A bütyök kezelése műtét nélkül

Eredményes lehet-e a bütyök kezelése konzervatív terápiával vagy kizárólag a műtét hozhat végleges megoldást?

Sokan keresnek meg bütyök és egyéb lábproblémákkal. Ez a téma azért is közel áll hozzám, mert én magam is érintett vagyok. Egész fiatalon kezdődött nálam, akkor csak a fájdalomra lettem figyelmes, amit a cipő nyomása okozott. A deformitás még nem tűnt fel. Pár évvel később, amikor realizáltam, hogy ez bizony bütyök-kezdemény, mindenkitől azt hallottam, hogy a genetika.. Nos, akkor ezt elfogadtam, de nagyon rosszul éreztem magam ettől a választól. Úgy éreztem, hogy áldozat vagyok, és nem tehetek semmit. Később a főiskolai tanulmányaim is ezt a nézőpontot erősítették. Azonban a szakmában szerzett tapasztalatok kutatásra ösztönöztek ezen a területen is. Nem akartam elhinni, hogy nincs erre megoldás, gyanítottam, hogy ez inkább mechanikai és cipőviselési probléma, mint genetika. Így a kutakodás során rengeteg új ismeretet szereztem a láb működéséről, és mindent azonnal ki is próbáltam. Mivel ez egy hosszú folyamat, ahogy a kialakulása is éveket igényelt, a helyreállítása is hosszútávú terv.

A genetika

Szervezetünk ugyanolyan alapelvek szerint működik, persze mindannyian rendelkezünk egyfajta alkati adottsággal. Különbözhet kis mértékben a kötőszövetünk rugalmassága, a csontozatunk, és még sok más. Ezek azonban nem csak genetikailag meghatározottak, hanem a minket ért rendszeres terheléstől változnak. Ez a terhelés pedig az életmódunk. Mennyit és hogyan mozgunk, milyen a testtartásunk, milyen a lelkiállapotunk, és így tovább. Mielőtt a genetikát okolnád a lábproblémád miatt, kérdezd meg magadtól, hogyan használod a lábad? Ismered-e hogyan működik? Milyen cipőt hordasz?

A lábad jelenlegi állapota leginkább azt tükrözi, hogyan használtad, hogyan bántál vele az elmúlt éveid során.

Hogyan alakulhat ki a bütyök?

A bütyök, latin nevén: hallux valgus, a nagylábujj komplex elváltozása, melynek kialakulását több tényező is elősegítheti.

  • Testtartásbeli változások

Testünk súlyvonala (nehézségi erőnk hatásvonala) normális esetben a sarokcsonton át érkezik a talajra. Ez manapság a legtöbb embernél megváltozott, előre helyeződött a lábujjak felé. Ez egy megnövekedett terhelést jelent a lábujj kis ízületeire, izmaira. A testünk tömegközéppontjának helyét már egy 1 centiméter magas cipősarok is megváltoztatja. Mezítláb teremtődtünk, így születünk, sarok nélkül, rendkívül rugalmas, mozgékony és érző lábakkal. Ehhez alakult ki a testtartásunk is.

Próbáld ki, hogy a könyvespolcod alá beteszel egy 1 centiméteres éket, valószínűleg el fog dőlni a szekrény. Így hat a testünkre a sarok. De mivel nem egy merev darabból áll a testünk, sok ízületünk és izmaink apró kis kompenzációi megvédenek minket az orra eséstől. Ezek a megváltozott terhelési viszonyok az ízületekben és az izmokban is degenerációs folyamatokat indítanak el.

A láb elülső részének túlterhelése az ízfelszín deformációjával, gyulladásával és fájdalmával jár. Az ízület megduzzad, vörös és fájdalmas lesz. A folyamatot tovább fokozza a cipő nyomása is. Kialakulhat csontkinövés (exostosis), a lábujj tengelye megváltozik, így az inak húzási iránya is megváltozik, mely ezentúl a deformáció irányába hat.

bütyök kezelése gyógytornával

  • Szűk és sarokkal rendelkező cipők

A szűk orrú cipőkben a lábujjak egymás felé tolódnak, ezáltal a lábujjcsontok között lévő kicsi izmok rövidülnek. Ezáltal tartósan (tehát nem csak a cipőviselés idejére) megváltozik a lábujjak tengelye. A sarok ahogy azt az előző fejezetben említettem a testtartás megváltoztatásával okoz lassan, de biztosan károkat.

  • Instabilitás a test másik részén

A testünk egy rendszer, egyik ízület, izom sem működik függetlenül a többitől. Ha a rendszer egyensúlya megbomlik valahol, az hatni fog a többire is valamennyire. A lábunkra főként az alsóvégtag többi ízületeinél kialakult probléma (instabilitás, sérülés stb.) hat. Ha egy ponton megbomlik a stabilitás, a szervezet kompenzál, máshol túlaktivizál bizonyos izmokat. Gyakori például a lábujjak kapaszkodása például guggoláskor, egy lábon álláskor stb.

Előidéző tényező lehet tehát:
  • a mozgásszegény életmód,
  • a szoros, sarokkal rendelkező, merev talpú lábbeli,
  • a testtartás szokásaink (például kifelé forgatott lábfej, rossz testtartás),
  • a természetes mozgások elvesztése által testünk statikájának és izomegyensúlyának megváltozása,
  • és végül mindezek által létrejött kompenzációs mechanizmusok.
A műtét

A műtét a kialakult problémát kezeli, és nem az egész mozgásszervrendszert. Tehát az okot nem szünteti meg, ezért igen sok esetben visszatér valamilyen formában az elváltozás, hisz a fokozott terhelés megmarad. Többféle műtéti eljárás létezik, melyet elsősorban az elváltozások foka és milyensége határoz meg. A rehabilitáció is a deformáció fokától függ, gyakran hosszadalmas és fájdalmas.

Azonban előrehaladott állapotban és fájdalommal járó bütyök esetében megfontolandó. A megfelelő utókezeléssel együtt nagy mértékben javítja az életminőséget. A műtét után is szükség van az izomegyensúly és a testtartás korrigálásra, hogy az újbóli kialakulást megelőzzük.

A bütyök kezelése műtét nélkül, lépések

1. Cipőviselési szokások megváltoztatása

A bütyök kezelése elsősorban az előidéző tényezők kiiktatásával kezdődik, tehát életmódváltoztatással. Kezdjük azzal, hogy otthon mezítlábra váltunk, lehetünk zokniban is, az is rendben van. Cipővásárlásnál vegyük figyelembe ezeket a szempontokat: teljesen lapos és rugalmas talp, széles fej (a lábujjak kényelmesen elférnek). Ha nem is találsz minden szempontnak megfelelő cipőt, legalább egynek feleljen meg. Kihívás ilyen cipőt fellelni itthon, de van itt pár beszerzési hely tipp: Termékek bütyök megelőzéséhez és kezeléséhez. Ez persze nem azt jelenti, hogy teljesen le kell mondanod a csinosabb cipőkről, egy-egy alkalomra nyugodtan vedd fel, de ha változást szeretnél, ne hord őket rendszeresen.

