Tag Archive for: core izmok

Mi a core izmok funkciója? Mi okozza a core diszfunkcióját?

A core izmok folyamatosan dolgoznak azért, hogy a test egész nap jól funkcionáljon. Amikor megemelünk valamit (például egy táskát vagy a gyermekünket), a core aktív, ha köhögünk, a core szintén aktív, de még szimpla ülés közben is használjuk ezt az izomcsoportot. Normál esetben automatikusan működik, és minden mozdulatunkat megelőzi a core “bekapcsolása”.

A core sokkal több, mint amit a legtöbben gondolnak róla.

Mi az a core?

A legtöbb ember a core hallatán a hasizmokra gondol. Holott a core alatt nem csupán az izmokat értjük, a core tulajdonképpen egy része a testünknek. Nem a legjobb hasonlat, de talán érthetőbb, ha egy üreghez vagy dobozhoz hasonlítjuk, amely magában foglalja a hasi és a kismedencei szerveket, illetve sok-sok folyadékot. Ennek a doboznak a falai izmok, fasciák és csontos képletek. Az izmos határai a hasizmok, a rekeszizom, a medencefenék izomzata és a gerinc mellett futó izmok. A csontos határai (csak vázlatosan) pedig a mellkas, a medence és a gerinc.

core, hasüreg

Ez a testünk mélyén található rendszer a belső stabilitást biztosítja a szervezetünk működéséhez, mozgásainkhoz. A hasizmok (az egyenes és a külső-belső ferde hasizmok) felületesen helyezkednek el, és a nagyobb mozgásokat hozzák létre, illetve az ezekhez szükséges stabilizálásban is szerepet vállalnak.

Mi a core izmok funkciója?

A core szabályozza a hasűri nyomást (intraabdominalis nyomás), amely a napi tevékenységeinktől függően változik. A megfelelő hasűri nyomás által nyer a testünk stabilitást és erőt, és ezáltal biztosít egy szilárd központot a mozgások kivitelezéséhez.

Melyek a core izmok?

A legbelső core izmok, amelyek közvetlenül szabályozzák a hasűri nyomást:

  • a haránt hasizom (m. transversus abdominis),
  • a rekeszizom (diaphragma),
  • a medencefenék vagy gátizomzat,
  • a sokbahasadt izmok (mm. multifidii).

core izmok, hasizmok

Ezek az izmok hatnak leginkább a hasűri nyomásra, (mondhatnánk, hogy ezek a core izmok) ugyanakkor gyakran ezen izmok edzése hiányzik a hagyományos core tréningekből.

Felületesebb core izmok:

  • külső és belső ferde hasizom (m. obliquus abd. ext.et int.),
  • egyenes hasizom (m. rectus abdominis),
  • gerincfeszítő izmok (m. erector spinae, ezek közül főleg a hosszú hátizom, m. longissimus),
  • nagy farizom (m. gluteus maximus),
  • széles hátizom (m. latissimus dorsi),
  • trapéz izom (m. trapezius),
  • iliopsoas.
Mi történik, ha zavar keletkezik a rendszerben?

Core diszfunkciót bármely, a core optimális működésére ható izom “meghibásodása” vagy a hasűri nyomás szabályozásban bekövetkezett változás okozhat. A fent említett összes izom diszfunkciója befolyásolja a core funkcióját. Ezenkívül minden olyan izom, amely a core csontos határaihoz (mellkas, medence, gerinc) kapcsolódik, és azon izmok is, melyek fasciálisan összeköttetésben álllnak a core izmokkal. Tulajdonképpen majdnem minden izom hatással van rá.

Ha a belső stabilizáció nem működik automatikusan, akkor a felszínes izmok (például az egyenes és ferde hasizmok) veszik át ezt a szerepet. Így lehet az, hogy valakinek  gyönyörűen kidolgozott hasizma van, azonban a core nem működik megfelelően. És ennek az ellenkezője is lehetséges, gyengébb felszínes hasizmokkal tökéletes core funkció.

Ebben az esetben, azaz amikor a neuromuszkuláris rendszer “elfelejtette” hogyan kell bekapcsolni ezen izmokat,  a hagyományos core-tréning is csupán a felületes izmokat fogja megdolgoztatni. Ezzel pedig tovább mélyíthetjük a problémát.

A core tréning alapja a legbelső izmok (haránt hasizom, rekeszizom, medencefenék izom) optimális működtetésének az újratanítása. Az izom és az idegrendszer közti kapcsolat újraépítése.

Diszfunkció esetén, mielőtt visszatérnénk a megszokott edzéshez, lényeges, hogy megtanuljuk a core “bekapcsolását”. Majd ezt a hagyományos edzéseken, core tréningeken is alkalmazzuk, mígnem újra automatikussá válik ez a stabilizáló izomműködés.

Milyen jelei vannak a core diszfunkciónak?

