Piriformis szindróma kezelése gyógytornával

A panaszok rendszerint a fartájékon jelentkeznek, de akár a comb hátsó részébe is lesugározhatnak. Kellemetlen nyomó fájdalomként érezzük, és jellemzője, hogy huzamosabb ideig ülve erősödik, vagy épp akkor jelentkezik. Például egy hosszabb autóút után.

A tünetek hasonlóak a gerincből eredő és a kilépő ideggyök nyomását okozó kórképekhez, például az isiászhoz. Nevezik még ülőideg fájdalomnak is.

Mi az a Piriformis szindróma?

A piriformis szó a körteképű izom latin neve, melyet a formájáról kapott. Az alsó végtagok mozgató izmaink egyike, mely a gluteális régióban, azaz a farizmok alatt található (lásd a képen). Működése szerint a kirotációban vesz részt, azaz kifelé forgatja a combcsontot a feszített csípőízületi helyzetben, hajlított helyzetben pedig kissé távolítja azt. Nem ez az egyetlen kifelé forgató kisizom ebben a régióban, ám a leggyakrabban panaszt okozó.

piriformis szindróma, körteképű izom k

Anatómia: a piriformis izom a keresztcsontról ered és a combcsonton tapad, és a medencefenék izmaiba beolvad. (Csak megjegyzem, hogy ha a piriformis feszes, az hatással lesz a medencefenék funkciójára is.) Az ülőideg (n. ischiadicus) pedig leggyakrabban a piriformis izom alatt lép ki az alsó végtagra. Lehetnek anatómiai eltérések, de mindenképpen a piriformis izom alatt, közte vagy fölötte lép ki, esetleg is-is.

Anatómiai adottságaiból adódóan, ha az izom túl feszes lesz, megnyomja az alatta futó ülőideget. Az ideg nyomása által okozott tünetek igen kellemetlen fájdalommal járnak, amely csak a nyomás csökkenésekor enyhül. Ezért van az, hogy a tartós ülőhelyzet csak fokozza a panaszt.

A piriformis szindróma kialakulásának okai
  • rossz testtartás, sok ülés (autóvezetés, biciklizés, ülőmunka)
  • egyoldalú mozgás, ill. mozgáshiány
  • sérülés, baleset
  • kismedencei elváltozások
  • más mozgásszervi probléma

Az izom akkor feszül meg, ha megrövidül, tehát az eredés és a tapadás közeledik egymáshoz. Ez elég sokféle tevékenység közben bekövetkezhet. Például (talán a leggyakoribb példa ez): a görbe háttal ülés, a medence billen, a keresztcsont közeledik a combcsonthoz, az izom rövidül. Tehát a medence helyes beállításával némileg csökkenthetjük a túlfeszülés esélyét.

A piriformis szindróma kezelése gyógytornával

Az izomproblémákat mindig egy kicsit távolabbról érdemes szemlélni, nem elég csak az adott izmot kezelni.

1. Nyújtás: ülve vagy fekve is nyújthatjuk. Én javaslom az ülő helyzetben történő nyújtást, így jobban kontrollálható a medence helyzete.

Az itt ismertetett nyújtáson kívül sok más lehetőség is van az izom nyújtására, ez csak egy példa, és önmagában általában ez sem oldja meg a panaszokat. Lényeges, hogy mindig a nagyobb képet nézzük és dolgozzunk az egész mozgásszerv rendszeren.

A nyújtás lépései:

  • ülj egy szék szélére, tedd keresztbe az egyik lábad a másikon úgy, hogy a külső boka a térdeden legyen,
  • majd billentsd kissé előre a medencéd, a derekad ne legyen gömbölyű, hanem egyenes vagy enyhén homorú,
  • és csak ezután told finoman, lassan lefelé a térded, ha nem érzel még elég húzódást. De közben tartsd meg a derekad egyenesen, ez nagyon fontos.

piriformis szindróma, piriformis nyújtás kisk

Ezt a gyakorlatot (nyújtást) panasz nélkül is rendszeresen megcsinálhatod amolyan megelőzés céllal. Végezd el mindkét lábbal.

