A probléma elnevezése nagyon találó, ugyanis a vállízületben szinte semmilyen irányú mozgás nem jön létre. A mozgás-kísérletek pedig olyan hirtelen és erős fájdalommal járnak, hogy végül a páciens maga is ‘befagyasztja’ a mozgásait. A kar a törzs mellé szorul, és amit eddig a kar mozgatásával végzett (elég sok tevékenység), azt a törzs és a vállöv mozgásaival igyekszik kiváltani az elszenvedő.

Mi az a befagyott váll szindróma?

A befagyott váll szindróma (orvosi nevén: periartritisz humeroszkapulárisz, PHS), olyan ismeretlen eredetű probléma, amely során a vállízület mozgása fokozatosan és fájdalmasan beszűkül. A lágyrészek a gyulladás és a mozgásbeszűkülés miatt hegesedni kezdenek, amely a mozgást még jobban nehezíti.

40 éves kor után szokott előfordulni, férfiaknál és nőknél egyaránt.

A probléma elég furcsa, ugyanis sokszor tényleg nem talál rá magyarázatot a páciens. Érdekességét pedig fokozza az, hogy (a szakirodalom szerint) nagyjából 2 év alatt magától megygógyul.

Mégis mitől alakulhat ki?

Imert néhány elősegítő tényező:

• korábbi vállsérülés, gyulladás
• nem megfelelő rehabilitáció, mozgatás vállműtét után
• feldolgozatlan lelki probléma
• hosszú vállízületi mozdulatlanság
• anyagcsere és hormon problémák

A befagyott váll mindig fájdalommal kezdődik, de nem minden vállfájdalom vezet befagyáshoz. A váll fájdalmának és mozgáskorlátozottságának sok oka lehet, melyeket fontos elkülöníteni egymástól.

Milyen tünetei lehetnek a befagyott váll szindrómának?

• fájdalom a váll területén, mely idővel egyre fokozódik,
• a fájdalom nyugalomban is megjelenik, mozgásra pedig fokozódik,
• jellemzően a váll elülső-külső részén jelentkezik, és leterjedhet a felkarra,
• a vállízületi mozgások beszűkülnek: először a kifelé forgatás (kirotáció) és az oldalra emelés (abdukció),
• az aktív és a passzív mozgások egyaránt csökkenek (a terapeuta sem tudja megmozgatni),
• később a fájdalom enyhül, de a mozgástartomány nem javul.

A  probléma nagyban befolyásolja az ember mindennapi életét, hosszú ideig korlátozza munkavégzését és hétköznapi tevékenységét. Az életminőség romlik, amely pszichésen is negatívan hat az egyénre és környezetére. Ugyan elvileg kb. 2 év alatt javul vagy meggyógyul, ám ezen idő kivárása elég abszurd dolognak tűnik manapság. Mindenesetre a türelmes várakozáson kívül más lehetőségünk is van a vállízület ‘kiolvasztására’.

Hogyan kezelhető a befagyott váll?

Először mindig konzervatív kezelést javasol az orvos. Ez általában a fájdalom és a gyulladás csökkentéséből, és gyógytornából áll. Kiegészítésként a hideg vagy melegkezelést szoktuk még alkalmazni, attól függően, melyik jótékony a páciensnek. Ezzel a kombinációval 80-90%-ban jó eredményt lehet elérni, óvatosan kontroláltan végezve a tornát.

Műtéti megoldás is szóba jön nagyon makacs esetekben. Míg korábban az altatásban végzett bemozgatás volt rá az operatív gyógymód, ma inkább az artroszkóposan végzett szalag-, toklazítás, a heges rész eltávolítása.

A befagyott váll gyógytorna kezelése

A gyógytorna teendőket az adott állapot, azaz stádium alapján választjuk ki. A kezelést mindenképpen egyéni gyógytornával kell kezdeni, és folytatni mindaddig, amíg a mozgástartomány nem teljes. A túl korán elkezdett mozgásterjedelem növelés erőltetése kompenzáló mozgásokhoz és bizonyos izomcsoportok túlerőltetéséhez vezethet. Ez pedig egy újabb váll vagy akár nyaki fájdalmat is eredményezhet.

A gyógytorna céljait és alkalmazott módszerei az egyes stádiumok szerint:

1. A fagyás stádiuma

Cél a fájdalom csillapítása és a növekvő mozgásbeszűkülés mérséklése, melyhez használhatunk óvatos lapocka és vállízületi mobilizációt, izomlazító, lágyrész mobilizációs technikákat (muscle, myofascial release), kinesiotape-et. Gyakorlatként az ingamozgásokat szoktuk javasolni. Az erőltetett mozgatás (aktív és passzív egyaránt) ebben a stádiumban kerülendő,  mert kóros izomválaszt fog kiváltani.

2. A befagyott váll

Ez a csaknem teljes mozgásbeszűkülés fázisa. Itt a kihívás a csaknem mozdulatlan vállízületbe mozgást csalogatni, de segítségünkre van ekkor a már nagyon erős fájdalmak enyhülése. Eszközeink az ízületi mobilizációs technikák (manuálterápia, és egyes gyakorlatok), a lágyrész mobilizáció, izomlazító eljárások, gyógytorna gyakorlatok az izmok erősítésére, a mozgástartomány növelésére, és a kinesiotape.

A kezelés és a gyakorlatok túladagolása szövődmények kialakulásához vezethet.

3. Az olvadás stádiuma

Itt már a mozgásé a főszerep, a cél a teljes rehabilitáció, a váll, vállöv izomegyensúlyának és mozgékonyságának helyreállítása. Az erősítő és a nyújtógyakorlatok hozzájárulnak a teljes mozgáspálya visszaszerzéséhez, és a váll stabilitásának-mozgékonyságának fejlesztéséhez.  A gyógytornász megtanítja a gyakorlatokat és azt, hogyan tudja a páciens nehezíteni a feladatait annak érdekében, hogy biztonságosan fejlessze a váll és a teljes felső végtag funkcionalitását.

Megelőzhető a befagyott váll kialakulása?

Mivel az okai nagyrészt ismeretlenek, igazán releváns tanácsot nem lehet adni a megelőzést illetően. Egy biztos, a vállfájdalmat, a váll sérülést elhanyagolni nem érdemes. Ha felmerül a gyanú, hogy valami gond van a vállízülettel, nehéz a mozgás, mindenképp fordulj szakemberhez, és tegyél meg mindent azért, hogy visszaszerezd vagy éppen megőrizd a fizikális, a lelki és szellemi egészségedet.