Tag Archive for: csípőízület

Mobilizáld a csípőd! Csípőgyakorlatok.

Modernkori életmódunkból adódóan a csípőízületünket igen korlátozott mozgástartományban használjuk.

Gondoljunk csak bele, egy átlagos napon hogyan mozgunk.

A legtöbb ember viszonylag magas ágyon alszik, amelyre leül – hasonlóan egy székhez – reggel pedig feláll onnan. Székre ül a reggelihez, majd leül a munkahelyén vagy otthon a kanapéra. Esetleg ülve (autó, tömegközlekedés stb) közlekedik, ülve eszik, dolgozik és szórakozik.

Ezek a tevékenységek olykor órákon át tartanak. Amiért ez fontos számunkra, az a testünk geometriája ezen tevékenységek közben. A csípőre irányítva a nagyítót, kb. 80-100 fokos hajlításban van ülés közben.

A csípő mozgástartomány ennél jóval színesebb és erre a mozgás-palettára szükségünk is van az ízületeink, izmaink, kötőszöveteink egészsége, a járásunk és egyéb mozgásaink hatékonysága érdekében.

A következőkben néhány csípő mobilizáló gyakorlatot mutatok be.

Ezek előnye:

  • megmozgatják a csípőt a kritikus irányokba (is)
  • erősítik és nyújtják az izmokat és a kötőszövetet (fasciát)
  • elősegítik a csípő és a medence optimális helyzetét
  • javítják az izomegyensúlyt a csípő-medence-törzs egységben
  • fejlesztik az egyensúlyt
  • mindez hozzájárul a csípőízület kiegyensúlyozottabb terheléséhez.
1 . Csípő gyakorlat. A csípő feszítése.

A csípőízület esetében a leggyakrabban hiányzó, illetve csökkent mozgástartomány a befelé forgatás (berotáció) mellett a feszítés (extenzió).

Ebben a videóban először egy nagyon egyszerű gyakorlattal keressük meg az aktuális mozgástartományunkat a csípőnkben a feszítés irányában. Ugyanezt a mozgást nem csak tesztként, de a mozgástartomány növelésére, illetve az izmok fejlesztésére is használjuk, kiegészítve azt egy rotációs csípőmobilizációval.

Figyelj mindig az instrukciókra, a testérzetekre, a testtartásodra és természetesen a mozgásra.

Végezd lassan, legyen aktív kontroll végig a mozgás során.

2. Csípő gyakorlat. Játékos nyílt- és zártláncú csípő gyakorlatok.

Ez a gyakorlat amellett, hogy segít a mozgások tudatosításában, mobilizálja a csípőt és fejleszti a csípő körüli izmok működését. A fő célja azonban a mozgások tudatosítása játékos úton.

Ez nem egy egyensúly gyakorlat, ezért szükség esetén nyugodtan támaszkodj meg a falon.

Mire figyelj?

  • arra, mit mozgatsz mihez képest (ne a mozgás mértékén legyen a fókuszod!)
  • érezd meg az adott csípőízületi mozgás aktuális határát és ne lépj túl azon
  • lassan dolgozz
  • mozogj örömmel.

Mi is az a mobilizáció?

A mobilizáció alatt azt az aktív mozgást értjük, mely során saját izomerőnkből (nincs külső erő, mint pl. testsúly) hozunk létre mozgást az adott ízületben, mely mozgást az aktuális ízületi véghelyzetekig végezzük bizonyos irányokban.

A gyakorlatokat videó formátumban teszem fel, ez a lista folyamatosan bővülni fog. A csípő gyakorlatok listájának a linkjét ide kattintva éred el.

A csípő nyújtása ülőmunkát végzőknek

Mért fontos a csípő elülső részének a nyújtása ülő életmódúak számára?

Ebben a bejegyzésben sokat ülők számára mutatok egy csípőnyújtást.

A széken ülő életmódúak (ideértve mindenkit, aki sokat ül széken) egyik fontos nyújtása ez, ugyanis a széken (kanapén, autóban stb.) ülés erősen limitálja a csípő mozgásait és elgyengíti a farizmot (többek közt).

Ma például a csípő feszítő mozgása (extenzió) igen sok embernél korlátozott. Ez a mozgás a hatékony járásmechanizmushoz elengedhetetlen, és ezen mozgás csökkenése részben a sok széken ülésre vezethető vissza. A székre leülés és onnan felállás során a csípőízületi mozgástartományunk töredék részét használjuk ki. Pedig a csípőízületünk igen nagy mozgástartománnyal rendelkezik, hisz gömbízület és ezen mozgások rendszeres használata mind szükséges mozgásrendszerünk megfelelő működéséhez.

