gyakori tényezők, melyek gerincsérv kialakulásához vezetnek:
  • rossz testtartás
  • elégtelen ergonómia
  • túlsúly
  • nehéz tárgyak emelése
  • székrekedés

Ha egy kicsit közelebbről szemléljük a páceinst, akkor megállapíthatjuk, hogy a legtöbb esetben a derék feszítő izmai feszesek, a hasizmok pedig gyengültek. Az így kialalkult izomdiszbalansz elmozdíthatja a csigolyákat, a medencecsontokat, ezáltal megváltoztatva a terhelési felszínek egymáshoz képesti viszonyát.

Az rossz irányú kis intenzitású, ám ismétlődő erőbehatás ugyanúgy okozhat sérvet, mint az egyszer bekövetkező nagy nyíróerő. Például a naponta felvett rossz ülő testtartás az autóban és/vagy a hajlott derékkal, lélegzetvisszafojtva megemelt nehezebb tárgy felemelése is kiválthatja a porckorongsérvet.

emelés helyesen

Honnan tudom, hogy gerincsérvem van?

A tünetek igen változatosak lehetnek, a fájdalom, még ha átmeneti is mindenképpen jelez valamit. Azt javaslom, hogy a visszatérő, vagy a szűnni nem akaró, de enyhe fájdalomnál is  fordulj szakemberhez. Megelőzni könnyebb és fájdalommentesebb, mint kezelni a gerincsérvet.

A következő tünetek esetén pedig ne tétovázz, irány az orvos.

Tünetek:
  • tartós vagy visszatérő derékfájás
  • alsó végtagba és/vagy ágyékba sugárzó fájdalom
  • hirtelen fellépő erős fájdalom
  • zsibbadás, bizsergés, érzéskiesés
  • izombénulás (például sarkora vagy lábujjhegyre állás nehéz)
  • vizelet- és/vagy székletürítési probléma
 A gerincsérv gyógytorna kezelése

Miután megvan az diagnózis a fizikális és a képalkotó vizsgálatok alapján, az orvos a terápiás terve szerint a megfelelő szakemberhez irányít. Itt most nem térnék ki a gyógyszeres és a műtéti kezlések részletezésére, hisz nem vagyok szakértő.

Ha a konzervatív terápia mellett döntött a szakorvos, a gyógytorna biztos szerepel a javasolt eljárások között.

A porckorongsérv kezdeti fázisában, az akut szakban a gyógytorna célja a fájdalomcsillapítás és az érintett szegmentum dekompressziója. Vagyis az ideg nyomás alóli felszabadítása. Erre a leghatékonyabb módszer a McKenzie módszer, melyet erre képzett gyógytornász vezetésével sajátíthatsz el. A tanított mozdulatokkal a célunk az érintett, gyulladt terület pihentetése (dekompressziója), az ideg felszabadítása a nyomás alól, és a fájdalom csillapítása. A kezelés ezen szakaszában segítségünkre lehet a kinesio tape is a fájdalomcsillapításban.

kinesio tape gerincsérv

Optimális esetben, és ha hosszútávú eredményre törekszünk, akkor az akut tünetek megszűnésével a terápia nem zárul le. Mihelyst elmúltak az erős fájdalmak, és a tünetek mérséklődése tapasztalható, elkezdődik a helyreállítás, amely az egész testet figyelmebe veszi. Lényeges a fent említett megbomlott izomegyensúly helyreállítása, amely akár egy távolabbi testtájról is eredhet. Továbbá a testtartás korrekciója különböző testhelyzetekben (ülő, álló helyzetben), az ergonómia, új mozgásminták tanulása, a test tudatosításával a kóros izomreakciók megszakítása.

 

 

 

A nyaki gerincsérv tünetei és gyógytorna kezelése

Amikor a nyaki problémákról írok vagy olvasok beugrik egy kép. Az a kép, amikor a nők, férfiak a fejük tetején visznek nagyobb súlyú kosarat vagy más dolgokat. Ehhez hasonló kép:

nyaki gerinc

Laikusként azt gondolná az ember, hogy micsoda nyomás ez a nyaknak. Ám ha ez az erő a nyakcsigolyák korrekt helyzetében éri a gerincet, nem okoz semmi problémát. Felmerül a kérdés, hogy ha ilyen mértékben terhelhető a nyaki gerincünk, miért küzdenek ennyien gerincsérvvel és más egyéb nyaki panasszal?

