Bejegyzés

Milyen a lábtípusod?

Vannak-e különböző lábtípusok?

A napi mozgásaink során a lábunk folyamatosan inverzió (szupináció) és everzió (pronáció) között mozog. Kifelé-befelé fordul. Amikor pedig nem mozgunk, a lábunk optimális pozíciója a neutrális, azaz a középhelyzet. Ebből a helyzetből tud hatékonyan elindulni a láb mozgása mind a két irányba.

A pronáló vagy szupináló láb, azt jelenti, hogy relaxált állapotban milyen irányban tér el a láb helyzete a neutrálistól. Tulajdonképpen ezek a jelzők egy-egy eltérést és nem igazán lábtípusokat jelölnek.

Azért lényeges a szupináló és pronáló lábtartásra eltérésként tekinteni, mert ezzel tudatosítjuk, hogy ha nem neutrális, akkor érdemes foglalkozni vele. Ugyanis egy szupinált helyzetből pronációt létrehozni sokkal több időt és energiát igényel. Márpedig ennek a folyamat a másodperc töredéke alatt be kellene következnie. Így a láb rendkívül hatékony adaptációs és energiaátalakító funkciója aligha tud megvalósulni, ez pedig a környező ízületekben (elsősorban térdben és csípőben) kompenzációs mechanizmust generál.

Hogyan tudjuk megállapítani, milyen a lábtípusunk?

Álló helyzetben az alsó végtagokat és a lábfejeket is párhuzamosan állítsuk be. A lábtípust alaphelyzetben a lábat hátulról megfigyelve állapíthatjuk meg. Ehhez kérj segítséget vagy használd a telefonodat.

A lábat hátulról, az Achilles ín és a sarokcsont találkozásával szemmagasságban helyezkedve fényképezzük le. Majd virtuálisan vagy valóságosan rajzoljuk be az Achilles ín vonalát és a sarokcsont vonalát. Ha ez a két vonal egy egyenest alkot, akkor neutrális helyzetben van a lábunk. Amikor az Achilles ínhoz képest a sarokcsont vonala kifelé nyitott szöget alkot, akkor pronáló a lábunk. Ekkor a belső hosszanti boltozat laposabb vagy teljesen lapos, a lábfej bedől. Az ellenkező esetben, azaz az előző vonalak befelé nyitott szöget zárnak be, a lábunk szupináló, a belső hosszanti boltozat magasabb.

 

Mit tehetünk, ha lábunk nem neutrális álló helyzetben?

A láb állásának (“típusának”) megállapítása mégis hasznos, hisz tudni fogjuk, min kell dolgoznunk. A láb helyzetének helyreállításban az aktív munkát, tornát, edzést részesítsük előnyben, a különböző talpbetétek önmagukban nem jelentenek megoldást, azonban átmenetileg szükség lehet rájuk. A lábunk egy aktív szerkezet, melynek boltozatait elsősorban a kötőszövetek és az izmok tartják fenn. Passzív alátámasztással semmikép nem lehet helyrehozni egy instabil rendszert, de olykor van létjogosultsága az aktív tréning mellett, ennek megállapításában segít egy kompetens terapeuta.

Testünkben minden mindennel összefügg. Ezért a mozgásterápia nem csak lábgyakorlatokból áll, dolgozunk az egész alsó végtagon (különösen fókuszálva a csípőízületre), és a törzsstabilitáson is. A végtagok mobilitása nem létezik központi (core) stabilitás nélkül.

 

​Foglalkozz a lábaddal télen is

Hidegebb időben hajlamosak vagyunk kevesebbet foglalkozni a lábunkkal. Szinte mindig cipőben vagy zokniban van, alig látjuk. A téli cipőink ráadásul zártabbak, merevebbek azért, hogy védjék a lábunkat a hidegtől. Ilyenkor a lábunk is érezhetően veszít mobilitásából még akkor is, ha minimalista lábbelit hordunk.

Azonban ekkor sem érdemes elhanyagolni ezt a testtájat, pláne ha már foglalkoztál a lábad fejlesztésével korábban, és tavasszal nem szeretnél mindent elölről kezdeni. Most ehhez adok néhány ötletet.

1. A láb ápolása

A folyton becsomagolt láb kevésbé szellőzik és  kevesebbet mozog, emiatt a keringése is lassul, és hajlamosabbá válik a fertőzésekre (például: bőr és körömgomba). A száraz bőr is hajlamosabb a kirepedésre, ahol könnyebben megtapadnak a gombák és egyéb kórokozók. A láb ápolása minden évszakban fontos, természetesen nyáron is, de akkor kicsit másképp.