2. Izomegyensúly helyreállítás: változatos funkcionális gyakorlatokkal.

3. Izom és izompólya nyújtó, lazító technikákkal az izomfeszülés oldása. (A rányomás jó hatású lehet, ám bánjunk vele óvatosan, hisz idegek és erek futnak azon a tájon. A kitartott rányomással az idegeket, ereket is károsíthatjuk. A hasonló technikákat inkább bízzuk szakemberre.)

4. Ízületi mozgástartomány helyreállítása: gyakorlatokkal, manuális technikákkal.

5. Testtartás korrekció.

Legyünk óvatosak, kíméletesek magunkhoz. A legtöbb esetben a lágy technikák a hatékonyabbak és eredményesek hosszútávon.

 

 

Csontritkulás és megfelelő fizikai aktivitás

A csontritkulás egyre több embert érint, és ma már nem csak a menopauzához és az idős korhoz köthető a probléma. Azt minden osteoporosissal foglalkozó cikk megemlíti, hogy a mozgás fontos a megelőzésben és a kezelésben egyaránt. Még mozgásformákat is javasolni szoktak, ám azt nagyon ritkán említik meg, hogy pontosan hogyan ha a megfelelő terhelés a csont anyagcsere folyamataira.

Mi a csontritkulás (osteoporosis)?

Az osteo szó csontot jelent, a porosis pedig nyílást, pórust. A csontritkulás orvosi meghatározása: a csont tömegének és sűrűségének a folyamatosan progrediáló csökkenése, mely a csont minőségének és működésének romlásával jár, ennek következtében a csonttörés esélye megnő.

Általában a klimaxot és az éveink számának növekedését jelölik meg kiváltó okként. Mielőtt azonban azt boncolgatnánk, hogy mitől alakul ki a csont felritkulása, ismerkedjünk meg a csont működésével.

Hogyan működik a csont?

A csont összetételét tekintve, természetesen leegyszerűsítve, szerves (kötőszöveti rostok: kollagén) és szervetlen részekből (ásványi sók) áll. A szerves alkotók biztosítják a rugalmasságát, a szervetlen állomány pedig a szilárdságát. Ezek megfelelő aránya pedig biztosítja a jó teherviselő képességét.

A csont élő anyag, mely folyamatos átépülését, megújulását a funkcionális igénybevétel határozza meg. Enélkül könnyebbé, törékenyebbé válik, tehát szerkezetében változás indul el. Létrejön az osteoporosis. Az átépítést a csontképző és csontlebontó sejtek összehangolt működése hozza létre a tápanyagokból a már fent említett terhelésnek vagy éppen a terhelés hiányának megfelelően.

csontritkulas-osteoporosis-testtartas-cikk

A csontképzést befolyásoló tényezők:

  • megfelelő fizikai aktivitás
  • hormonrendszer
  • egyéb betegségek
Az osteoporosis okai

Természetesen a megfelelő tápanyagok és a hormonrendszer optimális működése szükséges a jó csontanyagcseréhez. Azonban a csontritkulás a legtöbb esetben nem az egész csontrendszert érinti, hanem van néhány tipikus megjelenési helye.

Leggyakoribb előfordulási helyek:

  • gerinc (főként hátcsigolyák)
  • combcsont feje (csípő)
  • bordák
  • csukló
Hogyan mérhető a csontritkulás?

Az oszteodenzitometriás készülékkel mérik a csont ásványianyag tartalmát (szervetlen állomány). Többnyire azokon a területeken, ahol a leggyakrabban jelentkezik a csontritkulás (fent említett testtájak). De teljes testen is végezhető a mérés. Az eredményt az azonos kor és nem szerinti egészséges egyének referenciaértékeivel vetik össze.

