Ha jártál már gyógytornásznál, akkor van némi sejtésed arról, hogy miről szól ez a szakma. Gyakori azonban – saját tapasztalat – hogy azt gondolják, masszíroz, és beteg emberek végtagjait mozgatja. Ez tulajdonképpen igaz is! Azonban számos más esetben is segíthet.

Mi az a gyógytorna?

A gyógytorna fogalmát nehéz egy-két mondatban meghatározni, hisz annyira összetett és szerteágazó terület ez. A gyógyítás, az egészségmegőrzés, a testképzés, a sport, a fitness, az ergonómia, a mozdulatművészet, az esztétikus mozgás, a mozgásfejlődés, a szomatopedagógia, a konduktív pedagógia, a manuális terápiák, egyéb kiegészítő terápiék és sok sok egyéb terület összefonódik e csodálatos szakmával.

A gyógytornát más néven fizioterápiának nevezzük (angolul physiotherapy, physical therapy). Olyan egészségügyi szakmai tevékenység a meghatározás szerint, amely elsősorban a mozgásszervi károsodás, és a funkciózavar helyreállítására, a lehetőség szerinti mozgékonyság elősegítésére, és a mozgásképesség fejlesztése által az életminőség javítására szolgál. A gyógytornász tevékenység valójában jóval túlmutat ezen a meghatározáshoz. Szemlélete holisztikus, és sok speciális területen tevékenykedik, talán (szerintem) a legfontosabb ami a meghatározásból kimarad, az a megelőzés, tehát az egészség megőrzésére irányuló tevékenység.

Mit jelent a holisztikus szemlélet?

Nem, nem alternatív gyógyítást jelent, bár valóban divatos kifejezés az alternatív gyógyításban, ennek ellenére az orvostudományban is alkalmazzák.

A holisztikus azt jelenti: egész, teljes. Tehát a terapeuta, jelen esetben a gyógytornász, figyelmebe veszi a páciens testi-lelki-szellemi állapotát, az életkörülményeit, a környezetét, a terapeutával való kapcsolatát. Tulajdonképpen mindent, ami hatással van az egyénre.

A gyógytorna speciális területei

A teljesség igénye nélkül: sportfizioterápia, manuális terápiák, neurológia, szülészet, nőgyógyászat, kardiológia (szív- és érrendszeri betegségek), pulmonológia (légzőszervi betegségek), gyermekgyógyászat, ortopédia, reumatológia, onkológiai, limfödéma terápia, hospice, belgyógyászat, traumatológia, ergonómia, wellness, fitness, prevenció, rehabilitáció, sebészet, gyógyászati segédeszközök (protézisek, ortézisek..), oktatás, kutatás, relaxáció, autogén tréning, gerincgyógyászat…

A gyógytorna története

A mozgást ősidők óta használják az emberek gyógyító céllal. A legrégebbi fennmaradt írásos dokumentum szerint egy svéd férfi,  Per Henrik Ling, akit a  ’svéd fizioterápia atyjának’ neveznek,  1813-ban alapította az első fizioterápiát oktató intézményt. Gyógytornát, manuális módszereket és masszázst oktattak.

Magyarországon 1836-ban Schöpf-Mérei Ágoston gyermekgyógyász hozta létre az első Tornaintézetet. Hazánkban kezdetekben főleg az ortopédiához kapcsolódott a gyógytorna. A gyógytornászképzés pedig Madzsar Alice mozdulatművész nevéhez fűződik, ő volt az, aki  1912-ben meg alapította a Funkcionális Torna Tanítóképző Intézetét. Itt nem csak a torna gyógyító szerepe, hanem az esztétikus testképzés is nagy hangsúlyt kapott. Fontos volt számára a tudatosság, a pontosság és a folyamatos korrekció.

Majd 1957-től az Orvostovábbképző Intézet elindítottam felsőfokú gyógytornász képzését. Ezekben az években a járványos gyermekbénulás miatt is nagy szükség volt gyógytornászokra. 1991-től pedig beindult a 4 éves képzés, ahol a gyógytorna oktatás mellett egyéb terápiás eljárásokat is tanultak a hallgatók.

Mivel foglalkozik tehát a gyógytornász?

Minden olyan területen segíthet (persze képzettségtől függően) ahol a mozgás az egészség megőrzését, fejlesztését és visszaszerzését szolgálja, illetve javítható vele az életminőség. Nos, mivel a mozgás olyan alapvető szükséglete az embernek, mint például az evés, a mozgással, esetleg mozgatással szinte minden esetben javítható az életminőség.