2. A láb kis izmainak erősítése

Az ízületeink stabilitása és mobilitása egyaránt fontos. A fő ízület stabilizátor az izom, és ez igaz a láb apró ízületeinél is. A lábunkban található kis izmoknak (lásd a képen) fontos feladatuk van/lenne, hasonlóan a kézhez. Azonban a lábunkat nem sok mindenre használjuk, így ezek az izom zsugorodnak, gyengülnek, elsorvadnak. Az ízületi szalagokon, tokon kívül nem marad más, ami a helyén tartaná a csontokat. A szalagot erősíteni nem tudjuk, azonban az izmot igen.

A láb kis izmai (intrinsic muscles)

A láb mobilitását és stabilitását fejleszteni lehet. Ebben a cikkben (kattints) több erre irányuló gyakorlatot találsz, melyet heti többször végezz el.

3. A testtartás korrekciója

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a testtartás nem csak esztétikai probléma. A testtartásod meghatározza, hogyan terheled az ízületeidet. Ha a súlypontod (ami a medencédben van) túlságosan előre helyezett, tehát a csípőd nem a sarokcsontod fölött van, akkor nagyobb terhelés jut a láb elülső részére (a lábujjakra). Normális esetben a sarokcsonton van a fő terhelés. Ez a nagy robosztus csont alkalmas a testsúlyunk megtartására, a lábujjak kis ízületei nem igazán. Olvasd el az optimális testtartás szempontjait itt.

4. A mozgások optimalizálása

A bütyök kezelésénél (vagy más lábproblémák esetén) sem elég csak a lábra fókuszálnunk. Teljes egészként kell szemlélnünk a láb tulajdonosát. A hétköznapi mozgás-szokásainkkal gyakran túlterheljük bizonyos testszöveteinket, míg másokat nem használunk, ez pedig az ízület helyzetére is kihat. A helyes mozgásminták eléréséhez korrekciós gyakorlatokra van szükség, melyeket aztán integrálunk a hétköznapi mozgásainkba. Az, hogy kinek milyen gyakorlat szükséges, egyénileg változó, ezért erre példákkal nem tudok szolgálni.

5. Mozogj terepen

Napi szinten több mozgás beiktatása, a tanult mozgásminták integrálásával, a testünk összes izmára és ízületére pozitív hatással van. Például óránként pár perc séta, munka után hosszabb séta, több guggolás, például földre leülés-felállás, törökülés stb. Körülbelül naponta 5-15 kilométer távolság gyaloglásra lenne szüksége a szervezetünknek az optimális működéshez.

6. Eszközök a célod eléréséhez

Az aktív munka a leghatásosabb, azonban a passzív időszakot (például alvással, munkával töltött időt) is a javadra fordíthatod. Ehhez szolgál segítségül néhány eszköz, például egy lábujjszétválasztó, egy masszázslabda, melyekről itt olvashatsz bővebben.

Csak a rendszeres munka vezet eredményhez, a heti egyszeri mezítlábjárás és/vagy lábtorna kevés. Kitartást igényel, és a munka oroszlánrésze rajtad múlik. Én az állapotfelmérés alapján a testtartásjavításban, a korrekciós gyakorlatok elsajátításában segítelek, életmódbeli tanácsokkal támogatlak.


A láb panaszaival kapcsolatos 1 perces kérdőívünk kitöltésével hozzájárulhatsz ahhoz, hogy minél hasznosabb információkat tegyünk itt közzé. A kérdőívért kattints ide, vagy a képre.


 

 

A nyiroködéma kezelése manuális nyirokdrenázzsal

A nyirokkeringés működészavarának a legszembetűnőbb tünete az ödéma. Azonban fontos, hogy tisztában legyünk még miben játszik szerepet a nyirokrendszerünk.

Mit nevezünk nyiroködémának (más néven: limfödéma)?

A nyiroködéma tünete a duzzanat, azaz a végtagon megjelenő folyadékgyülem. Ugyan ritkábban, de a törzsön is előfordulhat, például a mellkason, a háton, a has- és fartájékon is. Először általában a végtag testtől legtávolabb elhelyezkedő részében kezdődik és halad a végtag törzshöz közelebb eső része felé. Például a felső végtag esetében az ujjak-kézfej dagadása után az alkar, majd idővel a felkar is érintett lehet. Ritkán ettől eltérő módon megjelenő nyiroködémával is találkozhatunk.

Az ödémák a keringési rendszer(ek) elégtelen működésére utalnak. Többféle eredetű lehet a végtagdagadás, ezért kezelés előtt mindig fontos szakorvos segítségével tisztázni, hogy mi okozza az ödémát és milyen eredetű ödémáról van szó!

Hogyan működik a nyirokkeringés?

A nyirokrendszer, egy a vénás keringési rendszerhez hasonlítható keringési rendszer, melynek fő feladata az idegen anyagokkal szembeni védelem. Az immunrendszerünk fontos része. Tehát érdekünk, hogy a lehető legjobban működjön. Ha pedig meghibásodik, törődnünk kell vele.

Hogyan alakul ki a nyiroködéma?

Nyiroknak tulajdonképpen a nyirokrendszerben keringő folyadékot nevezzük. Ez egy sárgás színű áttetsző folyadék, nagy sejtszámmal. Úgy alakul ki, hogy a tápanyagban gazdag vér az artériás keringési rendszeren keresztül eljut a sejtekhez, majd a bomlástermékekkel telített vérnek kb. 85-90%-a jut csak a vénás rendszerbe vissza, míg a maradék 10-15% a nyirokhajszálerekbe kerül. Miközben a nyirokerekben áramlik a nyirok, útja során átszűrődik sok-sok nyirokcsomón, ahol “ellenőrzés” zajlik. Itt dolgoznak a limfociták, azok a sejtek, akik figyelik és felismerik az oda nem illő anyagokat, sejteket, és persze – optimális esetben – kivonják őket a forgalomból.

Ha a nyirokkeringés zavart szenved, ez a folyadék (vagy ennek egy része) nem lesz képes visszaszívódni a nyirokhajszálerekbe, így a szövetben felhalmozódik. Ez az ödéma, a szövetben megrekedt folyadék.

nyirok-rendszer-nyirok-erek

Az ábra nem teljes valóságában ábrázolja a nyirokrendszert

A nyirokrendszer működési zavarát okozhatja:
  • mozgásszegény életmód (!)
  • kötőszöveti rendellenesség
  • sérülés, műtét
  • fertőzés (idegen anyag)
  • kompresszió (nyirokerekre ható tartós nyomás: daganat, egyéb térfoglaló folyamat, de akár szűk ruházat vagy eszközök is).
A nyiroködéma kezelése

A diagnosztika, ahogy már az előzőekben is utaltam rá, szakorvosi feladat. A kezelése pedig függ a kialakulásának okától, a limfödéma fokától és természetesen a páciens állapotától.

