Impingement szindróma: a váll ütközési szindrómája

Az Impingement szindróma okozója valójában az, hogy a rotátor köpeny egyik izmának az ina (m. supraspinatus, magyarul tövis feletti izom) a kar oldalon át emelésekor, egy bizonyos magasságnál beleütközik a váll tetejét alkotó csontba.

Az impingement szó jelentése ütközés. A rotátor köpeny négy izomból áll, melyek körbeveszik a vállízületet, és fontos szerepet játszanak az ízület stabilizálásában és mozgatásában is. Itt olvass róla bővebben: A rotátor köpeny és sérülése.

Miért ütközik az ín a csontba?

Egy kis anatómia, csak egyszerűen.

vállízület, impingement szindróma okai bkép

A váll tetejét vagy csúcsát a lapocka acromion nevű nyúlványa képezi. A csontnyúlvány és az inak közötti szűk rést egy nyáktömlő (bursa) tölti ki. Az ő szerepe, és úgy általában a bursák szerepe az inak csont fölötti elmozdulásának elősegítése, a surlódás csökkentése.

Ezek a képletek sérülhetnek a kar gyakori magasba emelésénél, például rendszeresen fej fölött dolgozóknál, sportolóknál: röplabdázók, dobók, teniszezők, súlyemelők.

Az impingement szindróma tünetei

Ha az egyensúly felborul a felkarcsont feje beleütközik a lapocka nyúlványába összenyomva a közte elhelyezkedő képleteket. Ez pedig fájdalommal,  előrehaladott állapotban a mozgás korlátozottságával és az izomerő gyengülésével jár. Az ín akár el is szakadhat.

A mozgás beszűkülése jellemzően a kar 70-100 fokos oldalra emelésénél jelentkezik. Általában itt kell egy kis segítség vagy egy kikerülő mozdulat (például a kar kifelé forgatása) és az emelés gond nélkül megy tovább.

impingement szindróma blog kép

Hogyan kezelhető?

A váll ütközési szindróma kezelése leggyakrabban konzervatív, de szóba jöhet a műtéti megoldás is. Mindig az egyéntől függ. Mi most a konzervatív terápiáról fogunk beszélni.

A terápia első célja a fájdalom megszüntetése, majd a továbbiakban a lehető legteljesebb rehabilitáció és a kiújulás megelőzése.

A terápia lépései:
  • korai stádium: védelem, fájdalom csillapítás és gyulladás csökkentés.
  • a teljes vállízületi mozgáspálya helyreállítása
  • a lapocka mozgásainak helyreállítása és kontroll alá vonása
  • a nyak-vállöv-mellkas funkcionális együttműködésének helyreállítása
  • a rotátor köpeny izmainak erősítése
  • különböző dinamikus mozgások visszaállítása (proprioceptív, ügyességi, gyorsasági és erő gyakorlatok)
  • felkészítés a munkába, sportba való visszatérésre

váll ütközési szindróma kezelése kép

A felépülés időtartama egyénileg változó, ahogyan az alkalmazott terápiás módszerek is. Ez mindig az egyén panaszaitól, fizikai és lelki állapotától, életmódjától, aktivitásától, a kezelésre adott válaszreakciójától függ.

 

 

Spondylolisthesis, avagy a csigolya elcsúszás

A spondylolisthesis a csigolya valamilyen irányú (előre vagy hátra) elcsúszását jelenti a sagittalis síkban. A spondylo szó több kórképünk elnevezésében is szerepel. Nézzük meg, mi ezek között a különbség.

Fogalmi útbaigazítás

Mi a spondylosis? A csigolyák és a csigolyák között lévő kisízületek degeneratív elváltozása. Többnyire meszes felrakódásokkal, perem és csőrképződéssel társul. A csigolyák közötti rés beszűkül, a csigolyák között elhelyezkedő szalagok is meszesednek. Fájdalom, mozgáskorlátozottság kíséri.

Mi a spondylolysis? A csigolyaív elszakadása, mely a csigolyaív legvékonyabb részén, a kisízületek ( pars interarticularis) között szokott létrejönni. Bekövetkezhet egyoldalon vagy kétoldalon. Utóbbi esetben a csigolya tulajdonképpen kettéválik.

csigolyaív szakadás

A spondylolisthesis

Az az állapot, amikor a csigolya előrecsúszik az alatta lévő csigolyán (ritkán hátra). Mindez csak akkor tud bekövetkezni, ha a spondylolysis (ívszakadás) kétoldali. Ez az elcsúszás előfeltétele. Leggyakrabban a keresztcsont-ágyék átmenetnél (lumbosacralis átmenet) alakul ki. De előfordul a lumbális 4-es és 5-ös csigolyák között is.

