Bejegyzés

Befagyott váll gyógytorna kezelése

A probléma elnevezése nagyon találó, ugyanis a vállízületben szinte semmilyen irányú mozgás nem jön létre. A mozgás-kísérletek pedig olyan hirtelen és erős fájdalommal járnak, hogy végül a páciens maga is ‘befagyasztja’ a mozgásait. A kar a törzs mellé szorul, és amit eddig a kar mozgatásával végzett (elég sok tevékenység), azt a törzs és a vállöv mozgásaival igyekszik kiváltani az elszenvedő.

Mi az a befagyott váll szindróma?

A befagyott váll szindróma (orvosi nevén: periartritisz humeroszkapulárisz, PHS), olyan ismeretlen eredetű probléma, amely során a vállízület mozgása fokozatosan és fájdalmasan beszűkül. A lágyrészek a gyulladás és a mozgásbeszűkülés miatt hegesedni kezdenek, amely a mozgást még jobban nehezíti.

40 éves kor után szokott előfordulni, férfiaknál és nőknél egyaránt.

A probléma elég furcsa, ugyanis sokszor tényleg nem talál rá magyarázatot a páciens. Érdekességét pedig fokozza az, hogy (a szakirodalom szerint) nagyjából 2 év alatt magától megygógyul.

befagyott váll fájdalom blog

Mégis mitől alakulhat ki?

Imert néhány elősegítő tényező:

  • korábbi vállsérülés, gyulladás
  • nem megfelelő rehabilitáció, mozgatás vállműtét után
  • feldolgozatlan lelki probléma
  • hosszú vállízületi mozdulatlanság
  • anyagcsere és hormon problémák

A befagyott váll mindig fájdalommal kezdődik, de nem minden vállfájdalom vezet befagyáshoz. A váll fájdalmának és mozgáskorlátozottságának sok oka lehet, melyeket fontos elkülöníteni egymástól.

Milyen tünetei lehetnek a befagyott váll szindrómának?
  • fájdalom a váll területén, mely idővel egyre fokozódik,
  • a fájdalom nyugalomban is megjelenik, mozgásra pedig fokozódik,
  • jellemzően a váll elülső-külső részén jelentkezik, és leterjedhet a felkarra,
  • a vállízületi mozgások beszűkülnek: először a kifelé forgatás (kirotáció) és az oldalra emelés (abdukció),
  • az aktív és a passzív mozgások egyaránt csökkenek (a terapeuta sem tudja megmozgatni),
  • később a fájdalom enyhül, de a mozgástartomány nem javul.

A  probléma nagyban befolyásolja az ember mindennapi életét, hosszú ideig korlátozza munkavégzését és hétköznapi tevékenységét. Az életminőség romlik, amely pszichésen is negatívan hat az egyénre és környezetére. Ugyan elvileg kb. 2 év alatt javul vagy meggyógyul, ám ezen idő kivárása elég abszurd dolognak tűnik manapság. Mindenesetre a türelmes várakozáson kívül más lehetőségünk is van a vállízület ‘kiolvasztására’.

Hogyan kezelhető a befagyott váll?

Először mindig konzervatív kezelést javasol az orvos. Ez általában a fájdalom és a gyulladás csökkentéséből, és gyógytornából áll. Kiegészítésként a hideg vagy melegkezelést szoktuk még alkalmazni, attól függően, melyik jótékony a páciensnek. Ezzel a kombinációval 80-90%-ban jó eredményt lehet elérni, óvatosan kontroláltan végezve a tornát.

Műtéti megoldás is szóba jön nagyon makacs esetekben. Míg korábban az altatásban végzett bemozgatás volt rá az operatív gyógymód, ma inkább az artroszkóposan végzett szalag-, toklazítás, a heges rész eltávolítása.

befagyott váll gyógytorna kisk

A befagyott váll gyógytorna kezelése

A gyógytorna teendőket az adott állapot, azaz stádium alapján választjuk ki. A kezelést mindenképpen egyéni gyógytornával kell kezdeni, és folytatni mindaddig, amíg a mozgástartomány nem teljes. A túl korán elkezdett mozgásterjedelem növelés erőltetése kompenzáló mozgásokhoz és bizonyos izomcsoportok túlerőltetéséhez vezethet. Ez pedig egy újabb váll vagy akár nyaki fájdalmat is eredményezhet.