Lépései lehetnek (ebben a sorrendben):

  • a manuális nyirokdrenázs
  • gépi kompressziós terápia
  • bandázsolás
  • torna

Ebben a posztban nem szeretném részletezni, hogy mely esetben melyik kezelés jön ill. nem jön szóba, hisz ez egyénlieg változó lehet és erre vonatkozóan a szakorvos úgyis tesz javaslatot.

Milyen kezelést alkalmazok én?

A manuális nyirokdrenázst, szükség esetén bandázsolást (hozott eszközökkel) és a tornát alkalmazom. A torna ill. mozgás, amit mindenki végezhet, és a lehető legjobb hatású. A mozgás során az izom megfeszülése és elernyedése egyfajta pumpamechanizmusként képzelhető el. Az így létrejövő izompumpa a nyirokkeringés egyik legfőbb motorja.

Mindenkinek javaslom a sok sétát (5-10km naponta), lehetőleg rugalmas talpú és teljesen lapos cipőben, ami nem szorít, így a lábujjak is képesek mozogni, serkentve ezáltal az ott lévő ödéma felszívódását. Ezen kívül javasolt a keringésjavító torna végzése akár naponta többször.

 

 

Mi a különbség a lágyrész mobilizáció és a masszázs között?

A lágyrész mobilizáció vagy manuálterápia (angolul: myofascialis release) a manuális terápiák közé tartozik. A páciensek gyakran összetévesztik a masszázzsal. Jogosan, hiszen  hétköznapi használatban minden olyan eljárást, ami az izmok és kötőszövetek dörzsölésével, eltolásával és gyúrásával jár masszázsként tartunk számon.

Mi a különbség a lágyrész mobilizáció és a masszázs között?

A kezelés célja, technikája és a kezelt szövetek is különbözők. A lágyrész mobilizáció célja, a fascia és az izom (myofascia) le- vagy összetapadásainak, zsugorodásának, vagy épp megnyúlásának a helyreállítása. Mindehhez különböző technikák állnak rendelkezésünkre, ide tartozik a fellelt Trigger pontok oldása is.

Nem egész testet vagy testájat kezelünk, hanem azt a területet, ahol az szükséges. Ez pedig a fájdalmas testrésztől távolabb is elhelyezkedhet.

Mi az a fascia?

Nos, nem szeretem ismételni magam, ezért itt elolvashatod: Mi az a Trigger pont? Mindenesetre egy vázlatos képet rajzoltam neked a myofasciális egységről, hogy jobban el tudd képzelni.

izom-es-fascia-myofascialis-egyseg

Miből áll a lágyrész kezelés?

Minden esetben a szokásos kikérdezéssel kezdünk, amelyet a fizikális vizsgálat követ (mozgások, izmok és a fascia tesztelése, vizsgálata). A vizsgálati eredmények alapján kezdődik a terápia, amelyet a legtöbb esetben kombinálva alkalmazunk. Például: manuálterápia, lágyrész manuálterápia, trigger pont terápia és helyreállító gyakorlatok, esetleg kinesio tape alkalmazása.

A terápia során minimális mennyiségű krémet használunk azért, hogy ne nyúzzuk le a bőröd, és el tudjunk jutni a mélyebb szöveti rétegekbe.

Fájdalmas-e a kezelés?

Igen. A fasciában nagyon sok ideg található, ezért ennek a kezelése fájdalmas. Ez alapján talán jobban belátható, hogy egy sérülés, panasz esetén a fájdalmak a kötőszövetből (is) eredhetnek, így az utóbbi években kiemelt figyelmet kapott a lágyrész mobilizáció.

 

 

Termékek bütyök megelőzéséhez és kezeléséhez

A lábproblémák (például bütyök, kalapácsujj) megoldását ígérő eszközök széles skálája érhető el a piacon. Sokan fordulnak hozzám azzal a kérdéssel, mit tehetnek a lábproblémájuk javítása érdekében. Ezek az eszközök önmagukban is segítenek, de tudnod kell, hogy a láb állapotát több tényező befolyásolja, néhány példa: a testtartás, a testünk többi ízületeinek stabilitása-mobilitása. Így hát egészében kell vizsgálni és kezelni az egész testet. (Itt olvashatsz erről részletesebben: Bütyök kezelése műtét nélkül.)

Ez a cikk most csak a külső, lábon alkalmazott eszközökről és lábbelikről szól. A mozgásos részről nem. Azonban a legfontosabb része a terápiának a megfelelő mozgások bevezetése, és rendszeres végzése. Az alábbiakban azokról a termékekről olvashatsz, amiket én jónak tartok a szakmai ismereteim és személyes tapasztalat alapján. Minden terméket kipróbáltam, és folyamatosan használom bütyök megelőzéséhez, és kezeléséhez eredményesen, ezért jó szívvel ajánlom őket. Nem minden termék elérhető el itthon, de a linkeken (képek) keresztül eljutsz a termék webáruházába.

1. Lábujj terpesztő vagy szétválasztó (YOGABODY Naturals Toe Spreaders and Separators)

Ennek a szilikon eszköznek a célja, hogy a lábujjakat passzívan egymástól távol tartsa, terpessze.

Miért jó ez?

A szűk orrú lábbelik összenyomják a lábfejet, a lábujjak közelebb kerülnek egymáshoz,  a tengelyük megváltozik. A szétválasztó segítségével ez ellen dolgozunk, azaz a normális állapot elérését támogatjuk.

Hogyan használjam?

Ajánlott otthon viselni mezítláb, akár éjszaka is. Nagyon kényelmes viselet, lehet benne járkálni is. Tornázni kissé nehéz, mert megakadhat, letapadhat a szőnyegben. A csomag 2 párt tartalmaz, két méretben. Nekem 38-as keskeny lábam van, a kisebb méret tökéletes számomra, de a nagyobb is jól használható. A felvétele nagyon könnyű, hisz rugalmas, puha anyagról van szó.


2. Ötlábujjas cipő (Vibram FiveFingers)

Vékony és teljesen lapos talpú cípők, ahol minden lábujjnak külön rekesze van.

Miért jó ez?

A legközelebb áll a mezítlábhoz, szabadon engedi mozogni a láb összes ízületét, beleértve a lábujjakat és a vékony talp megfelelő érzékelést enged a talp számos receptorának. Az biztos, hogy ebben gyalogolva az agyunknak is több dolga lesz: állandó figyelemmel követjük a lábunk előtti terepet.

Természetesen a legjobb, ha mezítláb jársz, azonban vannak helyzetek, terepek, ahová nem megyünk mezítláb, például az utcára, az erdőbe stb. A tartós és rugalmas gumitalp némi védelmet nyújt a lábnak a mechanikai és hőhatások ellen. Ezekkel a cipőkkel a feltűnés garantált!

Hogyan használjam?

