Ismerjük a jógát, talán ismerjük a jógaterápiát is, de mit takar a mozgásszervi jógaterápia kifejezés?

A mozgásszervi jógaterápia egy komplex szemléletű mozgásszervi terápiás metódus, mely integrálja a jóga ászanákat, a gyógytornát és a fasciatréninget. A mozgásszervi jógaterápia, azaz a jógapózok terápiás célú felhasználása mozgásszervi panaszok megelőzésére és kezelésére egyaránt hatékony.

Hogy zajlik egy mozgásszervi jógaterápiás óra?

A gyakorlást mindig egy vizsgálat előz meg, amely során feltérképezzük, hol vannak a gyengébb pontjaid, mire kell jobban odafigyelni. A foglalkozás során a jóga pózokat vagy azok előkészítését, esetleg módosított változatát használjuk a mozgásrendszer erősítésére-nyújtására, az ízületek stabilizálására-mobilizálására és új, optimálisabb mozgásminták kialakítására, illetve azok elmélyítésére.

A jóga mellett párhuzamosan gyógytorna gyakorlatokkal dolgozunk azokon a területeken, ahol erre szükség van. Ez a megközelítés lehetővé teszi a a biztonságos, sérülésmentes fejlődést.

A légzés a jógaórákon és a gyógytorna foglalkozásokon is kiemelt szerepet kap, így a mozgásszervi jógaterápia elengedhetetlen részét képezi.

Milyen pozitív hatása van a mozgásszervi jógaterápiának?

A sok ízületet és izmot bevonó, illetve az idegrendszert is kihívás elé állító testtartások, hatékonyan megdolgoztatják a testet: stabilizálják és mobilizálják a gerincet és a test összes ízületét. A jóga ászanák a nem jógázó számára extrém sportnak tűnhetnek, azonban számtalan lehetőség van a kíméletes és biztonságos haladásra.

Kinek ajánlott?

Tulajdonképpen bárkinek, aki érdeklődik a jóga iránt. Hasznos teljesen kezdőknek, és olyan gyakorlott jógázóknak, jógaoktatóknak, akik úgy érzik egyes ászanák gyakorlásában elakadtak és nem tudják, hogyan lépjenek tovább.

Ajánlott akkor is, ha valamilyen mozgásszervi panaszod van, de jógázol vagy jógázni szeretnél. Illetve akkor is, ha jógázás közben szereztél sérülést.

Mi a célja a mozgásszervi jógaterápiának?

Elsődleges célja a jógagyakorló rávezetése a sérülésmentes jógázásra, illetve a jógagyakorlás igazítása az egyéni adottságokhoz, állapothoz.

A jóga egy csodálatos komplex mozgásrendszer, de sokunk szervezete nincs arra felkészülve, hogy az irodából becsöppenjünk egy dinamikus jógaórára, ezért viszonylag gyakoriak a sérülések, nem csak a tanulók, de az oktatók körében egyaránt.

Az ember hajlamos mindent beleadni egy jógaórán, csábítóak az extrém pózok is. De a fokozatosság elvének betartása és a testtudatosság kialakítása nélkülözhetetlen a fenntartható jógázáshoz, de ez minden mozgásra, sportra igaz.

Lényeges, hogy ha jógázunk, elsősorban ne a hajlékonyságra helyezzük a hangsúlyt, azaz ne az legyen a célkitűzésünk, hogy minél hamarabb lemenjünk spárgába vagy hídba. Fókuszáljunk először az ízületeink mobilizálására, a stabilizálásra és az erősítésre, annak érdekében, hogy ne terheljük túl egyes testtájakat, izmokat, ízületeket.

Mit jelent a testtudatosság?

A tudatosság számomra azt jelenti, hogy megtanulod, érzékelni, testrészeid elhelyezkedését egymáshoz képest és a térben. Megtanulod úgy mozgatni a végtagjaidat, hogy közben képes vagy más testrészeidet stabilizálni.  Érzékeled, hogy épp melyik testrészed mozgatod, melyikhez képest.

A jóga nyújtás?

Egy utolsó gondolat a jógával kapcsolatban: a jóga nem nyújtás, a jóga, ha megfelelően végezzük egyszerre erősíti és rugalmasabbá teszi az egész testet. És persze sok más előnyös hatása is van, de ezen bejegyzésben a mozgásszervi hatásairól szerettem volna szót ejteni.