Mi a nyaki gerincsérv?

A nyakat érő erőbehatásokat a porckorongok csillapítják. A csigolyák között porckorongok helyezkednek el, melyek nem megfelelő irányú és ismétlődő erőbehatásra károsodnak, majd a kocsonyás belső állomány kiboltosul és ki is szakadhat. Ahogy látszik, különböző fázisai vannak a porckorongsérv kialakulásának, először gyengül a rostos gyűrű, majd kiboltosul a belső anyag, és végül kiaszakad a gyűrű és a kocsonyás állomány benyomódik a gerinccsatornába. Bármely fázis járhat erős fájdalmakkal, idegi tünetekkel és mozgáskorlátozottsággal.

porckorongsérv

Honnan tudom, hogy gerincsérvem van?

A tünetek kezdetben a nyaki fájdalom, éjszakai nyak elalvások, a mozgások korlátozottsága, az izmok merevsége. Később, amikor az ideg nyomás alá kerül jelentkeznek az idegérintettségre utaló tünetek: a zsibbadás, izomgyengeség, akár izombénulás.

Társulhat fejfájás és szédülés, akár hányinger is. A diagnosztizálásnál ki kell zárni nyaki érproblémát, agyi vagy egyéb idegi eredetű elváltozást.

Mi lehet az oka?

A gerincünk nyaki szakasza a legmozgékonyabb, meglehetősen sokat is használjuk, viszont nem igazán türődünk azzal, hogy ezen testrészünk épségét, izomegyensúlyát és mindenirányú mozgékonyságát megőrizzük.

Ha a csigolyák egymáshoz képest nem  az ideális helyzetben vannak, a terhelések nyíróerőként hatnak a csigolyák közti kisízületekre, szalagokra és porckorongokra. A nyaki gerinc enyhe homorulata (lordózis) kiegyenesedhet vagy fokozódhat.

nyaki porckorongsérv, fájdalom, ülőmunka

Például ülés közben a fej előretolása, a lefelé nézés vagy oldalra nézés, a görnyedt ülés stb. megváltoztatja a nyaki lordózist. Nem szükséges hozzá plusz teher, az ismétlődő kis intenzitású erőbehatás idővel gerincsérvhez vezethet.

A panaszoknak a legtöbb esetben lelki összetevőjét is felfedezzük, a nyaki fájdalmaknál a makacsság, az az a nyakasság jellemző.

A nyaki gerincsérv gyógyítása

A kezelés elsősorban a tünetektől, a páciens állapotától és életvitelétől függ. Műtéti kezelés súlyosabb tünetek esetén jön szóba, például izombénulás esetén. Enyhébb esetekben a fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés mellett a gyógytornáé a főszerep.

Nyaki gerincsérv gyógytorna kezelése

A gyógytornász első feladata az akut szakaszban szintén a fájdalom csillapítása. A legjobb választás ilyenkor általában a  McKenzie torna, amelyet kombinálunk izomlazító technikákkal, lágyrészmanuálterápiás fogásokkal, kineziológiai tapasszal, esetleg az izmokon körültekintően alkalmazott hűtéssel-melegítéssel. A gyógyulás ezen szakaszában is lényeges a páciensünket az életvitelre vonatkozó tanácsokkal ellátni, amelyekkel megkímélheti magát a további kellemetlenségektől.

nyaki lazítás, lágyrész manuálterápia

Mivel a nyaki porckorong problémák oka gyakran poszturális, azaz testtartásbeli, nagy hangsúlyt fektetünk a helyes testtartás kialakítására az akut fájdalmak enyhülése után. A rossz szokásokat csak kitartó gyakorlással lehet átalakítani jó szokásokká. Ehhez sok türelemre van szükség, de ez a kulcsa a másodlagos prevenciónak, azaz a panaszok kiújulásának. A testtartást korrigálni kell a legtöbb hétköznapi testhelyzetben, péládul a munkahelyzetben, az ülőhelyzetben, különféle ülőalkalmatosságokon is (szék, kanapé, autóülés, repülőn), álláskor, járáskor, sportmozgások alatt, stb.

nyaki gerincsérv testtartás

Ehhez segítséget is igénybe vehetünk speciálisan erre a célra kialakított párnákkal, testtámasztó eszközökkel. Számos verzió létezik ezekből, használatukkal kapcsolatban nehéz tanácsot adni, mert ez azt gondolom, egyén és életmódfüggő. Én arra szoktam bíztatni a vendégeimet, hogy imitálják az adott eszközt pléddel vagy mással, és teszteljék, nekik mi válik be, majd csak ezután ruházzanak be.