A leleten ez a T-score érték:

  • ha -1 felett van, a csontsűrűség normális
  • ha -1 és -2,5 között van, enyhe a csontritkulás, ez az osteopenia
  • ha -2,5 alatt van az érték, a diagnózis: csontritkulás

csontritkulas-cikk-blog

A csontritkulás kezelése

Megvan az eredmény: osteopenia vagy osteoporosis. Az orvos ellátja a pácienst gyógyszerekkel, vitaminokkal, ásványi anyagokkal és táplálkozásra vonatkozó javaslatokkal. Esetleg beutalja gyógytornára. Most már tudod, hogy a táplálkozás, a vitamin és ásványianyagpótlás stb. és az adekvát fizikai aktivitás csak együtt működik. A csontsejtek akkor tudják, hová építsék be az ásványi sókat, ha az a csont megkapja a mechanikai ingert, enélkül nem fog megtörténni.

Milyen fizikai aktivitással kezelhető a csontritkulás?

1. Gyaloglás

A csont regenerációját elősegítő mozgás az olyan felegyenesedett testhelyzetben végzett alacsony intenzitású, de ismétlődő (tehát rendszeres) terhelés, amely a csontra megfelelő irányú erővel hat. A legegyszerűbb és legjobb ilyen mozgásforma a gyaloglás.

De ez mégsem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Ugyanis, ha a testtartásod és a lábbelid nem megfelelő, akkor a mechanikai behatás nem ott stimulálja a csontsejteket, ahol szükség van rá. Például: az előregörnyedt testtartás (kórosan púpos hát, amit ne keverjünk össze a normális háti görbülettel), vagy a túlkorrigált testtartás esetén (mellkas előretolása) nagyon fontos először ezek korrigálása. A már kis sarokkal ( 1 cm) rendelkező cipőtől előbbre helyeződik a testünk súlypontja, amelynek kompenzálására testünk több ízületben kis elmozdulásokat  hoz létre. Így megváltozik az adott ízület terhelési felszíne. Ha az ízületi felszín más pontjára esik a terhelés, és ez rendszeresen így történik, a csont másképp fog fejlődni.

2. Helyes testtartás

A rossz testtartás egyénenként változó lehet, de van néhány alapvető szempont, ami szerint saját magunkat is tudjuk korrigálni álló helyzetben.

Alapvető testtartás-szempontok: mezítláb gyakorold.

  1. lábfejek külső talpszéle párhuzamos
  2. kissé hátravisszük a súlypontunkat, így a csípő a sarok fölé kerül
  3. leengedjük az alsó bordákat, hogy ne emelkedjen előre a mellkasunk
  4. vállainkat leengedjük (nem feszítjük hátra)
  5. a fejet kissé hátrahúzzuk, vissza a mellkasunk fölé, és lebiccentjük az állunkat.

helyes testtartás, csontritkulás

3. Gyógytorna (korrekciós gyakorlatok)

A gyógytorna célja az általános kondíció javításán túl az, hogy az érintett terület körüli izomzatot, és a törzsizmokat erősítsük, ezáltal az ízület és a törzs stabilitását növeljük. A gyengült és a zsugorodott izmok erősítése ill. nyújtása hozzájárul a helyes testtartáshoz. Ezenkívül megtanítjuk és gyakoroltatjuk a helyes testtartást. Funkcionális gyakorlatokkal javítjuk a mozgékonyságot, a stabilitást, és az állóképességet is. Különböző felegyenesedett és korrigált testhelyzetekben (álló, ülő) végzett mozgásokkal, gyógytorna és járógyakorlatokkal javítjuk a testtudatot, a testtartást és a megfelelő mechanikai ingerrel hatunk a csontokra. Tanácsokkal látjuk el a pácienst a terhelés adagolására, növelésére és rendszerességére vonatkozóan.

4. Súlyzós gyakorlatok

Legtöbbször csontritkulással kapcsolatban a súlyzós gyakorlatokat pozitív hatását említik.  Valóban jó a súlyzózás, ha tudod, hogyan kell csinálni. De mindennapi mozgásaink során gyakran emelünk fel dolgokat, vagy van lehetőségünk megemelni tárgyakat. Ha ezeket kihasználjuk, és jól csináljuk ugyanolyan hasznot húzunk belőle, mint a súlyzós edzésből. És talán kevésbé unalmas. A súlyzós gyakorlatok mellett is hasznos ezekkel a lehetőségekkel élni. Például bevásárláskor a kocsitolás helyett kézben vigyük a termékeket vagy kézi kosarat válasszunk. Ha nem túl messze lakunk a bolttól, vigyük haza kézben a szatyrot, és cipeljük változatosan, egyik-másik kézben, vállon, háton. Otthon használjuk a magasabb polcokat is, a felfelé nyújtózás, pakolás szuper a vállaknak és a hátizmainknak. Vagy a gyerek emelgetése is tökéletes mozgás.

