Eredményes lehet-e a bütyök kezelése konzervatív terápiával vagy kizárólag a műtét hozhat végleges megoldást?

Ez a téma közel áll hozzám, mert én magam is érintett vagyok. Mindkét lábamon bütyök alakult ki 20 éves korom körül. Ezért hát elkezdetem foglalkozni a témával, és természetesen a lábammal. Az alkalmazott tréningnek és életmódbeli változtatásoknak köszönhetően jelentősen javult a lábam állapota.

A genetika

Mindannyian mások vagyunk, de a szervezetünk ugyanolyan alapelvek szerint működik. Különféle alkati adottságokkal rendelkezünk. Különbözhet kis mértékben a kötőszövetünk rugalmassága, a csontozatunk, és még sok más. Ezek azonban nem csak genetikailag meghatározottak, hanem a minket ért rendszeres terhelésnek megfelelően változnak. Szervezetünk hosszútávon ahhoz adaptálódik, amit rendszeresen csinálunk, az ismétlődő testhelyzetekhez, mozgásokhoz stb. Például, ha a napom abból áll, hogy ülök az autóban, a munkahelyen, a kávézóban, majd otthon a kanapén, akkor ehhez a terheléshez fog alkalmazkodni.  Genetika ide vagy oda, a lábad jelenlegi állapota leginkább azt tükrözi, hogyan használtad, hogyan bántál vele, mibe bújtattad az elmúlt éveid során.

Hogyan alakulhat ki a bütyök?

A bütyök, latin nevén: hallux valgus, a nagylábujj komplex elváltozása, melynek kialakulását több tényező is elősegítheti.

• Testtartásbeli változások

Testünk súlyvonala (nehézségi erőnk hatásvonala) normális esetben a sarokcsonton át érkezik a talajra. Ez manapság a legtöbb embernél megváltozott, előre helyeződött a lábujjak felé. Ez egy megnövekedett terhelést jelent a lábujj kis ízületeire, izmaira. A testünk tömegközéppontjának helyét már egy 1 centiméter magas cipősarok is megváltoztatja. Mezítláb teremtődtünk, így születünk, sarok nélkül, rendkívül rugalmas, mozgékony és érző lábakkal. Ehhez alakult ki a testtartásunk is.

Próbáld ki, hogy a könyvespolcod alá beteszel egy 1 centiméteres éket, valószínűleg el fog dőlni a szekrény. Így hat a testünkre a sarok. De mivel nem egy merev darabból áll a testünk, sok ízületünk és izmaink apró kis kompenzációi megvédenek minket az orra eséstől. Ezek a megváltozott terhelési viszonyok az ízületekben és az izmokban is degenerációs folyamatokat indítanak el.

A láb elülső részének túlterhelése az ízfelszín deformációjával, gyulladásával és fájdalmával jár. Az ízület megduzzad, vörös és fájdalmas lesz. A folyamatot tovább fokozza a cipő nyomása is. Kialakulhat csontkinövés (exostosis), a lábujj tengelye megváltozik, így az inak húzási iránya is megváltozik, mely ezentúl a deformáció irányába hat.

• Szűk és sarokkal rendelkező cipők

A szűk orrú cipőkben a lábujjak egymás felé tolódnak, ezáltal a lábujjcsontok között lévő kicsi izmok rövidülnek. Ezáltal tartósan (tehát nem csak a cipőviselés idejére) megváltozik a lábujjak tengelye. A sarok ahogy azt az előző fejezetben említettem a testtartás megváltoztatásával okoz lassan, de biztosan károkat.

• Instabilitás a test másik részén

A testünk egy rendszer, egyik ízület, izom sem működik függetlenül a többitől. Ha a rendszer egyensúlya megbomlik valahol, az hatni fog a többire is valamennyire. A lábunkra főként az alsóvégtag többi ízületeinél kialakult probléma (instabilitás, sérülés stb.) hat. Ha egy ponton megbomlik a stabilitás, a szervezet kompenzál, máshol túlaktivizál bizonyos izmokat. Gyakori például a lábujjak kapaszkodása például guggoláskor, egy lábon álláskor stb.

Előidéző tényező lehet tehát:

• a mozgásszegény életmód,
• a szoros, sarokkal rendelkező, merev talpú lábbeli,
• a testtartás szokásaink (például kifelé forgatott lábfej, rossz testtartás),
• a természetes mozgások elvesztése által testünk statikájának és izomegyensúlyának megváltozása,
• és végül mindezek által létrejött kompenzációs mechanizmusok.