Tegyünk hát ellene! Őrizzük meg csípőnk egészségét!

A csípő elülső részének nyújtása

A következő gyakorlat során csípő feszítést hozunk létre, mellyel megnyújtjuk a csípő elülső részén elhelyezkedő izmokat, kötőszövetet.

Ehhez a gyakorlathoz még csak fel sem kell állni a székről, így hát nem lehet kifogás, hogy nincs rá időd.

Hogyan végezd?
  • Ülj a szék szélére, és az egyik térded engedd le a talaj felé, mintha le akarnád érinteni azt.
  • Ezután finoman told előre a csípőd és közben kissé nyújtózz lefelé a térdeddel.
  • Tartsd ki a helyzetet pár másodpercig, de akár tovább is maradhatsz ebben a helyzetben.
  • Végezd el rendszeresen mindkét oldalon ülés közben bárhol, bármikor.

 

Mindig gondolkozz változatos testhelyzetekben és változatos ízületi mozgásokban!

Az elülső combizom aktív és passzív nyújtása

Nagyon kedvelem és eredményesebbnek tartom sérülésmegelőzés, hatékonyság és teljesítmény növelés szempontjából is az aktív és passzív nyújtások kombinálását.

Mi a célunk  az elülső combizom aktív és passzív nyújtásával?

Célunk a passzív és aktív mozgástartomány közelítése. Minél nagyobb az aktív (izomerővel) elért mozgástartományunk és az adott véghelyzetben az izomerőnk, annál hatékonyabban tudjuk kihasználni az ízületi mozgástartományt, annál tartósabb lesz a nyújtásunk eredménye, és annál kisebb lesz a sérülés esélye.

Ezt a technikát használjuk ebben a gyakorlatban, azaz az elülső combizom (m. quadriceps femoris) nyújtásakor, amit természetesen bármely más gyakorlatba is átültethetsz.

Mire figyelj a combizom aktív és passzív nyújtása során?
  • a testtartásodra : medencéd maradjon neutrális helyzetben, a törzsed pedig tartsd stabilan (ne homoríts)
  • a lassú, kontrollált legyen a mozgásod

Ha a térdedben fájdalom jelenik meg (a talaj általi nyomáson  kívül), ne erőltesd a mozgást.

 

Gyakorlat az egészséges csípőízületért

A csípő gyakorlataira mindig nagy hangsúlyt fektetek ágyéki gerincpanaszok, medencefenék problémák, térd- és lábpanaszok (például lúdtalp, bütyök, talpi bőnye gyulladás stb.) esetén, és természetesen csípőproblémáknál is.

Van különbség az AKTÍV és a PASSZÍV csípőízületi mozgástartományod között?

Az ízület és az izmok, kötőszövetek egészsége szempontjából az a jó, ha nincs, illetve minél kevesebb, annál jobb. Ha a passzív és aktív mozgástartományod között nagy a különbség, a sérülés és az ízület degenerációjának esélye is nagyobb.

A kontrollált aktív csípőízületi rotáció elősegíti az ízület centralizációját. Az ízületi középhelyzetből indított mozgások gyorsabbak, hatékonyabbak és az ízfelszínekre ható terhelés is sokkal jobb. A csípő megfelelő rotációs mozgása nagyon lényeges például a hatékony járáshoz, a láb stabilitásához és a medencefenék izomzat rugalmasságához.

Csípő gyakorlat

A videóban a csípőízület aktív ki- és berotációját mutatom be, itt épp háton fekve. Ezt majdnem minden nap megcsinálom különböző helyzetekben, hogy ébren tartsam a csípőízületi kis rotátor izmaimat, és jobban terheljem az alsóvégtag ízületeimet. A csípő egészsége hatással van a láb egészségére is. De már úgyis tudod, hogy minden mindennel összefügg.

Egy kis magyarázat a gyakorlathoz: amikor a lábszár befelé fordul, akkor a csípőízületben kifelé forgatás (rotáció) jön létre. Amikor pedig kifelé fordul a lábszár, a csípő berotálódik.

Mire figyelj?

  • csípő és térd ~90 fokban hajlítva
  • a combcsont, mint forgástengely fix marad végig a mozgás során
  • a lábfej középhelyzetben marad
  • vidd el a mozgást az aktuális véghelyzetig
  • ott tartsd meg 5-10 mp-ig
  • és igyekezz tovább vinni a mozgást minden alkalommal 1-1 mm-t
  • ismételed sokszor, min. 10-szer

A gyakorlat bizonyos állapotokban kerülendő lehet, ha nem vagy biztos benne, hogy végezheted, kérd ki szakember véleményét.

 

 

Farizom gyakorlat. Hogyan hozzuk működésbe a farizmot?

