Bejegyzés

​Foglalkozz a lábaddal télen is

Hidegebb időben hajlamosak vagyunk kevesebbet foglalkozni a lábunkkal. Szinte mindig cipőben vagy zokniban van, alig látjuk. A téli cipőink ráadásul zártabbak, merevebbek azért, hogy védjék a lábunkat a hidegtől. Ilyenkor a lábunk is érezhetően veszít mobilitásából még akkor is, ha minimalista lábbelit hordunk.

Azonban ekkor sem érdemes elhanyagolni ezt a testtájat, pláne ha már foglalkoztál a lábad fejlesztésével korábban, és tavasszal nem szeretnél mindent elölről kezdeni. Most ehhez adok néhány ötletet.

1. A láb ápolása

A folyton becsomagolt láb kevésbé szellőzik és  kevesebbet mozog, emiatt a keringése is lassul, és hajlamosabbá válik a fertőzésekre (például: bőr és körömgomba). A száraz bőr is hajlamosabb a kirepedésre, ahol könnyebben megtapadnak a gombák és egyéb kórokozók. A láb ápolása minden évszakban fontos, természetesen nyáron is, de akkor kicsit másképp.

Télen a láb ápolására nagyon jók a természetes olajok, zsírok (mandulaolaj, kókuszzsír, shea vaj), ezek kíváló bőrápoló anyagokat tartalmaznak, melyek puhítják és táplálják a bőrt. Az olajhoz pár csepp teafa vagy levendula illóolajat, esetleg neem olajat cseppentve a fertőzéseket is megelőzheted vagy a már kialakultakat kezelheted. De használhatsz testápolót vagy kifejezetten a láb ápolására kifejlesztett krémet is. Miután jól belemasszíroztad az olajat a lábadba (lábujjak közé is), húzz rá egy puha zoknit. Így nem olajozol össze semmi, és nem is csúszol el.

2. Lábmasszázs

A láb masszírozására sokféle lehetőségünk van: csinálhatjuk magunk, használhatunk masszázslabdát vagy elmehetünk masszőrhöz. A masszázs bármelyik verziója javítja a keringést a szövetekben, mobilizálja a láb apró ízületeit, és stimulálja az idegvégződéseket. Ha saját magunk masszírozzuk a lábunkat, kössük össze az előző kenegetős procedúrával. A masszázs során érintsük lábunk minden pontját: lábujjak, bokák, talp, sarok, láb háti része. Olyan erőt használjunk, ami jól esik.

A lábmasszázshoz nem kell szakértőnek lennünk, próbáljuk ki, és érezni fogjuk a pozitív hatását. A legjobb, ha a lábtorna után masszírozzuk át.

A labdás masszírozást az egyéb masszázsoktól függetlenül is érdemes elvégezni, ugyanis ez a legegyszerűbb módszer, tényleg bármikor beiktathatod, kb. 3-4 percet vesz igénybe. Én például kávéfőzés vagy mosogatás közben szoktam görgetni a labdát, sőt ekkor szoktam a vádlimat is megnyújtani. Semelyikünknek nincs külön erre 30-40 perce nap min nap, de így nagyon jól beilleszthető a tevékenységek közé. Épp emiatt ezeket az eszközöket érdemes szem előtt tartani, például egy esztétikus kosárban a lakás dísze is lehet.

A labdás masszírozáshoz egy kisebb méretű (maximum teniszlabda méretű) kemény labdára lesz szükséged. Lehet ez tüskés labda is. A legjobb, ha mezítláb végzed, de ha nagyon fázós a lábad, zokniban is lehet. Tedd a labdát a talpad valamely része alá, és finom vagy erőteljes nyomás mellett (ez tőled függ) lassan görgesd a talpad alatt előre-hátra. Görgesd át teljes talpszélességben a lábad, a sarkad is. A haránt boltozat alatt oldalirányba is görgetheted. Célszerű állva végezni a labdás talpmasszázst, ülve akkor javaslom, ha nagyon rossz az egyensúlyérzéked vagy különösen érzékeny a talpad.

A RAD labdákat használom erre a célra

3. A lábujjak távolítása

A zárt, merevebb talpú, esetleg szűkebb orrú cipőben a lábujjaink mozgása korlátozott. Ekkor a lábujjakat távolító izmok és a lábközépcsontok között lévő szövetek rugalmassága csökken. Kisebb lesz a tér az ereknek, idegeknek. A lábujjelválasztó rendszeres használata segít a lábujjak tengelyeinek korrekciójában és az egész lábfej mobilitásának növelésében.

A lábujjak passzív távolításakor nem csak a lábujjak, hanem a lábközép csontok is távolodnak, így a köztük elhelyezkedő izmok és a kötőszövet is kissé megnyúlik, ezáltal rugalmasabbá válik. Ez az egész láb szerkezetére (beleértve a láb boltozatokat is) jó hatással van. Javul a szöveti keringés is. Ha csak egy lábujjat (rendszerint a nagylábujjat) távolítjuk, azzal csak a láb egy apró elemére hatunk, márpedig, például a bütyök (is), egy összetettebb probléma. Tapasztalat szerint az izolált nagylábujj korrekció nem igazán hatásos.

