Bejegyzés

Tévhitek a testtartásról

A testtartás rendszeresen felmerülő téma, melyben oly sokan bizonytalanok. Nem tudják, hogy jó-e a testtartásuk, vagy ha nem, akkor hogyan korrigálják. Ebben a bejegyzésben a mélyreható szakmai ismereteket félretéve néhány testtartással kapcsolatos hiedelmet szeretnék eloszlatni.

1. A testtartás egy statikus helyzete a testünknek, például ülés vagy állás közben.

Testtartásunk mindig van, minden testhelyzetben, még mozgás közben is. Ha sétálunk, ha porszívózunk, ha leemelünk valamit a polcról, amikor hazavisszük a bevásárlószatyrot, ha épp ülünk a TV előtt, ha súlyzókkal edzünk, ha várakozunk a buszmegállóban akkor is. Tehát ahhoz, hogy a testtartásunk jobb vagy jó legyen, nem elég statikus helyzetben ismerni és alkalmazni a helyes testtartás elemeit, hanem mozgások közben is szükséges.

2. A testtartás korrekciója a váll és a mellkas helyzetének a kiigazítása.

A testtartás a talpunktól a fejtetőnkig tart, és ezen belül bármely testtáj helyzete, panasza megváltoztathatja az egész test helyzetét, illetve a testrészek egymáshoz viszonyított elhelyezkedését. Gyakran csak a felső testet korrigáljuk, és azt sem megfelelően, pedig az alsó testfél pozíciója ugyanúgy befolyásolja a test többi részének a helyzetét. Sőt, ha a mellkast úgy igazítjuk ki, hogy kitoljuk előre, azzal lehet, hogy épp a gerinc normál görbületét változtatjuk meg, vagy olyan mozgást hozunk létre a gerinc bizonyos szakaszán, mellyel instabillá tesszük azt.

3. Ha egyszer elérem a jó testtartást, akkor az meg is marad.

Az egészséges testtartás egy folyamatos munka. A testtartás nem csupán az izmok aktivitásán és állapotán múlik, hanem a lelkiállapotunkon is. Az egészséges testtartáshoz a stresszre adott reakciónkat is meg kell változtatnunk. Emellett természetesen hasznos dolgoznunk a mozgásrendszerünkön, megtanulnunk érzékelni a testünket a térben, és több, változatos mozgást vinnünk a napjainkba.

4. A testtartás izomerő kérdése.

Ez részben igaz. Azonban, ha a testtartásunk korrigálását csak az izmainkon való munkával végezzük, nem lesz hosszútávon eredményes. Tartásunkat meghatározza az is, mit tanultunk szüleinktől, milyen hatások értek bennünket gyermekkorban és egész életünk során, és ezekre a hatásokra mi hogyan reagáltunk. Az évek során kialakulnak bizonyos szokások, amelyek újra előjönnek, amennyiben egy hasonló érzelmi hatás ér bennünket. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb hétköznapi mozgásunkat már-már robotszerűen végezzük, nem tudatosul bennünk az, hogyan hajolunk a mosdó fölé, hogyan tartjuk magunkat porszívózás közben vagy amikor a kávézóban beszélgetünk valakivel.

5. A testtartás nem számít, az a lényeg, hogy mozogjon az ember.

A testtartás számít, hisz minden mozgásunk közben van testtartásunk, és nem mindegy, hogy tartjuk magunkat például a gyermekünk megemelése közben. Ez a sok apró, ismétlődő tevékenység meghatározza azt, hogyan éri a terhelés az ízületeinket, izmainkat, és ezek teszik ki a napjaink nagy részét. Ha nincs kellő testérzetünk vagy testtudatunk, a mozgásszokásaink szerint fogunk mozogni, amely egyoldalú terheléshez vezethet. Ezért is lehet az, hogy valaki sokat sportol mégis folyamatosan vannak bizonyos panaszai. Ezeket a mozgásszokásokat ugyanis az edzőterembe vagy a futópályára is visszük magunkkal.