Télen a láb ápolására nagyon jók a természetes olajok, zsírok (mandulaolaj, kókuszzsír, shea vaj), ezek kíváló bőrápoló anyagokat tartalmaznak, melyek puhítják és táplálják a bőrt. Az olajhoz pár csepp teafa vagy levendula illóolajat, esetleg neem olajat cseppentve a fertőzéseket is megelőzheted vagy a már kialakultakat kezelheted. De használhatsz testápolót vagy kifejezetten a láb ápolására kifejlesztett krémet is. Miután jól belemasszíroztad az olajat a lábadba (lábujjak közé is), húzz rá egy puha zoknit. Így nem olajozol össze semmi, és nem is csúszol el.

2. Lábmasszázs

A láb masszírozására sokféle lehetőségünk van: csinálhatjuk magunk, használhatunk masszázslabdát vagy elmehetünk masszőrhöz. A masszázs bármelyik verziója javítja a keringést a szövetekben, mobilizálja a láb apró ízületeit, és stimulálja az idegvégződéseket. Ha saját magunk masszírozzuk a lábunkat, kössük össze az előző kenegetős procedúrával. A masszázs során érintsük lábunk minden pontját: lábujjak, bokák, talp, sarok, láb háti része. Olyan erőt használjunk, ami jól esik.

A lábmasszázshoz nem kell szakértőnek lennünk, próbáljuk ki, és érezni fogjuk a pozitív hatását. A legjobb, ha a lábtorna után masszírozzuk át.

A labdás masszírozást az egyéb masszázsoktól függetlenül is érdemes elvégezni, ugyanis ez a legegyszerűbb módszer, tényleg bármikor beiktathatod, kb. 3-4 percet vesz igénybe. Én például kávéfőzés vagy mosogatás közben szoktam görgetni a labdát, sőt ekkor szoktam a vádlimat is megnyújtani. Semelyikünknek nincs külön erre 30-40 perce nap min nap, de így nagyon jól beilleszthető a tevékenységek közé. Épp emiatt ezeket az eszközöket érdemes szem előtt tartani, például egy esztétikus kosárban a lakás dísze is lehet.

A labdás masszírozáshoz egy kisebb méretű (maximum teniszlabda méretű) kemény labdára lesz szükséged. Lehet ez tüskés labda is. A legjobb, ha mezítláb végzed, de ha nagyon fázós a lábad, zokniban is lehet. Tedd a labdát a talpad valamely része alá, és finom vagy erőteljes nyomás mellett (ez tőled függ) lassan görgesd a talpad alatt előre-hátra. Görgesd át teljes talpszélességben a lábad, a sarkad is. A haránt boltozat alatt oldalirányba is görgetheted. Célszerű állva végezni a labdás talpmasszázst, ülve akkor javaslom, ha nagyon rossz az egyensúlyérzéked vagy különösen érzékeny a talpad.

A RAD labdákat használom erre a célra

3. A lábujjak távolítása

A zárt, merevebb talpú, esetleg szűkebb orrú cipőben a lábujjaink mozgása korlátozott. Ekkor a lábujjakat távolító izmok és a lábközépcsontok között lévő szövetek rugalmassága csökken. Kisebb lesz a tér az ereknek, idegeknek. A lábujjelválasztó rendszeres használata segít a lábujjak tengelyeinek korrekciójában és az egész lábfej mobilitásának növelésében.

A lábujjak passzív távolításakor nem csak a lábujjak, hanem a lábközép csontok is távolodnak, így a köztük elhelyezkedő izmok és a kötőszövet is kissé megnyúlik, ezáltal rugalmasabbá válik. Ez az egész láb szerkezetére (beleértve a láb boltozatokat is) jó hatással van. Javul a szöveti keringés is. Ha csak egy lábujjat (rendszerint a nagylábujjat) távolítjuk, azzal csak a láb egy apró elemére hatunk, márpedig, például a bütyök (is), egy összetettebb probléma. Tapasztalat szerint az izolált nagylábujj korrekció nem igazán hatásos.

Mit használj lábujjelválasztóként? Ebben a bejegyzésben van néhány tipp ezzel kapcsolatban.

Ezeken kívül használhatod a kézujjaidat: összekulcsolod a kezed a lábaddal. De egy egyszerű zokni is alkalmas a célra (lásd a képen), illetve aktívan (izmaid használatával) is nyithatod a lábujjakat.