Bármilyen, ezen belső egység megbomlására utaló jelen vagy múltbéli állapot, betegség vagy sérülés core diszfunkcióra utal. Például derékfájás, várandósság és szülés, hasi műtét, medencefenék probléma, rossz testtartás, hasi sérv, lágyéksérv stb.

Hogyan erősítsük a core-t?

Mielőtt komolyabb törzserősítésbe kezdenénk, alapozzuk azt meg a testünk belső magjának, a core-nak a helyreállításával. Ezt érdemes nem csak a fent felsorolt állapotok esetén megtenni, hanem rendszeresen beilleszteni ezen gyakorlatokat, testtudatosításokat az edzésünkbe. A sok ülés, a kemény talajon járás, a cipőviselési szokásaink, a nyak, a felső háti gerincszakasz és a felső végtagi gyengeség, a felületes légzés, a tartós stressz  mind hozzájárul a core funkció elvesztéséhez.

 

 

Bordaközti izmok aktiválása és a mellkas mobilizálása

Nagyon sokféle légzőgyakorlat létezik, és mindnek megvan az értelme. Én most azokat szeretném bemutatni, amik egyszerűek, ám nagy hatással vannak az egész szervezet egészségére. Az előző bejegyzésben a rekeszizom kevésbé használt területeinek az aktiválása volt a cél, ezzel támogatva a core izmok munkáját és a testtartást is.  Ezt itt találod.

Ebben a posztban pedig a mellkas mobilizálására és a bordaközti izmok erősítésére fókuszálunk. Ezzel a gyakorlattal tudjuk növelni a ki- és belégzés hatékonyságát. Ez egy nagyon hasznos funkció, amikor valamit ki szeretnénk üríteni a tüdőnkből, például megfázáskor a váladékot köhögés útján. Ezenkívül a mellkasban és a bordák között lévő nyirokerek és nyirokcsomók működését is segítjük, mely az immunrendszerünk lényeges eleme.

Önmagában már a légzőgyakorlatnak is mellkas mobilizáló hatása van, de bemutatok még egy nagyon egyszerű masszázslabdás mellkas lazítást is, mely az egész törzs mozgékonyságát javítja.

Mik azok a bordaközti izmok?

A bordaközti izmok (mm. intercostales) két szomszédos borda között helyezkednek el. Kétféle van belőlük minden egyes bordapár között: külső, a belégzést segítő, és belső, a kilégzést segítő izmok. Ferde lefutású rostokkal kötik össze a bordákat. Átlagos hétköznapi légzés során nem túlzottan aktívak, leginkább erőltetett légzés, mélyebb be- és kilégzés során kapcsolódnak be.

Szerepük van:
  • a nem kívánatos anyagok kiürítésében, például köhögés, tüsszentés (megfázás, allergia stb.) során.
  • az egyes bordák között létrejövő mozgásban, ezzel növelve a mellkas mobilitását: a több oxigénfelvételt, és több elhasznált anyag kilélegzését.
  • oldja a feszülést a bordaközti izmokban.
  • stimulálja a nyirokrendszert (mely fontos eleme az immunrendszernek).
  • közvetett úton a háti gerinc mozgékonyságát is növeli.
A bordaközti izmok aktiválása

Szükséged lesz valamilyen rugalmas anyagra, például egy gumiszalagra, esetleg harisnyára. A mellkas alsó részén, mell alatt tekerd körbe a gumiszalagot, és az ellenoldali végét fogd meg. Finoman húzd szorosra, hogy érezd, egybetartja a mellkasod a szalag. Véletlenül se feszítsd meg túlságosan, a cél az, hogy belégzéskor legyen egy kis ellenállás körbe a bordákon.

Lélegezz bele a gumiszalagba, érezd, hogy minden irányban (elől-hátul és oldalt) egyformán feszül neki a mellkasod a szalagnak. Majd lélegezz ki. Ismételd 5-15-ször.

A mellkas mobilizálása masszázslabdával

Egy közepesen kemény masszázslabdára van szükséged, de egyéb puha labda is megteszi. Én a felvételen a RAD labdáját használom.  A labdát görgesd a mellkasod alsó részén 30-60 másodpercig. Mozgathatod körkörösen, le-fel és haránt irányban is. Nem szükséges rányomnod a labdát a bordáidra, finoman dolgozz.

Ahhoz, hogy lásd a hatását (ha bizonyítékra van szükséged 🙂 ), csinálj előtte egy-egy törzs oldalra hajlást, rotációt (fordítsd a mellkasod jobbra-balra). A masszírozás után pedig teszteld újra ezeket a mozgásokat.

Ezt a masszázst a kulcscsontod alatt is elvégezheted, vagy akár a mellkasod oldalsó és hátsó régióin. Érezni fogod, hogy vannak érzékenyebb területek, azokon a pontokon is dolgozhatsz, itt óvatosan görgesd a labdát.