Mit használj lábujjelválasztóként? Ebben a bejegyzésben van néhány tipp ezzel kapcsolatban.

Ezeken kívül használhatod a kézujjaidat: összekulcsolod a kezed a lábaddal. De egy egyszerű zokni is alkalmas a célra (lásd a képen), illetve aktívan (izmaid használatával) is nyithatod a lábujjakat.

4. Nyújtsd meg a lábad izmait, mobilizáld a bokád

A magasabb szárú lábbelikben a boka mozgása korlátozottabb, ezáltal az azt mozgató izmok nyújthatósága csökken, azaz megrövidülnek az izmok. Az izom nyújtásával egyben a bokaízületet is mobilizáljuk.

A vádli nyújtása

Ezt a nyújtást már egy korábbi bejegyzésben bemutattam, itt találod. A nyújtás szintén megtalálható az ingyenesen letölthető gyakorlatanyagunkban, melyet ide kattintva érhetsz el.

A boka elülső részének nyújtása

A boka és a lábfej elülső részének a nyújtása szintén benne van ez előbb említett letölthető összeállításban, de ezt itt is  bemutatom.

Az egyik lábat magunk mögé visszük, és letámasztjuk a talajra lefeszített lábfejjel. Ezután finoman toljuk a talaj felé. Ügyeljünk arra, hogy a boka középhelyzetben maradjon, vagyis ne engedjük kifelé fordulni. Tartsuk ki a nyújtást kb. 30-60 másodpercig (kép a következő oldalon). Ha érzékeny a lábfejed és lábujj deformitásod van, végezd ezt a gyakorlatot szőnyegen vagy egy pléden nagyon óvatosan.

Ha télen csak ennyit foglalkozol a lábaddal heti 3-4szer már sokat tettél magadért. Ha pedig még többre vágysz, töltsd le a már említett gyakorlatanyagunkat vagy vegyél részt valamelyik képzésünkön, ahol rengeteget tanulhatsz a lábadról.


Köszönjük, ha kitöltöd a lábproblémákkal kapcsolatos 1 perces kérdőívünket, mellyel hozzájárulsz, hogy még hasznosabb ismereteket tegyünk közzé a honlapon.

A boka és a láb anatómiája | Közérthető anatómia sorozat

Miről szól a közérthető anatómia sorozat?

A közérthető anatómia sorozatban minden alkalommal egy ízület vagy izom (leggyakrabban ezek párban) áll majd a fókuszban. Ezen képletek anatómiai bemutatása során arra törekszem, hogy a laikus ember számára hasznos és alapvető információkat osszam meg. Lesz egy elméleti rész, amit követ egy gyakorlatiasabb bejegyzés. Célom, hogy jobban megismerjük mozgásszervrendszerünket és annak működését. 

Az írások során a hasznos, gyakorlatias ismeretek átadására törekszem, azaz nem precíz és mindenre kiterjedő leírásokat találsz itt. Ne tekints rá úgy, mintha egy átfogó szakmai cikket vagy könyvet olvasnál.


A láb és a boka anatómiája

A láb és a boka összetett egységet alkot, és így együtt nagyon lényeges szerepük van abban, hogy eljussunk, ahová csak szeretnénk. Az út során a gondtalan előrehaladás érdekében szükséges a láb és a boka talajhoz való sokirányú alkalmazkodásának képessége. Ennek az adaptációnak a talajfogáskor azonnal meg kell történnie ahhoz, hogy a járás/futás gördülékeny legyen. A láb rendkívül komplex felépítése optimális esetben mindezt könnyedén megteszi.

A láb 26 csontból, 33 ízületből, több, mint 40 izomból és nagyon sok szalagból áll. Egy igen komplex szerkezet ez. Egy negyede az összes csontunknak a lábunkban van!

A lábban lévő csontokat három csoportba soroljuk az elhelyezkedésük alapján: lábtőcsontok (7 db), lábközépscsontok (5db), lábujjcsontok (14 db). 

A boka ízületei és mozgásai

Hét darab lábtőcsontunk (tarsus) van. A felső ugróízület (boka ízület) alkotásában a talus (ugrócsont) és a lábszárcsontok (síp és szárkapocscsont) végei által alkotott bokavilla vesz részt. Ebben az ízületben jön létre a láb hajlító-feszítő mozgása (latinul: plantarflexio-dorsalflexio, hétköznapi használatban spicc-pipa). Ez a mozgás elengedhetetlen a járáshoz és a futáshoz.

 

Az ugrócsont (talus) alatt van a sarokcsont (calcaneus), ezek együtt alkotják az alsó ugróízületet. Itt jön létre az a komplex mozgás, amit leginkább kifelé-befelé forgatásként írunk le hétköznapi szóhasználatban (latinul: everzió-inverzió, angolul pedig pronáció-szupináció).

