A nyirokkeringés működészavarának a legszembetűnőbb tünete az ödéma. Azonban fontos, hogy tisztában legyünk még miben játszik szerepet a nyirokrendszerünk.

Mit nevezünk nyiroködémának (más néven: limfödéma)?

A nyiroködéma tünete a duzzanat, azaz a végtagon megjelenő folyadékgyülem. Ugyan ritkábban, de a törzsön is előfordulhat, például a mellkason, a háton, a has- és fartájékon is. Először általában a végtag testtől legtávolabb elhelyezkedő részében kezdődik és halad a végtag törzshöz közelebb eső része felé. Például a felső végtag esetében az ujjak-kézfej dagadása után az alkar, majd idővel a felkar is érintett lehet. Ritkán ettől eltérő módon megjelenő nyiroködémával is találkozhatunk.

Az ödémák a keringési rendszer(ek) elégtelen működésére utalnak. Többféle eredetű lehet a végtagdagadás, ezért kezelés előtt mindig fontos szakorvos segítségével tisztázni, hogy mi okozza az ödémát és milyen eredetű ödémáról van szó!

Hogyan működik a nyirokkeringés?

A nyirokrendszer, egy a vénás keringési rendszerhez hasonlítható keringési rendszer, melynek fő feladata az idegen anyagokkal szembeni védelem. Az immunrendszerünk fontos része. Tehát érdekünk, hogy a lehető legjobban működjön. Ha pedig meghibásodik, törődnünk kell vele.

Hogyan alakul ki a nyiroködéma?

Nyiroknak tulajdonképpen a nyirokrendszerben keringő folyadékot nevezzük. Ez egy sárgás színű áttetsző folyadék, nagy sejtszámmal. Úgy alakul ki, hogy a tápanyagban gazdag vér az artériás keringési rendszeren keresztül eljut a sejtekhez, majd a bomlástermékekkel telített vérnek kb. 85-90%-a jut csak a vénás rendszerbe vissza, míg a maradék 10-15% a nyirokhajszálerekbe kerül. Miközben a nyirokerekben áramlik a nyirok, útja során átszűrődik sok-sok nyirokcsomón, ahol “ellenőrzés” zajlik. Itt dolgoznak a limfociták, azok a sejtek, akik figyelik és felismerik az oda nem illő anyagokat, sejteket, és persze – optimális esetben – kivonják őket a forgalomból.

Ha a nyirokkeringés zavart szenved, ez a folyadék (vagy ennek egy része) nem lesz képes visszaszívódni a nyirokhajszálerekbe, így a szövetben felhalmozódik. Ez az ödéma, a szövetben megrekedt folyadék.

A nyirokrendszer működési zavarát okozhatja:

• mozgásszegény életmód (!)
• kötőszöveti rendellenesség
• sérülés, műtét
• fertőzés (idegen anyag)
• kompresszió (nyirokerekre ható tartós nyomás: daganat, egyéb térfoglaló folyamat, de akár szűk ruházat vagy eszközök is).

A nyiroködéma kezelése

A diagnosztika, ahogy már az előzőekben is utaltam rá, szakorvosi feladat. A kezelése pedig függ a kialakulásának okától, a limfödéma fokától és természetesen a páciens állapotától.

Lépései lehetnek (ebben a sorrendben):

• a manuális nyirokdrenázs
• gépi kompressziós terápia
• bandázsolás
• torna

Ebben a posztban nem szeretném részletezni, hogy mely esetben melyik kezelés jön ill. nem jön szóba, hisz ez egyénlieg változó lehet és erre vonatkozóan a szakorvos úgyis tesz javaslatot.

Milyen kezelést alkalmazok én?

A manuális nyirokdrenázst, szükség esetén bandázsolást (hozott eszközökkel) és a tornát alkalmazom. A torna ill. mozgás, amit mindenki végezhet, és a lehető legjobb hatású. A mozgás során az izom megfeszülése és elernyedése egyfajta pumpamechanizmusként képzelhető el. Az így létrejövő izompumpa a nyirokkeringés egyik legfőbb motorja.

Mindenkinek javaslom a sok sétát (5-10km naponta), lehetőleg rugalmas talpú és teljesen lapos cipőben, ami nem szorít, így a lábujjak is képesek mozogni, serkentve ezáltal az ott lévő ödéma felszívódását. Ezen kívül javasolt a keringésjavító torna végzése akár naponta többször.