Milyen mozgás nem befolyásolja az osteoporosist?

Az úszás és a biciklizés nem a megfelelő terápia a csont regenerálódása szempontjából, és a fekvő testhelyzetben végzett torna sem. Azonban bizonyos szempontból szükség van/lehet rájuk, és jó kiegészítése például a gyaloglásnak.

Megelőzhető-e a csontritkulás?

Csak ismételni tudom magam: a rendszeres és változatos mozgás, a minél több gyaloglás, a jó testtartás mind meghatározója a mozgásszervi egészségünknek. Természetesen ehhez az is kell, hogy változatosan, mértékkel és természetes ételekkel táplálkozzunk. Nap mint nap dolgozzunk ne csak a testi, de a lelki és szellemi jólétünkért is.

A Béres Egészségmagazin 2016. őszi számában a “Mozogjunk csontritkulással is!” c. cikkben néhány mozgásos tanácsot olvashatsz tőlem. A cikket a képre kattintva olvashatod el.

csontritkulas-gyogytorna-beres-magazin

 

 

Befagyott váll gyógytorna kezelése

A probléma elnevezése nagyon találó, ugyanis a vállízületben szinte semmilyen irányú mozgás nem jön létre. A mozgás-kísérletek pedig olyan hirtelen és erős fájdalommal járnak, hogy végül a páciens maga is ‘befagyasztja’ a mozgásait. A kar a törzs mellé szorul, és amit eddig a kar mozgatásával végzett (elég sok tevékenység), azt a törzs és a vállöv mozgásaival igyekszik kiváltani az elszenvedő.

Mi az a befagyott váll szindróma?

A befagyott váll szindróma (orvosi nevén: periartritisz humeroszkapulárisz, PHS), olyan ismeretlen eredetű probléma, amely során a vállízület mozgása fokozatosan és fájdalmasan beszűkül. A lágyrészek a gyulladás és a mozgásbeszűkülés miatt hegesedni kezdenek, amely a mozgást még jobban nehezíti.

40 éves kor után szokott előfordulni, férfiaknál és nőknél egyaránt.

A probléma elég furcsa, ugyanis sokszor tényleg nem talál rá magyarázatot a páciens. Érdekességét pedig fokozza az, hogy (a szakirodalom szerint) nagyjából 2 év alatt magától megygógyul.

befagyott váll fájdalom blog

Mégis mitől alakulhat ki?

Imert néhány elősegítő tényező:

  • korábbi vállsérülés, gyulladás
  • nem megfelelő rehabilitáció, mozgatás vállműtét után
  • feldolgozatlan lelki probléma
  • hosszú vállízületi mozdulatlanság
  • anyagcsere és hormon problémák

A befagyott váll mindig fájdalommal kezdődik, de nem minden vállfájdalom vezet befagyáshoz. A váll fájdalmának és mozgáskorlátozottságának sok oka lehet, melyeket fontos elkülöníteni egymástól.

Milyen tünetei lehetnek a befagyott váll szindrómának?
  • fájdalom a váll területén, mely idővel egyre fokozódik,
  • a fájdalom nyugalomban is megjelenik, mozgásra pedig fokozódik,
  • jellemzően a váll elülső-külső részén jelentkezik, és leterjedhet a felkarra,
  • a vállízületi mozgások beszűkülnek: először a kifelé forgatás (kirotáció) és az oldalra emelés (abdukció),
  • az aktív és a passzív mozgások egyaránt csökkenek (a terapeuta sem tudja megmozgatni),
  • később a fájdalom enyhül, de a mozgástartomány nem javul.