4. Nyújtsd meg a lábad izmait, mobilizáld a bokád

A magasabb szárú lábbelikben a boka mozgása korlátozottabb, ezáltal az azt mozgató izmok nyújthatósága csökken, azaz megrövidülnek az izmok. Az izom nyújtásával egyben a bokaízületet is mobilizáljuk.

A vádli nyújtása

Ezt a nyújtást már egy korábbi bejegyzésben bemutattam, itt találod. A nyújtás szintén megtalálható az ingyenesen letölthető gyakorlatanyagunkban, melyet ide kattintva érhetsz el.

A boka elülső részének nyújtása

A boka és a lábfej elülső részének a nyújtása szintén benne van ez előbb említett letölthető összeállításban, de ezt itt is  bemutatom.

Az egyik lábat magunk mögé visszük, és letámasztjuk a talajra lefeszített lábfejjel. Ezután finoman toljuk a talaj felé. Ügyeljünk arra, hogy a boka középhelyzetben maradjon, vagyis ne engedjük kifelé fordulni. Tartsuk ki a nyújtást kb. 30-60 másodpercig (kép a következő oldalon). Ha érzékeny a lábfejed és lábujj deformitásod van, végezd ezt a gyakorlatot szőnyegen vagy egy pléden nagyon óvatosan.

Ha télen csak ennyit foglalkozol a lábaddal heti 3-4szer már sokat tettél magadért. Ha pedig még többre vágysz, töltsd le a már említett gyakorlatanyagunkat vagy vegyél részt valamelyik képzésünkön, ahol rengeteget tanulhatsz a lábadról.


Köszönjük, ha kitöltöd a lábproblémákkal kapcsolatos 1 perces kérdőívünket, mellyel hozzájárulsz, hogy még hasznosabb ismereteket tegyünk közzé a honlapon.

A boka és a láb anatómiája | Közérthető anatómia sorozat

Miről szól a közérthető anatómia sorozat?

A közérthető anatómia sorozatban minden alkalommal egy ízület vagy izom (leggyakrabban ezek párban) áll majd a fókuszban. Ezen képletek anatómiai bemutatása során arra törekszem, hogy a laikus ember számára hasznos és alapvető információkat osszam meg. Lesz egy elméleti rész, amit követ egy gyakorlatiasabb bejegyzés. Célom, hogy jobban megismerjük mozgásszervrendszerünket és annak működését. 

Az írások során a hasznos, gyakorlatias ismeretek átadására törekszem, azaz nem precíz és mindenre kiterjedő leírásokat találsz itt. Ne tekints rá úgy, mintha egy átfogó szakmai cikket vagy könyvet olvasnál.


A láb és a boka anatómiája

A láb és a boka összetett egységet alkot, és így együtt nagyon lényeges szerepük van abban, hogy eljussunk, ahová csak szeretnénk. Az út során a gondtalan előrehaladás érdekében szükséges a láb és a boka talajhoz való sokirányú alkalmazkodásának képessége. Ennek az adaptációnak a talajfogáskor azonnal meg kell történnie ahhoz, hogy a járás/futás gördülékeny legyen. A láb rendkívül komplex felépítése optimális esetben mindezt könnyedén megteszi.

A láb 26 csontból, 33 ízületből, több, mint 40 izomból és nagyon sok szalagból áll. Egy igen komplex szerkezet ez. Egy negyede az összes csontunknak a lábunkban van!

A lábban lévő csontokat három csoportba soroljuk az elhelyezkedésük alapján: lábtőcsontok (7 db), lábközépscsontok (5db), lábujjcsontok (14 db). 

A boka ízületei és mozgásai

Hét darab lábtőcsontunk (tarsus) van. A felső ugróízület (boka ízület) alkotásában a talus (ugrócsont) és a lábszárcsontok (síp és szárkapocscsont) végei által alkotott bokavilla vesz részt. Ebben az ízületben jön létre a láb hajlító-feszítő mozgása (latinul: plantarflexio-dorsalflexio, hétköznapi használatban spicc-pipa). Ez a mozgás elengedhetetlen a járáshoz és a futáshoz.

 

Az ugrócsont (talus) alatt van a sarokcsont (calcaneus), ezek együtt alkotják az alsó ugróízületet. Itt jön létre az a komplex mozgás, amit leginkább kifelé-befelé forgatásként írunk le hétköznapi szóhasználatban (latinul: everzió-inverzió, angolul pedig pronáció-szupináció).

Ezen csontok előtt öt további lábtőcsont található (os naviculare, os cuboideum, és 3 os cuneiforme), melyek egy egységet alkotnak. Szerepük a láb forgó mozgásakor van: befelé forgáskor a láb boltozatot lezárják, megmerevítik, kifelé forgatáskor pedig meglazítják ez a zárat, a láb boltozat ekkor képes ellapulni.

