Tag Archive for: stretching

Mi a nyújtás? Hogyan nyújtsunk? Mi történik nyújtás közben?

Mindannyiunknak van némi fogalma a nyújtásról, ha máshonnan nem is, az iskolás évekből. Például amikor nagy terpeszülésben előrehajolgatva próbáltuk növelni a hosszú combközelítő izmok rugalmasságát.

Mi a nyújtás?

Azt gondoljuk (gondoltuk), hogy amikor nyújtunk, az izom hosszabbá válik, és nő az ízületi mozgástartomány. Ez így igaz. A kérdés inkább az, hogy minek a hatására lesz hosszabb az izom. Azért, mert távolítjuk a végpontjait az adott testhelyzetben? Vagy attól, hogy a mozgással stimuláljuk az idegrendszert, amely engedi a megnyúlást?

A régi elmélet szerint a nyújtás (angolul: stretching) során egy adott izom két csatlakozási pontját távolítjuk egymástól, és ezáltal meghosszabbítjuk fizikálisan az izmot. A mozgáspálya végén húzódást vagy feszülést érzünk az izomban. A feszülés határát elegendő nyútással ki tudjuk tolni, így egyre hajlékonyabbá válunk.

De valóban attól lettünk flexibilisebbek, hogy meghosszabbítottuk az adott izmot? Vagy azért mert elég gyakran ismételtük az adott mozgást, és ezáltal kitoltuk az idegrendszerünk nyújtás tolerancia határát?

Korábban “divatos” volt a ballisztikus (rugózó) és a statikus nyújtás, később a dinamikus nyújtást tartották jobbnak. A nyújtás tudománya sokat fejlődött az elmúlt évek során, és ez leginkább a fascia mélyrehatóbb tanulmányozásának köszönhető. A fascia fogalma régóta ismert a szakirodalomban, azonban ezzel a csodálatos kötőszövettel kapcsolatos mélyreható kutatások viszonylag frissek. Ennek köszönhetően az a hit is megdőlt, hogy a nyújtás során csupán az izomra hatunk.

Mi az a fascia?

A fascia erős hártyaszerű kötőszövet, mely beburkolja az izmokat, és bizonyos rendszer szerint láncba fonja azokat. Körbeveszi a belső szerveinket is, és rengeteg idegvégződést tartalmaz. A fascia tulajdonképpen elválaszthatatlan az izomtól, és mindenhol megtalálható a testünkben, magába foglalja a szalagokat és az inakat is. Magyarul izompólyának hívjuk, ami nem egészen helyes, hisz az izomtól függetlenül is előfordul testünkben.

A nyújtás során hatunk az izomra és a fasciára is, mely két különböző szövet.

A nyújtás új elmélete

Az izmokat az idegrendszer irányítja (ezt természetesen már rég tudjuk), az idegrendszerünk pedig biztonságra törekszik. Ha a megszokott mozgásainkat meghaladjuk, kilépünk a komfortzónából, az idegrendszer védekezésbe fog, megfeszíti az adott izmot. Például, ha napi 8 órát ülőhelyzetben tölt az ember, az lesz az idegrendszer számára a megszokott, biztonságos mozgástartomány. Ehhez képest például egy hátrahajlás szokatlan és ritka mozdulat az agy számára, ezért bekapcsolja a védekező izomfeszülést. Azonban, ha többször ismételjük, hozzászoktatjuk a szervezetünket az adott mozgáshoz, így már ez is komfortos lesz a számára, és nem fog tiltakozni ellene a rendszer.

Tehát az új elmélet szerint (leegyszerűsítve) a nyújtás során azért nő a mozgástartomány (például tudunk egyre mélyebbre hajolni), mert elégszer ismételtük az adott mozgást. Kitoljuk az idegrendszerünk stretch-tolerancia határát. Így jobban megértjük azt, hogy testünk ahhoz adaptálódik, formálódik, amit leggyakrabban csinálunk. Ezért ha rugalmasabbak szeretnénk lenni, az rendszeres gyakorlást igényel. Ezt a módszert alkalmazva nagyobb biztonsággal, és tartósabban tudjuk “nyújtani” az izmot és a fasciát.

A kutatások nem állnak meg, és mint látjuk, olykor teljesen ellentétes eredmények látnak napvilágot. Ezért én mindig azt hangsúlyozom, hogy próbálj ki több módszert, és közben figyeld tested reakcióit. Minden vélemény ellenére leginkább magadra hallgass, mert csak te érzed azt, hogy mi az, ami igazán jó neked.

 

 

Derékfájás okai: a feszes vádli izomzat, és a nyújtása.