A gyógytorna céljait és alkalmazott módszerei az egyes stádiumok szerint:

1. A fagyás stádiuma

Cél a fájdalom csillapítása és a növekvő mozgásbeszűkülés mérséklése, melyhez használhatunk óvatos lapocka és vállízületi mobilizációt, izomlazító, lágyrész mobilizációs technikákat (muscle, myofascial release), kinesiotape-et. Gyakorlatként az ingamozgásokat szoktuk javasolni. Az erőltetett mozgatás (aktív és passzív egyaránt) ebben a stádiumban kerülendő,  mert kóros izomválaszt fog kiváltani.

2. A befagyott váll

Ez a csaknem teljes mozgásbeszűkülés fázisa. Itt a kihívás a csaknem mozdulatlan vállízületbe mozgást csalogatni, de segítségünkre van ekkor a már nagyon erős fájdalmak enyhülése. Eszközeink az ízületi mobilizációs technikák (manuálterápia, és egyes gyakorlatok), a lágyrész mobilizáció, izomlazító eljárások, gyógytorna gyakorlatok az izmok erősítésére, a mozgástartomány növelésére, és a kinesiotape.

A kezelés és a gyakorlatok túladagolása szövődmények kialakulásához vezethet.

3. Az olvadás stádiuma

Itt már a mozgásé a főszerep, a cél a teljes rehabilitáció, a váll, vállöv izomegyensúlyának és mozgékonyságának helyreállítása. Az erősítő és a nyújtógyakorlatok hozzájárulnak a teljes mozgáspálya visszaszerzéséhez, és a váll stabilitásának-mozgékonyságának fejlesztéséhez.  A gyógytornász megtanítja a gyakorlatokat és azt, hogyan tudja a páciens nehezíteni a feladatait annak érdekében, hogy biztonságosan fejlessze a váll és a teljes felső végtag funkcionalitását.

befagyott váll torna lapocka kimozgatás blog

Megelőzhető a befagyott váll kialakulása?

Mivel az okai nagyrészt ismeretlenek, igazán releváns tanácsot nem lehet adni a megelőzést illetően. Egy biztos, a vállfájdalmat, a váll sérülést elhanyagolni nem érdemes. Ha felmerül a gyanú, hogy valami gond van a vállízülettel, nehéz a mozgás, mindenképp fordulj szakemberhez, és tegyél meg mindent azért, hogy visszaszerezd vagy éppen megőrizd a fizikális, a lelki és szellemi egészségedet.

 

 

Mitől fáj a váll? A vállfájdalom kezelése gyógytornával.

A váll környékén jelentkező fájdalomnak számos oka és megjelenési formája van. Szinte mindannyiunk megtapasztalt már valamilyen vállfájdalmat. Az átmeneti fájdalmakkal általában nem nagyon szoktunk foglalkozni. Akkor figyelünk fel rá és vesszük komolyabban a panaszt, ha visszatér, vagy nem szűnik meg, esetleg egyre erősödik, vagy ha befolyásolja a mindennapi tevékenységeinket.

Mitől kezd el fájni a váll?

Annak ellenére, hogy a vállízületet testsúlyunkkal nem terheljük, mint például a csípőt, mégis igen gyakran van vele gond. Mi lehet ennek az oka? Ha belegondolunk, a vállunk mégiscsak nagy igénybevételnek van kitéve: rengeteg tevékenységhez használjuk, hisz a kezünket a vállízületen keresztül juttatjuk el a tér bármely pontjára. A kezünkben pedig nem ritkán súlyos dolgokat fogunk. Például a gyermekünket, a bevásárlószatyrot, egy teli fazekat…

Mielőtt továbbmennénk, gondold át egy napi tevékenységeidet! Tényleg szánj rá egy percet. Gondold át, milyen tevékenységeket végzel egy nap a karoddal? Mi a közös ezekben? Néhány példa: mosogatás, főzés, bevásárlás, munka a számítógép előtt, teregetés, vezetés, olvasás, porszívózás, mosás stb.

A közös ezen tevékenységekben az, hogy a legtöbb a test előtt vagy mellett zajlik. Egyoldalúan terhelve az ízületet, de nem is közvetlenül az ízületet, hanem az azt stabilizáló és mozgató izmokat.

A váll egyoldalú terhelése

Anatómia: vizsgáljuk meg a vállízületet

Ahhoz, hogy jobban megértsd a panaszokat, ismerned kell a vállízület néhány anatómiai sajátosságát.