A  probléma nagyban befolyásolja az ember mindennapi életét, hosszú ideig korlátozza munkavégzését és hétköznapi tevékenységét. Az életminőség romlik, amely pszichésen is negatívan hat az egyénre és környezetére. Ugyan elvileg kb. 2 év alatt javul vagy meggyógyul, ám ezen idő kivárása elég abszurd dolognak tűnik manapság. Mindenesetre a türelmes várakozáson kívül más lehetőségünk is van a vállízület ‘kiolvasztására’.

Hogyan kezelhető a befagyott váll?

Először mindig konzervatív kezelést javasol az orvos. Ez általában a fájdalom és a gyulladás csökkentéséből, és gyógytornából áll. Kiegészítésként a hideg vagy melegkezelést szoktuk még alkalmazni, attól függően, melyik jótékony a páciensnek. Ezzel a kombinációval 80-90%-ban jó eredményt lehet elérni, óvatosan kontroláltan végezve a tornát.

Műtéti megoldás is szóba jön nagyon makacs esetekben. Míg korábban az altatásban végzett bemozgatás volt rá az operatív gyógymód, ma inkább az artroszkóposan végzett szalag-, toklazítás, a heges rész eltávolítása.

befagyott váll gyógytorna kisk

A befagyott váll gyógytorna kezelése

A gyógytorna teendőket az adott állapot, azaz stádium alapján választjuk ki. A kezelést mindenképpen egyéni gyógytornával kell kezdeni, és folytatni mindaddig, amíg a mozgástartomány nem teljes. A túl korán elkezdett mozgásterjedelem növelés erőltetése kompenzáló mozgásokhoz és bizonyos izomcsoportok túlerőltetéséhez vezethet. Ez pedig egy újabb váll vagy akár nyaki fájdalmat is eredményezhet.

A gyógytorna céljait és alkalmazott módszerei az egyes stádiumok szerint:

1. A fagyás stádiuma

Cél a fájdalom csillapítása és a növekvő mozgásbeszűkülés mérséklése, melyhez használhatunk óvatos lapocka és vállízületi mobilizációt, izomlazító, lágyrész mobilizációs technikákat (muscle, myofascial release), kinesiotape-et. Gyakorlatként az ingamozgásokat szoktuk javasolni. Az erőltetett mozgatás (aktív és passzív egyaránt) ebben a stádiumban kerülendő,  mert kóros izomválaszt fog kiváltani.

2. A befagyott váll

Ez a csaknem teljes mozgásbeszűkülés fázisa. Itt a kihívás a csaknem mozdulatlan vállízületbe mozgást csalogatni, de segítségünkre van ekkor a már nagyon erős fájdalmak enyhülése. Eszközeink az ízületi mobilizációs technikák (manuálterápia, és egyes gyakorlatok), a lágyrész mobilizáció, izomlazító eljárások, gyógytorna gyakorlatok az izmok erősítésére, a mozgástartomány növelésére, és a kinesiotape.

A kezelés és a gyakorlatok túladagolása szövődmények kialakulásához vezethet.

3. Az olvadás stádiuma

Itt már a mozgásé a főszerep, a cél a teljes rehabilitáció, a váll, vállöv izomegyensúlyának és mozgékonyságának helyreállítása. Az erősítő és a nyújtógyakorlatok hozzájárulnak a teljes mozgáspálya visszaszerzéséhez, és a váll stabilitásának-mozgékonyságának fejlesztéséhez.  A gyógytornász megtanítja a gyakorlatokat és azt, hogyan tudja a páciens nehezíteni a feladatait annak érdekében, hogy biztonságosan fejlessze a váll és a teljes felső végtag funkcionalitását.

befagyott váll torna lapocka kimozgatás blog

Megelőzhető a befagyott váll kialakulása?

Mivel az okai nagyrészt ismeretlenek, igazán releváns tanácsot nem lehet adni a megelőzést illetően. Egy biztos, a vállfájdalmat, a váll sérülést elhanyagolni nem érdemes. Ha felmerül a gyanú, hogy valami gond van a vállízülettel, nehéz a mozgás, mindenképp fordulj szakemberhez, és tegyél meg mindent azért, hogy visszaszerezd vagy éppen megőrizd a fizikális, a lelki és szellemi egészségedet.