A testünk egy hálózat, itt minden mindennel összefügg, ezért egy feszes vádli izom is a derékfájás okai közé tartozhat. Gyakran valóban hozzájárul a derék problémákhoz, hisz a vádli feszessége általánosnak mondható.

Az izmainkat izompólya veszi körül és köti össze más izmokkal, csontokkal. Az izompólya behatol az izmok közé és a belső szervek közé is. Olyan, mint egy nagy összefüggő bonyolult hálózat, amely össze-vissza fut a testünkben, becsomagolva az izmokat, szerveket külön-külön, aztán egymáshoz is. Ezt átgondolva már nem is olyan nehéz elképzelni, hogy egy kötött lábszárizom hogyan befolyásolhatja a lumbális gerinc (derék) állapotát. Ha egy izom megfeszül, befolyásolja az egész rendszert, amellyel összeköttetésben áll.

Mitől feszes a vádli?

Vizsgáld meg a cipőidet! Látni fogod, hogy a legtöbb a sarkánál valamivel vastagabb. Igen, még a férfi cipők is, sőt még a futócipők is. Ja, és igen, az otthoni kényelmi papucsok is. Természetesen vannak teljesen lapos, puha, hajlékony talpú cipők, melyek természetes mozgást biztosítanak a lábnak. De nem ez az átlagos.

A minimális magasságkülönbség elegendő ahhoz, hogy a vádli izom zsugorodjon (és az “emelés” által a medence helyzete is megváltozik, ami szintén derék problémához vezethet). Ez olyan, mintha folyamatosan picit lábujjhegyre emelkedve járnánk. A lépés elrugaszkodás fázisában pedig még jobban ráfeszítünk, de megnyúlni nem igazán tud az izom. Ha például többnyire magassarkú cipőt hord egy nő, az évek során eljut odáig, hogy már nem tud lapos cipőben járni. Érthető, a teste adaptálódott a megváltozott helyzethez. Az évek során a test mindenféle kompenzációs mechanizmust bevet, hogy a törzs stabilitását visszaszerezze, például görbült testtartás.

A derékfájás okai : a feszes vádli kezelése

Tulajdonképpen rendkívül egyszerű a terápia: nyújtsd a lábszárad mindennap, és járj mezítláb, amilyen gyakran csak tudsz.

Biztosan ismersz néhány nyújtó gyakorlatot, sőt itt a blogban, hírlevélben is találhatsz ötleteket,  megmutatunk néhány nagyon hatékony nyújtást.

1. Nyújtás összetekert pléddel

Eszköz: összetekert pléd, vastag könyv vagy összetekert jógamatrac.

Gyakorlat: lépj rá a hengerre egyik lábaddal úgy, hogy a sarkad legyen csak a talajon. Legyen nyújtva a térded, lassan vidd rá a testsúlyod azáltal, hogy előrébb helyezed a súlypontod addig, amíg nem érzed, hogy kissé húzódik a lábszár. Ismétel legalább 1,5 percig, majd hajlítsd és nyújtsd a térded, hogy megnyújtsd a rövidebb vádli izmokat is.

vadli-nyujtas-mobilizacio-k

2. Szalagos nyújtás

Eszköz: jógaheveder vagy gumiszalag (helyette: sál, öv)

Gyakorlat: feküdj a hátadra, tegyél egy kis párnát a fejed alá. Lábak nyújtva és a szalag segítségével (a lábujj párnák alá tedd) emeld meg az egyik lábadat nyújtva (másik marad lent nyújtva). A megemelt lábat addig emeld, amíg nyújtva tudod tartani és érzed a húzódást. Hagyd, hogy a vádlid is megnyúljon. Tartsd meg fél percig, majd kezd el le-föl mozgatni a lábfejed bokából (pipa-spicc), ezután kifelé-befelé is. A mozgás lassú legyen, hogy időt hagyj az izomnak a lazulásra.

hatso-combizom-es-vadli-nyujtas-mobilizacio-k

Csak a lábszár izmokra fókuszálva elvégezheted ülve is. Ehhez ülj a földre, egyik lábad legyen nyújtva, a másik hajlítva. Ha elég rugalmas a hátsó és a belső combizmod, akkor mindkét lábad kinyújthatod. A medencéd enyhén billentsd előre úgy, hogy az ülőgumókon ülj, és a derekad alsó része egyenes legyen (vigyázz, ne a mellkasod előre tolásával egyenesítsd a derekad!). A hevedert tedd a lábujjpárnák alá, és a kezed segítségével húzd magadfelé a lábfejed. Végezd el úgy is, hogy a térded nyújtva van, és úgy is, hogy enyhén behajlítod. Tartsd ki a nyújtást 30 másodpercig.