A váll egy gömbízület (art. humeri), mely a legnagyobb mozgásszabadsággal rendelkező ízülete a testünknek. A felkarcsont feje és a lapocka sekély ízületi vápája alkotja. A vápát egy vékony porcgyűrű egészít ki, mely némileg fokozza a stabilitást. Az ízület felépítése tehát a felső végtag laza, szabad mozgását teszi lehetővé, kevésbé szolgál teherviselésre és stabilitásra. Ezért a vállízület mozgatását és stabilitását is a környező izmok fogják elvégezni.

A nagy terjedelmű mozgások kivitelezéséhez szükség van a környező ízületekben létrejövő elmozdulásokra is. A legfontosabb összeköttetések, amelyek a vállízületi mozgásokban szerepet játszanak: a lapocka-kulcscsont ízülete (AC, acromioclavicularis ízület), a lapocka-mellkas közötti izmos összeköttetés, a szegycsont-kulcscsont ízülete (sternoclavicularis ízület).

A váll anatómiája

Mindezt összefoglalva: a vállízületet alkotó képletek szabad és nagyterjedelmű mozgást tesznek lehetővé, amelyhez a lapocka és a kulcscsont elmozdulásaira is szükség van. A stabilitást nagyrészt az izmok biztosítják, kisebb részben pedig az ízületet alkotó elemek (vápa, porc, szalagok, ízületi tok).

Vegyünk egy példát: a kar oldalra emelése:

  • egyes izmok a felkarcsont fejét stabilizálják az ízületi vápában,
  • egyes izmok a lapockát fixálják a mellkason,
  • más izmok pedig elmozdítják a felkarcsontot a megfelelő irányba,
  • megint más izmok kissé mozdítják a lapockát és a kucscsontot, hogy létrejöhessen a karemelés.

Ez egy igen leegyszerűsített példa volt, de nagyjából így zajlanak a különböző mozgások. Sok-sok izom együttműködésére van szükség a stabil és jól mozgó vállhoz. Ezután talán könnyebb megérteni azt, hogy ha az izomegyensúly felborul, miért alakul ki fájdalom, izomfeszülés, irritáció, gyulladás, izomdegeneráció, izomszakadás, mozgásbeszűkülés, és akár befagyott váll.

A vállfájdalom okai

Mivel manapság nagyon gyakori az ülő munkavégzés, és az ülő életmód, nem túlzás azt állítani, hogy a legtöbbünk egyoldalúan használja a testét, így a felső végtagját is. Számtalan olyan tevékenységünk van, amit a test előtt és a test mellett végzünk. Tehát sok hasonló mozgást végzünk, ez pedig idővel diszharmóniát okoz az izmokban.

Mitől bomlik meg a váll izomegyensúlya?

Ha egy tevékenységet sokszor ismétlünk, még ha kis intenzitással is, túlterheljük az azt létrehozó izmokat. Melyeknek nem lesz idejük a pihenésre, ellazulásra, a rendszeres használattól irritálódnak, begyulladnak, befeszülnek. Az izmok ezáltal gyengülnek, érzékennyé, fájdalmassá válnak. Károsodik az egyes izmok funkciója, ezáltal képtelenné válnak a mozgások normális kivitelezésére. Egy ördögi kör van kialakulóban: a mozgás fájdalommal jár, ezért nem mozgatjuk, még jobban beszűkül a mozgás, még jobban fáj…és így tovább.

A degeneratív vállfájdalmak tehát javarészt izom eredetűek, és túlterhelésből, azaz egyoldalú használatból erednek. A kötőszöveti betegségek is idővel elvezethetnek olyan ízületi megbetegedésekhez, mint a vállízületi gyulladás (arthritis), vállízületi kopás (arthrosis), és akár nyaki problémákat is okozhatnak.

Egyéb okok:

Vállfájdalom természetesen nem csak izom eredetű lehet, hanem származhat sérülésből (ficam, húzódás, izomszakadás, törés, repedés…), és akár nyaki gerinc problémából. Azonban ezeket a váll panaszokat nem soroljuk a degeneratív váll betegségekhez. Annyit azért szeretnék itt megemlíteni, hogy egy nem kezelt, vagy nem megfelelően kezelt sérülés következményeként is kialakulhat degeneratív váll elváltozás.

Sőt egy távolabbi testrészen bekövetkező változás, sérülés is befolyásolhatja a váll funkcióját. Hisz a testünkben minden mindennel összefügg.