Ezen csontok előtt öt további lábtőcsont található (os naviculare, os cuboideum, és 3 os cuneiforme), melyek egy egységet alkotnak. Szerepük a láb forgó mozgásakor van: befelé forgáskor a láb boltozatot lezárják, megmerevítik, kifelé forgatáskor pedig meglazítják ez a zárat, a láb boltozat ekkor képes ellapulni.

A lábközépcsontok

A lábközépcsontok (metatarsus), hosszú vékony csontok, melyek alkotják a láb középső részét. A csontok fejecsei gömbízület-szerű ízületben kapcsolódnak a lábujjak bázisaival (azaz a lábujjcsontok első sorával, latinul: MTP – metatarsophalangeális ízületek) és formálják a láb haránt irányú boltozatát. Ebben az ízületben jön létre a lábujjak távolítása-közelítése (nyitás-zárás) és az alapízületek hajlítása-feszítése.  Ez az ízületsor alkotja a lábujjpárnákat. Mozgékonysága pedig elengedhetetlen a megfelelő járáshoz. Az 1-es lábujj (nagylábujj) alapízületének problémája igen gyakori (például bütyök).

Lábujjcsontok

A lábujjakat számokkal jelöljük, a nagylábujjtól indul a számolás, tehát a nagylábujj az 1-es. Tizennégy darab lábujjcsontunk (phalanx) van. A 2-5-ös lábujjak három lábujjperccsontból, az 1-es lábujj pedig csak két lábujjperccsontból áll. Az 1-es (nagylábujj) alatt két apró csontocska is található, ezek a szezám csontok, melyek a lábujjhajlító izom inához kapcsolódnak.

Szalagok, fascia, idegek

A lábban rengeteg szalag található. A lábszárcsontokat és a lábtőcsontokat (a boka ízületeit) összekötő szalagok a boka külső  (külboka) és belső (belboka) oldalán helyezkednek el. A külső oldalon lévő szalag gyakran sérül például félrelépéskor, amikor kimegy a boka (boka rándulás, ficam).

A láb talpi részén található a talpi fascia (más néven: bőnye, izompólya, plantaris fascia), mely veszítve a rugalmasságából begyulladhat, fájdalmassá válhat.

A lábat ellátó idegek (és az erek is) a láb kötőszövetei és izmai közötti alagutakban futnak. Amikor a talp képletei (izmok, fascia) túl feszessé válik, az itt található képletek kevésbé tudnak szabadon mozogni a szövetek között, így elnyomódhatnak, a súrlódástól irritálódhatnak, ezáltal fájdalmat vagy akár zsibbadást is kiváltva. A keringés és a beidegzés csökkenésével nagymértékben romlik a láb érzékelő funkciója.

Érdekességek a bokával és a lábbal kapcsolatban:

 

  • A boka ízület (felső ugróízület) feszített helyzetben (sarokálláskor) zárt helyzetbe kerül, ekkor a boka oldalirányban stabil. Ezzel ellentétben, amikor hajlított helyzetben van a boka (lefeszített lábfej, spicc), például lábujjhegyen álláskor és olyan cipőben, aminek sarka van, a boka oldalirányban instabillá válik.
  • A boka rándulás (ficam, szalagsérülés) az egyik leggyakoribb sérülés. Sajnos, túl gyakran hanyagoljuk el a rándulást, nem foglalkozunk vele, véletlen balesetnek tekintjük. Fontos, hogy egy ártatlannak vélt boka húzódást is kezeljünk, mert később beláthatatlan következményei lehetnek a megváltozott terhelésnek, instabilitásnak. Az anamnézisekben nagyon gyakran szerepel kezeletlen bokasérülés, foglalkozzunk vele.
  • A talpunk arányaiban több verejtékmirigyet és idegvégződést tartalmaz, mint bármely más testrészünk. Ez a tény is mutatja, milyen lényeges a lábunk érzékelő funkciója.
  • Egy 6 centiméteres cipősarok 75%-kal megnöveli az előlábra jutó terhelést. Mezítláb, helyes testtartással a terhelés eloszlása a lábon: sarok 50-60%, előláb 40-50%.

 

Ha a lábat valamilyen apró sérülés éri, az nem csak a láb, hanem az egész test egyensúlyára hatással lesz. Az, hogy milyen állapotban van a lábunk, függ az aktivitási szintünktől, napi tevékenységeinktől, foglalkozásunktól, egészségi állapotunktól, de leginkább a cipőinktől. Fontoljuk meg nagyon, hogy milyen cipőt választunk és foglalkozzunk  a lábunkkal és a bokánkkal, hogy még sokáig fájdalommentesen és könnyedén mozoghassunk.

Hamarosan folytatjuk a bokát mozgató izmokkal, és néhány gyakorlattal.