A csípőfájdalom minden esetben kihat a járásunkra. Hisz innen indítjuk a lépést. A járás közben a test egyensúlyban tartásához elengedhetetlen a stabil és mozgékony csípőízület.

Nem láttam még ahhoz fogható elkeseredést a pácienseim arcán, mint amikor a csípő valamilyen problémája miatt a járás kínszenvedés volt számukra. Érthető, hogy az előrehaladás, a járás képességének az elvesztését tehetetlen, szabadságvesztettként élik meg. Akinek volt már csípőfájdalma, az tudja, hogy milyen kellemetlen, és mennyire korlátozza az embert a mozgásában.

Hogyan épül fel a csípőízület?

A csípőízület teherviselő ízület, a testsúlyunk nagy részét hordozza, ezért igen fontos, hogy kellően stabil legyen. Ugyanakkor jelentős mozgásszabadságra is szükség van a változatos mozgásainkhoz.

Csípőízületi RTG

Hogyan kopik el a csípőízület?

A nagy terjedelmű mozgásokat, hasonlóan a vállízülethez, itt is a gömbízület biztosítja, ám ebben az esetben egy jóval stabilabb ízületről van szó.

Az ízületet a combcsont feje és a medencecsont vápája alkotja, melyeket porcfelszín borít be. Ha ez a porcréteg elhasználódik, elkopik, az ízfelszínek csontvégei közelebb kerülnek egymáshoz. Összesúrlódásuk pedig nagy-nagy fájdalommal jár. A kopás tehát egy degeneratív elváltozás.

Mi a csípőfájdalom, csípőkopás kialakulásának az oka?

A kialakulás okát nem könnyű megmondani, hisz a degeneratív betegségek mind lassan és fokozatosan alakulnak ki. A kiváltó ok lehet egy korábbi sérülés, gyermekkori betegség (például csípőficam), a csípő túlterhelése (csípőt terhelő foglalkozások, sportok), és számos más a testünkre nem megfelelő irányból ismétlődően ható terhelés, akár a rossz testtartás.

A keveset és változatlanul mozgó életmódunk mellett a csípőízületi mozgásaink erősen beszűkülnek. Ez a folyamat már fiatalkorban megtapasztalható. Az ízületi mozgást ilyenkor még általában néhány megrövidült izom korlátozza. Az izomegyensúly megbomlása miatt az ízfelszínek másképp terhelődnek. Így megnő a csípőízületi kopás esélye.

Honnan tudom, hogy csípőkopásom van?

A tünetekre eleinte a reggeli fájdalom, az elindulás nehézsége, és a mozgáskorlátozottság jellemző. Majd egyre gyakoribb és hosszabb lesz a fájdalmas időszak. Előrehaladott állapotban terheléskor is fáj, esetleg combba, derékba sugárzóan, az izom vékonyodik, a járás pedig bicegővé válik.

Mit tegyek, hogy ne jussak el idáig?

A gyógytorna a már kialakult csípőfájdalomnál is nagyon jó eredményt hoz. Ugyanakkor, ha tisztában vagyunk a gyengeségeinkkel, például: nagyon kötött csípőízületeink vannak, de még nem fájnak, a gyógytorna módszereivel kedvezően tudunk hatni a szövetekre, az ízületre, megelőzve a fájdalom kialakulását.

Kulcsfontosságú a helyes testtartás kialakítása és szokássá tétele az ízületek optimális terhelődése miatt. Mindemellett a testhelyzeteink gyakori változtatása, a változatos mozgások, és változó irányú és erejű terhelések, mind jó irányba befolyásolják a szövetek alakulását.

Csípő nyújtás

Néhány gyakorlati tanács a hétköznapi életből:

• gyakrabban viselj teljesen lapos cipőt, és járj sokat mezítláb,
• ha táskát cipelsz a kezedben, válladon, rendszeresen válts oldalt,
• járás közben ne dőlj előre törzsből,
• ha keresztbe teszed a lábad, váltogasd az oldalt,
• állás közben ne állj mindig ugyanazon a lábadon,
• a testtartásod ne a mellkasod kitolásával korrigáld, mert ezzel a medencéd helyzetét is megváltoztatod.

A példák felsorolásával a célom az, hogy átgondold a mindennapi mozgásaidat, és azt is, hogy jelentéktelennek tűnő szokásaiddal mennyit ártasz magadnak. A mozgásterápián túl hatékony módszerként alkalmazzuk még a csípőfájdalom, a csípőkopás kezelésében és az izomegyensúly helyreállításában a lágyrész manuálterápiát, a trigger pont terápiát, és a kienziológiai tapaszt.