Bónusz core tréning

A mellkas kapcsolatban áll a core izmokkal (csatlakozási pontjai vannak a bordákon), és az erőltetett kilégzésbe is besegít. Ráadásul a felső, bordákhoz közeli része gyakran feszes (az előre emelkedő feszes bordakosár megfeszíti a hasizmok ezen részét is). Ezek a gyakorlatok a core izmokra is pozitívan hatnak, funkcionálisan erősítik-lazítják azokat. Sokrétű szerepük van, ezért sokféleképpen kell terhelni, hogy jól működjenek.

 

 

Spondylolisthesis, avagy a csigolya elcsúszás

A spondylolisthesis a csigolya valamilyen irányú (előre vagy hátra) elcsúszását jelenti a sagittalis síkban. A spondylo szó több kórképünk elnevezésében is szerepel. Nézzük meg, mi ezek között a különbség.

Fogalmi útbaigazítás

Mi a spondylosis? A csigolyák és a csigolyák között lévő kisízületek degeneratív elváltozása. Többnyire meszes felrakódásokkal, perem és csőrképződéssel társul. A csigolyák közötti rés beszűkül, a csigolyák között elhelyezkedő szalagok is meszesednek. Fájdalom, mozgáskorlátozottság kíséri.

Mi a spondylolysis? A csigolyaív elszakadása, mely a csigolyaív legvékonyabb részén, a kisízületek ( pars interarticularis) között szokott létrejönni. Bekövetkezhet egyoldalon vagy kétoldalon. Utóbbi esetben a csigolya tulajdonképpen kettéválik.

csigolyaív szakadás

A spondylolisthesis

Az az állapot, amikor a csigolya előrecsúszik az alatta lévő csigolyán (ritkán hátra). Mindez csak akkor tud bekövetkezni, ha a spondylolysis (ívszakadás) kétoldali. Ez az elcsúszás előfeltétele. Leggyakrabban a keresztcsont-ágyék átmenetnél (lumbosacralis átmenet) alakul ki. De előfordul a lumbális 4-es és 5-ös csigolyák között is.

Mik azok a kisízületek?

A gerinc ízületei, melyek a gerinc mozgékonyságát teszik lehetővé. Az egymás felett lévő csigolyák a kisízületekkel kapcsolódnak egymáshoz. Ezek az ízületi felszínek a csigolyaíveken vannak, felfelé és lefelé kettő-kettő.

A spondylolisthesis kialakulásának okai
  • isthmicus eredet: a nagy igénybevétel miatt sorozatos microtraumák keletkeznek, mígnem létrejön a fáradásos törés.
  • degeneratív elváltozás: degeneráció, elhasználódás talaján létrejövő elcsúszás,
  • fejlődési rendellenesség: leggyakrabban a lumbosacralis átmenetben,
  • trauma: csigolya törése esetén,
  • patológiás elváltozás: tumor, csontritkulás (a csont szerkezet gyengül).

A sorozatos microtraumák talaján létrejött spondylolisthesis (isthmicus) a leggyakoribb, főként sportolók körében.

spondylolisthesis

A csigolya elcsúszás tünetei

Jellemző a terhelésre és a hátrahajlásra (néha előrehajlásra is) fokozódó derékfájás. Neurológiai tünetek inkább csak a nagyfokú csuszamlásnál tapasztalhatóak. A tünetet önmagában nem a csigolya elmozdulás szokta okozni, hanem a környező izmok, szalagok túlterhelése, feszülése.

Hogyan kezelhető a spondylolisthesis?

Az esetek nagy részében a konzervatív terápiáé a főszerep, azaz a gyógytornáé és a kiegészítő módszereké.

A kezelés célja:

  • a fájdalom csökkentése, ez különböző eszközökkel lehetséges: lágyrész manuálterápiával, kinesio tappel, köpölyözéssel, fizikoterápiával;
  • a gerinc stabilizáció: megfelelően kivitelezett törzserősítő gyakorlatokkal;
  • testtartás korrekció, testtudatosítás;
  • életmód, mozgás-szokások, munkahelyzet megváltoztatása.

csigolya elcsúszás, gerinc stabilizációs gyakorlat

Félreértelmezve él a köztudatban, hogy a csigolya elcsúszást a manuálterapeuta helyre tudja tenni. Nem tudja. Az érintett csigolyával szomszédos szegmensek között létrejött mozgásbeszűkülést képes feloldani, miközben védi az elcsúszott csigolyát. Ezáltal az adott szegmensre ható túlmozgás, terhelés csökken. Így a panaszok is enyhülnek.

A spondylolisthesis és a legtöbb derékfájdalom esetében a törzsizmokat stabilizáló funkciójukban szükséges megerősíteni, összehangolva a légzéssel és a környező izmokkal. A testtartás javításával és a test tudatosításával a szervezetet ért mindennapos káros fizikai hatásokat tudjuk csökkenteni. Azonban fontos a jó életminőség kialakításához és fenntartásához, hogy a lelki terheket is felszínre hozzuk, és feldolgozzuk.