Az igazi gyógytorna csak ezután következik, amikor a rövidtávú célkitűzésünk a nyak-vállöv izomegyensúlyának helyrehozása, a hosszútávú tervünk pedig a teljes test izomegyensúlyának helyreállítása. Erre az izomerőt, a nyújthatóságot és különféle képességeket fejlesztő gyakorlatokat végeztetünk, és olyan mozdulatokat tanítunk, melyeket a hétköznapokba beiktatva fenntarthatja és tovább fejlesztheti ezt az ideális állapotot.

 

 

Gyógytorna gyakorlatok derékfájás megelőzésére

Az alábbi gyógytorna gyakorlatokról nem állítom, hogy önmagukban megszüntetik a derékfájást, azt sem, hogy ha csak ezeket végzed rendszeresen, soha nem fog fájni a derekad. Azt viszont igen, hogy azon a közös problémákat és hiányosságokat segítenek helyreállítani, amelyek miatt gyakran alakul ki derékfájás (saját tapasztalatok és egyéb klinikai vizsgálatok alapján). Tehát ha ezekre a kényes területekre ügyelsz, kisebb lesz az esélyed a derékfájásra.

Mire figyelj a gyakorlatok elvégzése közben?

Azt tudnod kell, hogy panasz esetén ezek a gyakorlatok nem helyettesítik a személyre szabott gyógytornát, terápiát. Ebben az esetben javaslom, forulj előbb orvoshoz, szakemberhez.

Ha kipróbálod a mozdulatokat, járj el körültekintően, végezd pontosan és rendszeresen az adott feladatot a jó eredmény érdekében. Csak azt és annyit csinálj, ami jól esik, és ami után jól érzed magad. Ez minden gyakorlásnál, mozgásnál alapelv!

Miért választottuk pont ezeket a gyógytorna gyakorlatokat?

A mozgásokat úgy válogattuk össze, hogy azokkal ne tudj magadnak ártani, könnyű legyen kivitelezni, és ne igényeljen speciális eszközt, mégis hatékony legyen a számodra.

Az egyik legfontosabb dolog miközben gyakorolsz, hogy figyelj magadra, figyelj arra, hogy mi történik amikor egy mozdulatot végigcsinálsz. Milyen érzés mikor megfeszül vagy megnyúlik egy-egy izom? Van-e különbség a jobb és a bal oldalad között? Hogyan változik az érzés, az intenzitás, az erő stb. a torna során?

Gyógytorna gyakorlatok derékfájás megelőzésére

 

1. Vádli nyújtás

A feszes, rövidült lábszárizom is okozhat közvetetten derékpanaszt. Korábbi cikkünkben ezt részletesebben tárgyaltuk: Vádli nyújtás. 

Szükséges eszköz: egy vastagabb könyv vagy jógatégla.

A feladat fázisai:

  1. tedd a könyvet a padlóra, majd lépj elé
  2. egyik lábbal lépj rá a könyvre úgy, hogy a lábujjpárnák rajta legyenek, a sarok pedig a talajon
  3. másik lábbal lépj mellé, nagyjából úgy, hogy a két lábad egy síkban legyen
  4. a lábujjak előre nézzenek, nyomd le a nagy- és kislábujjadat is
  5. a medencéd pedig legyen párhuzamos a könyv szélével
  6. tartsd ki a helyzetet 30 mp-ig
  7. majd lassan kissé hajlítsd és nyújtsd a térdeidet 5-10-szer.

vádli nyújtás kisk

2. Farizom működésének finomítása

A gyenge és/vagy nem megfelelően működő farizom is sok problémát okoz.

Szükséges eszköz: nincs.