A farizom testünk legnagyobb izma, ami utal funkciójának jelentőségére. Modern életmódunk azonban mentesít minket a farizom használat alól. Az ülőmunka, pontosabban a sok széken ülés a farizmot tartós szabadságra küldi. Így a szervezetünk kénytelen más izmokat használni a farizom feladatainak elvégzéséhez.

Mi a farizom funkciója?

A farizom csoporthoz három izom tartozik. A nagy farizomra (gluteus maximus) gondolunk, amikor általánosságban beszélünk a farizomról. De valójában van egy középső (gluteus medius) és egy kis farizom (gluteus minimus) is. Ezek közül a nagy farizom (gluteus maximus) a legfelszínesebb és a legnagyobb, ez adja a fenék formáját. Mindegyik más-más mozgást hoz létre. Ugyan teljesen nem lehet szelektíven szemlélni a különböző izmok működését, azért most mégis kiragadjuk a nagy farizmot, és ennek az izomnak a szerepét nézzük át. De tartsd észben, hogy a testünk kerek egész, egyetlen izmot sem lehet a többi kizárásával vizsgálni, kezelni.

Nagyon leegyszerűsítve a farizom a csípőízület feszítését végzi, ekkor a combcsont a medencéhez képest hátrafelé mozdul el. Ez létrejöhet fordítva is, például székről felálláskor, a medence előre mozdul a combcsonthoz képest. Fő működése a járás, a medence és keresztcsont stabilizálása, álló helyzetben a törzs megtartása, guggolásból felállás. Ezen és egyéb működések közben természetesen más izmokkal kooperál.

Miért lényeges a (jól) működő farizom?

Egyrészt az aktív farizom épp eléggé feszes, kerek, ami midenkinek az álma. De ami ennél is fontosabb, hogy sok problémától megóv.

  • csípőkopás, csípőízületi panaszok
  • medencefenék diszfunkció
  • derékfájás (lumbágó, isiász, porckorongsérv stb.)
  • alsó végtagi panaszok (térd-, boka fájdalom stb.)

Tehát ha ezek közül bármelyik érint téged, figyelmet kell fordítanod a farizomra.

Hogyan állítsuk helyre a farizom működését?

Egy izom akkor tud jól működni, ha a csatlakozási pontjai megfelelő helyzetben vannak egymáshoz képest. Ebből következik, hogy a jó testtartás kulcsfontosságú a jó izomfunkcióhoz. Alapvető testtartás szempontok álló helyzetben: lábfejek előre néznek, csípőízület a sarok fölött, a medence neutrális helyzetben (elől kitapintható csontok és a szeméremcsont függőlegesen helyezkednek el), alsó bordák leengedve (nem toljuk ki a mellkast). Így a medence és a mellkas egymás fölött van, súlypontunk pedig a sarok fölött.

Az izom munkáját nagy mértékben támogatjuk, ha az ellentétes működésű és a szinergista izmokkal is foglalkozunk, és nem csak a célzott erősítésre koncentrálunk. Ezáltal a testtartásunkat és a mozgásunkat is fejlesztjük.

Amit nyújtani szükséges:

Az erősítés : farizom gyakorlatok

A gyakorlatok pontos kivitelezésére törekedj, anélkül nem a kívánt eredményt fogod elérni, és csalódott leszel. Kihívást jelenthet a gyakorlás során a testrészek helyzetének beállítása, és a különböző testrészek egymástól független mozgatása. Ehhez idő kell és rendszeres foglalkozás. De ez az alapja a silány mozgásminták fejlesztésének, amely hosszútávon felbecsülhetetlenül hasznos az egészség megőrzésben. Nevezthetjük ezt akár tudatos mozgásnak vagy testtudatnak is.

1. Székről felállás-leülés

Az egyik legkézenfekvőbb gyakorlat, ha már úgyis sok időt töltünk széken. Ülj a szék elejére, lábaidat csípőben és térdben 90º-ban hajlítva legyenek. Lassan izomerőből emelkedj fel a székről, támaszkodás, lendület nélkül. Ugyanígy ereszkedj vissza. Mindenképp ügyelj arra is, hogy a sarkad ne húzd közelebb a székhez, és a mozgás közben a térdeid a boka fölött maradjon. A törzs előre döntésével és a karral előre nyújtózva segíthetsz magadon a felállás és leülés során. Szuper gyakorlat és annyi lehetőséged van rá napközben.

2. Lábemelés és hátsó combizom nyújtás

Ezt sokféleképpen el lehet végezni. Az egyik kedvencem a hátsó combizom és vádli nyújtással egybekötött farizom erősítés. A látszólag egyszerű gyakorlatnak sok precizitást igénylő eleme van.

