A légzés is mozgás

Mi is a légzés? A légzés során a levegő beáramlik a tüdőbe, majd onnan visszaáramlik a légtérbe. Ha közelebbről szemléljük a ki- és belégzést, látjuk, hogy tulajdonképpen a légzés is mozgás. A legalapvetőbb emberi mozgás, mely ugyan reflexes, de akarattal is irányítható.

Hol és hogyan jön létre a légzés?

A légzés két, egymás fölött elhelyezkedő testüregben zajlik: a mellüregben (mellkas, itt található a tüdő) és a hasüregben. Mindkettőben belső szervek találhatóak. A két üreget összekapcsolja és el is választja a rekeszizom, ez a nagyon fontos struktúrája az emberi testnek, a fő légzőizom.

Ez a két üreg képes mozogni, rugalmasan változtatni az alakját és a volumenét is. Az egyik üreg mozgása, alakváltozása mindig hatással van a másik üregre.

Belégzéskor a levegő beáramlása a tüdőbe tulajdonképpen passzív folyamat, a légköri nyomás eredménye. Az erő, amit a szervezetünk fejt ki, arra fordítódik, hogy megnövelje a helyet, azaz a tüdő térfogatát ahhoz, hogy elegendő mennyiségű levegő jusson be.

Belégzéskor a tüdő és a mellkas mozgása

Hogyan mozognak ezek a testüregek?

A mellüreget úgy kell elképzelnünk, mint egy gázzal töltött zsák, amin van egy nyílás, ahol szabadon áramolhat a levegő. Amikor a levegő beáramlik a tüdőbe, megváltozik annak formája és a térfogata is.  Ha összenyomjuk ezt a zsákot (tüdőt), csökkent a térfogata, és természetesen változik az alakja is, és levegő távozik belőle.

A hasüreg ettől eltérően mozog, ugyanis a légzés során a hasüreg volumene nem változik, csak az alakja. Ezt úgy tudjuk könnyebben elképzelni, mint egy vízzel teli lufit. Ha összenyomjuk, a benne lévő víz elmozdul valamerre. Azonban más életfunkciók során a has térfogata is képes nőni-csökkenni. Ha például sokat eszünk vagy iszunk, növeljük a hasüreg térfogatát.

Hogyan hat az egyik testüreg mozgása a másikra?

Belégzéskor a mellkas kitágul, a rekeszizom lefelé mozdul el nagyobb teret teremtve a beáramló levegőnek. Ez lefelé nyomja a hasüreget, mely megváltoztatja az alakját (térfogata ugyanaz marad). A hasüreg kissé előre és lefelé mozdul el.

A nyugodt normál légzés során a kilégzés passzívan megy végbe, a mellkas, a tüdő visszatér kezdeti méretére. Ehhez szükséges a mellkas és a szövetek (köztük a tüdőszövet) megfelelő rugalmassága. Ha csökken ezen szövetek és szervek tágulási-összehúzódási képessége, a légzés zavart szenved.

Nem csak a mellkas térfogatbeli változásai hatnak a hasüregre, de a hasüreg volumen növekedése is befolyásolja a mellkas és a tüdő működését. Gondoljunk csak arra, mikor nagyon sokat eszünk vagy akár iszunk egyszerre. Ekkor a hasüreg mérete (térfogata) nő, plusz helyre van szüksége, felnyomódik a mellkasüregbe, ezzel csökkentve a tüdő terét, nehezítve a légzést. Ez történik a várandósság során is. Természetesen ez utóbbi esetén normális esetben a szövetek fokozatosan adaptálódnak, megnyúlnak, teret engedve a babának. Ehhez szintén szükséges a szövetek megfelelő flexibilitása.

Így azt gondolom, jól látható, és érthető, hogy a hasüreg állapota milyen nagy hatással van a légzésre, és a légzésnek mekkora hatása van a has egészségére (hasüregi szervekre). Fordítsunk gondot a légzésünk helyreállítására, és a helyes légzés gyakorlására.