6. A testtartásjavító heveder a megoldás a hanyag tartásra.

Ezen külső megtámasztást biztosító segédeszközök hátránya megint csak az, hogy a testtartás változás nem egy tudatos tevékenység, hanem rábízzuk magunkat egy eszközre. Ráadásul a passzív eszközök nem igazán képesek ott mobilizálni a testünket, ahol valójában szükség lenne erre, hanem ott érik el a korrekciót, ahol a legkönnyebben enged a rendszer. Ez átmenetileg hozhat enyhülést a testtartásból adódó panaszokból, és akár esztétikai változást is eredményezhet, de a testtudatot nem fogja fejleszteni.

Természetesen az, hogy milyen eszközhöz folyamodunk a testtartásunk javítása érdekében, az a mi választásunk. Azonban, ha megértjük a testtartásunkat, és megtanuljuk azokat az alapelveket, amelyek bármilyen helyzetben, bármikor alkalmazhatunk, és alkalmazzuk is azokat, hosszútávon igen sok problémától kímélhetjük meg magunkat.

 

A testtartás számít és a mozgás is számít

Egyre több (elsősorban külföldi) cikket olvasok arról, hogy a testtartásnak nincs nagy jelentősége, ami számít igazán az a mozgás. A kijelentés második felével teljes mértékben egyetértek. Na de, miért ne számítana a testtartás? Mozgás közben is van testtartásunk, sőt a testtartás is mozgás.

Hogy is van ez?

Neked mi jut eszedbe a testtartásról? Szerinted mi a testtartás? Egy kicsit gondolkodj el rajta mielőtt tovább olvasol.

Az igaz, hogy a legtöbben ha a testtartásról van szó, egy statikus helyzetre gondolunk, mint például az állás vagy az ülés. Vagy éppen egy-egy testrészünk helyzetére, talán leggyakrabban a vállunk helyzetére. Ha korrigáljuk a testtartásunkat, leginkább a vállunk hátrahúzásával tesszük azt, vagy a mellkasunk előretolásával. Te hogyan korrigálod a testtartásodat?

Mi a testtartás?

A testtartásunk azonban sokkal több ennél. Erről korábban is írtam egy bejegyzést, melyet itt olvashatsz el: Helyes testtartás kialakítása.

A testtartás testrészeink egymáshoz viszonyított helyzete, és azok térben való elhelyezkedése a rá ható erőkhöz (elsősorban gravitációs erő) képest. Tehát testtartásunk nem csak statikus helyzetben van, hanem minden pillanatban. Ha futunk, ha egy székről felállunk, ha a pénztárnál várakozunk, ha lehajolunk a gyermekünkhöz és a többi.

Így hát a testtartás és a mozgás nem különválasztható, minden mozgásunk közben van testtartásunk, és a statikusnak tűnő testhelyzeteink (ülés, állás stb.) közben is mozgunk (valamennyire).

Miért fontos a testtartásunk mozgás közben?

Először is azt szeretném kiemelni, hogy nincs rossz mozgás, ám az, ha csak megszokás szerint mozgunk (azaz mindig ugyanúgy), nem túl kedvező számunkra. Ekkor mozgásunk nem tudatos, ízületeinket és izmainkat a leggyakrabban használt pozíciókban és mozgástartományokban használjuk, ez pedig egyoldalú terheléshez vezet. Az egyoldalú terhelés egyes testszövetek, struktúrák túlterhelését, míg mások alulterhelését eredményezi. Egyik sem szerencsés.

A testtartás számít

A mozgások közben felvett testhelyzeteink az izomhasználatot és az ízületi felszínek terhelését is meghatározzák. Ha egy bizonyos izmot szeretnénk erősíteni, nyújtani vagy egy funkciót fejleszteni, egyáltalán nem mindegy, milyen a testtartásunk az adott gyakorlat, mozdulat vagy tevékenység közben. Ha nem megfelelően “állítjuk be” testrészeinket, más területre hat az erő, amit kifejtünk.

A tudatos, kontrollált mozgáshoz és szervezetünk egészséges működéséhez igenis lényeges a jó testtartás statikusabb és dinamikusabb mozgásaink közben is.

Azt gondolom tehát, hogy a testtartás számít. Érdemes időt és energiát szánni az egészséges testtartás és mozgás megérzésére és elsajátítására, amelyet aztán minden tevékenységük során tudunk alkalmazni. Ezáltal nagyban hozzájárulunk mozgásszervünk egészségéhez és egész szervrendszerünk normál működéséhez.

Ezekben a kérdésekben segít eligazodni az Egészséges testtartás tréning.