Mindenképpen lassan fokozatosan kezd el viselni, először otthon. Majd rövid sétákra vedd fel. Mellette javasolt különdöbző gyakorlatokkal mozgékonyabbá és erősebbé tenni a talpat, bokát, az egész lábat. Ehhez segítségként egy könyvet ajánlok, lásd alább. Utcai és sportcipőket is találsz náluk. Ilyet láthattok pinkben rajtam is a rendelőben.

3. Vivobarefoot mezítlábas cipők

Ezek a lábbelik kevesebb csodálkozást és mosolyt csalnak a mellettünk elsétálók arcára, ugyanis olyanok, mint a hétköznapi cipők. Látszatra. A valóságban vékony és teljesen lapos talppal rendelkeznek. A lábujjaknak kényelmes helyük van, tudnak mozogni és érzékelni.

Miért jó ez?

A rugalmas és vékony talp lehetővé teszi a láb csontjainak (28 darab!!) mozgását és a lehető legteljesebb érzékelést. Ugyanakkor védelmet is ad a lábnak. A környezettudatos cég sportolához és hétköznapi viseletre is készít cipőket, szandálokat.

4. Masszázslabdák (RAD rounds vagy roller)

A kifejezetten izomlazítás céljára kifejlesztett labdákat a test bármely izomcsoportján lehet használni. De visszatérve a témánkhoz, a láb esetében nagyon hasznos a talp izmainak lazításában, a kis lábcsontok mobilizálásában. Használhatod például plantaris fascitis kezelésére is.

Hogyan használjam?

Tedd a lábujjpárnák alá, a sarkad engedd a talajra. Enyhén vagy erőteljesebben (rajtad áll, mit bírsz) nyomd bele a talpad a labdába. Majd lassan görgesd a sarkad irányába a talpad közepén, majd dolgozz a talp szélein is, közben a sarkad végig tarts a talajon. Állj meg egy-egy feszesebb terület alatt. Tölts el ezzel 0,5-2 percet minden nap, attól függően, mennyire érzékeny a talpad. Tartsd fejben, nem az a jó, ha jobban fáj.

Kattints a képre, ha érdekelnek a masszázslabdák.

5. Lábujj elválasztó zokni

Szerintem nagyszerű találmány, télen is tökéletes, mert nem fázik benne a lábad. Otthon pihenés közben fejti ki hatását. A lábujjak távolítását végző kis izmokat nyújtja passzív terpesztéssel. Ugyanúgy működik, mint a szilikon verzió (az 1.-es termék), de ez itthon is kapható. A képre kattintva eljutsz a webáruházig.

Ez a lista nem azt jelenti, hogy csak ezek a termékek jók. Javaslom, hogy tájékozódj, tesztelj és figyeld, mi a legjobb neked. Időnként nézz vissza, ha érdekelnek az újdonságok, vagy iratkozz fel a hírlevélre, így értesülsz az újdonságokról.

 

 

 

Mi az a trigger pont?

A trigger pont pontosabb elnevezése a myofascialis trigger pont, mely létrejöhet bármely izomban és/vagy a fasciában is. Ez a kis csomócska sok fájdalom forrása lehet.

Egy kis fogalom magyarázat:

A fascia: egy hálószerű kötőszövet, mely különböző testszöveteket, struktúrákat kapcsol össze a szervezetben, behálózva azt.

A myofascia: az izom (myo-) és az őt körülvevő kötőszövet, azaz fascia együttese.

Amikor a trigger pont kialakul és aktívvá válik, elindít egy folyamatot a mozgatórendszerben, melynek eredményeképpen megjelenik a mozgásszervi fájdalom. Sokféleképpen és sok helyen megjelenhet a panasz, és akár addig fajulhat a tünetlánc, hogy a mozgásunkat korlátozza (az ízületi mozgáspálya beszűkülhet). A tünetek gyakran komolyabb betegségre, diszfunkciókra engednek következtetni, mint például a porckorongsérv.

Mitől alakul ki?

Kialakulásuknak természetesen mindig nyomós oka van. Elég sok minden előidézheti, például stressz, erőfeszítés, baleset, nagyobb igénybevétel, mozgáshiány vagy ezek kombinációja. A trigger pont mindaddig fennmarad, esetleg újra és újra visszatér – a myofasciális terápia ellenére is – amíg a kiváltó okot nem szüntetjük meg.

futó, trigger pont, túledzés

Kezelése nem egyszerű feladat, mivel a cél nem egyszerűen a fájdalom és feszülés oldása, hanem a fájdalomkör megszakítása. A Trigger pont masszázs önmagában jó az akut fájdalom mérséklésére. Azonban a probléma forrását kell felkutatnunk ahhoz, hogy ne térjen vissza ugyanaz a panasz.

Fontos tudni, hogy a myofascialis rendszerben bekövetkező változásokat nem kizárólag a mozgás vagy a nem mozgás generálja, sok más tényező is hat rá.

A trigger pontok kialakulásának lehetséges okai:
  • túlerőltetés (lehet túledzés, de akár munka közbeni vagy otthoni túlerőltetés),
  • ismétlődő terhelés (amiket napi szinten végzünk, rossz mozdulat-szokások),
  • sérülés (baleset, törés, műtét),
  • túlnyújtás (reflexes védekező mechanizmust vált ki a szervezetben),
  • hideghatás (légkondi),
  • mozgáshiány,
  • metabolikus (anyagcsere) probléma,
  • elégtelen táplálkozás,
  • dehidratáció.

trigger pont kezelés, masszázs

A trigger pont kezelése

A terápia tehát a tünetek, azaz fájdalmas terület kezeléséből és a kiváltó ok megszüntetéséből épül fel.

A trigger pont terápia során konkrétan a feszes, fájdalmas izmot kezeljük, a fájdalmas csomót oldjuk és az izom normál tónusát állítjuk helyre. Ehhez speciális nyújtásokat, nyomást és egyéb manuális fogásokat alkalmazunk. A kezelés igen fájdalmas lehet. Kiegészítésként olykor kinesio tape-t is használunk.

 

 

Mi a manuálterápia és mikor hatékony?

Ma már elég elterjedt módszer itthon a manuálterápia, azonban van, akinek még mindig nem sokat mond ez a szó. Egy rövid leírással találkozhatsz a weboldalamon a kezelések menüpont alatt, de most szeretném részletesebben bemutatni ezt a terápiás eljárást kitérve arra, hogy mikor javasolt, mik az ellenjavallatok és mit várhatunk a kezeléstől.

Tehát mi az a manuálterápia?

A manuálterápia egy komplex vizsgáló és kezelő eljárás, amely az egész embert figyelembe véve kezeli a mozgásszervrendszer (izmok, fasciák, ízületek, idegek) visszafordítható elváltozásait. Számos mozgásszervi probléma esetén alkalmazható. Néhány példa: helytelen terhelés miatt kialakult gerincfájdalom, végtagfájdalom, izomfájdalom, ízületi fájdalom, bizonyos sérülések, balesetek utáni rehabilitáció, stressz következtében kialakuló izomfájdalmak, nyaki eredetű fejfájás, szédülés.