A feladat fázisai:

  1. feküdj a hátadra (kemény felület az ideális)
  2. helyezked el kényelmesen nyújtott lábakkal, és karokkal a test mellett
  3. 5-8-szor normál tempóban mindkét farizmod feszítsd meg (közben érzékelj!)
  4. majd csak a jobb oldaltfeszítsd 5-8-szor normál tempóban, és nagyon ügyelj arra, hogy a bal oldal teljesen laza legyen
  5. ismételd a másikon ugyanezt
  6. lassítunk a tempón: jobb oldalt feszítjük lassú tempóban 5-8-szor, és az elengedés is legyen egészen lassú, folyamatos (a másik oldal ilyenkor is teljesen laza!)
  7. ismétlés a bal oldalon
  8. végül egyszerre feszítünk lassan, a lehető legfolyamatosabbá téve az izomösszehúzódást és ellazulást is
  9. ha van kedved, maximális gyors feszítés-elengedéssel is végezd el

farizom okosítás, derékfájdalom megelőzés

Ez a gyakorlat egyrészt érdekes tapasztalatokat ad a farizmod akaratlagos működtetésével kapcsolatosan, és javítja az izom-ideg kacsolatot, illetve az izom erejét is. Egyik kedvencem, roppant hatékony!

Extra farizom erősítő gyakorlat haladóknak: Farizom gyakorlat. Figyelem! A pontos kivitelezés kulcsfontosságú.

3. Törzs csavarás

Ezt a gyakorlatot kimondottan lassan és finoman kell elvégezned a cél érdekében. Semmit ne erőltess, nem az a lényeg, hogy a talajra letedd a lábad!

Szükséges eszköz: nincs.

A feladat fázisai:

  1. feküdj a hátadra kemény fekhelyre, karjaidat, lábaidat nyújtsd ki
  2. emeld fel a jobb lábad, a csípőd és a térded is 90 fokban legyen hajlítva
  3. bal kézzel fogd meg a jobb térded, jobb karod vállmagasságban nyújtsd oldalra
  4. a bal kézzel vezetve egész lassan, folyamatosan (a jobb lábat erőkarként használva) átcsavarjuk a medencét balra addig, ameddig ez könnyen megy (nem erőltetjük, és rángatjuk a kezünkkel a lábat)
  5. visszafelé ugyanilyen lassan engedjük le a medencét a talajra
  6. 5-8-szor ismételjük, majd jöhet a másik oldal

törzscsavarás derékfájás gyakorlat

A gyakorlat lényege az, hogy a lassú medence-csavarással bekapcsoljuk a hasizmok minden rostját, miközben a mozgással szinte csigolyáról csigolyára haladunk. a kezünk csak irányít, a mozgást a törzsizmok végzik. A lehető legfinomabb, legpuhább legyen a mozgás.

 

 

 

Segítség, beállt a derekam! A lumbágó.

Amikor a derékfájdalom mozdulatlanná tesz. ‘Hétvégén költöztünk, és mikor egy nehezebb dobozt emeltem fel a padlóról éles fájdalom hasított a derekamba, és úgy maradtam. Azóta teljesen merev a hátam, sem kiegyenesedni, sem lehajolni nem tudok. Minden mozgás nehézkes és fájdalmas.’

A derékfájós páciens válasza a ‘hogy kezdődött?’ kérdésre gyakran hasonlít a fenti példára. Előre és kissé oldalra hajolás vagy nehezebb tárgy emelése közben jelentkezik az igen erős fájdalom deréktájon, ami szinte az adott pózba merevíti a testet. A németek a lumbágót hexenschuss-nak hívják, azaz boszorkánylövésnek. A kifejezés találó, ugyanis az éles fájdalom teljesen váratlanul hasít a derékba.

Mi a lumbágó?

A lumbágó egy összefoglaló név a derék (lumbális gerinc) és a keresztcsont környékén jelentkező, jellemzően hirtelen kialakuló fájdalomra. A fájdalmat elsősorban az izom görcsös összerándulása, feszülése okozza, mely nem kisugárzó (a fartájékra kisugárzó derékfájdalom az isiász). Gyakran merev, antalgiás (fájdalom elkerülő) testtartásba kényszeríti az embert.