A lábközépcsontok

A lábközépcsontok (metatarsus), hosszú vékony csontok, melyek alkotják a láb középső részét. A csontok fejecsei gömbízület-szerű ízületben kapcsolódnak a lábujjak bázisaival (azaz a lábujjcsontok első sorával, latinul: MTP – metatarsophalangeális ízületek) és formálják a láb haránt irányú boltozatát. Ebben az ízületben jön létre a lábujjak távolítása-közelítése (nyitás-zárás) és az alapízületek hajlítása-feszítése.  Ez az ízületsor alkotja a lábujjpárnákat. Mozgékonysága pedig elengedhetetlen a megfelelő járáshoz. Az 1-es lábujj (nagylábujj) alapízületének problémája igen gyakori (például bütyök).

Lábujjcsontok

A lábujjakat számokkal jelöljük, a nagylábujjtól indul a számolás, tehát a nagylábujj az 1-es. Tizennégy darab lábujjcsontunk (phalanx) van. A 2-5-ös lábujjak három lábujjperccsontból, az 1-es lábujj pedig csak két lábujjperccsontból áll. Az 1-es (nagylábujj) alatt két apró csontocska is található, ezek a szezám csontok, melyek a lábujjhajlító izom inához kapcsolódnak.

Szalagok, fascia, idegek

A lábban rengeteg szalag található. A lábszárcsontokat és a lábtőcsontokat (a boka ízületeit) összekötő szalagok a boka külső  (külboka) és belső (belboka) oldalán helyezkednek el. A külső oldalon lévő szalag gyakran sérül például félrelépéskor, amikor kimegy a boka (boka rándulás, ficam).

A láb talpi részén található a talpi fascia (más néven: bőnye, izompólya, plantaris fascia), mely veszítve a rugalmasságából begyulladhat, fájdalmassá válhat.

A lábat ellátó idegek (és az erek is) a láb kötőszövetei és izmai közötti alagutakban futnak. Amikor a talp képletei (izmok, fascia) túl feszessé válik, az itt található képletek kevésbé tudnak szabadon mozogni a szövetek között, így elnyomódhatnak, a súrlódástól irritálódhatnak, ezáltal fájdalmat vagy akár zsibbadást is kiváltva. A keringés és a beidegzés csökkenésével nagymértékben romlik a láb érzékelő funkciója.

Érdekességek a bokával és a lábbal kapcsolatban:

 

  • A boka ízület (felső ugróízület) feszített helyzetben (sarokálláskor) zárt helyzetbe kerül, ekkor a boka oldalirányban stabil. Ezzel ellentétben, amikor hajlított helyzetben van a boka (lefeszített lábfej, spicc), például lábujjhegyen álláskor és olyan cipőben, aminek sarka van, a boka oldalirányban instabillá válik.
  • A boka rándulás (ficam, szalagsérülés) az egyik leggyakoribb sérülés. Sajnos, túl gyakran hanyagoljuk el a rándulást, nem foglalkozunk vele, véletlen balesetnek tekintjük. Fontos, hogy egy ártatlannak vélt boka húzódást is kezeljünk, mert később beláthatatlan következményei lehetnek a megváltozott terhelésnek, instabilitásnak. Az anamnézisekben nagyon gyakran szerepel kezeletlen bokasérülés, foglalkozzunk vele.
  • A talpunk arányaiban több verejtékmirigyet és idegvégződést tartalmaz, mint bármely más testrészünk. Ez a tény is mutatja, milyen lényeges a lábunk érzékelő funkciója.
  • Egy 6 centiméteres cipősarok 75%-kal megnöveli az előlábra jutó terhelést. Mezítláb, helyes testtartással a terhelés eloszlása a lábon: sarok 50-60%, előláb 40-50%.

 

Ha a lábat valamilyen apró sérülés éri, az nem csak a láb, hanem az egész test egyensúlyára hatással lesz. Az, hogy milyen állapotban van a lábunk, függ az aktivitási szintünktől, napi tevékenységeinktől, foglalkozásunktól, egészségi állapotunktól, de leginkább a cipőinktől. Fontoljuk meg nagyon, hogy milyen cipőt választunk és foglalkozzunk  a lábunkkal és a bokánkkal, hogy még sokáig fájdalommentesen és könnyedén mozoghassunk.

Hamarosan folytatjuk a bokát mozgató izmokkal, és néhány gyakorlattal.