Mik azok a kisízületek?

A gerinc ízületei, melyek a gerinc mozgékonyságát teszik lehetővé. Az egymás felett lévő csigolyák a kisízületekkel kapcsolódnak egymáshoz. Ezek az ízületi felszínek a csigolyaíveken vannak, felfelé és lefelé kettő-kettő.

A spondylolisthesis kialakulásának okai
  • isthmicus eredet: a nagy igénybevétel miatt sorozatos microtraumák keletkeznek, mígnem létrejön a fáradásos törés.
  • degeneratív elváltozás: degeneráció, elhasználódás talaján létrejövő elcsúszás,
  • fejlődési rendellenesség: leggyakrabban a lumbosacralis átmenetben,
  • trauma: csigolya törése esetén,
  • patológiás elváltozás: tumor, csontritkulás (a csont szerkezet gyengül).

A sorozatos microtraumák talaján létrejött spondylolisthesis (isthmicus) a leggyakoribb, főként sportolók körében.

spondylolisthesis

A csigolya elcsúszás tünetei

Jellemző a terhelésre és a hátrahajlásra (néha előrehajlásra is) fokozódó derékfájás. Neurológiai tünetek inkább csak a nagyfokú csuszamlásnál tapasztalhatóak. A tünetet önmagában nem a csigolya elmozdulás szokta okozni, hanem a környező izmok, szalagok túlterhelése, feszülése.

Hogyan kezelhető a spondylolisthesis?

Az esetek nagy részében a konzervatív terápiáé a főszerep, azaz a gyógytornáé és a kiegészítő módszereké.

A kezelés célja:

  • a fájdalom csökkentése, ez különböző eszközökkel lehetséges: lágyrész manuálterápiával, kinesio tappel, köpölyözéssel, fizikoterápiával;
  • a gerinc stabilizáció: megfelelően kivitelezett törzserősítő gyakorlatokkal;
  • testtartás korrekció, testtudatosítás;
  • életmód, mozgás-szokások, munkahelyzet megváltoztatása.

csigolya elcsúszás, gerinc stabilizációs gyakorlat

Félreértelmezve él a köztudatban, hogy a csigolya elcsúszást a manuálterapeuta helyre tudja tenni. Nem tudja. Az érintett csigolyával szomszédos szegmensek között létrejött mozgásbeszűkülést képes feloldani, miközben védi az elcsúszott csigolyát. Ezáltal az adott szegmensre ható túlmozgás, terhelés csökken. Így a panaszok is enyhülnek.

A spondylolisthesis és a legtöbb derékfájdalom esetében a törzsizmokat stabilizáló funkciójukban szükséges megerősíteni, összehangolva a légzéssel és a környező izmokkal. A testtartás javításával és a test tudatosításával a szervezetet ért mindennapos káros fizikai hatásokat tudjuk csökkenteni. Azonban fontos a jó életminőség kialakításához és fenntartásához, hogy a lelki terheket is felszínre hozzuk, és feldolgozzuk.

 

 

Mozgó köpölyözés

A köpölyözés egy ősi természetgyógyászati módszer, melyet dermato-vákuum reflexológiának is neveznek. A legkorábbi talált feljegyzés szerint Egyiptomban már i.e. 1550-ben használtak köpölyt. A kínai és a görög írásos emlékekben is szerepel, mint gyógyító eljárás.

Mi a köpöly?

Harang alakú csésze, melyet manapság üvegből, műanyagból és szilikonból készítenek. Korábban bambuszt vagy állatok szarvát használták fel.

szilikon köpöly, köpölyöző masszázs

Hogyan működik?

A köpölyözést a bőrön végezzük, helyi- és távoli (reflexes) hatást váltunk ki vele. A csészében vákuumot hozunk létre, mely hatására helyileg javul a vér- és nyirokkeringés. A bőr élénk piros lesz, olykor előfordulhat véraláfutás is. A szövetek anyagcseréje megélénkül.