A derékfájdalom a leggyakoribb mozgásszervi panasz, fiatal és időskorban egyaránt. Nemzetközi statiszikák szerint a felnőtt korosztály 80-90%-a minimum egyszer az életében tapasztalt már olyan derékfájást, amely legalább egy hétre megváltoztatta a mindennapi életvitelét, és a munkából való kiesést jelentette számára.

lumbágó blog kép

Rossz testtartás ülés közben

Mi lehet a gyakran előforduló derékfájás oka?

A meghökkentő aránynak az egyik oka, hogy életmódunk egyre több ülést kíván, és még akkor is ülünk, ha nem muszáj, például szabadidőnkben. A másik ok pedig a helytelen testtartásban végzett tevékenységeink sora. A gerinc statikája megbomlik, stabilitása csökken. Ezek a mozgások megterhelik az itt található izmokat, kötőszövetet, és a csigolyák közötti képleteket (szalagokat, csigolyák közötti kisízületeket, porckorongot). Elindulnak a kisebb degeneratív elváltozások, melyek eleinte panaszmentesek is lehetnek. Mígnem egy nagyobb erőbehatás éri a gerincet.

A gerincünk lumbális szakaszára legnagyobb megterhelést jelentő mozgások: a tartós előrehajlás, az előrehajlott helyzetben ismétlődő vagy egyszeri nagy terhelés, az előre és oldalra elhajlás közben terhelés. Például: görnyedt ülés, előrehajolva végzett munka (kertészkedés, takarítás stb.), előrehajlásból nehezebb dolog felemelése.

A gerincünk természetesen jól terhelhető, ha a gerincgörbületek optimális helyzetben vannak. A derék szempontjából ez egy enyhe homorulatot jelent.

lumbális gerinc, derék

Lumbális gerinc

Íme néhány példa a gerinckímélő testtartásokra:

Helyes testtartás

Helyes testtartás

A derékfájdalom okai lehetnek:
  • a derék izmainak túlterhelése,
  • rossz testtartás, rossz testtartásban végzett munka,
  • hideghatásra kialakuló izomfájdalom,
  • a geinc kisízületeinek problémái,
  • a porckorongok bántalmai,
  • testsúly gyarapodás,
  • csontritkulás,
  • és egyéb gerincbetegségek.
Mit csináljak, ha beállt a derekam?

Az akut periódusban a gerinc és az izmok tehermentesítése és a fájdalom csökkentése a legfontosabb. Azok a testhelyzetek alkalmasak leginkább a pihenésre ekkor, amelyekben a legkisebb nyomás hat a csigolyákra, és az izomműködést ki tudjuk kapcsolni.

Tehermentesítő testhelyzetek:

  • magzat póz: oldalt fekvés felhúzott lábakkal,
  • hanyatt fekvés felpolcolt lábakkal.

Az izmok görcsös merevségének oldására az enyhe melegítés kellemes és jótékony hatású. Óvatos masszázzsal, lágyrész manuálterápiával, trigger pont terápiával kezelhető az izom. Hatékony lehet még a kinesio tape alkalmazása a fájdalmas területen.

A lumbágó kezelése gyógytornával

Pár nap múlva az erős fájdalom csillapodása után kezdjük el a gyógytornát, mely a mozgások óvatos visszaállításával indul. A mozgás mellett az izmok kezelésére is hangsúlyt fektetünk.

Mi a gyógytorna célja, ha már kialalult a lumbágó?

  • a panaszok csökkentése,
  • az izomegyensúly helyreállítása,
  • a derék statikájának helyreállítása, stabilizálása,
  • a testtartás korrigálása,
  • a panaszok kiújulásának megelőzése (másodlagos prevenció).

Sokan nem jutnak el a lumbágó intenzív panaszainak megszünése után gyógytornászhoz, pedig a további panaszok, illetve a későbbi súlyosabb gerincprobléma (például porckorongsérv) kialakulásának megelőzésében kulcsfontosságú a szerepe. Ez esetben is igaz, hogy a lumbágó kezelése nehezebb, mint a megelőzése. A derékfájás nem normális, nem kell vele együttélni.

 

 

Fáj a derekad, és McKenzie tornát javasolt az orvos?

Az akut porckorongsérv kezelésében a McKenzie módszer nagy szerepet játszik. Kíméletes, aktív eljárás, ráadásul a páciens megtanulja kezelni a saját problémáját.

Miben különbözik a McKenzie torna a hagyományos gyakorlatoktól?

