Mitől feszes az izom? Mikor és hogyan nyújtsunk egy feszes izmot?

Mindenkinek ismerős az az érzés, amikor egy izom feszes, és úgy érezzük, ha megnyújtjuk jobb lesz. Jobb is lesz, átmenetileg.

Mitől feszes az izom?

Amikor egy izmot (és vele együtt a fasciát, ideget stb.) megnyújtunk, azaz távolítjuk a csatlakozási pontjait, az adott testszövetek adott megnyúlási képességének határán feszülés érzés jelentkezik. Ez a feszülés jelzi, hogy a megszokott, biztonságos mozgástartományon kívül kerültünk.

Az izomfeszülés tehát egy érzet, amelyet az idegrendszer kreál a sérülésmegelőzés érdekében. Számunkra ez az érzet azt üzeni (tévesen!), hogy meg kell nyújtani az adott izmot. Olyan érzést kelt bennünk, hogy rövidült az izom, és ha megnyújtom máris jobb lesz. De ez csak időlegesen szünteti meg a feszülés érzést, mert a védekező mechanizmus valódi oka máshol keresendő.

A krónikusan vagy rendszeresen visszatérő izomfeszülést, fájdalmat a szervezet okkal hozza létre. Szinte mindig valamilyen mozgásbeli diszfunkció (gyakran instabilitás) van a háttérben.

Hogyan nyújtsunk, illetve kezeljünk egy feszes izmot?

Először meg kell keresnünk, hogy mit kompenzálnak, és a diszfunkció helyén vissza kell állítanunk a stabilitást, a megfelelő izomfunkciót. Ezt a kutatómunkát jobb szakemberre bízni, hacsak nem ismerjük már nagyon nagyon jól a testünk gyenge pontjait, visszatérő problémáink okait. Megjegyzem, visszatérő problémánál sem mindig ugyanaz a képlet. A testünkben szinte bármely izom képes kompenzálni bármely izmot.

A stabilitás helyreállítására és a feszes izom oldására többféle módszer áll rendelkezésünkre. Azt fogom most röviden bemutatni, amit én alkalmazok, és tanítok a hozzám fordulóknak.

A folyamat lépései:

1. A diszfunkció felkutatása: izomtesztekkel megkeresem a nem megfelelően működő izmot/izmokat.
2. Az izomfeszülés oldása: ezt lehet manuálisan (belenyúlok az izomba és lazítom, a rendelőben ezt alkalmazom), és/vagy használhatunk smr eszközöket (henger, labda – én a RAD termékeit javaslom) erre a célra. 30-60 mp-ig végezzük az oldást.
3. A diszfunkciós terület működésének helyreállítása: az izom lazítása után azonnal egyszerű gyakorlatokat végeztetek és tanítok meg az adott izom (vagy izmok) aktiválására, a stabilitás helyreállítására.
4. Gyakorlás: az elsajátított technikákat rendszeres gyakorlására van szükség, hogy a régi mozgás szokásainkat átírjuk.
5. Funkcionális mozgásokba integrálás: amikor az egyszerűbb gyakorlatok már gond nélkül mennek, rátérünk a komplexebb mozgásokra. Nagy hangsúlyt fektetek a helyes testtartás megéreztetésére, megtanítására nem csak álló helyzetben, hanem különböző testhelyzetekben, mozgások közben is. Ha a testtartás megfelelő, akkor az izom megfelelő időben és módon be tud kapcsolódni a mozgásba.

Mikor nyújthatjuk a feszes izmot, és hogyan?

Visszatérve az eredeti kérdésre, a feszes izmot lehet nyújtani, de csak akkor érdemes, ha a mozgástartomány valóban korlátozott, és az életmódunkhoz, sporthoz stb. tényleg szükségünk van a nagyobb hajlékonyságra. Önmagában, erő nélkül a hajlékonyság nem előny. Én is tanítok nyújtást a hozzám fordulóknak, de csak az aktiválás után, miután megszűnik az idegrendszer védekező reakciója, és csak olyan mértékben, ami szükséges a rendszer optimális működéséhez.

A fent vázolt sémát alkalmazva az izomfeszülés érzet csökken, sokszor teljesen megszűnik (ezzel a nyújtás-kényszer is), és tapintásra ‘puhább’ lesz a terület.

Ha nem feszes az izom, akkor nyújthatom bátran?

Az előzőekben arról beszéltem, hogy ha feszes az izom hogyan nyújtsuk. De ugye van az az eset, amikor az izom nem feszes, de szeretnénk a hajlékonyságunkat fejleszteni nyújtással.

A hajlékonyság önmagában nem sokat ér, fontos, hogy az erőt is fejlesszük. Az az igazán hasznos hajlékonyság, amikor az adott helyzetben van izomkontroll, képesek vagyunk fékezni a mozgást (nyújtást), és aktívan, izomerővel visszajönni a nyújtásból. Ne menjünk passzívan és lendületből bele egy nyújtásba, és ne is jöjjünk így ki belőle.

Mielőtt belefognánk a nyújtásba, gondoljuk át (vagy kérjük szakember segítségét), hogy valóban szükséges-e nekünk az extra hajlékonyság a napi aktivitásunkhoz, életmódunkhoz. Ha pedig elkezdünk nyújtani, szánjunk időt és energiát a nyújtás precíz végrehajtásának elsajátítására, ezzel elkerülhetjük a túlnyújtást, az ízületi hipermobilitást és csökkenthetjük a sérülések esélyét.

Arról, hogy mi történik nyújtás közben itt olvashatsz.