A lista nem teljes és nehéz is lenne mindent felsorolni ugyanis a manuálterápia alkalmazása mindig egyéni elbírálást igényel.

manuálterápia, manuálterapeuta Budapest

Mi történik a kezelés során?

Első alkalommal egy részletes kikérdezéssel kezdünk, alaposan körbejárjuk az aktuális panaszt, kitérünk a korábbi panaszokra, balesetekre, műtétekre is, ha voltak. Ehhez szükségesek lesznek az orvosi papírok, leletek, ha vannak. Ezt követi egy teljes testre kiterjedő fizikális vizsgálat (megtekintés, tapintás, aktív és passzív mozgások vizsgálata), ezért fürdőruha vagy alsónemű viselése ajánlott. Különböző mozgás- és izomteszteket is elvégzek. Majd a kapott eredmények alapján felállítok egy rövid és hosszútávú kezelési tervet, melyet megbeszélünk és ha beleegyezel, akkor elkezdjük a kezelést.

A kezelés során passzív és aktív (azaz a te közreműködéseddel végzett) fogásokat alkalmazok. Kiegészítésként minden esetben adok gyakorlatokat, amiket otthon rendszeresen végezned kell. Korrigáljuk a testtartásod különböző testhelyzetekben. A hosszútávú eredmény érdekében a te munkád is fontos. Ha szükséges egyéb kiegészítő módszert is hozzáteszek, például kinesiotapet.

testtartás korrekció, helytelen testtartás

Milyen fogásokat, technikákat alkalmazok és ezek mi célt szolgálnak?
  • Lágyrész mobilizáció (fascia release): a kórosan feszes fasciák és izmok rugalmasságának helyreállítása.
  • Izom energia technika (MET – muscle energy technique): az izom ellenállással szemben történő minimális megfeszítésével, majd lazításával hatunk az ízületekre.
  • Trigger pont terápia: a fájdalmas izomterületek kezelésére irányuló fogás.
  • Posztizometrikus relaxáció: az izom megfeszülése utáni ellazulást használjuk ki az izületi blokkok oldására.
  • Manipuláció: passzív technika, közvetlenül a csontra hatunk hirtelen kis erővel.
Fáj-e a manuálterápa?

Igen, a legtöbb terápiás fogás, ha nem is fájdalommal, de kellemetlenségekkel jár. A feszes kötőszöveteken való munka fájdalommal is járhat. Azonban a fájdalomérzés kiváltása sosem célunk és ha ezt a páciens nem tűri, lágyabb technikákhoz fordulunk. Az erős ingerek és hirtelen ingerek irritációt okozhatnak a szövetekben és ezt nem szeretnénk.

A kezelés után szintén előfordulhat, hogy egy-két napig érzékeny és fájdalmas a kezelt terület, ez a szervezet természetes reakciója, nem kell tőle megijedni.

Mikor nem lehet alkalmazni?

Említettem, hogy mindig egyéni megfontolást igényel a manuálterápia alkalmazása, azonban van néhány olyan állapot, amikor ténylegesen kontraindikált.

Nem vagy korlátozottan alkalmazható különböző eredetű, a csontokat érintő betegségek esetén (osteoporosis, daganat, gyulladás, törés gyógyulási fázisában). Csontritkulás esetén például a lágyrész technikák nem kontraindikáltak. Egyéb gyulladásos állapotokban (felső légúti infekció, ízületi, izomgyulladás) sem javasolt, ugyanis a fascia és izomkezelések vérkeringésjavító hatásúak, melyek a gyulladást fokozhatják.

Kérlek, ha bármilyen panaszod van, vagy volt korábban, azt a kezelés előtt mindig említsd meg a saját érdekedben.

Hány alkalom szükséges?

Előfordul, hogy már az első alkalom eredményt hoz, és a panasz teljesen megszűnik. Azonban általában 5-6 kezelés is szükséges, a kiegészítő gyakorlatokat is beleértve, hogy változást tapasztalj. A találkozások között minimum 2, de általában 3-4 hét telik el. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a szervezet adaptálódjon az ‘új’ helyzethez, és a helyreállító gyakorlatokkal fejlesszük az izomzatot és az izomműködés hatékonyságát.

 

 

Kinesio tape, színes csíkok a bőrön

Egészen új hóbortnak tűnik a kineziológiai tapasz a gyógyászatban, azonban Japánban már az 1980-as évek óta használják terápiás célra. Kenzo Kase japán orvos alkotta meg az első kineziológiai tapaszt, mely azóta már számtalan márkanév alatt fut szerte a világon.

A fő cél a szervezet öngyógyító mechanizmusainak a támogatása. A terapeuták által továbbképzéseken elsajátított felragasztási technikákat kineziológiai tesztek alapján fejlesztették ki, innen származik a tapasz neve is: kineziológiai tapasz ( kinesiology tape).

Mi van benne?

Sokan megkérdezik tőlem, hogy milyen hatóanyag van a textilcsíkban. Ez a tapasz ellentétben a fájdalomcsillapító tapaszokkal, a ragasztóanyagon kívül semmit sem tartalmaz.

A legtöbb kinesio tape hosszanti irányban 140%-ban nyújtható, vékony, latexmentes, pamut anyaga légáteresztő és hullámvonalban felvitt akril ragasztót tartalmaz. A készítők igyekeztek a bőrhöz nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkező anyagot kifejleszteni.

derékfájás tapaszolás, kinesio tape

Ha nincs benne semmi, akkor hogyan hat?

Egyesek szerint sehogy, ők az egyébként tapasztalható pozitív eredményeket placebo hatással magyarázzák.

A megalkotó és a terapeuták szerint (szerintem is) a bőrre felragasztott tapasz egyfajta pozitív információként szolgál a neuromuszkuláris rendszer számára.  Ezen stimuláció által fejlődik a propriocepció és az izom aktivitás, mely pozitívan hat az ízületi funkcióra. Emellett javítja az adott területen a vérkeringést.

Egyik nagy előnye az izomnak és az ízületnek nyújtott ‘támasz’ és stabilitás, a mozgástartomány korlátozása nélkül. A másik, hogy a terapeuta által elért eredményt megőrizhetjük vele, sőt például a lágyrész manuálterápiás kezelés hatását elnyújthatjuk egy megfelelő technika alkalmazásával.

Többféle ragasztási technika létezik. Az éppen alkalmazott módszert izom, fascia és funkcionális (mozgásos) tesztek alapján határozza meg a terapeuta. Az igazán eredményes tapaszoláshoz tehát hasznos némi anatómiai-élettani ismeret.

kineziológiai tapasz, tapaszolás váll

A kineziológiai tapasz alkalmazása

Szinte mindenkin alkalmazható, gyerekkortól az egész időskorig. Még állatokon is eredményesen használják (placebo?).