A hosszabb ideig fennálló panaszok esetén érdemes megvizsgálnunk, mi nyomja a lelkünket, azaz a vállunkat. Milyen teher van bennünk, amit nem tudunk feldolgozni?

Degeneratív váll betegségek

Olyan elváltozásokat jelölünk degeneratív folyamatként, amely a szervezetet felépítő szövetek elhasználódása miatt jön létre.

Vállfájdalom helye

A rotátor köpeny sérülés

A rotátor köpeny sérülések gyakorisága a kor előrehaladtával nő, tehát a legtöbb sérülés valószínűleg az inak elhasználódásából ered. A sérülés ebben az esetben az izmok inas tapadásának a teljes vagy részleges szakadása, amely nem minden esetben okoz panaszt. Tünete általában fájdalom a váll külső részén, fájdalmas a rajta fekvés is, a kar fej fölé emelésekor hamar fárad, vagy az egyáltalán nem kivitelezhető.

Mi az izomcsoport szerepe? A vállízület stabilizálásában és a mozgatásában egyaránt fontos izmokról van szó. A rotátor köpeny négy izma: m. supraspinatus, m. infraspinatus, m. subscapularis, m. teres minor. Leggyakrabban sérül a m. supraspinatus ina, és talán ez a legfontosabb izom a csoportban. Ugyanis a kar emelésekor centralizálja a felkarcsont fejét, és támogatja a delta izom munkáját.

Kezelése lehet konzervatív vagy műtéti, mely az állapottól, az életkortól és az életkörülményektől is függ.

Impingement szindróma (elakadási vagy ütközési szindróma)

Ebben a kórképben is a rotátor köpeny érintett. A vállízület felett lévő tér valamilyen oknál fogva beszűkül (nyáktömlő gyulladás, ín gyulladás, törés utáni állapot, rotátor köpeny sérülése), ezáltal a kar emelésekor a csont nekiütközik a supraspinatus izom inának. Ha ez ismétlődően történik, például fej felett végzett munkánál, sportnál, az ín megsérül, fájdalmassá válik a karemelés, a mozgás pedig beszűkül.

Kezelése szintén lehet konzervatív vagy műtéti.

Befagyott váll szindróma

Ismeretlen eredetű vállfájdalom, ami később a mozgások csaknem a teljes vállízületi mozgások beszűkűléséhez vezet. Jellemzően a testhez ‘szorul’ a kar. Leginkább 50-60 éves korban fordul elő. Spontán 2-3 év alatt gyógyul.

Kezelése konzervatív vagy műtéti.

Biceps íngyulladás (tendinitis)

A biceps izom inának a túlhasználat miatt kialakult gyulladása, sérülése, amely karemeléskor fájdalommal jár. Általában tapintásra is érzékeny a váll elülső része.

Kezelése túlnyomórészt konzervatív.

A degeneratív vállfájdalom kezelése gyógytornával

Az erős és/vagy visszatérő vállfájdalom, nehezített mozgás esetén orvosi vizsgálatra van szükség a diagnózis felállításához, és a terápia meghatározásához.

Amennyiben konzervatív kezelést igényel a panasz, az akut időszakaszban a pihenés, a fájdalom csillapítás és a gyulladás csökkentése a fontos. Emellett pedig a gyógytornász irányításával megkezdett óvatos mozgatás szükséges azért, hogy az ízületi mozgáspálya további csökkenését megakadályozzuk. A gyógyszerek mellett hatékonyan csökkentjük a fájdalmat a kinesio tape alkalmazásával, a környező szövetek lazításával, trigger pont terápiával.

A tünetek megjelenési formája és a fájdalom intenzitása egyénileg nagyon különbő, ezért az igazán eredményes gyógyuláshoz szükség van a személyre optimalizált gyakorlatsorra, és kiegészítő kezelési módszerek megválasztására.

Enyhe tünetek esetén a komolyabb probléma még megelőzhető. Gyorsabb és fájdalommentesebb, mint a már kialakult betegség gyógyulásának a folyamata, esetleg a műtéti megoldás utáni rehabilitáció, arról nem is beszélve, hogy a munkavégzésből nincs kiesés. A vállfájdalom esetén a váll betegségek megelőzésében is kiemelkedő szerepe van a gyógytornának, ahol a cél a váll-vállövi komplexum funkciójának és izomegyensúlyának a helyreállítása.