Szükség van egy összetekert jógamatracra (vagy jógatégla, összetekert törölközőre- de ezek nélkül is lehet csinálni!), és egy székre, esetleg néhány párnára. A szék elé letett eszközünkre ráállunk mindkét lábbal, letámaszkodunk a székre. Ekkor beállítjuk a medencét: a csípőlapát (elől tapintható csontos részek) a talaj felé fordul kissé, az alsó derékszakaszon ezáltal létrejön egy mérsékelt ív. Ellenőrizzük le a mellkasunk helyzetét is: az alsó bordák ne lóganak lefelé, húzzuk vissza, simuljanak rá a hasfalra. Így neutrális helyzetbe került a gerinc. Ha ezt a helyzetet nehezünkre esik létrehozni, helyezzünk 1-2 párnát a székre, és támaszkodjunk magasabbra. A pontos testhelyzet alap egy gyakorlatnál ahhoz, hogy a nyújtás a megfelelő helyen hasson, és ahhoz is, hogy ne a derekat komprimáljuk.

Ha az alaphelyzet megvan, megemeljük az egyik lábat nyújtva. A mozgás csak a csípőben jöhet létre, a medence, derék nem mozdul el. Gyakori hiba, hogy az emelés során kifordul a medence, ez azt jelenti, hogy nem tartottuk meg stabilan a törzset (gerincet), vagy a lábat túl magasra emeltük a testszöveteink megnyúlási kapacitásához képest. Kezdjük kisebb emelésekkel. Lábujjak, térd és az elől tapintható csontok a medencénken a talaj felé néznek végig a mozdulat során.

Kiinduló helyzet

3. Lábemelés négykézláb helyzetben

Könnyebben kivitelezhető gyakorlat, azoknak ajánlom, akiknek az előzőekkel meggyűlt a bajuk. Hozzáteszem az előzőek hatékonyabbak is, nem véletlenül kerültek első helyre.

Elhelyezkedünk négykézláb helyzetben, tenyeker pontosan váll alatt, térdek pontosan csípő alatt. A gerincünk neutrális helyzetét beállítjuk, hacsak nem alapból abban van. Medence enyhén előre billen, az elől tapintható csontok a talaj felé közelednek, létrejön egy enyhe ív a derék alsó részsén. A mellkast viszont nem adjuk át a gravitációnak, visszahúzzuk, így az alsó bordák rásimulnak a hasfalra. Arcunk lefelé nézzen, nyakat nem feszítünk hátra.

Ebből a helyzetből az egyik lábat a törzs vonalába hátra nyújtjuk. A medence és a törzs mozdulatlan, nem fordul, nem csavarodik, nem süllyed, nem emelkedik. Kombinálhatjuk ellentétes vagy akár azonos oldali karemeléssel is. A törzs stabilitása és a gerinc neutrális helyzetének megőrzése lényeges. Ellenőrizd minden egyes mozdulatnál.

4. Mérlegállás 

Ez már haladó gyakorlat. Nagyszerű mozdulat, egyesíti a hátsó combizom nyújtást a csípő oldalsó izmainnak, a farizomnak, a hátizmoknak aktiválásával, és egyensúlyozással. Erre a feladatra akkor térjünk rá, amikor a hátsó combizom már elég rugalmas, a 2.-es gyakorlatot során már vízszintesig tudjuk emelni a lábat gond nélkül.

Könnyített verziónál használhatunk egy széket, aminek a támlájában megkapaszkodunk. Párhuzamos lábfejekkel állunk, csípőszélességben. Lassan emeljük fel az egyik lábat, miközben figyelmünket a medencénk ill. az egész törzyünk stabilizálásán tartjuk. A gerinc neutrális helyzete jelen esetben is lényeges, itt főként a kar előre emelése során ügyeljünk a mellkasra: az alsó bordák rásimulnak a mellkasra. Ehhez szükséges a szabad mozgású vállízület.

5. Guggolás

A guggolás esszenciális a medencefenék egészségének szempontjából. Mindenkit biztatok rá. Arról, hogyan guggoljunk, ítam korábban, itt találod: Guggolás helyesen.

6. Gyaloglás

A végére hagytam, de a legfontosabb és legkézenfekvőbb mozgás a gyaloglás. Napi 5-15 kilométer távolságok megtételére lenne szükségünk. Ezt több rövidebb távra is feloszthatjuk. A legjobb, ha egyenetlen talajt is be tudunk iktatni, és ha mindezt olyan cipőben csináljuk, ami nem változtatja meg az ízületeink helyzetét. Ezeket mezítlábas vagy minimál cipőknek nevezik.