Napokig (3-7 nap) képes fennmaradni a bőrön, a vizet ugyan magába szívja, azonban a ragasztó vízálló, ezért bártan úszhatunk, fürdőzhetünk vele. Bőrirritáció érzékenyebb bőrűeknél előfordulhat, de nem jellemző. Igen széleskörűen alkalmazható, hiszen a kinesio tape-pel többféle receptorra tudunk hatni. Például ortopédiai, reumatológiai, neurológiai, traumatológiai és számos más orvosi területen jó kiegészítő terápia.

kinesio tape ragasztás, futás

Néhány példa arra, én milyen panaszoknál alkalmazom a praxisomban:
  • bokasérülés
  • sérülés utáni ödémák
  • kismamák derékfájdalma
  • futók (ill. sportolók) sérüléseinek megelőzése, kezelése (más technikákkal együtt)
  • részleges bénulás (például alagút szindrómák, peroneus paresis)
  • kéz ínhüvelygyulladás
  • vállfájdalmak (tendonitis, ROK sérülés, impingement szindróma, befagyott váll)
  • diastasis recti (vagy rectus diastasis)
  • testtartásbéli korrekció
  • csípőfájdalmak
Színterápia

A különböző színek különbözően hatnak ránk. A már kialakult problémáknál pedig pozitívan befolyásolhatjuk vele a gyógyulást. Például egy gyulladás esetén javasolt a hideg színű kinesio tape használata.

 

 

Mozgó köpölyözés

A köpölyözés egy ősi természetgyógyászati módszer, melyet dermato-vákuum reflexológiának is neveznek. A legkorábbi talált feljegyzés szerint Egyiptomban már i.e. 1550-ben használtak köpölyt. A kínai és a görög írásos emlékekben is szerepel, mint gyógyító eljárás.

Mi a köpöly?

Harang alakú csésze, melyet manapság üvegből, műanyagból és szilikonból készítenek. Korábban bambuszt vagy állatok szarvát használták fel.

szilikon köpöly, köpölyöző masszázs

Hogyan működik?

A köpölyözést a bőrön végezzük, helyi- és távoli (reflexes) hatást váltunk ki vele. A csészében vákuumot hozunk létre, mely hatására helyileg javul a vér- és nyirokkeringés. A bőr élénk piros lesz, olykor előfordulhat véraláfutás is. A szövetek anyagcseréje megélénkül.

A reflexes hatás magyarázatának alapja a Head-zóna elmélet, mely szerint a gerincvelőből kilépő egy-egy ideggyök egyes bőr-, szerv- és izomterületeket lát el, összekapcsolva ezeket. Tehát a bőrön keresztül hatni tudunk az azonos ideg által ellátott távolabbi szervekre.

Köpölyözési módszerek

Sokféle köpöly és köpölyözési metódus létezik. Mi most a legismertebbeket említjük meg. Ez pedig a hideg és a meleg köpöly.

A meleg eljárásnál a hőt használjuk a vákuum készítéséhez, míg a hidegnél mechanikai úton távolítjuk el a megfelelő mennyiségű levegőt a csészéből. Léteznek pumpával működő köpölyök és rugalmas anyagból készült köpölycsészék, ez utóbbiakat egyszerűen a felhelyezés előtt összenyomjuk.

Használhatjuk statikus vagy mozgó köpölyként. Egy adott pontra feltelepítve a helyi keringést javítjuk, illetve a fent említett össszekapcsolódások révén reflexes hatást is elérünk.

A mozgó köpölyözés során a kezelt felületet beolajozzuk, hogy a köpöly csúsztatható legyen a bőrfelületen. Majd lassan, folyamatosan mozgatjuk a megfelelő irányokban. Ezt a technikát nyúvasztásnak is szokták nevezni, nem véletlenül, hisz valóban hasonlít hozzá, olykor érzésre is. Eredményesen csökkenthető az izom és az izompólya feszessége, oldhatóak általa a kötőszöveti letapadások.

mozgó köpöly, masszázs

Alkalmazása a gyógytorna praxisban

A mozgásszervi panaszok mindig együtt járnak kötőszöveti és izom feszülésekkel, letapadásokkal, melyek negatív hatással vannak a funkcióra, olykor fájdalmasak. Ezen területeken alkalmazva a köpölyöző masszázs segíti a szövetek regenerálódását, ami a fájdalom csökkenését és a funkció javulását eredményezi.

Nagyobb testtájakon alkalmazva kifejezetten megkönnyíti a munkánkat, főleg a csípőtáji panaszoknál alkalmazzuk előszeretettel, kombinálva más terápiás módszerekkel.

A kezeléshez szilikon köpöly és bio masszázsolaj áll rendelkezésünkre, mellyel biztonságosan és hatékonyan kivitelezhető a hideg köpölyöző terápia. A művelet olykor fájdalommal és a bőr átmeneti elszíneződésével jár, ám jótékony, felszabadító hatása szinte azonnal észlelhető.

bio masszázsolaj, köpölyözés

 

 

Fáj a derekad, és McKenzie tornát javasolt az orvos?

Az akut porckorongsérv kezelésében a McKenzie módszer nagy szerepet játszik. Kíméletes, aktív eljárás, ráadásul a páciens megtanulja kezelni a saját problémáját.

Miben különbözik a McKenzie torna a hagyományos gyakorlatoktól?

Érkezett hozzám egy páciens, aki derékfájásról és a comb külső oldalába sugárzó fájdalomról, enyhe zsibbadásról számolt be. A tünetei 3 hete változatlanok voltak ekkor. Szedett fájdalomcsillapítót, gyulladáscsökkentőt, B-vitamin komplexet, tán még izomlaítót is. De nem javult. Minden ismerősének panaszkodott a tüneteiről, hisz fájdalma és mozgékonyságának elvesztése töltötte ki a mindennapjait. Mígnem egyik ismerőse hasonló élményeiről számolt be, amelyekből viszonylag rövid idő alatt a McKenzie módszer segítségével ‘gyógyult meg’. A két bevált gyakorlatot elmesélte a páciensemnek, aki kipróbálta néhányszor. Eredménytelenül.

Mi lehetett az oka, hogy neki nem vált be?

Ez nem egy kirívó eset, hanem általános. Mivel tájékozatlanok vagyunk, és gyakran az egészségügyi személyzet sem tájékoztat minket megfelelő módon, elhisszük, amit a megbízható ismerősünk mond, javasol.

Mi a McKenzie torna? Kihez fordulj?

A McKenzie módszer tulajdonképpen nem a klasszikus értelemben vett torna, hanem egy speciális gyógytorna módszer. Robin McKenzie új-zélandi gyógytornász dolgozta ki ezt a metódust.

A McKenzie módszer gyakorlatokból, vagy ha úgy tetszik, mozdulatokból áll. A gyakorlatai mindig egyénre szabottak, ezért csoportos formában aligha végezhetőek. Tehát az a gyakorlat, ami hatékony választásnak bizonyult például a barátnőm anyukájának a gerincsérves tünetei kezelésében, nem biztos, hogy nekem is hasznos lesz. Sőt! Akár tovább ronthatja a helyzetet.