A reflexes hatás magyarázatának alapja a Head-zóna elmélet, mely szerint a gerincvelőből kilépő egy-egy ideggyök egyes bőr-, szerv- és izomterületeket lát el, összekapcsolva ezeket. Tehát a bőrön keresztül hatni tudunk az azonos ideg által ellátott távolabbi szervekre.

Köpölyözési módszerek

Sokféle köpöly és köpölyözési metódus létezik. Mi most a legismertebbeket említjük meg. Ez pedig a hideg és a meleg köpöly.

A meleg eljárásnál a hőt használjuk a vákuum készítéséhez, míg a hidegnél mechanikai úton távolítjuk el a megfelelő mennyiségű levegőt a csészéből. Léteznek pumpával működő köpölyök és rugalmas anyagból készült köpölycsészék, ez utóbbiakat egyszerűen a felhelyezés előtt összenyomjuk.

Használhatjuk statikus vagy mozgó köpölyként. Egy adott pontra feltelepítve a helyi keringést javítjuk, illetve a fent említett össszekapcsolódások révén reflexes hatást is elérünk.

A mozgó köpölyözés során a kezelt felületet beolajozzuk, hogy a köpöly csúsztatható legyen a bőrfelületen. Majd lassan, folyamatosan mozgatjuk a megfelelő irányokban. Ezt a technikát nyúvasztásnak is szokták nevezni, nem véletlenül, hisz valóban hasonlít hozzá, olykor érzésre is. Eredményesen csökkenthető az izom és az izompólya feszessége, oldhatóak általa a kötőszöveti letapadások.

mozgó köpöly, masszázs

Alkalmazása a gyógytorna praxisban

A mozgásszervi panaszok mindig együtt járnak kötőszöveti és izom feszülésekkel, letapadásokkal, melyek negatív hatással vannak a funkcióra, olykor fájdalmasak. Ezen területeken alkalmazva a köpölyöző masszázs segíti a szövetek regenerálódását, ami a fájdalom csökkenését és a funkció javulását eredményezi.

Nagyobb testtájakon alkalmazva kifejezetten megkönnyíti a munkánkat, főleg a csípőtáji panaszoknál alkalmazzuk előszeretettel, kombinálva más terápiás módszerekkel.

A kezeléshez szilikon köpöly és bio masszázsolaj áll rendelkezésünkre, mellyel biztonságosan és hatékonyan kivitelezhető a hideg köpölyöző terápia. A művelet olykor fájdalommal és a bőr átmeneti elszíneződésével jár, ám jótékony, felszabadító hatása szinte azonnal észlelhető.

bio masszázsolaj, köpölyözés

 

 

Gerinccsatorna szűkület kezelése

Mi állhat egy derékfájás hátterében? Nagyon sok minden. Közülük az egyik a gerinccsatorna szűkülete, mely általában egy összetett probléma. Ezért a kezelése is nagy körültekintést igényel. Mégis miben különbözik a gerinccsatorna szűkület a lumbágótól, az isiásztól, a spondylolisthesistől vagy éppen a gerincsérvtől?

Mi az a gerinccsatorna szűkület?

Canalis spinalis stenosis-ról (latin elnevezés) akkor beszélünk, amikor a csigolyák által alkotott csontos csatorna átmérője valami oknál fogva csökken a gerinc bizonyos szakaszán vagy szakaszain. Ebben a kanálisban fut a gerincvelő és a kilépő ideggyök egy része, melyek a tércsökkenéssel nyomás alá kerülnek, így alakítva ki a tüneteket.

A  szűkület a gerinc bármely szegmensében bekövetkezhet, de panaszt legtöbbször azon területeken okoz, ahol eleve (anatómiailag) kisebb a a csatorna átmérője. Ez pedig a nyaki és az ágyéki gerincszakasz.

Tünetek

Tehát nem minden esetben okoz panaszt, így nem minidg derül rá fény. Előfordulhat az is, hogy a derékfájás okának kutatása során kapjuk ezt a diagnózist, azonban nem biztos, hogy a panaszaink oka valóban a gerinccsatorna szűkület.

A szűkület miatt kialakuló panaszokra jellemző a fájdalom, zsibbadás, bizsergés, izomerő csökkenés, esetleg vizelet- és székletürítési probléma.

Az ágyéki gerinc területén létrejött szűkületkor a fájdalom a hosszabb ideig tartó gyalogláskor, álláskor jelentkezik, amely rendszerint előrehajlással enyhül vagy megszűnik. Ezért gyakran ki is alakul egy hajlott, úgynevezett antalgiás testtartás.