Érkezett hozzám egy páciens, aki derékfájásról és a comb külső oldalába sugárzó fájdalomról, enyhe zsibbadásról számolt be. A tünetei 3 hete változatlanok voltak ekkor. Szedett fájdalomcsillapítót, gyulladáscsökkentőt, B-vitamin komplexet, tán még izomlaítót is. De nem javult. Minden ismerősének panaszkodott a tüneteiről, hisz fájdalma és mozgékonyságának elvesztése töltötte ki a mindennapjait. Mígnem egyik ismerőse hasonló élményeiről számolt be, amelyekből viszonylag rövid idő alatt a McKenzie módszer segítségével ‘gyógyult meg’. A két bevált gyakorlatot elmesélte a páciensemnek, aki kipróbálta néhányszor. Eredménytelenül.

Mi lehetett az oka, hogy neki nem vált be?

Ez nem egy kirívó eset, hanem általános. Mivel tájékozatlanok vagyunk, és gyakran az egészségügyi személyzet sem tájékoztat minket megfelelő módon, elhisszük, amit a megbízható ismerősünk mond, javasol.

Mi a McKenzie torna? Kihez fordulj?

A McKenzie módszer tulajdonképpen nem a klasszikus értelemben vett torna, hanem egy speciális gyógytorna módszer. Robin McKenzie új-zélandi gyógytornász dolgozta ki ezt a metódust.

A McKenzie módszer gyakorlatokból, vagy ha úgy tetszik, mozdulatokból áll. A gyakorlatai mindig egyénre szabottak, ezért csoportos formában aligha végezhetőek. Tehát az a gyakorlat, ami hatékony választásnak bizonyult például a barátnőm anyukájának a gerincsérves tünetei kezelésében, nem biztos, hogy nekem is hasznos lesz. Sőt! Akár tovább ronthatja a helyzetet.

Hasonló panaszok esetén először szakorvosi vizsgálat javasolt, majd a diagnózis, és a vélemény alapján lehet elkezdeni a célirányos kezelést.

A McKenzie módszer ismerete nincs minden gyógytornász birtokában, ugyanis ez egy posztgraduális képzés. Előfordulhat az is, hogy például egy szakrendelőben nincs McKenzie módszert ismerő és alkalmazó gyógytornász. Erről érdemes a kezelés igénybevétele előtt tájékozódni.

Milyen panaszok kezelésében hatékony?

Elsősorban a gerincsérv és a gerinc egyéb panaszainak, a gerinc bármely szakaszán (nyak, hát, derék) kezelésére használjuk. De alkalmazható a végtagok problémáinak megoldására is. Igen hatékony terápia a gerincsérv műtéti megoldásának megelőzésében!

Robin McKenzie szemlélete szerint a tünetek, illetve a tüneteket pozitívan befolyásoló kezelési módszer szerint kellene a panaszokat csoportosítani, a diagnózisok helyett.  A módszer kezelési elve eszerint működik, tehát tünetorientált.

A McKenzie torna menete

Az első lépés az alapos vizsgálat, amelyet minden vizitnél megismétlünk, majd a tünetek viselkedése alapján összeállítjuk a gyakorlatokat. Mivel minden ember más, a panaszok is másképp jelentkeznek, ezért az elvégzendő McKenzie torna gyakorlatok is egyénileg különböz(het)nek.

Mi a McKenzie torna (módszer) célja?

A módszer célja az, hogy a páciens megismerje a saját testének, és az adott problémával kapcsolatos tüneteinek működését, hogy ezáltal képessé válljon saját maga kezelésre. Ezért a gyógytornász manuális technikát csak ritkán alkalmaz, szinte kizárólag aktív technikákból állítja össze a kezelést. Így a páciens a gyakorlatok elsajátításával függetlenné válik a terapeutától, otthonában vagy akár munkahelyén is elvégezheti a házi feladatait. A kontrollok alkalmával újravizsgál a gyógytornász és módosítja, pontosítja a gyakorlatokat, ha szükséges.

Fontos része a terápiának a másodlagos prevenció, azaz a tünetek kiújulásának megelőzése. E célból a páciens ergonómiai, életviteli tanácsokat kap. Például: hogyan üljön az autóban, az irodában; hogyan emeljen gerinckímélően stb.