Hasonló panaszok esetén először szakorvosi vizsgálat javasolt, majd a diagnózis, és a vélemény alapján lehet elkezdeni a célirányos kezelést.

A McKenzie módszer ismerete nincs minden gyógytornász birtokában, ugyanis ez egy posztgraduális képzés. Előfordulhat az is, hogy például egy szakrendelőben nincs McKenzie módszert ismerő és alkalmazó gyógytornász. Erről érdemes a kezelés igénybevétele előtt tájékozódni.

Milyen panaszok kezelésében hatékony?

Elsősorban a gerincsérv és a gerinc egyéb panaszainak, a gerinc bármely szakaszán (nyak, hát, derék) kezelésére használjuk. De alkalmazható a végtagok problémáinak megoldására is. Igen hatékony terápia a gerincsérv műtéti megoldásának megelőzésében!

Robin McKenzie szemlélete szerint a tünetek, illetve a tüneteket pozitívan befolyásoló kezelési módszer szerint kellene a panaszokat csoportosítani, a diagnózisok helyett.  A módszer kezelési elve eszerint működik, tehát tünetorientált.

A McKenzie torna menete

Az első lépés az alapos vizsgálat, amelyet minden vizitnél megismétlünk, majd a tünetek viselkedése alapján összeállítjuk a gyakorlatokat. Mivel minden ember más, a panaszok is másképp jelentkeznek, ezért az elvégzendő McKenzie torna gyakorlatok is egyénileg különböz(het)nek.

Mi a McKenzie torna (módszer) célja?

A módszer célja az, hogy a páciens megismerje a saját testének, és az adott problémával kapcsolatos tüneteinek működését, hogy ezáltal képessé válljon saját maga kezelésre. Ezért a gyógytornász manuális technikát csak ritkán alkalmaz, szinte kizárólag aktív technikákból állítja össze a kezelést. Így a páciens a gyakorlatok elsajátításával függetlenné válik a terapeutától, otthonában vagy akár munkahelyén is elvégezheti a házi feladatait. A kontrollok alkalmával újravizsgál a gyógytornász és módosítja, pontosítja a gyakorlatokat, ha szükséges.

Fontos része a terápiának a másodlagos prevenció, azaz a tünetek kiújulásának megelőzése. E célból a páciens ergonómiai, életviteli tanácsokat kap. Például: hogyan üljön az autóban, az irodában; hogyan emeljen gerinckímélően stb.

 

 

Gyógytorna. Mi az a gyógytorna?

Ha jártál már gyógytornásznál, akkor van némi sejtésed arról, hogy miről szól ez a szakma. Gyakori azonban – saját tapasztalat – hogy azt gondolják, masszíroz, és beteg emberek végtagjait mozgatja. Ez tulajdonképpen igaz is! Azonban számos más esetben is segíthet.

Mi az a gyógytorna?

A gyógytorna fogalmát nehéz egy-két mondatban meghatározni, hisz annyira összetett és szerteágazó terület ez. A gyógyítás, az egészségmegőrzés, a testképzés, a sport, a fitness, az ergonómia, a mozdulatművészet, az esztétikus mozgás, a mozgásfejlődés, a szomatopedagógia, a konduktív pedagógia, a manuális terápiák, egyéb kiegészítő terápiék és sok sok egyéb terület összefonódik e csodálatos szakmával.

A gyógytornát más néven fizioterápiának nevezzük (angolul physiotherapy, physical therapy). Olyan egészségügyi szakmai tevékenység a meghatározás szerint, amely elsősorban a mozgásszervi károsodás, és a funkciózavar helyreállítására, a lehetőség szerinti mozgékonyság elősegítésére, és a mozgásképesség fejlesztése által az életminőség javítására szolgál. A gyógytornász tevékenység valójában jóval túlmutat ezen a meghatározáshoz. Szemlélete holisztikus, és sok speciális területen tevékenykedik, talán (szerintem) a legfontosabb ami a meghatározásból kimarad, az a megelőzés, tehát az egészség megőrzésére irányuló tevékenység.

gyógytorna fogalma

Mit jelent a holisztikus szemlélet?

Nem, nem alternatív gyógyítást jelent, bár valóban divatos kifejezés az alternatív gyógyításban, ennek ellenére az orvostudományban is alkalmazzák.

A holisztikus azt jelenti: egész, teljes. Tehát a terapeuta, jelen esetben a gyógytornász, figyelmebe veszi a páciens testi-lelki-szellemi állapotát, az életkörülményeit, a környezetét, a terapeutával való kapcsolatát. Tulajdonképpen mindent, ami hatással van az egyénre.

A gyógytorna speciális területei

A teljesség igénye nélkül: sportfizioterápia, manuális terápiák, neurológia, szülészet, nőgyógyászat, kardiológia (szív- és érrendszeri betegségek), pulmonológia (légzőszervi betegségek), gyermekgyógyászat, ortopédia, reumatológia, onkológiai, limfödéma terápia, hospice, belgyógyászat, traumatológia, ergonómia, wellness, fitness, prevenció, rehabilitáció, sebészet, gyógyászati segédeszközök (protézisek, ortézisek..), oktatás, kutatás, relaxáció, autogén tréning, gerincgyógyászat…

A gyógytorna története

A mozgást ősidők óta használják az emberek gyógyító céllal. A legrégebbi fennmaradt írásos dokumentum szerint egy svéd férfi,  Per Henrik Ling, akit a  ’svéd fizioterápia atyjának’ neveznek,  1813-ban alapította az első fizioterápiát oktató intézményt. Gyógytornát, manuális módszereket és masszázst oktattak.

Magyarországon 1836-ban Schöpf-Mérei Ágoston gyermekgyógyász hozta létre az első Tornaintézetet. Hazánkban kezdetekben főleg az ortopédiához kapcsolódott a gyógytorna. A gyógytornászképzés pedig Madzsar Alice mozdulatművész nevéhez fűződik, ő volt az, aki  1912-ben meg alapította a Funkcionális Torna Tanítóképző Intézetét. Itt nem csak a torna gyógyító szerepe, hanem az esztétikus testképzés is nagy hangsúlyt kapott. Fontos volt számára a tudatosság, a pontosság és a folyamatos korrekció.

Majd 1957-től az Orvostovábbképző Intézet elindítottam felsőfokú gyógytornász képzését. Ezekben az években a járványos gyermekbénulás miatt is nagy szükség volt gyógytornászokra. 1991-től pedig beindult a 4 éves képzés, ahol a gyógytorna oktatás mellett egyéb terápiás eljárásokat is tanultak a hallgatók.

gyógytorna iskola

Mivel foglalkozik tehát a gyógytornász?

Minden olyan területen segíthet (persze képzettségtől függően) ahol a mozgás az egészség megőrzését, fejlesztését és visszaszerzését szolgálja, illetve javítható vele az életminőség. Nos, mivel a mozgás olyan alapvető szükséglete az embernek, mint például az evés, a mozgással, esetleg mozgatással szinte minden esetben javítható az életminőség.

gyógytorna

 

 

Lábtorna. Mozgasd meg a lábad, hogy te is jobban mozogj!