Mikor fordulj orvoshoz?

Ha huzamosabb ideig tartó fájdalmat érzel a deréktájon, amely esetleg végtagba sugárzik és/vagy zsibbadással, érzéskieséssel társul, mindenképp keress fel egy hozzáértő orvost, aki segít tisztázni a tünetek eredetét.

Hogyan alakul ki?

Egyénenként különböző lehet a gerinccsatorna tágassága. Tehát valaki eleve keskenyebb gerinccsatornával születik, ezért aztán egy degeneratív folyamat hamarabb okoz nála térszűkítést, mint egy tágabb kanálissal rendelkező egyénnél.gerinccsatorna szűkület kezelése blog

Geinccsatorna szűkületet okozó folyamatok:

  • porckorongsérv
  • degeneratív csontos felrakódások
  • megvastagodott szalagok
  • a gerincet érő sérülések
  • térfoglaló folyamat (ciszta, tumor stb.)
Diagnosztika

Ez orvosi feladat. Körültekintő anamnézis felvétel és fizikális vizsgálat is szükséges ahhoz, hogy a képalkotó vizsgálatok eredményeit megfelelően értékelni lehessen. Ahogy már szó volt róla, a röntgen felvételen látható elkeskenyedett gerinccsatorna még nem biztos, hogy a panasz okozója. Az MRI vizsgálat még pontosabban megmutatja a szűkület magasságát és mértékét.

Gerinccsatorna szűkület kezelése

Minden esetben azt javaslom, hogy szakember vezetésével kezdj neki a mozgásnak. Szükség lehet gyógyszeres terápiára is a tünetektől függően. Az első választás általában a konzervatív kezelés (gyógytorna és egyéb fizikoterápiás eljárás), hacsak nincs ok azonnali műtéti beavatkozásra. A gyógytorna a gerinccsatorna szűkület esetén leggyakrabban csak késlelteti a műtétet. Azonban olyan eset is előfordul, hogy egyéb okok miatt a műtét nem kivitelezhető, ekkor a páciens számára nem marad más, mint a konzervatív terápia kezelési lehetőségként.

A gyógytorna rövidtávú célja a tünetek megszüntetése vagy lehetőség szerinti mérséklése. Hosszútávon pedig a tünetek romlásának, illetve kiújulásának megelőzése.

A gyógytornász olyan gyakorlatokat tanít, amelyek:

  • növelik az állóképességet, erősítik az izomzatot,
  • helyreállítják a gerinc rugalmasságát és stabilitását,
  • fejlesztik az egyensúlyt.

A gyógytornász segít:

  • az optimális testtartás kialakításában,
  • a hétköznapi mozgások átalakításában gerincbarát mozgásokká,
  • a napi mozgásprogram megtervezésében.

gerinccsatorna szűkület kezelése

A torna előtt a gyógytornász elvégzi a  mozgásvizsgálatot, és a tünetek alapján összeállítja a mozgásprogramot. A gyakorlatok függnek a társkórképektől is. Az esetek nagy részében a gerinccsatorna szűkület egy vagy több más kórképpel jár együtt (lásd az okokat). Az egyik legfontosabb gerinccsatorna szűkületre utaló jel az, hogy a panaszok előrehajlásra enyhülnek. Az előrehajlás során megnő a tér a gerincsatornában, ez lehet akár 25% is (kutatások alapján).

Mutatunk egy egyszerű gyakorlatot, mellyel általában csökkenthető a fájdalom. A gyakorlat elvégzése közben figyelj arra, mit érzel, és csak addig csináld, amíg jól esik. Amennyiben a fájdalom fokozódik, hagyd abba a gyakorlatot.

Gyakorlat

Ülj le egy szék szélére laza, de megfelelő ülőhelyzetben (olvasd el itt, milyen az). Lábaid legyenek kis terpeszben vagy összezárva.

Hajolj előre mélyen gömbölyített háttal, a nyakad is legyen laza, lógjanak a karjaid. Maradj ebben a testhelyzetben kb. 20-30 másodpercig. Majd fokozatosan emelkedj vissza a kiinduló helyzetbe. Ismételd többször a mozdulatot.

Ahogy említettem, a gerinccsatorna szűkület gyakran társul más elváltozással, amely esetében az előrehajlás káros lehet. Gyakorlás előtt javaslom, hogy kérdezd meg orvosod, gyógytornászod véleményét!