A műtét

A műtét a kialakult problémát kezeli, és nem az egész mozgásszervrendszert. Tehát az okot nem szünteti meg, ezért igen sok esetben visszatér valamilyen formában az elváltozás, hisz a fokozott terhelés megmarad. Többféle műtéti eljárás létezik, melyet elsősorban az elváltozások foka és milyensége határoz meg. A rehabilitáció is a deformáció fokától függ, gyakran hosszadalmas és fájdalmas.

Azonban előrehaladott állapotban és fájdalommal járó bütyök esetében megfontolandó. A megfelelő utókezeléssel együtt nagy mértékben javítja az életminőséget. A műtét után is szükség van az izomegyensúly és a testtartás korrigálásra, hogy az újbóli kialakulást megelőzzük.

A bütyök kezelése műtét nélkül, lépések

1. Cipőviselési szokások megváltoztatása

A bütyök kezelése elsősorban az előidéző tényezők kiiktatásával kezdődik, tehát életmódváltoztatással. Kezdjük azzal, hogy otthon mezítlábra váltunk, lehetünk zokniban is, az is rendben van. Cipővásárlásnál vegyük figyelembe ezeket a szempontokat: teljesen lapos és rugalmas talp, széles fej (a lábujjak kényelmesen elférnek). Ha nem is találsz minden szempontnak megfelelő cipőt, legalább egynek feleljen meg. Kihívás ilyen cipőt fellelni itthon, de van itt pár beszerzési hely tipp: Termékek bütyök megelőzéséhez és kezeléséhez. Ez persze nem azt jelenti, hogy teljesen le kell mondanod a csinosabb cipőkről, egy-egy alkalomra nyugodtan vedd fel, de ha változást szeretnél, ne hord őket rendszeresen.

2. A láb kis izmainak erősítése

Az ízületeink stabilitása és mobilitása egyaránt fontos. A fő ízület stabilizátor az izom, és ez igaz a láb apró ízületeinél is. A lábunkban található kis izmoknak (lásd a képen) fontos feladatuk van/lenne, hasonlóan a kézhez. Azonban a lábunkat nem sok mindenre használjuk, így ezek az izom zsugorodnak, gyengülnek, elsorvadnak. Az ízületi szalagokon, tokon kívül nem marad más, ami a helyén tartaná a csontokat. A szalagot erősíteni nem tudjuk, azonban az izmot igen.

A láb mobilitását és stabilitását fejleszteni lehet. Ebben a cikkben több erre irányuló gyakorlatot találsz, melyet heti többször végezz el.

3. A testtartás korrekciója

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a testtartás nem csak esztétikai probléma. A testtartásod meghatározza, hogyan terheled az ízületeidet. Ha a súlypontod (ami a medencédben van) túlságosan előre helyezett, tehát a csípőd nem a sarokcsontod fölött van, akkor nagyobb terhelés jut a láb elülső részére (a lábujjakra). Normális esetben a sarokcsonton van a fő terhelés. Ez a nagy robosztus csont alkalmas a testsúlyunk megtartására, a lábujjak kis ízületei nem igazán. Olvasd el az optimális testtartás szempontjait itt.

4. A mozgások optimalizálása

A bütyök kezelésénél (vagy más lábproblémák esetén) sem elég csak a lábra fókuszálnunk. Teljes egészként kell szemlélnünk a láb tulajdonosát. A hétköznapi mozgás-szokásainkkal gyakran túlterheljük bizonyos testszöveteinket, míg másokat nem használunk, ez pedig az ízület helyzetére is kihat. A helyes mozgásminták eléréséhez korrekciós gyakorlatokra van szükség, melyeket aztán integrálunk a hétköznapi mozgásainkba. Az, hogy kinek milyen gyakorlat szükséges, egyénileg változó, ezért erre példákkal nem tudok szolgálni.

5. Mozogj terepen

Napi szinten több mozgás beiktatása, a tanult mozgásminták integrálásával, a testünk összes izmára és ízületére pozitív hatással van. Például óránként pár perc séta, munka után hosszabb séta, több guggolás, például földre leülés-felállás, törökülés stb. Körülbelül naponta 5-15 kilométer távolság gyaloglásra lenne szüksége a szervezetünknek az optimális működéshez.

6. Eszközök a célod eléréséhez

Az aktív munka a leghatásosabb, azonban a passzív időszakot (például alvással, munkával töltött időt) is a javadra fordíthatod. Ehhez szolgál segítségül néhány eszköz, például egy lábujjszétválasztó, egy masszázslabda, melyekről itt olvashatsz bővebben.