Miért is mozgasd a lábujjaidat? A lábunkat elhanyagoljuk, pedig testünk ugyanolyan komplex felépítésű, mint a kezünk. Ráadásul a szerepe sem kevésbé lényeges, mint a kézé. Néhány egyszerű

Néhány anatómiai érdekesség a lábról:
  • 26 kisebb-nagyobb csontból áll a lábunk
  • a legnagyobb csontja a sarokcsont
  • a legkisebb csont a kislábujj végperce
  • a csontokat erős szalagok, izmok rögzítik és biztosítják a rugalmasságát, mozgékonyságát is
  • a láb boltozatos szerkezetű, két aktív, izmok és kötőszövetek által fenntartott boltozata van: hosszanti és haránt

Legtöbbünk lába és lábujjai, ügyetlen, gyakran deformált. Nem csoda, ha belegondolunk, naponta hány órát sínylődik szűr orrú, kemény talpú és sarokkal ellátott cipőben.

Lábtorna

A következő gyakorlatok a láb ügyességét fejlesztik, javítják a láb mozgékonyságát és a kisizmok erejét. A láb és a lábujjak finommozgásainak fejlesztése nagyon hasznos a láb funkciója és proprioceptív funkciója szempontjából. Amikor rálépünk valamire, legyen az például egy kő, a talpunk deformálódik. Az ott lévő receptorok információt küldenek erről az agyba, amely ez alapján képet alkot a tárgyról, és mozgósítja az egyensúly megtartásához szükséges izmokat.

Állj mezítláb, párhuzamos lábakkal (külső talpszél legyen párhuzamos). Emeld fel a nagylábujjad egyedül. Segíthetsz a többi lábujj lefogásával, ha önállóan nem megy. Néhány mozdulat után próbált meg segítség nélkül is, ezek a mozgások relatív hamar újrataníthatók.

Majd egyeseével emeld meg mindet, tehát csak a másodikat, majd a harmadikat… és így tovább.

mozgasd a lábujjaid, lábtorna, mezítlábas járás

Utána nyisd szét a lábujjaidat anélkül, hogy megemelnéd őket.

A láb érzékelésének a fejlesztése. Ehhez szükséged lesz kavicsokra, de a legjobb, ha különböző textúrákat használsz, hogy többféle felszínhez adaptáld a lábad. Jó eszköz lehet ehhez: különféle kavicsok (kicsi, nagy, lapos), gesztenye, száraz talaj, durvább beton, különféle nagyságú és formájú tárgyak, legó (na jó, csak vicceltem!).

lábtorna

Mi az a mezítlábas cipő?

Olyan lábbeli, amelyiknek a talpa vékony és minden irányban rugalmas (össze tudod hajtogatni), illetve a sarok rész nem pozitív (nincs sarok). A cipő felső része is úgy van kialakítva, hogy ne legyen megtámasztás, puha és engedi a lábat, a bokát mozogni. A cipő helyett az izmaink, szöveteink fognak stabilizálni, és létrejöhet benne a fent említett talp általi érzékelés. Hosszútávú és megfelelő használata ezeknek a cipőknek jó hatással van a teljes testre.

A cipősarok az emelés által megváltoztatja a testtartásunkat. A teljesen lapos cipő lehetővé tesz a test optimális működését. Ha szeretnél minimál lábbelire váltani, azt tedd fokozatosan. A tranzíció a sérülés elkerülése miatt szükséges. A fenti gyakorlatokkal erősítheted a lábad kis izmait, de a nagyobb izmokra is figyelmet kell fordítani. Az egyik legfontosabb a vádli rendszeres nyújtása.

 

 

Masszázslabda és SMR henger. Önkezelési technikák.

Nagy rajongója vagyok az önkezelő eszközöknek. Egyrészt azért, mert magamat is meg tudom kezelni velük. Másrészt azért, mert a vendégemnek is tudok adni egy eszközt, amivel segíthet önmagán. Ilyen eszköz az SMR henger és a masszázslabda.

Mire jó az SMR henger és a masszázslabda?

Az SMR henger (self myofascial release) egy kemény habszivacs henger az izompólya (fascia) lazítására, nyújtására szolgál. A masszázslabda is e célra lett kifejlesztve. Ezt inkább gumiból vagy erős műanyagból készítik, hogy jó tömör, strapabíró legyen.

 

Előnyök – hátrányok

Mindkét eszköz nagyon jó, mind a kettőt használom, más-más célra. Nézzük meg, melyik mikor jó. Így könnyebben el tudod dönteni, melyiket szerezd be.

  • Méret:

A labda kis mérete nagyon előnyös, mert bárhová magaddal viheted. Kisebb, eldugodtabb helyeken is jól használható, például a nyak és a váll körül. De nagyobb izomcsoportokon is tökéletesen működik. Több méretben és keménységben kapható.

A henger is több méretben kapható, de mindenképpen nagyobb, mint egy labda. Otthonra, termekbe szuper. Arra, hogy utazáskor magaddal vidd már (szerintem) nem a legjobb. Átmérőjük általában 15 cm, hosszúságuk lehet 15-120 cm között.

  • Felület:

A labda lehet sima vagy tüskés felületű, illetve tömörségben is van különbség. A sima felületű szinte mindenhol használható, a tüskés korlátozottabban.

Hengerből változatos mintákat találsz, és a keménysége is változó. Aki érzékenyebb, válassza a kevésbé durva hengert. Aki bírja és szereti a vadabb technikákat, nyugodtan válassza a rücsköset. Azt gondolom, hogy a puhább is hatékony, de akinek nagyon kötött a kötőszövete, eredményesebben fogja használni a göröngyöset.

 

 Pozitív élettani hatásai a masszázslabdának és az SMR hengernek:
  • vérkeringésjavító (javítja a kötőszövetek, izmok keringését)
  • az izompólya feszüléseket, letapadásokat oldja
  • izomfájdalomcsökkentő (előbbi két oknál fogva)
  • használata által javul az izom teljesítménye
  • harmonizálódik az izomegyensúly
  • javul az ízület mozgékonysága
Edzés, mozgás előtt és után is használhatjuk. Nyújtással kombinálhatjuk. A nyújtást ugyan nem helyettesíti, de rendszeres használata segít megelőzni az izomfeszüléseket vagy kezelni a már kialakultakat. A használata elsajátítható bárki számára, nem igényel előképzettséget. De érdemes szakember segítségével megtanulni a technikát, az alapelveket, és néhány trükköt. Így biztos, hogy a legtöbbet hozod ki belőle.
ytu labda, smr labda
Termék tipp a kezeléshez:
  • Itthon megvásárolható labdák, hengerek: radroller.hu
  • A legalsó képen látható Yoga Tune Up labdák beszerzési helye (külföldről rendelhető): www.yogatuneup.com